Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-25 / 252. szám

1994. október 25., kedd CSALÁDI OLDAL Mini receptek Gyümölcsös sajt- saláta. Hozzávalók: 20 dkg ementáli sajt, 1 fej vö­röshagyma (vagy 1 csokor zöldhagyma), 2 savanykás ízű alma, 1 fürt szőlő, 5 dkg durvára vágott dióbél, 1 1/2 dl majonéz, 2 dl tejföl, 3 evőkanál száraz fehér bor, 1 teáskanál mustár, 1 csapott mokkáskanál por­cukor, ízlés szerint só. Először is a mártást ké­szítjük el. A majonézt simá­ra keverjük a tejföllel, a mustárral, a borral, a sóval és a borssal, majd kevés cu­korral fűszerezzük. Az al­mákat megmossuk, de nem hámozzuk meg. Kicsumáz- zuk és vékony szeletekre vágva, azonnal beleforgat­juk a mártásba, hogy ne bar- nuljanak meg. A vörös­hagymát megtisztítjuk, vé­kony karikákra metéljük és a karikákat szétszedjük. Megsózzuk (de nem besóz­zuk), majd jól összeke­verjük. Tizenöt percig hagyjuk állni. A diót a salá­tához keverjük. A szőlőt megmossuk, leszemezzük és ugyancsak hozzáadjuk a salátához. A sajtot vékony csíkokra vágjuk, és jól összekeverjük a többi hoz­závalóval. Végül belefor­gatjuk a sós hagymát is, te­vével együtt. A tálat szoro­san befedjük, nehogy a hagyma erős illata elárassza a hűtőszekrényt. Legalább fél napig érleljük. Salátakö­retnek mindenfajta szára­zabb húshoz nagyon jó (különösen grillcsirkéhez), de magában is fogyasztható vacsorára, néhány szelet pi­rított kenyérrel. Pikáns hússaláta. Hozzávalók: 25 dkg marha­felsál, 20—20 dkg cékla- meg zellergumó, 3 közepes burgonya, 1/2 szál reszelt torma, 1 citrom, 1 narancs, 1 dl tejföl, 2 evőkanál majo­néz, só, őrölt bors. A meg­mosott húst meg a megtisz­tított céklát, zellert, burgo­nyát külön-külön meg­főzzük, majd vékony csí­kokra vágjuk. Ezután a cit­rom meg a narancs tevét egy salátástálba kifacsarjuk, a megreszelt tormával, a tej­föllel, a majonézzel, csipet­nyi sóval meg őrölt borssal simára kererjük, és a húst meg a zöldséget beleforgat- juk. Tálalásig letakarva egy-két órára hűtőszek­rénybe tesszük, hogy az ízek jól összeérjenek. Alvás után kialvatlanul? Az álmatlanság elleni szerekkel nagyon csínján kell bánni Gyakori rossz reggeli élmény, hogy „ballábbal” kelünk föl: rövid vagy akár hosszú idejű alvás után is kialvatlanul, fá­radtan ébredünk. Tudni kell azonban, hogy az éjszakai nyugalom, a frissítő álom nincs közvetlen összefüggés­ben az alvás időtartamával. A szakemberek szerint még általánosítható szabály sincs ar­ra, hogy a szervezetnek a feltöl- tődéshez, a pihenéshez mennyi alvásidőre van szüksége. A napi tényleges alvásigény szemé­lyenként is sok mindentől függ; így az életkortól, a szervezet kondíciójától, az idegállapot­tól, sőt, a pillanatnyi hangulattól is. Tapasztalati alapon annyi megállapítható, hogy a csecse­mőknek általában 16 óra, a 6-12 hónapos kicsiknek 12 óra; a 10 évesnél idősebb gyerekeknek 9- 10 óra, a 40 év körüli felnőttek­nek 7 óra, a 70-en túl járóknak 5,5-6 óra az átlagos alvás­igényük. A felüdülést nem adó, zak­latott éjszakai „pihenésért” többnyire a nem megfelelő külső körülmények a felelő­sek. A leggyakrabban előfor­duló nyolc zavaró tényező: — az alvóra eső nyugtalaní­tó fény, világosság — meleg vagy éppen túlfű­tött hálószoba —egyenetlen zaj, időnkénti erős külső hanghatás — rendszertelen napi idő­beosztás (pl. váltott műszak) — kényelmetlen ágy — túlméretezett, nehéz éte­tekből álló vacsora — italozás, túlzott alkohol- fogyasztás — lefekvés éhesen, korgó gyomorral — esti teázás, kávézás, egyéb ajzószer fogyasztása A rossz külső feltéteteken aránylag könnyű változtatni — nehezebb a belső „alvás­gátló” tényezőktől megszaba­dulni. Köztük például a szük­séges elemyedési fázist gátló szorongástól, hogy „jaj, nem tudok elaludni...” Ezzel a nyugtalanító félelemmel csak tudatos elhatározottsággal, önmagunk pszichikai nevelé­sével számolhatunk te. Az álmatlanság elleni sze­rekkel nagyon csínján kell bánni. Alvást elősegítő gyógy­növény-tartalmú készítmé­nyeket, enyhe altató teát fo­gyaszthatunk — kémiai úton előállított szerekkel azonban csak orvosi kontroll mellett éljünk. Aki rászokik az altató­ra, könnyen belekerülhet az ördögi körbe: éjjel csak altató­nyugtatóval, nappal csak élén- kítő-ajzószerrel tud normális kerékvágásban maradni. Ferenczy Europress CMCMntf 6 hónap 1 év 10 év 40 év 90 év Az átlagos alvásigény Korlátok szeretetból A tekintélyelvű nevelést eluta­sító nevelési módszert a 68-as generáció kommuna szimpati­zánsai tűzték zászlajukra. De változnak az idők, s jó egy negyed évszázaddal később a szakértők már a tekintélyelvű nevelés mellett tartanak védő­beszédet. A német zsidók központi ta­nácsának elnöke, Ignatz Bubis a „forradalmárok” orra alá dörzsölte, hogy a 68-as gene­ráció is felelősséget visel a mai jobboldali szélsőségekért azáltal, hogy a fiatalokat túlsá­gosan tekintélyellenesen ne­velte. Nem csak a politikatu­domány kutató Claus Legge- wie — aki szerint: „A család felmondta a szolgálatot” — osztja Bubis véleményét, de sok más szakértő is. „A szülők gyakran egyáltalán nem állíta­nak fel korlátokat vagy puszta kényelemből, vagy mert attól félnek, hogy hibáznak”— ál­lítja Leggewie. Aminek követ­kezményeként „a felnőtté váló fiataloknak alacsony az önér­tékelése, s világos struktúrák után vágynak, amelyet aztán a totalitárius csoportokban ta­lálnak meg” — vélekedik a pszichológus Lei Gehrig. Hogy és hol állítsuk fel hát a korlátokat? Teri Degler a kö­vetkező vezérfonalat kínálja a szülőknek: — A korlátot előre állítsuk fel (Csak egy negyedóra, az­tán vissza kell adnod a játé­kot!) — Becsületes korlátokat al­kalmazzunk. (Ne kénysze­resük a gyermeket például ar­ra, hogy hosszú ideig egy hely­ben üljön!) — A korlátozás pozitív alter­natívával együtt eredményes. (Most nem dobolhatsz, mert a húgod alszik. De felveheted azt a botocskát és dobolhatsz vele az ágyon, az csendesebb.) — Előre tisztázzuk és idő­ben határoljuk be a következ­ményeket. Nagyobb gyerme­kek esetében ezeket közösen, a gyermekkel megbeszélve is megállapíthatjuk. (5 percig nem játszhatsz, ülj csendben!) — Soha ne fenyegesssük a gyermeket szeretet-megvo- nással, vagy veréssel! Helyet­te mondjuk azt: Téged szeret­tek, de azt nem, amit csináltál. Különösen a 2. életévtől fel­lépő úgynevezett „dackor­szakban”, amikor a gyermek hirtelen függetlenségre vá­gyik, tanácstalanodnak és ke­serednek el a szülők. Szakértői tipp erre az átmeneti időszak­ra: Nyugalom! A kritikus kor­szak magától elmúlik. A hosszabb vitáknak semmi ér­telme, s az állandó „nem” a gyermeknek rendszerint „igent” jelent. (A Kurierből fordította: Stummer Andrea) Ismerje meg önmagát Lenthár Márta rovata Szüksége van rossz emésztésre? (6.) Dehogy van rá szükségem, fogalmazódik meg bennünk a válasz, pedig a tiltakozást egyre inkább fel kellene válta­nia a gondolkozásnak, hiszen hazánkban is mind több orvos teszi fel páciensének a kérdést: miért éppen ez a betegség kell Önnek? Aki valóban szeretne megszaba­dulni nyavalyáitól, annak először is meg kell értenie betegsége üzenetét. Sorozatunkkal a tünetek jelentésé­nek megfejtésében szeretnénk segíteni olvasóinknak. Nagyon sok betegséget szerzünk be magunknak helytelen táplálkozásunk­kal, egyesek szerint való­sággal a fogunkkal ássuk meg a sírunkat. Az evéssel kapcsolatos káros szokások­ból eredő betegségek száma olyan sok, mint amilyen hosszú az út, amelyet az étel a fogakkal való találkozás­tól a gyomron keresztül a betekig megtesz. Mielőtt minden állomáson megáll- nánk, s megfejtenénk a gyo­mor, a máj, az epe vagy a hasnyálmirigy rendellenes­ségeinek üzeneteit, ismer­kedjünk meg magának az evésnek, az emésztésnek a szimbolikájával, jelrend­szerével, mert ezáltal is el­gondolkoztató önismereti forráshoz juthatunk. Már az ókori bölcsek is megfogalmazták gondolata­ikat az evés és az emberi jellem kapcsolatáról. A jó­gik — rájuk jellemző egy­szerűséggel — azt mondták, hogy „amit eszel, azzá le­szel”. Seneca szerint „ké­nyes gyomorra mutat, mikor valaki mindenbe belekós­tol”. A múlt században Bril- lat-Savarin már bátran ki merte jelenteni: „Mondd meg, mit eszel, s megmon­dom, ki vagy.” Joggal merülhet fel a kérdés, mire alapozhatta merészségét. Az éhség mindig a birtok­lást, a vágyódást jelképezi. Az édesség iránti éhség pél­dául a szeretet vágyát. Aki szeretette éhes, de azt nem kapja meg az általa vágyott módon, előbb-utóbb édes­szájú tesz. A kiadós éteteket kedvelők általában sokat gondolkodó, komoly szelle­mi munkát végző emberek. A tartósított (füstölt, kon­zerv) étetek fogyasztói (ter­mészetesen ha nem kény­szerből, de vágyaik szerint teszik) általában konzerva­tív beállítottságúak. Velük szemben az újra örökké nyi­tottak a csípős, erősen fűsze­rezett ételeket sorolják a kedvenceik közé. Az új be­nyomásoktól elzárkózók, az étet kihívásait elkerülök va­lamilyen okból mindig kí­mélő éteteket esznek. Sokan inkább lemondanak a hal hú­sának fogyasztásáról, mert annyira félnek a ^legkisebb halszálkától is. Ok ugyan­ennyire irtóznak minden ag­ressziótól. A dinnyéből a magvakat gondosan kikapa­rok, vagy a szőlőből is kivá­logatok félelme az étet mag­vas, lényegi kérdéseinek a megismerésével függ össze, de jellemezheti őket az álta­lános problémakerülés is. Az előző típus ellentétét ké­pezi a makrobiotikusok egy­re népesebb tábora. Ok vi­szont éppen a dolgok lénye­géig akarnak eljutni, s nem riadnak vissza a legrágó- sabb, legkeményebb étetek­től sem. A német Dethlefsen és Dahlke doktorok szerint a makrobiotikusok táplálko­zási igényei „a szeretettől, gyöngédségtől való félelem­ről árulkodnak, illetve árról a nehézségről, amit a szere­tet elfogadása jelent szá­mukra”. Mivel most a betegsége­ket használjuk fel önisme­retünk forrásaiként, termé­szetesen nem térünk ki azok­ra a megfigyelésekre, ame­lyek éppen a táplálkozás különböző oldalainak fele­rősítésére serkentenek bennünket, rámutatva, hogy meghatározott típusú embe­reknek meghatározott színű, adott évszakban vagy éppen napszakban elfogyasztott táplálék segíti leginkább a fejlődésüket. A fenti állítá­sokat el tehet fogadni vagy utasítani, de az biztos, hogy még senkinek sem vált kárá­ra, ha tudatosította magában saját táplálkozási szokása­it... (Folytatjuk) Nyugdíjasoknak A kenőcs és a balzsam csak átmeneti segítség Kopás, meszesedés, gyulladás —előbb-utóbb óhatatlanul ez a sorsa a terhelést hosszú évtize­deken át