Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-11 / 240. szám
1994. október 11., kedd HAZAI TÜKÖR/SOROZAT Műsorszünet. Karbantartási munkák miatt október 13- án 12.00 és 16.00 óra között nem sugároz műsort a kabhe- gyi, a szentesi, a komádi, a szegedi és áz uzdi TV-adó — tájékoztatta az Antenna Hugária Rt. tegnap az MTI-t. Ugyancsak karbantartási munkák miatt október 13-án 12.00 és 16.00 óra között Kabhegy, Szentes, Komádi, Szeged, Debrecen térségében adáskimaradás lesz az URH-rádióadók műsorában. Újra Friderikusz. Tegnapi sajtótájékoztatóján arról számolt be Friderikusz Sándor, hogy újra indítja műsorait a televízióban. A Friderikusz- show október 13-án, azt követően pedig minden második hét csütörtökén látható majd a TV 1-en. A sztárokat is felvonultató műsorban műholdas kapcsolások is lesznek, s reményeik szerint ily módon a Dallas filmsorozat hőse, Bobby is szerepel majd műsorukban. Más műsorokkal is jelentkezik Friderikusz Sándor. A Békítő show-ban haragosok engesztelődhetnek ki egy- •mással, a Váratlan vendég című műsorban pedig híres emberek rég nem látott ismerőseikkel találkozhatnak. A Talk- show című műsor kéthetente szombatonként lesz látható. A tematikus program többek között a balszerencsés emberekkel, az alibiházasságokkal és a horoszkóp szerint élőkkel foglalkozik. Decembertől ismét műsorra tűzik Az én mozim című élettörténeteket bemutató adást. Fél százada jelent meg az Alföldi Népújság Kereken fél évszázada annak, hogy a szovjet hadsereg Békés megyei bevonulását követően hazánkban elsőként hírlap je- lentmeg, 1944. október 11-én, Békéscsabán, a Petőfi Nyomdában. Korábban október- 7- én ugyan napvilágot látott már a Fedoszajev ezredes kiáltványát közlő Békésmegyei Hírlap, de az nem volt napilap és IV. évf. 11. számmal jelölték. Az első hírlap—napilap— a Gyöngyösi János szerkesztette „Alföldi Népújság” volt, a Független Kisgazdapárt 1937. október 10-én indult polgári ellenzéki lapjának folytatása, melyben későbbi külügyminiszterünk három nyelven írott vezércikkében — „Nyílt levél Malinovszky tábornagy úrhoz!” — kíméletet és igazságos elbánást kért a vétlen nép számára. (A vezércikket alább újraközöljük.) Az „Alföldi Népujság”- nak októberben még egy száma jelenhetett meg, 12-én, mert Gyöngyösi Jánost és segítségét, dr. Bánhegyi József felsőkereskedelmi iskolai tanárt —aki kiváló gyorsíró volt — a szovjet parancsnokság bevonta a megszállókkal érkezett Ráth Károly és Ék Sándor által előállított „Uj Szó” szerkesztésébe. (Az „Uj Szó” pár nap múltán Gyomára költözött át, ahonnan aztán Gyöngyösi politikai pályájára lépett. Bánhegyi pedig — nem akarván ott maradni —, a megszállók egyetértésével még októberben megszervezte és megindította a tanítást a Békéscsabai Felsőkereskedelmi Iskolában, amely az új világ elsőként indult középiskolája lett.) Az „Alföldi Népújság” a következő években, többszöri megjelenéssel, fontos közéleti-politikai szerepet vállalt. 