Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-28 / 255. szám

BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1994. október 28., péntek Hírek Környezetbarát tetők. Új, környezetbarát tetőfedő le­mezeket hozott forgalomba az Eternit Osztrák—Magyar Épí­tőanyag-ipari Kft. — jelentet­ték be a cég vezetői csütörtö­kön sajtótájékoztatón. A társa­ság a jövő évtől már csak az Eternova védjeggyel ellátott, azbesztmentes palát fogja gyártani és forgalmazni. Az Eternit Kft. 1988 óta működik vegyes vállalatként, a 200 mil­lió forint alaptőkével létreho­zott társaságból 51 százalék­nyi tulajdonrész az osztrák Eternit Werke Ludwig Hat- schek ÁG tulajdona, 30 száza­lékkal a magyar Etemitgyár, 10 százalékkal a Varimpex osztrák külkereskedő cég ré­szesedik. A cég forgalma az idén közel 1 milliárd forint lesz, ebből 500 millió forint a sík tetőfedő lapok gyártásából, 400 millió forint a hullámle­mezekből származik. Szállítunk a Suzukinak. Megkezdődik a Magyarorszá­gon gyártott Suzuki autóalkat­részek exportja Japánba. Há­rom magyar cég ötféle alkatrész szállítására kapott megrende­lést. így a Tauril Gumigyártó és Kereskedelmi Kft. gyújtótrafó­fedeleket, motorháztetőhöz gu­mi alátétet, valamint szélvédő­tartó bakot, a tatabányai Rugó­gyártó Kft. úgynevezett zárüt­közőt, míg a Salina Kft. fűtéstö- mítő gyűrűt szállíthat a sziget- országba. Valamennyi alkat­részt előzetesen, alapos vizsgá­latnak és tesztelésnek vetettek alá. Mint kiderült, minőségük megfelelő, és ezzel megkez­dődhet a magyar ipar történeté­ben is új fejezetnek számító al­katrészszállítás. A mentősnek mentő ötlete támadt Sárosi Gábor és kisfia. A képen látható matuzsálem töltőgépet időközben automatára cserélték Fotó: Ungvári Mihály Ha keményre töltjük, szét­pukkan. Mi az? Erre a „talá­lós” kérdésre Sárosi Gábor másodpercek alatt rávágná a helyes választ: szódás pa­lack. A sarkadi fiatalember ugyanis 1990 óta szikvíztöl- téssel foglalkozik, és ott bi­zony gyakran eló'fordul az efféle „baleset”. Hogyan ad­ta e mesterségre a fejét? Er­ről beszéljen ő maga! — Minden voltam én már, csak akasztott ember nem — kezdte a történetet a legelején. Tartottam jószágot, dolgoz­tam földeken, voltam mentős és kolbászsütő. A mentő ötlet, mentős koromban jött: akko­riban már 17 éve nem volt Sarkadon szikvizes. Mi lenne, ha én tölteném be ezt az űrt a településen? — kérdeztem magamtól. Választ sem várva megrendeltem egy 40 ezer fo­rintos gépet, ami 100 ezerbe került, mire kész lett. Maradt még pénzem hat ládára is, amiben 60 darab üveg volt. Ezzel kezdtem az ipart. Ha akkor azt mondja valaki, hogy ’94-re több ezer palackkal dolgozom két automata töltő­vel, tíz településen 180 egy­ség rendeli tőlem a szódát, biztos, hogy gyanakodni kez­dek az illető elmeállapotára. Egy jó ötlet milyen hirtelen fordulatot jelenthet az ember életében! — Hogyan győzi a szállí­tást? — Két Mercedes teherau­tónál tartok. Szerettem volna beállítani egy lovas kocsit is, hiszen a Manci nénik gyakran otthon felejtik a palackot, amikor boltba