Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-04 / 234. szám

iRÉKÉS megyei hírlap­CSABAI NAPLÓ 1994. október 4., kedd Az Utolsó simítások is fontosak A menyasszony éke: a fejdísz Békéscsabán él Bacsáné Ma­rosvári Ilona. Tíz évvel ez­előtt menyasszonyiruha- kölcsönzőt nyitott, a ruhákat már akkor is egyedi elképze­lései szerint díszítette. A menyasszonyi ruhák fontos kelléke a szép, egyéniséghez, frizurához illő fejdísz is, amelynek az elkészítése nagy fantáziát, kézügyessé­get és nem kevés munkát igé­nyel. Erről a szép szakmáról, a fejdíszkészítésről beszél­gettünk. —Mi kell ahhoz, hogy va­lakiből fejdíszkészítő le­gyen? — Elsősorban kézügyes­ség, nagyon sok kitartás, hi­szen egy szép fejdísz elkészí­tése iigen időigényes. Ha egy anyagot meglát az ember, a mintázatból, az anyag fajtá­jából már kialakul az elkép­zelése a fejdísz stílusáról. —Milyen anyagokat hasz­nál? — A többsége külföldről érkezik és a kölcsönzők által használt esküvői ruhák anya­gához igazodik. így, ha a menyasszony bárhol az or­szág területén választja a ru­háját, az itt elkészített fej­díszt bátran viselheti hozzá. A díszítőelemek természete­sen ejgyediek, ezzel a techni­kával — amyennyire a szak­területet ismerem — nem dolgozik senki. Vannak benne természetesen hagyo­mányos elemek is. Van egy speciális gyöngytípus, amit csak én használok, ennek az összedolgozása is különle­ges módszer szerint törté­nik. A fejdíszek az arctól, a frizurától, a ruha jellegétől függően kötöttek. Legin­kább azonban a hajforma és az egyéniség a meghatáro­zó. — Egy-egy fejdíszt mennyi idő alatt lehet elké­szíteni? — Igen munkaigényes, hiszen ami egy fejdíszen szerepel, az mind kézimun­ka. Egyébként két-három nap, de ha valakinek nagyon sürgős, igyekszünk 24 óra alatt elkészíteni. — A menyasszonyi fejdí­szeken kívül milyen kiegé­szítőket készít még? — Vannak alkalmi fejdí­szek, báliruha-díszítések. Készülhetnek ezek a lurex- től a selyemig bármiből, amely a ruha anyagához, jellegéhez igazodik. A ma- rabutoll-kitűzőtől a boáig és a marabugallérokig mindent szívesen elkészítek. Örül­nénk, ha a kölcsönzők és a színházak is nagyobb érdek­lődéssel kísérnék a munkán­kat. — Utánpótlás...? — Talán a lányom, ha nagyra nő és tetszik neki. A szakma megszerzésére intéz­ményi keretek között nincs mód, csak az idősebb, tapasz­taltabb szakemberektől sajá­títhatók el a fortélyok. — Ön kitől tanulta? — Ez legyen az én titkom. Én már több munkát is készí­tettem, amikor szerettem volna valakinek megmutat­ni, hogy ilyet tudok, és ekkor kerestem a lehetőséget a fej­lődésre. Tehát nálam fordít­va alakult. — Van-e mód arra, hogy a hasonló szakmabeliek egy­más munkáját folyamatosan figyelemmel kísérjék? — Igen. Tavasszal és ősszel a budapesti divatna­pok rendezvénysorozatán szinte mindenki képviselteti magát, aki a divattal foglal­kozik, továbbá a magyar nyelvű Esküvő című újság­nak a 2-3 napos bemutatóin is részt veszünk. Jelen vannak mindazok, akik az esküvői ruhákkal, ruhakölcsönzéssel és a fejdíszítéssel foglalkoz­nak. Mindenképpen van lehe­tőség arra, hogy egymás mun­káját felmérjük, számon tart­suk és fejlődjünk, hisz a divat változásai számunkra is meg­határozóak. Mindenkinek olyat kell nyújtani, hogy elé­gedettek legyenek a vásárlók. Könyv a szenvedélybeteg fiatalokról „Nyúlj hozzá!” Csodák palotája Csabán? Hasznos és érdekes kezdeményezésről értesült szerkesztő­ségünk. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Békés megyei csoportja „Játsszunk fizikát!” címmel Békéscsabán kiállí­tás létrehozásán fáradozik. A hír kapcsán megkerestük Varga Istvánt, a társulat tagját, a kiállítás egyik főszerve­zőjét. —Honnan származik az ötlet? — Öveges József professzor hajdani elképzelései alap­ján 1994 márciusában Budapesten rendezték meg a Cso­dák palotája kiállítást. Társulatunk kezdeményezését is ilyen célok vezérlik. —Miben foglalhatók ezek össze? — Elsősorban a természettudományok, illetve a fizika közelítése a látogatókhoz. Ennek érdekében tervezzük fizikai jelenséget rejtő kreatív játékok bemutatását; diá­kok, illetve tanárok által létrehozott nem szokványos fizikai kísérletekkel úgynevezett „trükkös” fizikai, kémiai jelenségek szemléltetését. Fontosnak tartjuk a „hands on” — azaz „nyúlj hozzá” típusú eszközökkel, játékokkal való önálló ismerkedést, hiszen a látogató saját maga is elvé­gezheti a kísérletet, játszhat a kiállítás erre a célra szolgáló tárgyaival. Arra törekszünk, hogy ezek a típusú kiállítási tárgyak legyenek túlsúlyban. —Említsünk néhány érdekesebb eszközt. — Csak „címszavakban”: villámló gömb, zenélő virág­tartó, lézeres fényhatások, bólogató iszákos kacsa, logikai játékok, léggömbös helikopter, szivárvány a szobában és hasonlók. —Mivel szolgál még a kiállítás? — Kiállításra kerülnek (és megvásárolhatók) termé­szettudományos, valamint tudományos és ismeretterjesz­tő könyvek, fizikával, kémiával foglalkozó kiadványok. Valószínűleg nagy érdeklődésre tarthat számot a hologra­mos fényképek, medálok, különböző ajándékok kiállítása és árusítása is. —Milyen stádiumban van a szervezőmunka? — Ezen a téren bőven akad tennivaló, hiszen még a helyszín is bizonytalan. Jelentős kiállítási anyagot sikerült már összegyűjtenünk a szervező tanárok, illetve diákjaik segítségével, de még ilyen jellegű felajánlásokat is szíve­sen fogadunk. Eddigi támogatóink (Littera Könyvesbolt, Bo-Bo cég, Sooter’s, Westel) mellett a továbbiakban is várjuk vállalatok, vállalkozók segítségét. Kérjük, ez ügy­ben kapcsolatfelvétel céljából keressék Varga Istvánt, (telefon: 322-611 vagy 456-103. Kimérték a kevésbé hasznos termőföldeket / Uj utcák nyílnak Hírek a városból Haszongépjármű. Októ­ber 4-én és 5-én, ma és holnap 10-től 16 óráig a DAF Haszon- gépjármű Gyártómű haszon- gépjármű bemutatót tart a váro­si sportcsarnok előtti szabad területen. Családsegítők. A megyei jogú város családsegítő szolgá­lata megnyitásának ötéves év­fordulóját ünnepli. A szociális helyzet romlásával egyre na­gyobb jelentőségű intézmény munkatársai (Békéscsaba, Szent István tér 9.) október 7-én 14 órától emlékeznek az elmúlt időkre és beszélgetnek a terve­ikről. Szinistúdié. A békéscsa­bai Jókai Színistúdió új osz­tályt indít ebben a tanévben. Október 5-én, szerdán 15 óra­kor lesz a felvételi vizsga az ifiházban. A helyszínre félórá­val