Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-04 / 234. szám

1994. október 4., kedd CSALÁDI OLDAL Csecsemőknek, kisgyermekeknek: háromszoros folyadék-fejadag Cumiról, cumiztatásról kismamáknak jóllakotton lustálkodik uzsonna után a baba Mini recep* m Szerb rizses hús Hozzávalók: 30 dkg sertés- pörkölt, 20 dkg rizs, 10 dkg sajt, 15 dkg lecsó. A jó fűszeres pörköltet a levével és a lecsóval együtt megforrósítjuk, és belefor­gatjuk az alaposan megmo­sott rizst. Leöntjük annyi vízzel, hogy bőven ellepje, és fedő alatt 10 percig forral­juk. Ezután anélkül, hogy a fedőt leemelnénk, a lángot elzárjuk alatta, és a fedőre több rétegben konyharuhát borítunk. Fél órán át állni hagyjuk, majd a fedőt levéve megkeverjük a szerb rizses húst Ha kell, utánasózzuk. Reszelt sajttal gazdagon meghintve tálaljuk. Erdélyi apróhús Hozzávalók: 40 dkg ser­téslapocka, 2 kis fej vörös­hagyma. 2 dl tejföl, 1 evő­kanál liszt, 3 evőkanál olaj, só, 1 kiskanál pirospaprika, 1 mokkáskanál őrölt tár­konylevél, a galuskához 20 dkg liszt, 1 tojás, 1 evőka­nál olaj, só. A jól megmosott húst kis szeletkéíxe vágjuk, ki­verjük, és a szeleteket meg­sózva, lisztbe forgatva a forró olajon mindkét olda­lukon megpirítjuk, majd félretesszük. A megtisztí­tott, apróra vágott vörös­hagymát a visszamaradt olajon aranysárgára pirít­juk. A tűzről lehúzva a pi­rospaprikával megszórjuk, és a húst belerakjuk. Egy kevés vizet öntünk alá, megsózzuk, őrölt tár­konnyal fűszerezzük, és le­fedve puhára pároljuk. Végül a tejfölben simára kevert liszttel behabarjuk, és melegen tartjuk. Közben a tojással a lisztből csipet­nyi sóval meg egy kevés vízzel közepesen kemény galuskatésztát készítünk, és lobogva forró sós vízbe szaggatjuk. A megfőtt ga­luskát leszűrjük, leöblítjük, lecsöpögtetjük, és forró olajra szedve a húshoz kö­retként tálaljuk. Az újszülöttek ugyan maguk­kal hozzák a szopás reflexét és igényét, ám a cumisüvegben rejlő folyékony táplálék elfo­gyasztásával eleinte nehezen boldogulnak. Az ivást az apró­ságoknak szabályosan meg kell tanulniuk s ezt a folyama­tot a kismamák néhány gya­korlati tanács megszívlelésé- vel meggyorsíthatják. Ügyelni kell például a meg­felelő cumi kiválasztására. A babatápszemek lassan, folya­matosan kell a függőlegesen tartott üvegből csöpögnie, hogy a babát erőteljes szívás­ra, szopásra késztesse. Akkor megfelelő méretű a nyílás, ha egy-egy üveg kiürítése 15-20 percig tart — ennyi idő kell egyébként ahhoz is, hogy a kis kosztos fáradtra igya magát. Az ivás tudományának elsa­játítása azért is fontos, mert a rugdalózással, izzadással be­következő folyadékvesztesé­get feltétlenül pótolni kell. S ez nem kevés; a csecsemők és kisgyermekek folyadékigénye ugyanis körülbelül háromszo­rosa a felnőttekének. Ügyelni kell arra, hogy az apróságok ne maguk „kezel­jék”, tartsák kézben a cu­Emlő- és méhnyakrák. Ez a két leggyakoribb nőgyógyászati daganatos megbetegedés, amelynek veszélyességét eny­híti, hogy mindkettő már a kez­det kezdetén felismerhető, s így gyógyítható. A szűrés tehát döntő eleme a betegség elleni harc sikerének. Hol, hogyan vé­gezhető ez el — kérdeztük az ismert nőgyógyászt, dr. Vermes Gábort. — Az emlőrák-szűrést min­denki otthon elvégezheti. Ha­vonta csupán néhány perc, de ennyit feltétlenül érdemes rá­szánni, már csak azért is, mert ez a leggyakoribb női daganatos betegség. Az önvizsgálat mene­te a következő: A menses elmúltával fej fölé emelt, majd test mellé eresztett karral nézzük meg magunkat a tükörben, s figyeljük meg, nincs-e az emlőkön méretbeli, színbeli elváltozás. Ezután misüveget, mert könnyen úgynevezett folyamatos cu- mizóvá válnak. Amikor első fogaik kibújnak, a hosszas cumizás súlyosan károsíthatja a fogsort. Hasznos viszont, ha mielőbb megtanítjuk őket feküdjünk kényelmesen a há­tunkra. Egyik karunkat emeljük fej fölé és másik kezünkkel a hónaljárkot, valamint az emlőt lassan tapintsuk át. Ugyanezt tegyük meg a másik oldalon is. Ha csomót, duzzanatot, a na­rancshéjra emlékeztető bőrel­változást, bimbó körüli bőrbe­húzódást nem találunk, a ha­vonkénti rákszűrést befejezett­nek tekinthetjük. Ha azt tapasz­taljuk, hogy az emlő váladékos vagy bizonytalanok vagyunk saját vizsgálati leletünkben, for­duljunk nőgyógyászhoz. A méhnyakrák-szűrés szin­tén fájdalom nélküli vizsgálat, amely a nőgyógyászati szakren­delőben végezhetőéi. Lényege, hogy az orvos — műanyag la­pocska vagy vattás pálca segít­ségével — a hüvelyen át a méh­nyakról sejteket nyer. Mikrosz­kópos vizsgálattal megállapít­ható, hogy a sejtek egészsége­csészéből inni. Ehhez prakti­kus „tanszer” a tanulócsésze, amelynek járulékos csőre van, ami megkönnyíti az átmenetet a cumiról a csészé­re. Ferenczy Europress sek-e vagy tapasztalható vala­milyen elváltozás. A vizsgálat a hüvely gombás, illetve bakteriális fertőzöttségét is megmutatja, amit — még tünetek és panaszok hiányában is — célszerű kezelni. Ez ma­gyarázza, hogy a vizsgálatot esetenként, a gyógyszeres keze­lést követően is meg kell ismé­telni. Ha a kontroll is kóros sej­teket talál, az azt jelenti, hogy fennáll a betegség kialakulásá­nak veszélye és további vizsgá­latok szükségesek. Ha a rákszű­rés eredménye negatív s a páci­ensnek nincs panasza, elegendő egy év múlva megismételni a vizsgálatot — mondja Vermes doktor, s hozzáteszi: — Az ide­jében fölfedett méhnyakrák csaknem 100 százalékban gyó­gyítható, ám ha már a betegség tünetei jelentkeznek, sajnos erősen csökkennek a terápiás eredmények. FEB Megkérdeztük a nőgyógyászt Rákszűrés otthon és a szakrendelőben Nyugdíjasoknak iä" 7 Js Ismerje meg önmagát! _________________________________ S züksége van az allergiájára? (3.) Dehogy van rá szükségem, fogalmazódik meg mindnyájunkban a hirtelen adott válasz, pedig a tiltakozást egyre inkább fel kellene váltania a gondolkozásnak, hiszen hazánkban is mind több orvos teszi fel páciensének a kérdést: miért éppen ez a betegség kell Önnek? Aki valóban szeretne megszabadulni nyavalyáitól, annak először is meg kell értenie betegsége üzenetét. Sorozatunk­kal a tünetek jelentésének megfejtésében szeret­nénk segíteni olvasóinknak. Macskaszőr? Virágpor? Vadkender? Ugye máris tüsszögnek az allergiások, pedig a kezükben tartott új­ság még csak közelében sem volt az említett „szörnyűsé­geknek”. Már ez az egysze­rű tény is azt igazolja, hogy az allergia is a lélekben ke­letkezett problémákat jele­níti meg a test szintjén. Mi­ről van szó az allergia eseté­ben? Köztudott, hogy a túl­éléshez testünk rendelkezik elhárító rendszerrel. Az al­lergiás embereknél ez a vé­dekezés mértéktelenül el­túlzott. Ki viszi túlzásba a védekezést? Természetesen az, aki nagyon fél. Kikben erős a félelem? Akik nem mernek saját érdekeiknek érvényt szerezni. Az allergi­ás emberek tehát elfojtják a bennük megszülető ag­ressziót, illetve testi szinten élik ki agresszív késztetése­iket. A formája közismert: az allergiás ember egy idő után uralja a teljes környe­zetét, mert nem lehet a je­lenlétében kutya, macska, virág, mosószer, eper—és a végtelenségig sorolhatnánk a legártatlanabb dolgokat. Már a médiumok is őket szolgálják a pollenjelenté­sekkel, s országos hadjára­tot indítottak a vadkender ellen. Ez aztán a jól álcázott győzelem. A kitüntetett allergének árulkodnak arról, hogy mely életterületek váltják ki az allergiás emberből a leg­nagyobb szorongást. A macskaszőr, nyúlszőr az odasimulás képzetét kelti bennünk (milyen szívesen szorongatják a gyerekek pu­ha játékállatkáikat), de eb­ben az odasimulásban van valami állatias — tehát a szexualitással párosuló sze­relem jelképe. A szénanátha-allergiások a virágport részesítik előny­ben. A virágpor a megter­mékenyítés, a termékeny­ség szimbóluma, a vele szembeni allergia is arról szól, hogy mekkora szoron­gásokkal telített a szerelem, a szexualitás, az ösztönös- ség, a termékenység témája az allergiás esetében. Nem engedi be magába őket, vé­dekezik ellenük. A porallergiás a piszkos­tól, a tisztátalantól szenved, s ha visszagondolunk az elő­zőekre, akkor szembetűnő, hogy az allergiások olyan steril életre vágynak, ami nincs, sőt egyenesen életel­lenes lenne egy csíramen­tes, terméketlen, ösztönök­től, agressziótól mentes vi­lág. Az allergiások gyógyu­lását tehát nem az szolgálja, ha mindent kiviszünk a szo­bából, a világból, ami zavar­ja őket, hanem egyedül az, ha megtanulnak szembe­nézni az eddig elhárított életterületekkel. Tudom, hogy ez konfliktusokkal jár, s az első lépés megtételéhez máris felajánlom allergiától szenvedő olvasóinknak ezt az írást, amely minden bi­zonnyal kellő dühöt váltott ki Önökből. Kérem ne fojt­sák el az indulataikat! Nyu­godtan tapossák meg az új­ságot, szidják a szerzőt, tombolják ki magukat — ám ha lehiggadtak, kezdje­nek el gondolkozni, s ha te­hetik, az okok megfejtésébe vonják be családtagjaikat, barátaikat is. Szívből kívá­nok sok sikert az oknyomo­záshoz! (Folytatjuk) Egyesületek az idős emberekért Magyarországon a nyugdíjas korosztályt az elmúlt évtize­dekben a szakszervezetek és a különböző helyi szerveződé­sek, klubok képviselték. Az 1988—89-es évben az akkori Hazafias Népfront kezdemé­nyezésére létrejött a Magyar Nyugíjas Egyesületek Orszá­gos Szövetsége, amely kezde­ményezte, hogy helyi érdek- védelmi szövetségek és egyesületek alakuljanak. A cél a magyar nyugdíjasok társa­dalmi összefogása, érdekei­nek védelme, képviselete és szolgálata, közéleti, kulturális és egészségvédelmi tevékeny­ségének támogatása, továbbá konkrét gazdasági javaslatok kidolgozása a nyugdíjasok anyagi igényeinek megalapo­zása érdekében. Békés megyében elsőként Sarkadon, Gyulán, Oroshá­zán, Dévaványán, Csorváson és Vésztőn, majd ezt követően még számos településen alakí­tottak nyugdíjas-egyesülete­ket. Ezek a szervezetek 1989- ben küldöttek útján megvá­lasztották a Békés Megyei Nyugdíjas Egyesületek Szö­vetségét. A szövetség azóta fő feladatának tartja a megye összes településén a nyugdí­jas-szervezet létrehozását. Indoklásul néhány adat: megyénkben több mint 103 ezer nyugdíjas él. Jelenleg 132 egyesület és klub tartozik a megyei szövetséghez, 42 ezer nyilvántartott taggal. A me­gyei szövetségben az érdekvé­delmi, szociálpolitikai és kul­turális programok támogatása mellett igényként fogalmaz­ták meg, hogy a Békés Megyei Hírlap is beszámoljon a nyug­díjasok életéről. A Békés Megyei Hírlap ve­zetése felajánlotta: kezdetben hetente 1—1 alkalommal le­hetőséget biztosít a szövetség­nek, hogy a nyugdíjasok élet- színvonalát befolyásoló té­mákkal és egyéb események­kel foglalkozó cikkeket jelen­tessen meg az újságban. A Békés megyei szövetség ezt a lehetőséget örömmel el­fogadta és megpróbál olyan aktivistákat bevonni, akik haj­landók a megye egész területé­ről, ezen belül Békéscsabáról is a nyugdíjasok érdekeinek figyelembevételével akutális kérdésekről, eseményekről tá­jékoztatást írni. Fári Pál, a megyei szövetség titkára Arany­lakodalom 50. házassági évfordu­lóját ünnepelte szep­tember 30-án Mátyás Já­nos és felesége (Dobos Margit) Gyulán. A templomban tartott meghitt ünnepség' után családi körben köszön­tötték szüleiket a szintén évfordulóikat ünnepelő két fiuk és feleségeik, a három lányunoka és két unokavő, valamint a két dédunoka szeretetétől övezve. Gratulálunk és további jó egészséget kívánunk családjuk kö­rében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom