Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-27 / 254. szám

1994. október 27., csütörtök OLVASÓI LEVÉL/HIRDETÉS Van rá igény. A korábbi önerős hálózatfejlesztés során Magyardombegyházon 10 család jutott telefonhoz. A 350 fős kisközségben jelenleg 37 igénylőt tartanak nyilván. Hírmondó. Érdekes és köz­érdekű híreket tartalmaz a Ma- gyarbánhegyesi Hírmondó ok­tóberi száma. Az első oldalon az önkormányzati választásokról „faggatják” Szokola Béla pol­gármestert, hogy indul-e az új megmérettetésen. Az „Ezt írja meg!” rovatban az áremelések­ről, a takarékszövetkezeti köl­csönökrök illetve a helyi fociról érdeklődtek az olvasók. Furák András ír lelkész és cserkész vezetőjéről Dávid Atya ma cím­mel. A 3. és 4. oldal a folytatásos élménybeszámolóké, míg az 5. az állásbörzéről, az általános is­kolások „csalimeséiről”, vala­mint a művelődési ház híreiről szól. A lap sok-sok humorral zárul. Népművészet. Novem­ber 3-án és 9-én a ruhaipari szakközépiskolában kedvez­ményes vásárt rendeznek, blú­zokat, szoknyákat kínálnak majd a bolti árnál jóval olcsób­ban. Ugyanebben az időben a Tótkomlósi Háziipari Szövet­kezet népművészeti termékeit is megvásárolhatják. Olvasóink írják ■■■ 1 ——­Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Visszhang Szívből beszéltem A Békés Megyei Hírlap 1994. október 25-ei számában cikk jelent meg, mely az október 23- ai szereplésemet kritizálja. A cikk azt állítja, hogy beszédem kirohanás volt és '56 szellemi­ségét sértette. Nem tudom elfogadni ezt az álláspontot. Valóban használtam olyan kifejezéseket, me­lyek az ’56 utáni iszonyú terrort, a kivégzettek gyilkosait, a bebörtönzöttek kínzóit elítélték. A sortüzek elrendelőiről is volt néhány szavam. Gondolom, nem az ő érzékenységüket akarja védeni dr. Albel Andor ellenem. És hogy e szavak riogatnák Gyula békés polgárait? Ne­vetséges! A régi főbűnösök közül Gyulán talán egy sem él. Es tudomásom szerint egyébként sem görbült egyetlen hajuk szála sem e hazá­ban. Feltételezésem szerint ezután is meg­ússzák még a nyilvános felkérdezést is. Az ’56-osok az ünnepség után nem úgy nyi­latkoztak, mint most a képviselő úr: Ok helyes­nek érezték a határozott és egyértelmű kiállást. Furcsállom, hogy dr. Albel Andor, az MSZP polgármesterjelöltje sokallja a szavaimat, az érzelmeimet, melyekkel az ’56-os mártírok szenvedéseiről szóltam. Hiszen saját pártja, az MSZP legjobb reformerei is a forradalom tüzé- ben edződtek, és máig tartóan a mártírok, Ma­iéter, Gimes, Losonczy, Szilágyi és természete­sen Nagy Imre gondolatkörével azonosulnak. Úgy vélem, a hősök gyilkosaival, a politikai vérbosszúval szemben minden jóérzésű ember felindulással és elutasítással reagál. Gondo­lom, Albel Andor is. Ot talán csak saját kezdődő választási kampányának hevülete fűtötte így fel. Kár. Még a helyi választások szempontjából is hibás egy ilyen félreérthető reakció, ugyanis azt azért ne felejtsük el, hogy minden hangulat- változás ellenére a magyar és a gyulai lakosság érzelmileg a forradalmárok és nem a pufajká- sok oldatán áll. Most pedig engedtessék meg egy megjegyzés. A Gyulai Hírlap hasábjain mostanában három cikkem jelenik meg. Az írások részben szemé­lyes hangúak, részben városi, közéleti témákkal foglalkoznak. Dr. Albel Andor nehezményezi, hogy egy város leköszönő polgármestere cikke­ket ír és hogy abban szubjektív részek is előfor­dulnak. Hogy a száraz tényeken túl leírja gon­dolatait és egy kicsit kitárulkozik. Tessék mon­dani, már ott tartunk, hogy egy polgármester négy év után nem szólalhat meg a városi lap­ban? Kedves Andor! Emlékezetem szerint a négy év alatt lényeges konfliktusunk nem volt egymással. Személyes ellenérzést nem táplálok irántad. Ezért lepett meg és szomorított el ez a hang, hiszen úgy gondolom, Te is az ’56-os forradalmárok olda­lán állsz és ’56 igazsága, egyértelműsége nem lehet vita tárgya. És még valamit. A beszédemmel kapcsolatos cikk végén Kiss A. János az Albel Andorral készült interjú néhány sorára támaszkodva a Gyulai Hírlapban megjelent cikkemből idéz. Az olvasó a beszédről nem kaphat képet, hiszen a citátum nem is onnan való. Ha a Békés Megyei Hírlap kéri, ha úgy ítéli meg, hogy az olvasókat érdekelheti, hogy valójában miről is szól a vita, a csorbítatlan szöveget rendelkezésre bocsá­tom, és akkor megítélhető, hogy az tényleg méltatlan volt-e az ünnephez. Dr. Pocsay Gábor A polgármester úr ünnepi beszédét terjedel­mi okokból sajnos nem áll módunkban közöl­ni, de készek vagyunk helyt adni az Albel Andor űr által kifogásolt résznek, a szöveget természetesen szűk szövegkörnyezetben kö­zölve. Szerkesztőség Valóban meddig...? Ez év augusztus 13-ai számukban a ,,Visszarendeződés” című olvasói levélre, amelyet Kovács József írt, szeptember 23-án Zalai György válaszolt és feltette a kérdést: vajon meddig vissza? A levél írója a lelkekben bekövetkező és az anyagi világon túli visszarendeződésről írt. Zalai Györggyel egyetértésben írhatom, hogy a gazdasági mélypontról való kilábalásra mindnyájunknak—egymás néze­teit tiszteletben tartva — összefogásra, de az anyagiakon túli erkölcsi téren történt „rombolásból” való kiláboláshoz összefo­gásra van szükség. A kérdés pedig azt hiszem eldőlt, abban a vonatkozásban, hogy meddig vissza. Az uralkodó párt most — október 11-én — véget ért, nagy aktívaülésén befejezésként nem a Himnuszt, se nem a Szózatot, hanem — nagy lelkesedéssel — azt énekelte, hogy „...a múltat végképp eltörölni...” Tehát „addig. Rajos László, Békéscsaba Vétkezem, hogy létezzem Sokan küzdenek megélhetési gondokkal és nemigen bírják idegi­leg, erre mondják odafönn, hogy a gazdaság is rosszul áll; úgy érzem ez a kisembernek sovány vigasz. Tudjuk, hogy a privatizá­ció világát éljük, magánkézbe adni céget, vagy ha nem hát lesz munkanélküli. És ha lejár a segélye, kap 5 ezer forint tanácsi segélyt, ami igaz a semminél többet ér. Nem elég, hogy lelkivál- ságban van, mert munkanélküli, még az ország vezetése is tesz rá egy jó nagy lapáttal, bírja a jobbágy magyar. (De meddig?) Itt van Csépi Lajos, azAVU voltfőnöke a havi 630 ezres fizetésével, vagy Pálfy István a 4 milliójával. Hát mire fel e nagy pénz a létminimum alatt, az ilyen nem tudja mi az, hogy nincs. És ráadásul a vezetés nem is foglalkozik ily csekély dologgal, hogy bírsz még létezni, Te szerencsétlen. Sok ember megérti a dolgok lényegét és elfogadja, hogy legyen a fizetése pl. a hatszorosa, de nem százszorosa vagy ezerszerese. Gondolom, Csépi úr nem tudja mit jelent egy munkanélküli vagy nyugdíjas megélhetése. Az ilyen nem tudja azt mondani a gyerekének, hogy nincs. Sok család tönkremegy a megélhetés, a létbizonytalanság miatt, nem egy az elhelyezkedési gondok miatt. És mégsincs kiút, kérdezik sokan? De van, csak vagy nem tudják, vagy nem is akarják segíteni a lakosságot. Sokan mellém állnának, ha azt mondanám, hogy egy miniszter cseréljen egy nyugdíjassal, vagy egy munkanélkülivel fél évre, meg aki az árakat emeli, az meg pláne, de csak a kereset miatt. Igaz furcsán hangzik!—de meg lehet próbálni, olyan nem lesz aki vállalja ott fönt, mert az nem tudja mi az hogy nélkülözni. (Mert kell kenyérre és tejre.) Gácsér László, Mezőkovácsháza / «« / MUNKANÉLKÜLI? PÁLYAKEZDŐ? ÁLLÁST KERES? Ebben segít a TISZTELT ÜGYFELEINK! 00 4(0 ingyen jelentetjük meg munkanélküli és pályakezdő olvasóink álláshirdetését. * ___ ••-A. A. X X V XV W JLV -M- -*—< -M-4 JLX.». M. y X X Z. V X.XX X X. 9 4 -X W x V i---———.....................................................................................................................—------—■—----1 r v x X. V X_y tv X xxx »xxxx x rx xv w W xy xy x xxvx XX » i E ckcscsaba, Munkáesy u. 4. Telefon: (60) 441-011.

Next

/
Oldalképek
Tartalom