Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-03 / 233. szám
CSABAI NAPLÓ 1994. október 3„ hétfő' Hajdani helyzetkép Békéscsabáról. Egykor csupán egy-egy cammogó szekér zavarta meg az utcák csendes nyugalmát Történelmi kisfüzet reprint kiadásban Hány forint egy kiló papír? Érdekes dolog nemcsak egy meghökkentő költői kép, vagy egyik-másik kupaszerdai labdarúgóeredmény olvasása közben érheti az embert, hanem a mindennapos vásárlási folyamatkor is találkozhatunk vele. Elég csak belépnünk a megyeszékhely egyik élelmiszerboltjába, s az ökiszolgáló kosárral kezünkben álljunk be a felvágottakat árusító pult előtti sorba. Nem kell sokat vámunk, máris egy remek kereskedői „fogásra” figyelhetünk fel. A vevők által választott felvágottakat az eladók a lehető legnagyobb papírmennyiségbe igyekeznek csomagolni. Ez ugyebár önmagában — amíg működnek a papírgyárak — még csak-csak bocsánatos bűn volna. Ám csakhamar kiderül, a nagyvonalú gesztus saját zsebünkre történik. Minden egyes kért mennyiséget a csomagolópapírral együtt mérnek le, ami aztán a bolton belüli papírárak határtalan szabatosságához vezet. Ha valaki mondjuk Pick szalámit •vásárol, az kénytelen a „kapott” papírmennyiséget is az ezerkétszáz forintos kilónkénti áron megfizetni. Aki a hétszáznyolcvan forintos kolbász mellett dönt, annak már a papír terén is nagyobb szerencséje van. De a társított celu- lózárut mégiscsak az kapja a legkedvezményesebben, aki csupán a párizsit választja. O a papírmennyiség után is a négyszáz forint alatti kilónkénti árat fizetheti. A boltot elhagyva — az ott tapasztaltak alapján — pedig még órákig elgondolkozhatunk azon: tulajdonképpen valójában hány forint is egy kiló papír? ^ A baleset ellenére jön Békéscsaba város címere Hírek Corvus-kiállítás. A Lökösházán élő Corvus Kora Róbert kiállítása ma, október 3-án 18 órakor nyílik a Békéscsabai Ifjúsági Ház Előtér Galériájában. A tárlatot Unk Aurél rajztanár nyitja meg. Önéletrajzában Corvus Kora Róbert leírja, hogy Békéscsabán, a 635-ös számú szakmunkásiskolában tanult kőfaragó szakon. Ez idő alatt a budapesti Szépművészeti Múzeumba járt tanulni autodidakta módon. Első kiállítását 16 éves korában rendezték Budapesten. Ipart váltott és Mlado- nyiczky Béla képzőművészeti szakkörében tanult. Járt Budapestre is Kákonyi István, Szegeden pedig Pataj Miklós szobrász—festőművészekhez konzultációra. Megyénkben öt emlékművet készített, Szent István mellszobrát Lö- kösháza főterén avatták. Nyugdíjas kirándulók. A Szabadkígyósi Nyugdíjas Klub egynapos ingyenes autóbusz-kirándulást szervez Miskolctapolcára október 8-án, szombaton. A kirándulást a közös munka eredményeként, az Országos Nyugdíjas Nap alkalmából biztosítják tagjaiknak. Járda a temetőhöz. Kétsopronyban, a falu belterületi határától a temetőig vezető járda megépítéséhez kezdtek hozzá a napokban. A munkálatokat a helybeli közösségi foglalkoztatottak végzik. A mintegy háromszáz méter hosszú kiépített gyalogút, még halottak napja előtt elkészül, s amennyiben a beszerzett alapanyag lehetővé teszi, egy kisebb gépkocsiparkoló megépítésére is sor kerül. Az oldal anyagait Antal ■ Gyöngyi, Béla Vali, Pál Ildikó, Magyari Barna és Szőke Margit írta. Oldalszerkesztő: Magyari Barna. A fényképek Such Tamás munkái. „Békés-Csaba, azelőtt legnagyobb falu Európában, most mezőváros, fekszik Békés megyének délkeletre hajló részén, s határos éjszakról Békés mezővárosával, Doboz-Megyer, Kamut és Kondoros pusztákkal;— keletről Gyula mezővárosával, Kígyós és Gerla pusztával, — délről Kígyós, Bodzás, Apácza és Földvár pusztákkal; — nyugatról Orosháza helységével és Csorvás pusztával." — olvashatjuk Békés-Csaba mezővárosa hajdani és mostani áll apót járói, az ottani ev. ó templom százados ünnepe alkalmára című 1845-ben Nagyváradon megjelentetett kiadványban, melynek Özvegy Ragály Dezsőné férje négy éve halt meg fiatalon, egy váratlan agyvérzés következtében. —Akkor egy szoba-konyhás szolgálati lakásban laktunk három gyerekkel, a világtól távol, egy tanyán. Férjem halála után ezt a lakást el kellett hagynunk. A gyermekeket is iskolába, óvodába írattam, ezért beköltöztünk Újkígyósra, jobb híján a sógoromhoz, akinek már egyébként sem volt jó híre a faluban. El kellett hát jönnünk. Két éve a sógomőméknél lakunk egy szobában. —Miből tudnak megélni? — Miután 92 óta munka- nélkül vagyok, gyakorlatilag a gyerekek után kapott árvasági segélyből, családi pótlékból, és a 3600 forint özvegyi nyugdíjból. Ez összesen 31 ezer forint körül van. A sógornőmnek besegítek a libatömésbe is, így tulajdonképpen a megélhetéssel nincs gondunk. De a lakás- helyzetünk kilátástalan. —Nem próbálták ezt megoldani valami kölcsön segítségével? — Sajnos mindenhol elutasítanak. Például az OTP nem fogadj a el jövedelemnek a csareprint kiadása nemrég a megyeszékhely polgármesterének támogatásával látott napvilágot. A míves küllemű kisfüzetből többek között azt is megtudhatjuk, hogy a korabeli Békéscsaba kiterjedése, a hozzá tartozó pusztákkal együtt meghaladta a 86 holdat, azok nélkül pedig mintegy 61,5 holdat foglalt magába. A város nevének eredetére is utalást találunk: több feltételezés közül a könyv szerint az a leghelyesebb, mely névadóul egy Csaba nevű régi birtokost nevez meg. A kiadványt lapozva arról is tudomást szerezhetünk, hogy a csabai tájék már akkor is lakott ládi pótlékot és az árvasági segélyt. Még akkor sem hajlandó kölcsönt adni, ha beleegyezem, hogy már egyenesen hozzájuk utalják a részleteket. Az önkormányzattól sem kapok pénzt, mert nem vagyok ifjú házas. Az újkígyósi önkormányzatnál Bálintné dr. Toman Piroska jól ismeri a család történetét. Megoldást azonban ő sem tud ajánlani. Úgy tudja, terület volt, amikor a rómaiak Dáciát elfoglalták, s a település XIII. században már önálló parókiával rendelkezett. Ám Csaba igazi virágzása 1720-ban, báró Harruckem János György idekerülésével kezdődött, aki a településre érkezett evangélikus tótoknak szabad vallásgyakorlatot ígért. Az említetteken kívül a füzetben olvashatunk Csaba földesurairól, éghajlatáról, nevezetesebb termékeiről, az 1745-ben épült evangélikus ó- templomról, valamint az 1715- től 1845-ig elöljárói funkciókat betöltött személyek neveivel is találkozhatunk. hogy a Békéscsabai Állami Gazdaság pár évvel ezelőtt segített volna, azonban ezt a család nem fogadta el. (Ezt a hölgy tagadja — szerinte csak beszéltek róla, de konkrétan nem történt semmi.) Újkígyóson a fiatal házasoknak még tudnak adni vissza nem térítendő támogatást, ennek azonban szigorú feltételei vannak, és ebből nagyon sokkal Ra- gályné nem rendelkezik. A kétsopronyi gyerekek számára az angol nyelvtanulás lehetősége csak a tavalyi tanévben érkezett elérhető közelségbe. A hátrányos helyzetet a Guzsalyas Képzőművészeti Alapítvány hidalta át azzal, hogy a faluban felvállalta az angol nyelvoktatás megszervezését. Az alapítvány szándéka szerencsésen találkozott az USA- beli Virgilia államban található rinchmondi egyetem hallgatóinak kötelező külföldi gyakorlatával. Az eredményes együttműködés révén úgy tűnik, a kétsopronyi gyerekek angol nyelvoktatásának gondja hosszú távra megoldódik. Tavaly a richmondi egyetem egy végzős hallgatója heti két A tanulóifjúság kereseti lehetőségeinek javítása érdekében jött létre a MELÓ-DIÁK Országos Diákszövetkezeti Hálózat, mely nagyobb iskolai városokban diákok munkaközvetítésével foglalkozik. Környékünkön jelenleg Szegeden és Debrecenben működnek MELO-DIÁK irodák, ám most a debreceniek támogatásával két fiatal—Szűcs Katalin, és Fábián Tamás — Békéscsabán is meg szeretné honosítani ezt a hálózatot. Egyelőre az alakulás stádiumánál tartanak, s a debreceni iroda kihelyezett részlegeként tevékenykednek. Későbbi esetleges önállóvá válásuk az itteni fogadtatástól függ. A MELÓ-DIÁK tagjai több neves cégnek dolgoztak már, s e tapasztalatok bizonyítják, mindkét fél számára eredményes volt ez az együttműködés. órában tanította a gyerekeket. Mellette hetente egy alkalommal egy magyar anyanyelvű angoltanár (aki főleg a nyelvtani részt és a fordítási problémákat oldotta meg) is foglalkozott a tanulókkal. Az idén szeptember elsejével újabb richmondi egyetemi hallgatónak kellett volna megérkeznie Kétsopronyba. Ám egy sajnálatos autóbaleset (aminek következményeiből a „tanár úr” most lábadozik) közbeszólt, így —habár a gyerekek már nagyon várják —- az egyetemi hallgató legjobb esetben is csak október közepén kezdheti meg az angol oktatást. A gyerekekkel addig a magyar anyanyelvű tanár egyedül foglalkozik. A diákhálózat tagja lehet minden tizenhat évet betöltött nappali tagozatos tanuló, függetlenül attól, hogy egyetemen, főiskolán, gimnáziumban, vagy szakmunkásképzőben tanul. A hálózatba történő belépéskor ezer forintot (vagyoni hozzájárulást) kell fizetni, amit a tag kilépéskor hiánytalanul visszakap. A MELÓ-DIÁK által foglalkoztatott fiatalok minden hónap 20. és 25. között vehetik át az elvégzett munkák utáni járandóságot. A munkaadóknak számlát tud adni a hálózat, így azok a diákok munkabérét költségként leírhatják. Akik az alakuló békéscsabai MELÓ-DIÁK irodával kapcsolatban bővebb információhoz szeretnének jutni, azok az esti órákban a (66) 452-326-os vagy a (66) 325-840-es telefonszámon kapnak részletes tájékoztatást. Három gyerekkel, özvegyen, lakás nélkül Nem élhetünk életünk végéig a sógornőmék nyakán négyen egy szobában... Békéscsabán is MELÓ-DIÁK Segítőfoglalkozásúak Berlinben Anyakönyvi hírek Köztisztasági konferencia Az Országos Köztisztasági Egyesülés a közelmúltban műszaki konfrenciát tartott Békéscsabán. A tanácskozáson megjelent szerelőknek, gyakorlati szakembereknek lehetőségük volt napi problémáik megtárgyalására, a javítás, karbantartás gyakorlati fogásainak közreadására, illetve azok megismerésére. A műszaki konferencián elhangzott előadások a különböző szakmai technológiákon kívül, többek között érintették a környezetvédelmi előírásokat; és a hulladékanyagok hasznosításának lehetőségeit is. Berlinben járt nemrég egyhetes tanulmányúton egy segítőfog- lalkozásúakból álló megyei delegáció a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat Körösök Vidéke Egyesület szervezésében. Pelle Tamásné, az út szervezője elmondta: a hat szakember — akik a Családsegítő, GYIVI munkatársai — a „Fiatalok krízisszituációkban — megoldások két különböző társadalomban” című továbbképző szemináriumon vettek részt. Berlini tartózkodásuk alatt a csabaiak megtekintették a rendőrség ifjúsági osztályának munkáját. Áz ott dolgozóktól megtudták, hogy iskolákban felvilágosító előadásokat tartanak a fegyverviselésről, drogról; diákoknak, szülőknek, pedagógusoknak egyaránt. Á berlini Vöröskeresztnél tett látogatásukon szereztek tudomást, hogy e szervezet fő célja a komplex családsegítés. Németországban különböző ifjúsági segélyszolgálatokat hoztak létre, amelyek a bűn megelőzésével, tanácsadással és utókezeléssel foglalkoznak. A továbbképzésnek folytatása is lesz: október 23-tól egy hétre a német szakemberek látogatnak Magyarországra és tekintik meg a magyar segítőfoglalkozásúak munkáját. Születések: Megyeri György Attila és Bányai Éva fia György Bence, Bosom- pem Kwesi és Verebélyi Margit Erzsébet leánya Rebeka Pamela, Csanálosi László és Mezővári Ilona leánya Laura Ilona, Szatmári István és Tar Beáta leánya Zsanett Beáta, Domokos Tamás és Kocsis Márta leánya Klára, Hür- kecz János és Geszterédi Julianna fia Márk, Ivanics János Tibor és Mitykó Ilona Éva fia Márió Attila, Andó Attila Zsolt és Varga Gabriella Rita fia Bence Attila, Gábriel Tibor és Suhajda Ildikó fia Tibor. Kindel László és Kecskés Magdolna leánya Magdolna, Matyi-Szabó István és Salamon Ágnes fia István (Békés), Giricz László Sándor és Farkas Judit fia Petrik Máté (Gyomaendrőd), Szlyúka László András és Mülek Zsuzsanna fia László (Újkígyós), Popovics András és Pólyák Mária fia András (Murony), Turbucz Imre és Fekete Ildikó Margit fia Viktor (Békés), Horváth Ernő és Novák Ildikó fia Ernő (Újkígyós). Házasságkötések: Szatmári Krisztina és Paulik Tamás, Sovány Andrea és Szűcs István, Szilágyi Tünde Mónika (Me- zőberény) és Kreisz Zsolt (Mező- berény), Székely Ágnes (Mező- berény) és Bokor Sándor Mihály (Köröstarcsa), Kován Anikó (Szabadkígyós) és Lipták András (Békéscsaba), Szolga Szidónia Enikő (Budapest XIII. kér.) és Kincses Zoltán (Vésztő), Virág Éva (Békéscsaba) és Balog Ferenc (Doboz), Mezei Enikő (Újkígyós) és Csatlós Gábor (Újkígyós). Halálesetek: Gyulavári Pálné Belanka Valéria (1931), Szurcsek István (1947, Mezőberény), Bibel János (1922, Mezőberény), Csipke Sándomé Járosi Anna (1925, Mezőberény), Such Andrásné Dobroczky Zsófia (1898, Kétsoprony), Balog László Lajos (1910, Békés), Szabó Sándomé Nagy Mária (1920. Köröstarcsa), Mézes Pál (1939, Szabadkígyós), Bliznák János (1929, Kondoros).