panaszmentesen viselő ízületeknek. Gyakran azonban ortopédiai elváltozások, fejlő­dési rendellenességek vagy ép­pen sérülések miatt — kivált a nedves, párás őszi időben — már jóval előbb jelentkeznek a fájdalmas reumatikus bántal- mak. — Hajlott korban a porcko­pás, a derékfájás, az alsó nyaki, illetve az ágyéki csigolyák, a csípő, a kézujjak, a lábfejek, vagyis a teherviselő ízületek el­fajulásai a legjellemzőbbek — mondja dr. Fröhlich Loránd re- umatológus főorvos. —Akinél ilyen panaszok föl­lépnek, önkéntelenül is igyek­szik a fájdalmat okozó mozdu­latokat, mozgásokat kerülni — pedig pont ennek ellenkezőjét keltene tenni: mozgatni, trení­rozni a fájó részeket. A legjobb gyógyszer az úszás, de a kóros állapot rosszabbodását rendsze­rint nagy sétákkal, kirándulá­sokkal is megelőzhetjük. A túl­zásokat azonban kerülni keli: idős korban a túl aktív életmód ugyanolyan ártalmas, mint a mozgásszegénység, a fizikai tétlenség. A reumatikus bántal- makkal küszködőknek pedig külön is óvakodniuk kell a hirte­len mozgásoktól, a nehéz fizikai munkától. Nagyon ajánlatos ügyelni a testsúlyra is: a fölös­leges kilók fölösleges teher- többlettel siettetik az ízületek kopását A főorvos szerint a he­lyes táplálkozásnak, az egész­séges étrendnek döntő szerepe van az ízületek karbantartásá­ban. A sok nyers zöldség, vita­mindús főzelék, gyümölcs fo­gyasztása minden csodaszernél biztosabb, jobb medicina. A szeles, esős időre érzékeny ízületek szempontjából fontos a helyes öltözködés is. Fröhlich dr. nem ellensége a műszálas textíliáknak, de úgy véli: a test hőháztartásának és az ízületek mikro-kömyezetének legjobb őrei a pamutanyagok. A reuma, a köszvény, a haso­gató ízületi fájások elten sokféle kenőcs, balzsam, tea és egyéb szer van forgalomban, tág teret nyitva az öngyógyításnak. Erről ezeket mondja: — Nem állítom, hogy hatás­talanok. A gyöngébb fájdalom- csillapítók, így az Algopyrin vagy a Kalmopyrin, a különbö­ző kenőcsök—köztük például a vietnami balzsam — ideig-órá- ig enyhítik a fájdalmakat, csilla­pítják a gyulladásos tüneteket. De ezzel senki ne elégedjék meg. Hosszabb távon csak a szakorvosi ellátás ígér gyógyu­lást vagy enyhülést. R.Papp Ágnes FEB Találkozó az Unicon Rt.-nél Benépesült az Unicon Rt. sza- nazugi üdülője: különjáratú autóbusszal érkeztek a nyug­díjasok a hagyományos talál­kozóra. Az érkezőket üdítő­vel, kávéval fogadták. Bár az időjárás nem volt kegyes, a nyugdíjasok jókedvét a zuho­gó eső sem vette el. A szépen terített asztalok mellett vidám beszélgetéssel várták a bográ­csokban fövő ebédet. Időköz­ben megérkezett az „egysze­mélyes” zenekar is, aki kedves nosztalgiadallamaival még to­vább fokozta a jó hangulatot. Ebéd közben Hatos Istvánná, az Unicon Rt. elnök-vezér­igazgatója köszöntötte egyko­ri munkatársait. Majd pár mondatban ismertette a ruha­gyár, illetve most már az Uni­con Rt. gazdasági eredménye­it, nem titkolva a gondokat, nehézségeket. A finom ebéd utárf társasjáték és tombolasor­solás tette emlékezetessé a na­pot. A tombola főnyereménye egy interlock tisztázó gép volt. Vidám dalolással, tánccal ért véget a jól sikerült nyugdíjas­nap. Köszönet a jól szervezett, hangulatos nyugdíjas-találko­zóért az Unicon Rt. vezetőségé­nek, a szakszervezeti bizottság­nak és a telkes rendezőknek. A résztvevők azzal a reménnyel távoztak, hogy a jövő évben is­mét találkozhatnak. Tóth C. Anna nyugdíjas

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom