Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-27 / 254. szám
BEKÉ MEGYE! HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1994. október 27., csütörtök Földink volt. Százötvenhét évvel ezelőtt Geszten született Tisza Domokos költő, Tisza Lajos biharifőispáni helytartó fia. Tisza Kálmán és Lajos öccse. A szülői háznál tanult. 1850—51-ben Arany János volt a nevelője, aki költői kísérleteit is irányította. Később súlyos tüdőbaj támadta meg, állapotán itáliai és egyiptomi tartózkodása sem tudott már segíteni. Hátrahagyott verseinek kötetét édesanyja, Teleki Júlia adta ki. Sajtó alá rendezte és előszóval ellátta Arany János. Költő az iskolában. Eleken a mezőgazdasági és ipari szakmunkásképzőben Hetényi György mezőkovácsházi költő október 27-én délelőtt író-olvasó találkozót tart a diákok részvételével. A találkozón több írása mellett bemutatja a „Nap sugarát gyűjtöm” legutóbb kiadott verseskötetét is. Két bizottság. Magyar- dombegyház képviselőtestülete október 20-ai ülésén a választási bizottságba választotta Vandra Zoltánnét és Tóth Tibort. A szavazatszámláló bizottság elnöke Papp István lett, tikára Kovács Sán- dorné, tagja Molnár István. Egy beruházás, aminek nem mindenki örül Piac 200 millióért - mindannyiunknak? Békéscsabán az önkormányzat és az AGORA-CSABA Rt. koncessziós szerzó'dése alapján mintegy 200 millió forintért átalakítják a piacteret. Az építkezés során bevásárlóközpont, kulturált piactér, több mint 450 új parkoló készül majd el, ötszáz fát, növényt telepítenek majd a helyszínre. A szerzó'dés szerint a vállalkozó tíz évig kapja használatra a területet a beruházás fejében, a tulajdon a városé marad. Az építkezés azonban nem folyik zökkenó'- mentesen: hol a piaci árusok, hol a környéken lakók jelentkeznek újabb és újabb problémákkal. „Öt éve élünk áldatlan állapotok között a piac miatt. Állandó zajban, koszban, félelemben telnek napjaink. Nincs zöldterületünk, nem engedhetjük le a gyerekeket az utcára. Az új piac építésekor azt ígérték, tekintettel lesznek ránk, és minél inkább elszigetelnek minket a piactól. A munka megkezdődött: a házunktól alig pár méterre építenek olyan garázsokat, amiket mi nem tudunk megfizetni, így azt valószínűleg a piacosok fogják raktárnak használni, ezzel még közelebb kerülve hozzánk. Ráadásul az amúgy is kevés parkolónk egy részét is elveszítjük.” — mondták Békéscsabán a Szabó Dezső utcaiak azon a lakógyűlésen, melyre meghívták Bánfi Ádámot, a városüzemeltetési iroda vezetőjét, Baczóvszky Pált és Murányi Miklóst, az AGORA-CSABA Kft. vezetőit és Herczeg Tamást, a terület képviselőjét. Bánfi Ádám elmondta, úgy gondolták, a lakóknak tesznek jót azzal, hogy a piac és a lakóház közé egy magasított tetőzetű garázssort építenek, védve ezzel az ott élőket a zajtól. A piac építése során több mint négyszáz parkoló is készül, ezek nagy része ingyenes. Épp az épületek előtt fizetőparkolót terveztek, azért, hogy oda inkább csak azok parkoljanak, akik rövid időre, bevásárolni jöttek, nem árusítani. Többen sérelmezték, hogy a kivitelezők sok fát is kivágtak« ezzel is csökkentve az amúgy is kevés zöldet a környéken. Bánfi Ádám elmondta, hogy a terv szerint sokkal több fa lesz a környéken, mint eddig. Baczóvszky Pál tájékoztatta arról is a lakókat, hogy a garázsokat nem eladják, hanem bérbe, csak a bérleti díjat előre kérik 10 évre. Ez mai árakon számolva 600 ezer forint. Erre jelenleg fizetőképes kereslet van, nem is kevés. A bérleti szerződésben így kiköthetik, hogy amennyiben nem a rendeltetésének megfelelően használja a bérlő a garázst, azonnali hatállyal felbonthatják a szerződést. Remélik, hogy nem raktárnak, hanem valóban garázsnak használhatják majd ezeket az épületeket. Közben az is kiderült, hogy a garázsok bejárata miatt több parkolót meg kell szüntetni azok közül, amelyekbe jelenleg a lakók tudnak beállni, így is sokszor szűkösen. Bánfi Ádám szerint, ha a többi négyszáz parkoló megépül, nekik is több hely marad. A garázsok bejáratának a piac felé fordítása pedig több millió forintjába kerülne a városnak, hiszen a vállalkozóval kötött szerződést borítaná fel, így annak minden ebből adódó kárát a városnak kell kifizetnie. Döntés ott természetesen nem születhetett: Herczeg Tamást kérték meg, hogy vigye a problémát a közgyűlés elé. A képviselők elé a következő határozati javaslatok kerülnek majd: vagy marad minden a régiben, hivatkozva arra, hogy a lakókat időben és kellőképpen tájékoztatták, ezért az építkezés jelenlegi állapotában már nincs mód változtatásra. A másik megoldás szerint a lakók kedvezményt kapnának a garázsok megvásárlására, mégpedig úgy, hogy csak az összeg felét kellene most befizetniük, a fennmaradó részt pedig két év alatt — a várostól kapott kamatmentes hitelre. Az ügyben a közgyűlés ma délután dönt. A.Gy. Zambo-groteszkek Békéscsabán Zámbó Kornél festőművész különleges groteszk világot teremtett festményeivel az elmúlt három-négy esztendőben. A múlt és a jelen „szörny- alakjaival” népesíti be festményeit, a középkori Bosch különös világát is felidézve. Ezek az emberi „szömyalakok” azonban jelképiségükben is valóságos figurák — az elmúlt világ rekvizítumai, őskövületei, veteránjai —, a képmutatás, a harácsolás, a hazugság, a paráznaság, a mértéktelenség megtestesítői — közülünk valók, vagyis mi vagyunk. Zámbó groteszkjein az „emberiség nevetve búcsúzik múltjától”, s ez az önironikus leleplezés és búcsú felszabadító erejű, katarzist teremtő is egyúttal. Legutóbb a miskolci Nemzeti Színház Hamlet-előadá- sának premierjéhez kapcsoA váltakozó A sarkadi I-es Számú Általános Iskolában jelenleg 29 tanulócsoportban 684 gyermek tanul. Mint Szabó Gyula igazgató elmondta, iskolájukban hamarosan a váltakozó tanítás réme fenyeget. Az oktatási törvény szerint ugyanis egy-egy osztályban 27 diáknál nem tanulhat több, s ha ezt betartják, 1996-tól minden évfolyamukon négy-négy osztályt kell indítaniuk. Ez pedig összesen 32 tanulócsoportot jelent, amihez jelenleg 29 tanterem áll rendelkezésükre. Az iskola igazgatója a problémát felvetette a legutóbbi városi testületi ülésen is. A lehetséges megoldásokat taglalva elhangzott többek között a fizikai és kémiai előadótermek feladása. Ezzel lódva láthatta a közönség a képeket — most újabb színházi bemutató kísérőtárlatán szerepelnek az alkotások. A békéscsabai Jókai Színházban a Csabai Páholy előadásaként Dürrenmatt János király című drámáját mutatja be október 29-én este, és a hatalom és a lelkiismeret összeütközését tragikomédiában oldó színjátékhoz várhatóan jól illeszkednek majd e groteszk festmények a színház előcsarnokában — és mintegy bevezetik a képek a nézőt az előadás hangulatába is. Az első úgynevezett „páholy-előadást” (a színházat anyagilag támogatók, páholyt vásárlók alkotják a közönséget) parti követi, társasági est, amelyen Mezei András költő mutatja be a művészt és a kiállítást—a festő rajzaiból aukciót is rendeznek. tanítás réme kapcsolatban ellenérvként Szabó Gyula elmondta, hogy jelenleg minden tanulócsoportnak saját osztályterme van, a fizika és kémia előadók „bevonása” a kabinetrendszer bevezetését (vagyis az osztályok óráról órára történő vándorlását) vonná maga után. Egyesek szerint jelentősen könnyítene a helyzeten a református iskola megalakulása esetén bekövetkező létszám- csökkenés is, ám a református iskoláról sem Szabó Gyulának, sem másnak nem volt közelebbi információja. A város képviselői megegyeztek abban, hogy a felvetett problémára a közeljövőben tovább kell keresni a lehetséges megoldásokat. ---RIA G loria in excelsis Deo — Dicsőség a magasságban Istennek! Ez a felirat áll a végegyházi katolikus templom pasztellszínű felületekkel barátságossá tett belső homlokzatán. A tekintetet az oltár vonzza: már égnek a gyertyák, előtte a szertartás valamennyi kelléke. A teret halk ima moraja tölti be, az első sorban fehér ruhás apróságok ülnek izgatottan. Gyermekmisére készülnek a hívek. Kisvártatva rendi ruhába öltözött hölgy köszönti az egybegyűlteket. Mosolygós arca derűt, kedvességet és már-már alázatosságba hajló szerénységet tükröz. Mindenki ismeri őt, hiszen évek óta lelkesen végzi munkáját itt. Hamar tanítványai felé fordul, felhangzik az ének a Teremtő dicséretére. Eközben vezetőjük — Müllerné dr. Beöthy Zsuzsanna — segítő és aggódó pillantásai követi minden lépésüket. Istenbe vetett hittel Ki is ő valójában? Mi készteti arra, hogy a pihenés jól megérdemelt, múlandó éveit maga vállalta misszióként mások szolgálatába állítsa? Erről már a templomkertben, hamis ciprusok árnyékában kérdezem. A szerénység okozta szűkszavúság lassan oldódik. Vallomása munkáról, hitről és szeretetről sok tanulságot hordoz. — A második világégés előestéjén születtem a fővárosban. Édesanyám kitartó céltudatossággal és meggyőződéses, mély vallásossággal nevelt fel engem. Noha mindig humán beállítottságú voltam, kérésére elvégeztem a szegedi vegyipari technikumot. Ezután a debreceni agrártudományi egyetemen szereztem diplomát, majd szakmérnöki oklevelet. Talajtani témájú kutatómunkám eredménye az ezért megkapott mezőgazdaság-tudományi doktori fokozatom. Nagyon sokat kellett tanulnom. Míg mások táncolni jártak, én a templomban töltekeztem fel, gyűjtöttem erőt ehhez — szövi emlékei fonalát Zsuzsika néni. Majd hozzáteszi: Közel három évtizeden át laborvezetőként, majd agrokémiai ágazatvezetőként egy vállalatnál dolgozott. Ma — Isten kegyelméből — korkedvezményes nyugdíjas. „S ha embert látok, Isten szólít...”* Cecília nővér vallomása „A mélyen megélt vallásosság vágya is embertársaim önzetlen segítésére ösztönöz" Két kezét összefonva, halk sóhajjal maga elé tekint. Fél évszázad megpróbáltatásai, öröme és bánata ül ki arcára. — Meséljen kérem, magánélete eseményeiről is. — Harmincéves koromban kötöttem házasságot. Tizenöt boldog esztendővel ajándékoztuk meg egymást. Ami addig hiányzott életemből — az apa, a férj és a barát —, azt egy személyben megadta nekem a sors. Párom, Müller Lajos humánus beállítódottsága, reális életszemlélete és emberszeretete paptanárnak készülő nagyfiúnk személyiségében is tükröződik. Sajnos, hosszan tartó, súlyos betegség után magához szólította őt az Úr. Ézt a megpróbáltatást csak a viszontlátásba vetett vallásos hitemmel sikerült feldolgoznom. Azóta családomnak élek, ápolom beteg édesanyámat, egyengetem gyermekünk útját. Tágabb családra is találtam: a betegek, elesettek, remény- vesztettek egyre népesebb csoportjára. Óra et labora — Imádkozz és dolgozz! — Mi készteti arra, hogy önmaga gondjain túl másokéval is foglalkozzon mai, alapvetően az önzéssel jellemezhető világunkban? — Ez elsősorban nevelés és lelki beállítódás kérdése. Emellett a mélyen megélt vallásosság vágya is embertársaim önzetlen segítésére ösztönöz. — Kérem, meséljen rendi tevékenységéről! — Minden ember törekvése, hogy hasonló gondolkodású, életfelfogású társak között is éljen. Én ezt a Szociális Misszió Társulatban találtam meg. Ez Farkas Edit alapításával, a századelőn élő püspök urunk, Prohászka Ottokár lelki vezetésével jött létre. Feladata az egyházközösségi nővéri teendők ellátása, a börtön- és fogházmisszió, az idősek és betegek ápolása, a népgondozás, továbbá az ifjúság keresztény szellemű nevelésében való aktív részvétel. Rendi ruhámon viselt kék keresztünk belső oldalán a következő idézet áll: „Amit egynek tesztek a legkisebbek közül, azt velem teszitek!” Nem lenne ma sem oly sok a szenvedés, a gyengékkel szembeni vétkezés, ha megfogadná mindenki a bűneinkért a keresztre feszítést is vállaló Megváltó szavait. — Úgy látom, személyiségéhez a gyermekek állnak a legközelebb. Kérem, meséljen hitoktatói munkájáról is! — A katolikus egyház felhívására és a kapott lehetőséggel élve többek között Végegyházán látom el ezt a feladatot, mellyel életem egy új, tartalmas szakasza kezdődött el. Hogy az elvárásoknak meg tudjak felelni, hatodik ikszem taposása közben elvégeztem a Pázmány Péter Hittudományi Akadémiát, ahol nemsokára államvizsgázok. Ezen a kis településen mindent megkaptam, ami munkám végzéséhez szükséges: a nevelőtestület, a szülők, az iskola és a község vezetése részéről. Értékes pedagógiai tapasztalatokra tettem szert a sokszínű személyiségű, etnikai hovatartozású gyermekcsoportokkal való foglalkozás során. Egy sikeres pásztorjáték, melyet a templomban adunk elő, minden küszködésért kárpótol bennünket... Engedjétek hozzám a gyermekeket! —Milyen terveket kovácsol a jövőre nézve? — Szorgalmas munkával szeretném elérni, hogy minél több gyermeket vezethessek el a keresztény vallás és Isten megismeréséhez, szere- tetéhez, emberségük igaz megéléséhez. Életük során szükségük lesz egy erkölcsi támaszra, amelyet a vallás nyújthat számukra. Hit nélkül halványabb az öröm és mélyebb a bánat... Nagyon remélem, hogy az erős erkölcsi tartás szükségességét belátják a szülők is, ezért támogatják gyermekeik ez irányú érdeklődését. Mert Jézus szavai a következők: „Hagyjátok csak a gyermekeket, ne akadályozzátok meg Őket, hadd jöjjenek hozzám, hisz ilyeneké a mennyek országa.” (Mt. 19,14.) Még be sem fejezi gondolatait, a gyermekek már vonulnak is ki a templomból. Mosolyognak, átélték a szentmise élményeit. Az esperes úr társaságában megcirógatja őket, szépen szerepeltek. Átöltözés után ki-ki hazatér szeretteihez. Cecília nővér is lezárja gondolatait, kedvesen elbúcsúzik. Négy, távol lakó gyermeket bezsúfol kis bogárhátú Volkswagenjébe, majd integetések közepette távoznak. Eltelt egy szép kora őszi vasárnap délelőtt. Ugye, boldog lehet ez az ember az ő hitében? Kálmán János ' Az idézet Sík Sándor piarista papköltő tollából való.