1945 márciusában és áprilisában közel egy hónapon át Le- hoczky László és Zsillé Zsig- mond szerkesztésében jelent meg, majd 1945. nov. 3-án rendkívüli választási számmal jött ki, oroszlánrészt vállalva az akkori FKP (Kisgazda Párt) választási győzelmében! Az „Alföldi Népújság” a későbbiek során is jelen volt a lappiacon, a legkritikusabb időkben, 1946 tavaszán és őszén, egészen 1948-ig... (E sorok szerzője Gyöngyösi János miniszter és Gálik János képviselő kérésére hónapokon át vezércikkek, riportok és sorozatok írásával segítette a lap munkáját és szinte a „mindenes” szerkesztő szerepét vállalta, de tanári hivatását az újságírással felcseréli nem kívánta. Különösen az 1945— 46-ban előtte álló nagyobb horderejű feladatok miatt. Ilyen volt az „Igazság, béke, rend nyomában...” című könyvének kiadása, a párizsi béketárgyalások előkészítésébe való bevonása, memorandumszerkesztés és egyebek, amelyekre felső ígéreteket kapott. Szeretett volna indítani egy színvonalas nemzeti, béke- és igazságpárti folyóiratot a különben létfontosságú Népújság mellett. Ezekről azonban a kor áldatlan körülményei miatt le kellett mondania.) Az „Alföldi Népújság” a maga idejében kiválóan teljesítette hivatását! Irányi Dezső Nyílt levél Malinovszky tábornagy úrhoz! Tábornagy Ur! 1944. október hó 6-án a vörös hadsereg csapatai diadalmasan bevonultak városunkba. Mi tudjuk, hogy a fegyveres magyar hatalom ellenségként állott szemben az Önök haderejével. De ez az ellenség csak az uralkodó magyar rendszer volt és soha séma magyar nép, amelynek a hatalomból csak az elnyomatás jutott osztályrészül. A magyar parasztság, munkásság és a dolgozók soha nem akarták a háborút s akaratuk ellenére állították szembe a hatalmas szovjet-birodalom munkás- és parasztnépével, amely annyi véráldozattal vívta ki a maga számára a szabadságot és a politikai és emberi jogokat. Ha vétke van ennek a magyar népnek, úgy egyedüli bűne az, hogy nem volt ereje lerázni az elnyomókat és kezébe venni az ország sorsát, amelyet verejtékes munkájával ő tartott fenn. Ezért kell most bűnhődnünk. Amikor Tábornagy Ur csapataival mint élet és halál ura, bevonult e város falai közé, megértést és könyörülhet kérünk a város békeszerető, munkás népe számára. Mert ez a nép még a háború sodrában is részvétet és megértést mutatott minden ellenféllel szemben és utálattal fordult el minden embertelenségtől. E város lakosainak jelentős része szlovákny elvű. Tudjuk, a felvilágosodott szovjetbirodalom nem ismer semmiféle faj- elméletet. De talán mégis közelebb áll hozzá az a nép, amelynek nyelve és lelkülete olyan sok hasonlóságot mutat fel az ugyancsak szláv, orosz néppel. A győző kezében vagyunk. Elnézést és könyörületet kérünk a győzőtől. Tábornagy Ur és vitéz csapatai oltalmába ajánljuk magunkat. Mély hódolattal Békéscsaba város lakosai---------------------------aSKÉKfe MEGYEI HÍBUP Lebenszky Attila reménykedik Az SZDSZ ügyvivői testületé elfogadta Lebenszky Attila jelölését a gyulai polgármester-választásra. — Negyvenoldalas intelligencia- és politikai tesztet kellett kitöltenünk — mondta Lebenszky Attila. — Az ügyvivői testület ennek értékelése után, a megyei egyeztető testület javaslatára döntött mellettem. — A tesztkészítéshez Budapestre kellett utaznia? — Nem, elküldték ide az anyagot. Már korábban elhatároztam: ha a régi választási rendszer .valósul meg, akkor nem indulok, mert kicsi lett volna az esélyem. Új rendszerben választhatunk, tehát „beneveztem” a választási küzdelembe. Ehhez a helyi SZDSZ-szerve- zet támogatása is kellett. Az elmúlt négyévi alpolgármestersé- gem alapján élvezem a tagság bizalmát. Égyetlen jelöltként, egyhangú szavazással álltak mellém. — Koalíciós tervek nem álltak ennek útjába? — Az MSZP megkeresett bennünket, két megbeszélésre is sor került. Tisztázódott, hogy