előbb menjenek a jelentke­zők. Egy szabadon választott verssel vagy prózával és egy énekszámmal készüljenek. Óvodalopás. A Szegfű utcai óvodába kísérelt meg betörést egy eddig ismeretlen személy. A bejárati ajtót feszegette, megrongálta a zárat és a faburkolatot, de a behatolása valamilyen okból meghiúsult. Az utóbbi néhány évben négy esetben is betörtek az intézménybe. Az oldalt írta és szerkesz­tette: Bede Zsóka. Mun­katársak voltak: Baczkó Judit, Laluska Éva, Mitykó Mónika, Pál Ildi­kó. Fotó: Such Tamás. Olvasóink leveleit, vé­leményét várjuk: Békés Megyei Hírlap szerkesz­tősége, 5600 Békéscsaba, Munkácsy utca 4. Tele­fon: (66) 450-450. A megye többi te­lepülésén ma ezen az ol­dalon Szarvasról és kör­nyékéről olvashatnak. A megyeszékhelyen békés­csabai olvasóinknak szer­kesztettünk különoldalt. Több támogató kiadásával je­lenik meg dr. Patai Klára me­gyei tisztiorvos az ifjúkori szenvedélybetegségekkel fog­lalkozó könyve. A könyv saj­tóbemutatóját október 4-én rendezik Budapesten a Vadas­kert Kórházban. A könyvhöz előszót írt és támogatja Göncz Arpádné. A kötet bevételeit a Vöröskereszt az Ifjúságért Ala­pítvány számlájára fizetik be. Békéscsabán, a Szabadság Tsz volt termőföldjén telkeket ad­tak el. Árendás Istvánt a városi önkormányzat műszaki osztá­lyán kérdeztük az építkezé­sekről: — A Fábry utca páros oldala épül, mögötte több utcát is nyi­tottunk, Daru, Fürj, Gólya el­nevezésekkel. A terület né­gyes övezetnek minősül, így a telek harminc százalékát be kell építeni, ebben mellék- és állattartó helyiségek is lehet­nek. Az északi oldalra telepí­tenek, a házak előkertesek, az utcai homlokzat négy és fél méter magas. A padlásteret nem kötelező beépíteni. A telektulajdonosok nap mint nap serénykednek. Seben György tőkebefektetésnek szánta a vásárlást. — Most kertészkedünk, építeni majd csak később sze­retnénk. A közművesítést nekünk kell megoldani, s egy villanybevezetés már ötven­ezer forintba kerül. Kovács Já- noséknak két gyermekük van. — Ahol eddig laktunk, ott nem vettük igénybe a szociál­politikai kedvezményt, erre a házra vesszük igénybe, de rosszul jártunk, mert nemrég lecsökkentették az összeget. Megint a közép- és alsóréteget sújtották ezzel az intézkedéssel. Itt a békéscsabaiak beszélnek: vélemények, kritikák, ötletek Kiszolgáltatottan Óvodai fejlesztő csoport Egyre többen panaszkodnak amiatt, hogy a várost környező kiskertekben, állandóan nem lakott tanyákon ismeretlen személyek garázdálkodnak. Persze az is előfordul, hogy még a lakott tanyákról is el­ellopnak dolgokat. Sajnos, romlott a közbiztonság a váro­sokban, de fokozottan romi ik a tanyavilágban, ahová még ne­hezebben jut el (vagy el sem jut) a rendőri őrizet. A saját példánk bizonyíték erre, s ezért is ragadtam tollat. Ebben az évben már három­szor törtek be kis tanyánkba. Komoly értéket nem tartunk kint, de az ablakbetörés, a la­katok, zárak leverése, a vissza­maradó felfordulás épp elég bosszúságot jelent. A termés javát rendszeresen elviszik. Nem tudunk állandóan kint tartózkodni, s ezt az elkövetők ki is használják. Nem tartom elfogadható magyarázatnak azt, hogy a nincstelenség, a munka- nélküliség minden baj forrása. Sokkal inkább erkölcsi, etikai kérdés a tolvajlás, a betörés. Aki megfelelő erkölcsi alapo­kon áll, az inkább elviseli a nélkülözést, de nem nyúl má­sok tulajdonához. Sokan pedig — és egyre többen — csak várják az égi mannát, a se­gélyt, s ha nem jön, akkor be­törnek, lopnak, csalnak, tisz­tességtelen vállalkozásba kez­denek. Ez a magatartás (mond­juk ki nyíltan) társadalomelle­nes. Hát a tisztességes, szor­galmas munkásemberek azért dolgozzanak, hogy az ingyen­élőknek, dologkerülőknek le­gyen mit eltulajdonítani?! Tu­dom, hogy korunknak nem ez az egyetlen és legfontosabb problémája, de valahol el kel­lene kezdeni a rendcsinálást, hiszen ezekbe az állapotokba nem lehet belenyugodni. Bizonyára az illetékesek is tudják, hogy a városkörnyéki elhagyott tanyákba ismeretlen idegenek telepedtek be. Jöve­delmük valószínűleg nincs, vajon miből élnek? A társada­lom érdekeit tekintve nem tar­tom személyiségjogokat sértő intézkedésnek, ha az illetékes hatóság felkutatná (akár a la­kosság segítségével is) ezeket a helyeket és felmérné, hogy ki miből él. így ki lehetne szűrni azokat az elemeket, akik má­sok javaiból élnek. Ugyanak­kor az arra rászorulókat szoci­ális segítségben lehetne része­síteni, esetleg munkaalkalmat teremteni számukra. A nyuga­ti világban sem ismeretlen do­log, hogy (nem világnézeti alapon, nem pártállás szerint, hanem a társadalom védelmé­ben) a bajok megelőzése érde­kében „feltérképezik” a társa­dalom bizonyos csoportjait. Talán ha jobban szem elé kerülnének ezek a kártékony elemek, ez fékező hatással le­hetne rájuk. Mindenképpen tenni kell valamit — a törvény erejével és szigorával —, mert ez az állapot kezd egyre inkább tart­hatatlanná válni. KoP Békés megyében egyedülálló kezdeményezés az a fejlesztő csoport, amely Békéscsabán, a Fövenyes úti óvodában műkö­dik 1992 szeptembere óta. A csoportba olyan átlagtól eltérő fejlődésmenetű gyerekek kerülnek, akik valamely rész­területen lemaradtak. Ä vizs­gálatukat pszichológus és pszichopedagógus végzi, a szakmai tanácsokat a nevelési tanácsadó adja. A gyerekek életkora változó, négy és hét éveseket egyaránt fogadnak. A csoportban hetente hat óvodai foglalkozást: irodal­mat, vizuálist, matematikát, környezetet, testnevelést, éne­ket tartanak a gyerekeknek. Naponta egy dyslexia (az olva­sási-írási képesség zavara a központi idegrendszer sérülé­se miatt) vagy dyscalculia (matematikatanulási-képes­ség zavara) foglalkozáson ké­szítik elő az írás-, olvasástanu­lás, illetve a számolás alap­jait. A gyerekekkel a pedagógu­sok külön, egyéni fejlesztés keretében is foglalkoznak. Ilyenkor azokat a területeket erősítik, amelyekben lemara­dást mutatnak. A beszéd, em­lékezés, figyelem, észlelés, gondolkozás fejlesztése majd­nem minden gyermeknél szükséges. Minden évben nagyszámú az érdeklődés a csoport iránt, a létszám gyorsan betelik, s így akadnak olyan gyerekek, akik kimaradnak. Valószínű min­den óvodában szükség lenne ilyen jellegű csoportokra, ahol a fejlődésben lemaradt gyer­mekek lehetőségük és képes­ségük szerint behozhatnák a lemaradást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom