Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-19 / 247. szám

Szakcsi Lakatos Békéscsabán Pályáját csodagyerekként kezdte, 12 évesen már konzervatóriumba járt, évtizedek óta zenél. (5. oldal) TVR EXTRA Színes heti rádió-, tv-műsor A gyermekszínház is ünnep Békés József Kardhercegnőjének be­mutatójával a gyermekszínjátszás ne­mes hagyománya folytatódik. (5. oldal) 1994. OKTÓBER 19., SZERDA ÁRA: 16,30 FORINT XLIX. ÉVFOLYAM 247. SZÁM Hírek ______ Heten, mint a gonoszok Pusztaföldváron A volt Balcescu Tsz 206 tagjának panasza nyomában Kígyós csípte méhkerékiek? Azok a méhkeréki tsz-tagok, akik panaszukkal felkerestek, hajdanában a helyi Nicolae Balcescu Termelőszövetkezetben dolgoztak. Valamennyien 20-30 évig vagy még annál is hosszabb ideig álltak munkaviszonyban az egykori termelő­Az országban egyedülállóan és elsőként adták vállalko­zásba a körzeti szakrendelőt Fotó: Such Tamás Gyógyulófélben a betegellátás? A napokban ismét precedens értékű önkormányzati döntés miatt került előtérbe Mezőkovácsháza neve. Az országban egyedülállóan és elsőként vállalkozásba ad­ták a körzeti szakrendelőt. A szeptember 10-éig hatá­lyos pályázatra két orvoscsoport jelentkezett. A szak­rendelő üzleti alapon történő működtetésére október 3- án a testületi ülésen született döntés, a rendelő munka­társaiból összeállt csoport javára. Bár a rendelő sorsa eldőlt, a találgatások miatt érdemes a kulisszák mögé is pillantani. (Riportunk a 3. oldalon) Bomba nem volt, dolgozat igen Vágóhíd-csata. A tegnap délután megtartott sarkadi kép­viselő-testületi ülésen a legna­gyobb vita a városi vágóhíd fel­újítása kapcsán robbant ki. A vágóhíd felújítására ugyanis 1993-ban 400 ezer forintot sza­vaztak meg a település képvise­lői, ám ez a pénzráfordítás a mai napig sem látszik meg a vágóhí­don — állították többen is. Ho­vá lett tehát az a pénz, amit erre a célra az önkormányzat átutalt a feladatot végrehajtó Városgaz­dálkodási Irodához? Bondár Sándor, a Városgazdálkodási Iroda vezetője számításokkal igyekezett bizonyítani, hogy a pénz egy részét mi mindenre költötték, illetve hogy mennyi a még meglévő anyagi forrásuk. A testületi tagok többsége előtt azonban nem vált világosabbá a anyagiakról szóló helyzetkép, ezért megszavazták a fegyelmi eljárás elindítását. Incidens a Pannónián. Tegnap este megdöbbentő in­cidensnek voltak tanúi a Pan­nónia expressz utasai. Nem sokkal a vonat békéscsabai in­dulása után a két jegykezelő éles szóváltásba került egy fel­tehetően román állampolgár­ságú házaspárral. A potyauta­sok Békéscsabán sebtében megváltott jegye ugyanis bel­földi vonatra szólt. A kalauzok határozott hangon próbálták rábírni őket, hogy Muronytól személyvonattal folytassák az utat végcéljuk, Szolnok felé. A férj végül is párja kérlelésére kötélnek állt. Búcsúzóul azon­ban a vonat peronján megtá­madta a közben magára maradt kalauznőt. Heves dulakodásuk után a házaspár futva elme­nekült, és a sötétben csakhamar nyomuk veszett. A helyszínre érkező rendőrök, polgárőrök bevonásával megkezdték a há­zaspár keresését. Az expressz vonat 53 perces veszteglés után, 19 óra 4 perckor folytatta útját. Időjárás Folytatódik az évszakhoz ké­pest hideg idő. A legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet általában plusz 1, mínusz 4 fok között, de északkeleten mínusz 5 fok körül alakul. A legmagasabb nappali hő­mérséklet szerdán 7, 12 fok között várható. A testületi ülésre invitáló sorok 16 órás kezdést jeleztek. A puszta­földvári községházán viszont ek­kor még vajmi kevesen tartóz­kodtak tegnap. Ismét határozat- képtelen lesz az ülés, ahogy ez­előtt már két alkalommal is? Vetró László—miután meg­érkezett 7 települési képviselő — közölte a megjelentekkel, hogy a testület határozatképes, Tóth Gábor igazoltan, míg Ber­ki és Balogh képviselők igazo­latlanul vannak távol. A polgár­— A Balcescu Tsz 1982-ben megszűnt, és helyette négy szakszövetkezet alakult a köz­ségben: az Egyetértés, a Vihar­sarok, az Új Elet és a Magyar— Román Barátság. Ez utóbbit 1984-ben az újkígyósi Arany­kalász Termelőszövetkezet vet­te át. Nagy kérdés volt akkori­ban, hogy az egykori Balcescu Tsz-ben dolgozó nyugdíjasok járandóságait vajon melyik szö­vetkezet rendezze a továbbiak­ban. Végül született egy megál­lapodás, miszerint sorsolással döntik el, hogy melyik nyugdí­jas tsz-tagról melyik szövetke­zet gondoskodik majd. A vélet­lenen múlt tehát, hogy valaki a volt Balcescu-tagok közül az Új Élethez vagy éppen a Viharsa­rokhoz került. A Magyar— Román szövetkezet nyugdíja­sait az újkígyósiak örökölték, akik vállalták, hogy ugyanúgy gondoskodnak róluk, mintha csak a saját nyugdíjasaik lenné­mester a napirendek elfogadása után beszámolt a két ülés között történtekről, többek között arról a feljelentésről, amit a földren­dező bizottság tett személye el­len. A telefonhelyzet és az olaj- szőkítés ügye mellett Vetró László kitért a faluban keringő kószahírekre is, miszerint Oroshá- za-Szentetomyáról ide telepítené­nek cigány családokat Tájékoztatta a képviselőket a Köztársasági Megbízotti Hiva­tal állásfoglalásáról, aminek az nek. A mostani vagyonnevesí téskor azonban igen nag; feszültségek keletkeztek. A: Újkígyóshoz került nyugdíja sok ugyanis aránytalanul kisebl üzletrészt kaptak ugyananny szolgálati idő után, mint azok akik a másik három szakszövet kezeihez kerültek. Az emberek sorolni kezd ték, hogy kinek „mennyive szúrták ki a szemét”. Mihuc: Tivadar például 23 éves mun kaviszony után 9 ezer forinto üzletrészt kapott, özv. Petru sán Györgyné 28 év után 1 ezret. Netye Tivadar, aki 1' évig volt traktoros a Balcesci Tsz-ben, 7 ezer forintnyi üzlet részt mondhatott a magáénak Negye György 21 év után ! ezret, Nagy József és Márk Já nos 32 év után 13 ezret. D lehetne még sorolni a nevekel hiszen annak idején 206-ai kerültek át az újkígyósi tsz hez. értelmében „törvénysértést kö­vettünk el, ezt orvosolnunk kell”. A testület ennek kapcsán hozta meg első határozatát, amelyben felhívja a polgármes­ter és a jegyző figyelmét a törvé­nyesség betartására. Az érdemi munka csak ezután kezdődött. A képviselők döntöttek 2 millió forint rövid lejáratú hitel felvé­teléről, az ÁMK alapító okiratá­nak és más rendeleteknek a mó­dosításáról. Csete Ilona — Feltételezzük, hogy a kí- gyósi tsz-tagok sokkal jobban jártak, mint mi — mondta Mi- hucz Tivadar —, de nem is velük akarjuk összehasonlíta­ni magunkat, hiszen mi soha­sem dolgoztunk Újkígyóson. Sokkal jobban fáj számunkra az, hogy azok a tsz-tagok, akikkel a Balcescuban együtt dolgoztunk, és a véletlen során a másik három szakszövetkezet­hez kerültek, a mi üzletrészünk­nek a többszörösét kapták. Van két bátyám, akiket a sor­solás a méhkeréki szövetkeze­tekhez vetett, így ők most ugyancsak 20-30 éves munka­viszony után 200-300 ezer fo­rintnyi üzletrészt tudhatnak magukénak. Vajon törvényes dolog volt-e annak idején ide- oda sorsolgatni bennünket? Megváltoztatni a munka­helyünket anélkül, hogy abba még csak beleszólásunk se le­gyen? Úgy gondolom, ha ezt az igazságtalanságot a magyar törvények helybenhagyják, akkor kénytelenek leszünk ön- bíráskodással megoldani a helyzetet. (Folytatás a 4. oldalon) Tegnap reggel 7 óra 18 perckor valaki azzal szórakozott, hogy a békéscsabai ügyeletre beje­lentette: a „Közgében” bom­bát rejtett el, ami 8 óra 15 perckor robban. Ahogyan a jelzést vevő érezte, 14-18 éves fiú volt a telefonáló. Mit tehet ilyenkor az amúgy is leterhelt rendőrség? A helyszínre küldi az embereit. Háromnegyed nyolckor megérkeztek a rendőrök és kö­zölték, hogy bombariadó van — meséli Mucza Ilona, a köz- gazdasági, külkereskedelmi szakközépiskola iskolatitkára. — Kitereltük a gyerekeket az utcára. —Pánikba estek? — Azt hiszem, nem vették komolyan. Volt már hasonló eset. Véleményem szerint va­lamelyik gyerek megijedt a dolgozatírástól és ezt a rossz viccet találta ki. Pechjére, mert háromnegyed kilenckor mindent újrakezdtünk, és a dolgozatot megírták. BÉ A bombariadók második ge­nerációs változatát vetették be hétfőn a Gyulai 3. Számú Álta­lános Iskolában. Az ilyenkor szokásos délelőtti tanítási idő­re fittyet hányva, délután, há­romnegyed öt előtt öt perccel berrent fel a telefoncsengő. Ekkor már tíz perce tartott az iskolai fogadóóra. Benn volt az épületben valamennyi ta­nár, s vagy 100-120 szülő. A helyszínre érkező rendőrök el­végezték az ilyenkor kötelező­en végigzongorázandó felada­taikat, s mivel semmit nem találtak, békével hazamentek. — Fél ötkor kezdődött a fo­gadóóra az iskolában — mondta Bordás Antalné, az is­kola igazgatónője. — Tíz perccel később egy kisgyer­mekhang hívta fel az iskola gondnokságát. A cémavékony hangból még azt sem sikerült kideríteni, hogy a telefonáló fiú volt vagy lány. Sajnos, a fogadóórának véget kellett vetnünk, de gyorsan bepótol­juk: hétfőre meghirdettük az újabbat. Megtudtuk, hogy az iskolá­ban kimutatást készítenek ar­ról, hogy mely csemeték szüleit kérették be a pedagó­gusok a fogadóórára, illetve kik kaptak mostanában osz­tályfőnökit. Nem lenne megle­pő, ha közöttük lenne a telefo­náló vagy fondorlatos megbí­zója. Fogadóórán kívül is fo­gadni mernénk rá... K.A.J. Elszalasztott alkalmaink Október 23-hoz kötődve itt is, ott is szentmise lesz a mártí­rok emlékére. Naiv lélek az újságcsináló — talán már so­sem nő ki belőle —, szentül hitte, hiszi, hogy egyszer, mi­hamarább eljő a nemzeti megbékélés ideje. Az első lé­pés megtételének joga és kö­telessége mindenkor a győ­zők jussa. A Kádár-korszak ostoba volt, mert nem tudott mit kezdeni ötvenhattal. Eszébe sem jutott, hogy az egy-két hetes október végi, november eleji rendőri, kato­nai, tűzoltói, állambiztonsá­gi, miegymás készültségek helyett egyszerű emberi rész­véttel, a haza — bármely ol­dalon életüket áldozó — fiai­nak elsiratásával kellene a társadalom egésze felé for­dulnia. Buknia kellett, mert nem értette meg az emberi lélek legelemibb rezdüléseit sem. De lehet, hogy egysze­rűen csak félt. Vajon a mai országos, me­gyei és helyi potentátok mitől félnek? Arra már gondolni sem merek, hogy szintúgy nem éreznek együtt az egy­szerű emberekkel — velünk —, akik békességet szeretné­nek, a szenvedők bajainak le­hetséges orvoslását, de sem­miképpen nem akarnak bosszú­ról, újabb, rossz vért szülő hán­tásokról hallani. Ha most nem a megbékélésre, a vaksi közép­szer uralmi módszereinek meghaladására törekszenek, akkor eleddig miről beszéltek nekünk? Az egykor igazán szenvedők többsége ma már nem akar megtorlást (talán soha nem is akart), testit sem, lelkit sem. Hallották már Göncz Árpádot vagy társait bosszúért kiáltani? Mert én nem. Érdemes tehát arra is figyelnünk, ki mondja, amit mond... Nagy Imre lánya pár hó­napja lehetségesnek és szük­ségesnek ítélte azt, hogy a mai miniszterelnökkel együtt koszorúzzon. Igaz, sokaknak Nagy Imre csak a hatalom megragadásáig volt szalonké­pes, ám ő egy eszményt testesít meg. Itt lenne az ideje közösen elsiratnunk a nemzet gyerme­keit, akiknek élete egyként a magyarok harcában hunyt ki. Tudom, hogy valamennyien hitték: értelmes áldozatot hoznak a haza oltárán. Kiss A. János

Next

/
Oldalképek
Tartalom