mindkét párt önálló polgármesLebenszky Attila alpolgármesterből polgármesterré szeretne válni Fotó: Such Tamás terjelöltet állít. Megegyezés a testületi tagok választása kapcsán valószínűbb, s várható megállapodás arról is, hogy korrekt kampányt folytatunk. Háromesélyes az MSZP, a Fidesz, az SZDSZ versengése. Ha a májusi tendencia érvényesül, több reménye lehet az MSZP jelöltjének, ha viszont az emberek megnézik azt is, hogy kire szavaznak, akkor magamat látom esélyesebbnek. K . . Felvételi előkészítő Debrecenben Az 1994-ben felsőoktatási intézményekbe jelentkező középiskolások és érettségizettek számára újszerű, önköltséges felvételi és egyetemi, főiskolai szintrehozó előkészítő tanfolyamokat szervez matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, történelem, angol, német tantárgyakból Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természet- tudományi Kara. A tantárgyak csoportosítása a felvételi szakpárok szerinti, de egy tárgyból is lehet előkészítést igényelni. A most érettségizők, illetve korábban érettségizettek részére intézménytípusonkénti és szakonkénti csoportokat szerveznek. A minisztérium engedélye alapján ezt a fajta előkészítőt már az elmúlt években is meghirdették és kedvező tapasztalatokkal lebonyolították. Az előkészítő november 5- étől—szombatonként—április 22-éig tart (22 alkalom, 8 órától 14 óráig) tárgyanként 3- 3 óra. Az önköltség — a kiscsoport létszámától függően — 200-220 Ft/óra. A foglalkozások helye: KLTE TTK Debrecen, Egyetem tér 1. Érdeklődni és jelentkezni lehet október 27-éig a tanulmányi osztályon (4010 Debrecen, pf.: 18. Telefon: 52/316-666/2351 mellék.) • • / Ötvenöt óra Göncz Árpáddal Franciaországban Mikrofon a mandzsettagomb mellett 2. Motorok és rendőrök pihenőben — barátságosan megpaskolták a robogó autók sárhányóját A szerző felvétele A magyar küldöttség hatvanhat tagú volt, közülük 17-en a hivatalos küldöttség tagjai, miniszterek, államtitkárok, szakértők, tanácsadók, protokollfőnök, tolmács és három biztonsági ember. Mi újságírók a kinti tudósítókkal együtt 15-en voltunk. A többiek gazdasági szakemberek, összesen tehát 34-en, akik fizettek mindent, a repülőjegyet, a hotelszámlát, a párizsi utaztatást és az étkezést — napidíjból. Az utazást a két fél hivatalos látogatásnak minősítette. Ennél egy fokkal magasabb szintű az államfői látogatás. A fogadó államfőre ilyenkor nagyobb protokolláris kötelezettség hárul. Mitterrand azonban nincs abban az állapotban, hogy túl sokra tudjon vállalkozni. Utazásunk előtt nem sokkal adta hírül a francia sajtó, hogy prosztatarákja van, s maga nyilatkozta — amennyiben egészségi állapota rosszabbra fordul —, megtörténhet, hogy mandátuma lejárta előtt megválik posztjától. No de Göncz Árpád fogadtatásán nem lehetett érezni, hogy látogatását „csak” hivatalosnak minősítették, hiszen személyében először utazott magyar köztársasági elnök Párizsba. (Ha erre most azt mondják magukban, íme a magyar történelem elnöki látogatásban elbeszélve, hát igazuk van. De akkor is, ha hozzáteszik: ebben a franciáknak is vannak „érdemeik”.) A gép 28-án délután fél kettőkor indult. A küldöttség tagjai a kormányváróban gyülekeztek. Ez semmivel nem különbözik a nem kormány várótól, hiszen itt is elkérik ellenőrzésre az útlevelet és megvizsgálják az embert csipogó szerkentyűkkel. Csak itt megkínálják az utast egy pohár üdítővel és adnak két nyomtatott füzetecskét, az egyik az Elnök programját tartalmazta percnyi pontossággal és olyan részletekkel, hogy mikor, hol (melyik eseményen), ki vesz részt. A másik csak nekünk szólt és a sajtóprogramot írta le. Ez a két füzet volt az iránytűnk, segítségükkel tájékozódhattunk az időben. Elégedetten írom le, alapos, pontos segédeszköznek bizonyultak. Göncz Árpádot Párizsban, a francia és magyar zászlókkal fellobogózott Orly repülőtéren díszszázad fogadta. A reptéren túl gépkocsikonvoj várta a küldöttséget, csupa Renault. Az Elnöknek fekete luxus 25 V6-OS állt rendelkezésére, egész párizsi tartózkodása alatt ezt használta. Nekünk, újságíróknak két mikrobuszt állítottak elő, amelyeket a könnyebb felismerhetőség kedvéért még külön PRESSE felirattal és S1, illetve S2 jelzéssel láttak el. Természetesen ezek is Renault-ok voltak. Csak érdekességként jegyzem meg, Poitiers-ben, vidéki útja során az Elnököt fekete Peugeot 625 SV-vel szállították, a márka zászlóshajójával. A franciák tehát büszkék iparuk teljesítményére és legjobb kocsijaikat tartják olyan előkelőnek, mint mi magyarok a kormánykörökben használatos német márkákat. Különben is — francia—német barátság ide vagy oda —, egy francia aligha tudná elviselni, hogy vendégeit német kocsikba ültessék. Hogy milyen is a francia-német kapcsolat, illetve, hogy mit is gondolnak rólunk, az érdekszférákhoz való viszonyunkról a franciák, jól jellemzi a következő történet. Párizsi kormánykörökből szerzett értesüléseink szerint a francia miniszterelnök melegen ajánlotta Göncz Árpádnak, pontosabban rajta keresztül a magyar légiközlekedésnek az airbusokat. Amikor Balladur látta, hogy elnökünk nem „csap le” a nagy lehetőségre, fanyarul hozzátette: még választaniuk sem kell, mert a németekkel közösen gyártjuk a gépeket. Göncz Árpádot és küldöttségét mindenhová motoros rendőrök kísérték. A konvoj élén fekete rendőrautó haladt kék villogóval, majd az Elnök kocsija következett, utána pedig a küldöttség többi autója. A kísérethez tartozó hét motorosrendőr közül egy a felvezető és az elnöki kocsi között haladt, négy a Renault 25-ös sarkainál, kettő pedig hátrébb. A kereszteződésekben rendőrök irányították a forgalmat és a kocsisor közeledtére azonnal szabaddá tették az utat. Ügyesen, az úrvezetők rövid idejű várakoztatásával oldották meg a feladatot, de így is kaptunk a párizsiaktól egy-egy kürtöt. Egyszer-egyszer előfordult, hogy mi még dolgoztunk, a konvoj pedig már elindult. Ilyenkor kaptunk két motorosrendőrt, akik művészi módon „húztak” keresztül bennünket a dugókon. Mint valami karmesterek, úgy dirigálták az autókat, amelyik nem akarta megérteni karjelzéseiket, annak első sárhányóját a százzal robogó motor nyergéből lehajolva tréfásan megpaskolták: ugyan, húzódjon már félre egy kicsit. Az Elnök a Renault hátsó ülésén utazott, mellette tanácsadója, a vezető melletti ülésen pedig általában a tolmácsa foglalt helyet. A testőrök hátrább, egy másik kocsiban utaztak, felesleges lett volna bármelyiküknek is bezsúfolódnia az elnöki kocsiba. Különben gorillákból nem volt hiány Párizsban, a franciák nagyon vigyáztak az Elnökre. Fülhallgatóval és mandzsettagomb mellé csip- tetett apró mikrofonnal felszerelkezve ott nyüzsögtek Göncz Árpád körül, s még a lábatlankodó magyarokat is odébb tessékelték, ha a helyzet megkívánta. (Folytatjuk) Árpási Zoltán