mennek, a csengettyűs lovas kocsi meg mindig kéznél lenne, de végül is ezt a megoldást kihagytam. Be­vezették ugyanis a számlaadási kötelezettséget, s így csak öt forintért adhattam volna a hét­forintos szódát, mert kettőbe kerül a nyugta. Ha meg „vélet­lenül megfeledkezem” a nyug­táról, 50 ezerbe kerül egy pa­lack, vagyis a „memóriakiesé­sért” járó büntetés. — Úgy tűnik, mindent elért, amit csak elérhet az ember 35 éves korára. Család, gyönyörű ház, jól menő vállalkozás. Van- e még terve ezen kívül? —A feleségem varrónő. Úgy beszéltük meg, hogy idővel a mostani szikv ízüzem, ami je­lenleg a lakásunknál van, varro­da lesz. A szikvízüzemet pedig átköltöztetjük Sarkad centru­mába, ahol egy saját boltot is szeretnék nyitni. Természe­tesen valamivel alacsonyabb árakkal, mint ahogy a velünk szerződésben álló boltokban árulják. — Van esetleg kellemetlen gondja is? — Megemlíteném a mű­anyag flakonos palackot, amit az üveggel szemben na­gyon nehéz tisztítani, és saj­nos nem mindenki vigyáz rá otthon. Kellemetlen, ha ugyanezek a palackok vélet­lenül másokhoz is elkerülnek. A másik kellemetlen tényező a keményre töltött és szétpuk­kant palackok. Sajnos napon­ta legalább nyolc-tíz ilyennel is számolnunk kell. Magyar Mária Marhák Ha jól emlékszem, 1991-ben a tehéntartók minden egyes le­vágott tejelő jószágért 10 ezer forintot kaptak, természetesen az eladási (vágóhídi) árán felük Mindezt az állami költ­ségvetés terhére. A következő évben meglett az „eredménye”, 50 millió dollárt fizettünk ki az impor­tálttejért és tejtermékekért. És most— benne van a Ma­gyar Közlönyben — minden újonnan beállított tejelő tehé­nért 20 ezer forint támogatást adnak. Megint az állami költ­ségvetés terhére. Azmárcsaka szokásos Mor­bus Hungaricus (magyar be­tegség), hogy erre csak orszá­gosan összesen 800 millió fo­rint van és ez mindössze 40 ezer tehén „támogatására” elegendő. Ez már csak azért is kevés, mert a korábban meglé­vő állomány mintegy felét (44%-át) sikerült levágatni. De miért? A római jog sze­rint, egy ügy kiderítésénél az első kérdés: Kinek használ? Éppen ezért engem rettentő­en érdekelne, hogy akkor miért kellett tehenenként tízezret és most miért kell húszezret ki­dobni az amúgy — a pénzügy- miniszter szerint—egyre üre­sebb államkasszából. Persze ezt megkérdezhetné a mező- gazdasági tárca első embere vagy az Állami Számvevőszék is. Mert ha ebből senkinek semmiféle haszna nem szárma­zott (?) akkor attól tartok, hogy nem a szóban forgó tejelő jó­szágok a marhák! Sárközi Gyula Valutaárfolyamok 1994. október 27-én Angol font Ausztrál dollár Belga és lux.frank (100) Francia frank Japán yen (100) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Német márka Norvég korona Olasz líra (1000) Osztrák schilling (100) Spanyol peseta (100) Svájci frank Svéd korona USA dollár ECU (Közös Piac) vétel közép eladás 172,9 174,4 175,99 78,4 79,0 79,75 344,2 346,9 349,71 20,6 20,8 21,03 109,1 110,0 110,96 78,3 79,0 79,84 356,2 359,5 362,91 70,8 . 71,4 72,01 16,2 16,4 6,56 69,2 69,8 70,48 1006,6 1014,41 1022,76 84,9 85,7 86,45 84,9 85,5 86,23 14,9 15,1 15,22 105,6 106,6 107,65 134,9 136,0 137,10 orS»nl*4 m axon (#: °*v v*N A* / lízing „b 99) A Takarék Bróker Kft. szervezésében FIX ÉVI luM« x 1,5 év Jegyzési illő: november 2—i 1-éig. 32% Jegyzési helyek : Takarékbank Rt. fiókjai: 1054 Budapest. Szabadság tér 14. 131-8760 * 1077 1 Király u. 95. 122-3485 * 1028 Budapest Hidegkúti u. 207. 275-7832 * 8400 Ajka. Szabadság tér 11. (88)312-648 * 5600 Béfeéocooba, Szabadság tér 1 1-17. (66)447-247 • 3300 Eg«r. Széchenyi u. 13. * 9025 Qyőr, Bólint Mihály u. 4. (96)313^30 * 9025 Győr, Széchenyi tér 14. • 7400 Kaposvár. Teleki u. 22. (82)316-511 * 6000 Kecskemét, Szabadság tér 3/a. 3327 Miskolc, Bqjcsy-Zs. u. 17. (46)412-819 * 4400 tyiregyh&za. OrszágzászJó lér 4.- 7622 Pécs B^Jcsy-Za. u. 4. (72)315580 * 3100 Salgótarján Erzsébet tér 6 6720 Szeged. Horváth Mihály u. 1/b. (62) 326-802 * 7100 Szekazárd, Augusz Imre u. 11. (74)319-355 * 8000 Székesfehérvár. Táncsics u. 2. (22)314-461 * 5000 Szolnok. Baross Qábor u. 15. (56)424-154 * 9700 Szombathely. Kiskar u. 1. (94)328-128 * 2890 Tata, Ady Endre u. 17. (54)584-415 * 8200 Veszprém, Kossuth Lajos u. 11. (88)426-711 * 8900 Zalaegerszeg, Kossuth I^Jos u. 54. (92)321-340 Takarékszövetkezetek; Hegykő és Vidéke Takarék-szövetkezet 9400 Sopron. Színház u. 24. (99)338-833 * Monor és Vidéke Takarékszövetkezet 2230 Qyómrfl. Szent István u. 28. (29)350-185 * 2200 Monor. Mátyás király u. 15/a. Monor 245. * 2234 Maglód, TÖ u. 13. (29)325-170 * 2225 Cu«. Pesti út 63 (29)320-051 * 2241 SOlyoáp. Malom u. 1. Sülysáp 37. * 221 1 Vasad, Monorl út Vasad 21. • 2220 Vecoé*, Telepi út SO/a. (29)350-554 * Nagyvázsony és Vidéke Takarékszövetkezet budapesti kirendeltsége 1075 Budapest Károly krt 7. 268-1005 * Polgár és Vidéke Takarékszövetkezet debreceni kirendeltsége 4027 Debrecen. KÁMn tér 8. (32)542-122 * Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezet 7900 Szigetvár Szabadság u. 2. (73)312-024 * 7633 Pécs, Páfrány u. 2/a. * (72)315861 • 7621 Péca. Irgalmatok u. 5. (72)447-268 • 6000 Kecobemét, Dobó krt. 3 (76)484-977 “ Szóreg és Vidéke Takarékszövetkezet 6771 Szóreg, Hösök tér 4/b. (62)403-136 * 6723 Szeged. Temesvári krt. 32. (62)430-674 * 6723 Szeged. Oskola u. 1 (62)322-699 * 6723 Szeged. József Attila sgt 8. (62)325-414 * 6723 Szeged. Petőfi Sándor agt 9. (62)326-039 Inter-Európa Bank Rt. flómai: Debreceni Területi fiók 4024 Debrecen, Piac u. 32. (52)347-839 * Nytregyhárl Területi fiók 4401 Nyíregyháza, Mártírok tere 9. <42)310-134 Inlcr-Eiirópa Bank Befektetési Kft., 1054 Budapest, Szabadság tér 15. Telefon: 269- 3730 % „AXON LÍZING „B” Kötvénnyel a csúcson V# Gazdaságunk rögös útja I. Autócsodák száguldoznak a sztrádákon. No nem nálunk, ha­nem Nyugaton, azaz Európá­dban. Nálunk — kevés kivételtől eltekintve — az agyonjavított utakon ócska járgányok, Tra­bantok és Skodák, meg a nyuga­ti ócskapiacokon olcsón meg­vett kocsik zötyögnek. Az új és régi-új gazdagoknak telik azért egy új Mercédeszre, Mazdára, Opelra vagy éppen BMW-re. A többség számára göröngyös út vezet Európába. Már látjuk, hogy az út hosszabb és keserve­sebb lesz, mint gondoltuk. A félresiklott történelmünk, a szocializmusnak nevezett si­kertelen társadalmi kísérlet árát az egyszerű emberek fizetik meg. így volt ez az 50-es évek­ben, a „szocialista iparosítás” időszakában is, amikor norma­rendezés, a terv- és békeköl­csönjegyzés, a falu kizsákmá­nyolása teremtette meg a politi­kai cél gazdasági eszközeit. így volt ez a 68-as „új gazda­sági mechanizmusnak” neve­zett kísérletet követő visszaren­deződés után. Elhitették velünk, hogy a nyugati világ energia- és nyeranyagválsága nálunk semmilyen formában nem fogja éreztetni hatását. A költségvetés ameddig lehetett —sőt azon is túl—dotációkkal, ártámogatással igyekezett a „nemkívánatos” hatást ellensú­lyozni. A 70-es évek végére világos­sá vált, hogy a gazdasági rend­szer így tovább nem működtet­hető. Megkezdődött az ország eladósodása, „a magyar munka világpiaci leértékelődése”. A nyilvánvaló igazságot a politi­kai hatalom, ahogy lehetett igyekezett leplezni. E hatalom továbbéléséért az árat most kell megfizetnünk! A szocialista gazdasági világrend- szer összeomlása rendkívül nehéz helyzetet teremtett. A politikai és Az időszak első felében a ter­melés még stagnálást, vagy mérsékelt növekedést mutat. A 90-es években drasztikus, kö­Lehet azon vitatkozni, hogy ma Magyarországon mennyi mun­kanélküli van, mert tény, hogy 1989-hez viszonyítva nagyjá­ból 1 millió 300 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma. Ezeknek nagyobb része ma is munkanélküli, a többit vagy nyugdíjba küldték, vagy mert mint nyugdíjast foglal­koztatták, felmondtak nekik. Elszomorító és demoralizáló, hogy az iskolákból kikerülő fi­atalok fele munkanélküliként kezdi felnőtt életét. Súlyos ter­gazdasági rendszerváltás óriási gazdasági nehézségek közepette ment, illetve megy végbe. zel 20 százalékos csökkenés következett be. A termelés csökkenése miatt csökkent a foglalkoztatottság. hek nehezednek a gazdaságra. Jellemző, hogy míg 1990-ben az aktív keresők aránya a népes­ségen belül 52,7 százalék volt, ez az arány mára 40,2 százalék­ra csökkent, s így minden 100 keresőre 90 helyett már 147 el­tartott jut! Ne csodálkozzunk hát a társadalombiztosítási alapok hiányán, sem azon, hogy túlságosan lyukas a szo­ciális védőháló. (Folytatjuk.) Józsa Lajos, közgazdász Csökken a termelés és a foglalkoztatottság Legszembetűnőbb a termelés és a foglalkoztatottság csökkenése. Bruttó hazai termék (GDP) index% Év 1983 Előző Időszakra évhez viszonyítva 1984 102,7 102,7 1985 102,4 99,7 1986 103,9 101,5 1987 108,2 104,1 1988 108,1 99,9 1989 1989/1983 108,8 101,7 108,8 1990 105,0 96,5 1991 92,5 88,1 1992 88,4 95,5 1993 86,4 97,7 1994 (várható) 1994/1989 87,7 101,5 80,6 1994/1983 87,7 Foglalkoztatottság alakulása (1000 fő) Év Foglalkoztatottak % száma (1983=100) 1983. január 1. 5646 100 1989. január 1. 5505 97,5 1993. január L 4352 77,1 1994.1. né. (számított) 4140 73,3

Next

/
Oldalképek
Tartalom