Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-12 / 241. szám
CSABAI NAPLÓ * 1994. október 12., szerda Hírek a városból Földrajz és a csillagok. A TIT Körösök Vidéke Egyesülete az 1994/95-ös évadban is meghirdeti a Haán Lajos Szabadegyetem földrajzi, valamint csillagászati és űrkutatási tagozatát. A földrajzi tagozat október végén indul. Az előadók nemzetközi hírű, kiváló szakemberek, akik személyes élményeik alapján, színes diavetítés keretében mutatják be távoli országok földrajzát, gazdaságát, kultúrtörténeti értékeit, népeinek életét. A programban szerepel, többek között, Közép- Amerika, Horvátország, Thaiföld, Szlovákia, Albánia, Mongólia megismerése. A csillagászat és űrkutatás témakörben néhány érdekes cím: csillagászati fordulópontok kultúránk történetében; az égbolt titkai; távcsövekkel elérhető a világ. A csillagászati tagozat november elején tartja első előadását. Jelentkezni mindkét tagozatra a TIT-székházban lehet. Az egyes előadások pontos témájáról, időpontjáról lapunkból is folyamatosan értesülhetnek. Az oldalt szerkesztette: Bede Zsóka. Munkatársak voltak: Antal Gyöngyi, Béla Vali, Nyemcsok László, Pál Ildikó. Fotó: Kovács Erzsébet, Such Tamás. Olvasóink leveleit, véleményét várjuk: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5600 Békéscsaba, Munkácsy utca 4. Telefon: (66) 450-450. A megye többi településén ma ezen az oldalon Gyomaendrődről és környékéről olvashatnak. A megyeszékhelyen békéscsabai olvasóinknak szerkesztettünk különoldalt. Köztéri szobrok Mladonyiczky Béla: Emlékező alkotás A ruhaipari szakközépiskola leányai Hankó Gabriella érdekében vetették be magukat „Vér, veríték, könnyek, most Vozárék jönnek” — olvasható a Békéscsabai Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola di- ákpolgármester-jelöl tjének, Vozár Jánosnak szórólapján. A szlogennek némileg ellentmondott az a derűs kampány-divatbemutató, melyet az „ellenféllel”, a ruhaipari szakközépiskola leányaival tartottak Békéscsabán, a Jókai Színház előtt. Hankó Gabriella, a ruhaiparisok jelöltje annyit kiszivárogtatott lapunknak, hogy ilyen csinos fiúkkal szívesen mutatkoznak, mégha riválisok is. A fiúkat nem kérdeztük a lányokról. A kép úgyis magáért beszél. Az pedig hamarosan kiderül, hogy a város mely középiskolájának diákjai kampányoltak legjobban jelöltjük mellett, hiszen ma este megválasztják a Csabai Garabonciás Napok diákpolgármesterét. Tinidiszkó a Rózsafában Olcsó áruk boltja. Békéscsabán úiabb méter- és olcsóáruk boltját nyitott a Pap-Ker Kft. A családi vállalkozásban működő kft. immár a harmadik üzlettel próbálkozik. Az Andrássy úton, a volt Ezermester boltot alakíttatták át ízlésesen, s így 100 négyzetméteren kínálják 20-30 százalékkal olcsóbban a késztermékeket. Az üzletben férfiöltönyök, női kabátok, ingek, blúzok, fehérneműk és kötött holmik mellett függönyök és sötétítők is találhatók. Ha valaki a Burdából szeretne egy divatos holmit varratni, erre is lehetősége van A szülők félve, aggódva engedik el tizenéves gyermekeiket bármilyen nem iskolai szintű rendezvényre. Sajnos Békéscsabán kevés az a hely, ahol a tizenévesek kulturált szórakozása biztosított lenne. Erre a problémára keresett megoldást a Rózsafa nevű diszkó két üzemeltetője, Dávid Zoltán és Sal- lai Gábor. Minden szombaton tinidiszkót szerveznek a tizenéveseknek. Ellátogattak valamennyi békéscsabai általános iskola diákönkormányzatához és megállapodtak — a kölcsönös segítségadás reményében —, hogy a bevétel fele az iskolák önkormányzatait illeti meg, míg a másik fele a kéttagú üzemeltetőé marad. Ezzel is segíteni kívánnak a diákönkormányzatok anyagi gondjain. A Rózsafa minden szombaton 17 és 20 óra között várja a diákokat, de tanári felügyelet vigyáz a felhőtlen szórakozásukra. A fiatalok pénztárcájukhoz mérten olcsó áron vehetnek hűsítő italokat, a rendezvény ideje alatt szeszes italt nem árusítanak. A rendezők „disjockey” versenyt is szerveznek. A vállalkozó kedvű fiúk (esetleg lányok) bemutathatják a legújabb slágereket. A tinidiszkóban mindenki leadhatja slágerlistáját (a tíz általuk legjobbnak tartott zeneszámot), valamint azon előadók listáját, akiket szívesen hallgatnának, látnának élőben. A slágerlista első három helyezett zeneszámát a rendezők elküldik az iskolarádióknak. Az első rendezvényen a vártnál kevesebb diák jelent meg, de a két működtető bízik abban, hogy a második alkalommal már több résztvevő lesz, s talán a szülők is szívesebben engedik el gyermekeiket, tudva, hogy felnőtt felügyelet alatt tartózkodnak. Divatbemutató — kampányból Aszfaltozás. A békéscsabai önkormányzat városüzemeltetési irodájától kapott információ szerint a lakosság által épített útalapok közül — 7480 négyzetméter területen — az alábbi utcákat aszfaltozzák idén ősszel: Új, Vas, Báthory, Muskátli, Hargita, Kner Imre, Ágoston, Pacsirta, Madarász, Szerencs, valamint Árpád sor 146—152. és Reményi út. Gyakran megyünk el köztéri szobraink mellett anélkül, hogy akár csak egy pillantást vetnénk rájuk. Nem szabad hogy közömbösek legyünk irántuk, hiszen nekünk, értünk készültek. Sorozatunkban Flender Mariann főiskolai hallgató szakdolgozata nyomán látogatjuk végig köztéri műalkotásainkat. A Gabonamúzeum udvarán felállított emlékező alkotás Mokry Sámuel tiszteletére készült. Mokry Sámuel pedagógus és növénynemesítő volt. Monostorszegen született, Orosházán volt lelkész, majd a békéscsabai reálgimnázium tanára lett. Később a Békés Megyei Gazdasági Egylet titkáraként jelentős tanulmányokat és szakkönyveket is írt. Elhivatott pedagógus és az első magyar búzanemesítő volt, aki önműveléssel vált korának legkiválóbb mezőgazdasági szakemberévé. Az emlékező alkotás Mladonyiczky Béla szobrászművész és Nemes Roland építész közös munkája. 1982-ben, Mokry Sámuel születésének 150. évfordulóján került sor a szobor leleplezésére. A mű süttői mészkőből készült, és búzamagot ábrázol. A szűkszavú előadásmódú, magasba törő, egyszerű természeti forma a növényi élet folytonosságát fejezi ki. A malomkő viszont, amelyen a mag áll és a plasztikát körülfogó, szélmalom vitorláit idéző építészeti megoldás a gabona feldolgozását, valamint a kenyeret juttatja eszünkbe. Az első magyar búzanemesítő tiszteletére emelt kompozíció a gabonatermesztésnek is emléket állít és a folytonosan megújuló élet jelképe körvonalazódik a különleges és kifejező műalkotásban. Az első magyar búzanemesítő tiszteletére emelt kompozíció Tulajdonképpen a nagyi mindig is tata tartozéka volt. Árnyéka és kiszolgálója szerint létezett, néha fellázadt örök asszonyi és másodrangú helyzete miatt, de mégiscsak mindig második volt. Mindezek ellenére a maga kis töltött galamb és okoskodó módjára egyéniségnek számított. A hatalmas „tótos” vasárnapi töltött káposztás ebédek után degeszre tömve, zsíros-vöröshagy- más kenyeret kívánt, és pacás régi újságpapírba csomagolt dugipénzét a kredenc alatt dugdosta. Valaha hegedülni tanulhatott, de ha néha vacsorák után enyhe mámorban előhúzta a szekrényben őrzött, egérjárta hangszert, az egész rokonság udvarisan és fejvesztve menekült a potya hangverseny elől. Ilyenkor ajkát lebiggyesztve, undorral telve jegyezte meg, hogy ezek semmit sem értenek Chopinhez. Összecsomagolta a hangszert, bevágott még az üveg aljáról egy felest és dohogva aludni tért. Aztán telt-múlt az idő, és az állandóan őt ugrató öreg társ — a mi Tatánk — örök nyugovóra tért. Napszámra bóklászott a lakásban, nyugtalanul pakolászott, foga között morzsolva a szemrehányást, hogy „meghalt a vén gazember”, de a lavór, a kert, a ház, a kutyák, minden az öreg csirkefogóra emlékeztette. Két hét után eladta a házat és sosem szokott bérlakásba költözött. Nem volt kert, piacos szomszédok, vizesdézsa, padlás, csak két iciri-piciri szoba. Pörölt a szomszédokkal, anyámmal, a gázszámlással és mindenkivel, aki a közelébe került. Aztán lassacskán megnyugodott, vagy legalábbis beletörődni látszott. Megszokva a korábbi kolbász-szalonnáktól teli hatalmas éléskamrát minden létező és mozgó embert a közeli boltba küldött, hogy „szekrénytárát” megtöltse, 20 forintért. A környékbeli suttyó gyerekek örömmel szaladtak a „naccsos- asszonynak” túróért, pálinkáért, paradicsomért. És a nagyi nem követve az áremelést, gyanakodva számlát kért, és átko- zódott. Az idő könyörtelenül telt, nem kímélve az agy ereit és a nagyi képességeit. Egyre többet sírta el magát napközben a bárgyú tévés családi sorozatokon, egyre többet használta járás közben a botját. Egyre többet kevert bennünket, unokáit, egyre többet beszélt rég eltávozott ismerősökről, s a velük való „tegnapi” találkozásról, s egyre többet zaklatta a szomszédokat kitalált és valótlan pletykák miatt. Az egyik, akármelyik kedden Tata alakja állt előtte. „Na, pakolj össze öreglány, vedd a sálad, halászd elő a hegedűd, csak a vonót felejtsd itt, és gyere. Töltött káposzta van itt elég Csabán, meg süket szöveg is, de tudod az a jó zsíros kenyér meg a hagyma...” És a Nagyi ment boldogan, maga mögött hagyva azt a „drága világot”, hogy az öreg csirkefogó végre egy igazi kacsazsíros karéjt majszolhasson odaát... ADRIA Nagyi a csabai „naccsos-asszony” Egy unoka meditációi Sipos E Tamás Békéscsabán A hét végén Békés megye több települése szórakozóhelyén sztárvendég volt Sípos F. Tamás. Utolsó előtti állomásán, a megyeszékhelyen már nagyon várta a lelkes közönség. A húszperces programban régi és új számok egyaránt szerepeltek. Hallhattuk a nyár nagy slágerét, a Buli van a parton, de „száguldozhatott” a nagyérdemű a trabantos nótával is. Természetesen énekelt az új lemezéről, a legnagyobb tetszést a Nincs baj, baby! című dal kapta. A közönség lelkesen hallgatta, olykor-olykor még tapsolt is, de a kezek nemigen lendültek a magasba. A produkció végén két villámkérdést tehettem fel, mivel kötelessége egy másik szórakozóhelyre szólította. — Milyennek ítéli meg szólókarrierjét? — Nagyon biztatóak az eddigi jelek, hiszen az öt hete megjelent szólóalbumom az eladási lista első helyén szerepel, ami azt hiszem önmagában is sikert jelent. — Megismerte a Békés megyei közönséget? — Úgy tűnik, hogy a közönség mindenhol nagy lelkesedéssel várja a műsoromat. Az azonban szembetűnő, hogy a kisebb falvak szórakozóhelyein sokkal jobban bevonhatók a fiatalok a közös éneklésbe, tapsolásba, mint a nagyobb városokban.
