Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-18 / 246. szám
MEGYEIKÖRKÉP 1994. október 18., kedd o Földiák volt. Százkét évvel ezelőtt ezen a napon született Kertész Dezsőszínész. Iskoláit Aradon végezte, majd Budapesten Pethes Imre magánnövendékeként színi tanulmányokat folytatott. Első szerződését Krecsányi Ignác budai színtársulatával kötötte. Innen Aradra szerződött és 1915-ig különböző vidéki társulatoknál dolgozott. 1915-től a Vígszínház tagja; 1925-tőla Király Színház, a Magyar Színház, a Belvárosi Színház színpadán játszott. A felszabadulás után egy ideig a kecskeméti Katona József Színház, majd a budapesti József Attila Színház tagja volt. Rajzpályázat. A mezőkovácsházi Városi Nevelési és Családsegítő Szolgálat a nemzetközi családév alkalmából korcsoportos rajzpályázatot hirdetett meg 3-tól 18 éves korig a településen lakó, illetve itt tanuló diákok részére. A rajzpályázat témája és technikája kötetlen. A pályázó maximum 5 darab A4-es vagy A3-as méretű rajzot küldhet be, amelyhez csatolni kell (zárt borítékban!) a pályázó nevét, életkorát és címét. A pályázatot a nevelési tanácsadóban (Mezőkovácshá- za, Hősök tere 1.) kell leadni 1994. november 18-áig. A munkákat független zsűri bírálja el és 4 korosztályban adnak ki igen értékes díjakat. At eredmény- hirdetést várhatóan — kiállítással egybekötve—december 6-án a művelődési központban tartják. Erkel-emlék. Erkel Sándornak, Erkel Ferenc negyedik fiának, a kiváló karmesternek, zeneszerzőnek emlékét őrzi Békéscsabán egy ház, az Erkel utca 16. szám alatt. Az épületet táblával jelölték meg. Erkel Sándor, aki az Operaház zeneigazgatója is volt, 1846. június elsején született Budapesten és 54 évesen, 1900. október 14-én halt meg Békéscsabán. Budapesten, a Kerepesi temetőben nyugszik. A sarkad! ovisok számára mindig ünnepnap, ha valamilyen alkalomból előkerül a felfújhatós ugróvár. Képünkön a leengedett ugróvárat simogatják a gyerekek Fotó: Such Tamás Amire büszkék a sarkadi óvónők Elégedetten kezdték az 1994— 95-ös óvodai évet a sarkadi óvodák — tudhattuk meg a közelmúltban Ungor Margittól, a sarkadi óvodák vezetőjétől. A meszelés, a parkettalakkozás, az ajtó- és ablakfestés, a textíliák és játékok mosása, fertőtlenítése elsősorban az óvodák dolgozóinak és néhány segítőkész szülőnek köszönhető, akik ezzel a nyár végi nagytakarítással több mint százezer forintnyi társadalmi munkát végeztek. — Igaz, ez évek óta így van — mondta Ungor Margit —, de mégis jó érzés, hogy mindenki ugyanolyan lelkesedéssel segít, mint eddig. Örülünk, hogy mindig akadnak szülők is, akiknek fontos, hogy tiszta, szép környezetben kezdjék az óvodai évet a gyermekeik. A sarkadi óvodák vezetője azonban nem csak emiatt elégedett. Mint mondta, a városban hat óvodai egység működik, ahol 18 csoportban foglalkoznak a kicsinyekkel. Hivatalosan 384 férőhelyük van, ám a sarkadi szülők legtöbbjének fontos, hogy gyermekeik óvodába járjanak, ezért már évek óta 120 százalékos a kihasználtság. A zsúfoltság ugyan nem tartozik a pozitívumok közé, mégis öröm, hogy az utóbbi öt évben egyetlen 3-7 éves korú gyermeket sem kellett elutasítani, mert nem tudtak helyet szorítani neki. Folyamatosan növekszik a beíratott cigány- gyerekek száma is, így mára már nyolcvan cigánycsemete játszhat és tanulhat a sarkadi óvodákban. Arra is büszkék a Sarkadon dolgozó óvónők, hogy óvodáikban úszást, nyelvet ' és népitáncot tanulhatnak az érdeklődő kicsinyek. Nemrégen bevezették a hittanoktatást is a református vallású szülők gyermekei számára. A sarkadi önkormányzat azzal igyekszik elismerni az óvodákban folyó magas szintű oktató-nevelő munkát, hogy az óvodapedagógusok 20 százalékánál anyagilag is elismerte az „F” kategóriát.----RIA B áloznak a karatésok Látogatókat kapott a minap szerkesztőségünk a kyokushinkai karatét űző Gyulai Kamikaze Sportegyesület két vezetője személyében. Balogh Lajos elnök és Boros György nem jött üres kézzel: hírét hozták, hogy november 5-én, szombaton este nyolctól bálát rendeznek a gyulai Erkel Gyógyszállóban. Sze- rencsebálat. — Miért éppen ezt a nevet választották? — Mert nem találtunk jobbat — válaszolták. — Imrebál mégsem lehet, bár kétségtelenül ez a név áll a naptárban. Tavaly Mikulás bálát szerCsorvási sikerek Olaszországban A Csorvási Ifjúsági Fúvószenekar és Majorette-csoport nemrégiben olaszországi koncertturnén vett részt. A vendégszereplésre az adott lehetőséget, hogy tavaly Csorvá- son járt az olaszországi Poggi- bonsi város zenekara, illetve L. Assoc Banda Folk La Tos- canina együttese. — A kiutazást komoly előkészítő munka és rengeteg koncert előzte meg — idézi vissza a történteket Debrecze- ni István karmester. — Nagy várakozással és reményekkel tettük meg a hosszú autó- buszutat Velencébe. Itt kezdődött el az a fantasztikus élménysorozat, amelynek részesei lehettünk, a csorvási gyerekekkel együtt. Este találkozhattunk vendéglátóinkkal, egy Poggibonsitól 16 kilométerre lévő hegyi kisvárosban, Ta- vamelle-ben foglalhattuk el szálláshelyünket. Másnap Marcialla-ba látogattunk, s itt léptünk fel először a helyi közönség előtt. — Vendéglátóink bőséges programról gondoskodtak — folytatja az élménybeszámolót Szalai Erzsébet művészeti vezető. — Hétfőn délelőtt San Gimignano középkori települést tekintettük meg. Ezen az estén a helyi sportlétesítmény szabadtéri színpadán mutatkoztunk be. — A firenzei városnézést követően másnap Sienába látogattunk — veszi át a szót Debreczeni István. — A város érdekessége, hogy minden év augusztusában lóversenyt rendeznek, melynek színtere a város macskaköves kőtere. A környéken 15 kisváros delegálja ide- a fiatalembereket, hogy megmérkőzzenek egymással. Mi is egy ilyen háziversenyen mutatkoztunk be. A hét végén Pisába látogattunk. A gondtalan időtöltés után a nap fénypontja következett. Poggibonsi felszabadulásának 50 éves évfordulóját ünnepelte a magyar történelem nagy alakjáról, Nagy Imréről elnevezett téren. Nagy örömükre arra kérték fel a csorvási ifjúsági zenekart, hogy ők szórakoztassák az ünneplő olasz közönséget. — Ilyen élményben, sikerben régen volt részünk. Úgy éreztük, ennek a „fiesta” hangulatnak soha sem lesz vége. Őrölünk annak, hogy nem vallottunk szégyent, méltóképpen képviseltük Csorvást és egy kicsit hazánkat is — mondotta befejezésül Debreczeni István. Papp János veztünk. Tavaly háromszázötvenen jöttek el. A bál vacsorával egybekötött karateshow is lesz. — Mit törnek össze a teremben? — Ami jön. Tavaly elrepült egy deszkadarab, akkor — terven felül —- konyakos poharak is a produkció áldozataivá lettek. —Sok szponzor jelentkezett? — Még fémének a keretbe... K.A.J \ HAZA MINDEN F.l.őtT! Bfkes mm hírlap 1994. október 15-ei, szombati számunkban tévesen megjelent kézbesítő-felvételi hirdetésünk helyesen: DÉVAVÁNYA helyett BÉKÉSCSABA. Fák, fények és árnyak az Arany kollégiumban Békéscsaba nevét őrzik az emlékezetben... Öt éve húzódó ügy, tizenkét bírósági tárgyalást megért tulajdonjogi vita jellemzi a Békéscsabán lévó', de megyei feladatkört ellátó Arany János Középiskolai Kollégium életútját. Dr. Gyebnár László ügyvéd a napokban sürgette ismét meg a vagyonátadó bizottságot, hogy tűzze újra napirendre a vitás tulajdonjogi kérdést. Arany kollégium az őszi napfényben Fotó: Such Tamás Részletezni nemigen kívánjuk a témát, emlékeztetőül csupán annyit, hogy valamikor 1960— 61-ben mérték ki a területet, Baukó Mihályék társadalmi munkában építették, a telket a város adta. Állami támogatással is létesült, kellemes, dús növényzetű erdőben található intézmény riportunk színhelye. A rendszerváltást követően vetekedett érte a DEMISZ, a városi és a megyei önkormányzat. Az ez évi januári másodfokú ítélet alapján nem lehet kezelője a városi önkormányzat, erre ismét a vagyonátadó bizottság napirendjére és még ki tudja, hány fórum elé kerül az ügy. Szerencsés esetben a megyei önkormányzat tulajdonaként továbbra is kollégium maradhat. Amíg a perek és tulajdonjogi viták egymást érték, tulajdonképpen tovább romolhatott volna az épületek állapota. Hiszen ki fizesse az állagmegóvást, ki finanszírozza a felújításokat a kétes siker reményében? Szerencsére azonban, amikor legutóbb náluk jártunk és dr. Lovász Matild igazgatónő körbekísért, nyomát sem láttuk annak, hogy zavarná az ott élő fiatalok életét a tisztázatlan ügy sorozat. — Tizenhárom iskolából lakik nálunk 250 fiatal—tájékoztat az igazgatónő.----A le gkülönbözőbb korosztályúak, 14-től 22 évesig. A város megyei és megyén túli beisko- lázottságú középiskoláiból a különböző szakmákat, szakokat és zenei művészeti ágakat tanuló gyerekek ezek. Egyeztetjük az iskolákkal is a különböző oktatási programokat, elvárásokat. —Hogyan lehet rendet, egységet tartani ilyen sokféle korú és képzettségű diák között? — Az épületegyüttesek adottságai jók. A napirendeket különbözőképpen alakítjuk ki. Lehetőleg nem zavarják egymást, a tanulóidő az szent és csendes. A „zenészszámyban” időnként zeng a muzsika, ők a próbakezdésekhez és koncertekhez igazodóan kelnek és fekszenek. Közgyűlést tartunk évkezdetkor szülőknek, gyerekeknek, ahol az alkalmazkodási pontokat megbeszéljük. Nyolc főhivatású tanár, két mellékállású foglalkozik kifejezetten a diákok irányításával, de már az idősebbek is figyelnek, vigyáznak a fiatalabbakra. —Szomorú szemmel nézem a szomszédos sportpálya pusztulását. Itt a kerítésen belül, bár ráférne még néhány millió forint az épületre, mégis más kép fogad... — Másfél év alatt úgy fordítottunk 25 milliót rekonstrukcióra, tetőfelújításra, fürdőszobakialakításra, a fűtési rendszerre, hogy a tulajdonjog máig eldöntetlen. Gondoltuk, bárkié lesz a ház, ne változzon romhalmazzá. A megyei önkormányzat kiegészíti a központi fejkvótát. Úgyhogy a gyerekeknek nem kell a kollégiumért külön fizetni, étkezési térítési díjjal járulnak a működéshez. Bevételünk még a testnevelő-terem bérbeadásából, a nyári szállodáztatás- ból adódik. Büszkék vagyunk a sok pályázat közül az egyikre, amelynek díjából konditermet építhettünk a fiataloknak, egy másikból pedig 27 gyerek ingyen lakott, étkezett nálunk egy tanévben. Jutottunk már pályázattal színház- és uszodabérlethez, sportszerhez, könyvtárfejlesztéshez. — Ez a kollégiumi élet nem másodrendűjelentőségű a diákság életében. Mivel teszik még teljesebbé? — Az étkeztetés is a gyerekek elfoglaltságához alkalmazkodik, ha szükséges akár este 9 órakor is kapnak vacsorát. Hatezer kötetes könyvtárunk, tévés társalgóink, videózási lehetőségünk, két zongoratermünk van és ez a csodálatos környezet. A kollégiumok jelentősége, szerepe a jövőben törvényszerűen nő, hiszen a kistelepüléseken élő szülők is szeretnék taníttatni gyermekeiket. A családok szociális helyzetének romlásával az otthon-jelleget is erősíteni kell. Számtalan műveltségi, készség- fejlesztő, különböző érdeklődési köröket kielégítő szakkör, foglalkozás, emberi, nevelői, diáktársi kapcsolat teheti ezeket az éveket örökre felejthetetlenül széppé. És ezek az évek Békéscsaba nevét őrzik az emlékezetben... BedeZsóka
