Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-13 / 242. szám
1994. október 13., csütörtök HAZAI TÜKÖR /SOROZAT Ünnepi programok. A médiumokban elkészült az október 23-i nemzeti ünnep alkalmára szóló program — tájékoztatták a Magyar Televízió, a Magyar RádióésaDunaT ele vízió illetékesei az MTI-t. 1956 tiszteletére a Magyar Állami Operaházban tartandó, ünnepi hangversenyt október 23-án, vasárnap este 7 órától az MTV kettes csatornája, az MR Bartók adója és a Duna Televízió egyenes adásban közvetíti. A hangversenyt Göncz Árpád köztársasági elnök nyitja meg. A Magyar Televízió, az egyes csatornán — a műsorújságokban közölt 9 óra helyett — 8 órakor, a Parlament előtti zászlófelvonással kezdi vasárnapi műsorát. A program 10 órakor a 301-es parcellából sugárzott koszorúzás közvetítésével folytatódik. A rádió ez alkalomból a Kossuth adón több dokumentum- műsort is sugároz. A Duna Televízió egy irodalmi összeállítással, egy — a megszálló orosz csapatokba besorozott észt katonák 56-os visszaemlékezéseit tartalmazó — dokumentumfilmmel, valamint a „Megáll az idő” című magyar játékfilm vetítésével tiszteleg az 1956-os forradalom emléke előtt. Kárpótlási jegyek. A vagyonkezelő szervezeteknél a készülő privatizációs törvénnyel összhangban olyan koncepció elkészítésén dolgoznak, mely a kárpótlási jegyek árfolyamának megóvását szolgálja. Ezek szerint a korábbi gyakorlattól eltérően a kárpót- lásijegy-tulajdonosok előjoggal nem rendelkeznének, ám számukra a vagyonkezelő szervezetek folyamatos vagyonkí- nálatot biztosítanának. Mindezt Lascsik Attila, az ÁV Rt. új vezérigazgatója mondta el az MTI-nek. Audi motorgyár-avató Győrött Az Audi Részvénytársaság tegnap megnyitotta a világ egyik legmodernebb motorgyárát Győrött. Az ünnepségen részt vett a magyar és a nemzetközi politikai és gazdasági élet számos vezető személyisége, köztük Göncz Árpád köztársasági elnök, Gerhard Schröder, Alsó- Szászország miniszterelnöke, az Audi cég vezető képviselői és Otto-Raban Heinichen, Németország budapesti nagykövete. A magyar kormányt Pál László ipari és kereskedelmi, valamint Baja Ferenc környezetvédelmi és terület- fejlesztési miniszter képviselte. Az Audi 1992 novemberében 180 lehetséges európai helyszín közül választotta ki Győrt a motorgyártás helyszínéül. Százezer négyzetméteres csarnokot vásároltak szerkezetkész állapotban, s azt építették át korszerű üzemmé. Eddig a beruházás első lépcsője valósult meg. Mintegy 300 millió márkát fektettek be, s naponta 750 motor összeszerelésére alkalmas üzemet létesítettek. A High-Tech motorok különlegessége a hengerenkénti öt szelep. A részegységeket és a nyersöntvényeket az Audi központjából, a németországi In- golstadtból vasúton szállítják Győrbe. Megmunkálás és ösz- szeszerelés után a kész motorokat ugyancsak síneken szállítják vissza az Audi AG üzemeibe. A gyártást Göncz Árpád jelképesen gombnyomással indította el az ünnepségen. (MTI) Gyógyszerárak - esetleg hatósági szabályozás? Nemcsak az egészségbiztosítási alap, de az állam- háztartás egésze szempontjából is tarthatatlan a gyógyszerek finanszírozásának, törzskönyvezés sének és forgalmazásának eddigi gyakorlata. Egyebek között ez hangzott el azon a tegnapi konferencián, amelyet Gyógyszerárak ’94 címmel rendezett Budapesten a Gyógyszerészet című lap szerkesztősége. A gyógyszerfinanszírozás problémáiról szólva Fejes László, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatója rámutatott: az importliberalizáció bevezetése, 1992 óta csupán a gyógyszerár-támogatás miatt 40 milliárdos hiány halmozódott fel az egészségbiztosítási alapnál. Amennyiben semmi nem változik a jelenlegi forgalmazási és finanszírozási gyakorlatban, akkor az ez évi hatvanmilliárddal szemben jövőre 80-85 milliárdot kellene a biztosítónak gyógyszerár-támogatásra fordítania. Ezt elkerülendő viszont hozzá kell nyúlni a támogatási szisztémához: mielőbb be kell vezetni a vényelemzési rendszert, tudatosabban kell alakítani a gyógyszerválasztékot, javítani kell a biztosító és a patikák, illetve az orvosok közötti elszámolási gyakorlaton. Az új támogatási rendszer legfontosabb elemei—amint arról Kökény Mihály, a szaktárca politikai államtitkára beszámolt — a jövő év január 1 -jétől bevezethetőek, amennyiben megfelelnek néhány alapvető követelménynek. Vagyis összhangban lesznek a lakosság egészségi állapotával és a biztosítottak, illetve a biztosító fizetőképességével, és érvényesül bennük a biztosítási elv. Felmerül az a lehetőség, hogy a gyógyszerek árát ismét központilag szabályozzák. Természetesen ez csak akkor járható út, ha közben a termelői ár változását nagyon rövid időn belül és rugalmasan tudják kezelni. Lakatos József, a PénzügyminiszGyógyszertári pillanatkép: készülnek a kúpok térium főosztályvezető-helyettese ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy bár ez a megoldás nem sérti az általános liberális árszabályozás elvét, mégis nagyon meg kell fontolni a hatósági árszabályozás visszaállítását ezen a területen. A hatósági árszabályozás esetleges bevezetésénél azt is mérlegelni kell, hogy az adott évben megszabott árakat a következő évben esetleg jelentős, 50,60 vagy akár 100 százalékkal kell megemelni. A mai kormányülés témái Többek között az alkotmány módosításáról is tárgyal mai ülésén a kormány. A Kormány- szóvivői Sajtóirodán tegnap az MTI érdeklődésére elmondták, hogy az alaptörvény módosítására az állampolgári jogok szószólója (ombudsman) és a kisebbségi biztos megválasztása miatt van szükség. Több jogszabály módosítását is indítványozza majd a kormány. Az ülésen ezenkívül várhatóan szó lesz a gazdasági kamarákról szóló törvény módosításáról, illetve egy technikai intézkedésről is, amely ahhoz szükséges, hogy novemberben visszamenőleg megkapják ellátásuk felemelt összegét a nyugdíjasok. Kampány: november 6-tól december 9-ig / Belügyminiszteri rendelet a választással összefüggő határidőkről A Magyar Közlöny ez évi 100. számában tegnap megjelent az a belügyminiszteri rendelet, amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek december 11-i választásával összefüggő eljárási határidőket és határnapokat rögzíti. A rendelet október 12-től 1995. április 10-ig ismerteti a választási szervek létrehozásával, tevékenységével, a jelöléssel, a választási kampánnyal és a választók nyilvántartásával, illetve a kisebbségi önkormányzati választásokkal, valamint a szavazókörök kialakításával összefüggő időpontokat. A jegyzők október 12—21. között kialakítják a választó- kerületeket és a szavazóköröket. A törvényben megjelölt 13 hazai kisebbség legkésőbb október 17-ig kezdeményezheti az ország több mint 3100 településén a helyi kisebbségi önkormányzati választást. A különböző szintű választási bizottságok tagjait október 21 -ig, a szavazatszámláló bizottságokat pedig november 21-ig kell kiegészíteni, illetve megválasztani. A választási bizottságok november 4-ig közzéteszik a választással kapcsolatos tudnivalókat, az érvényes jelölés feltételeit. A jegyzők pedig ez ideig összeállítják a választók nyilvántartását, amelyen december 10-én 16 óráig lehet változtatni. A választók névjegyzékét november 7—17-ig közszemlére kifüggesztik. November 24-ig döntenek a listák és a jelöltek nyilvántartásba vételéről, s egy nappal később pedig közzéteszik a képviselő- és polgármesterjelöltek és támogatóik nevét, valamint elvégzik a listák sorsolását is. A választópolgárok, illetve a jelqlőszervezetek november 6-tól 21-ig ajánlhatnak jelölteket, akiket legkésőbb november 22-én 16 óráig kell bejelenteni a választási bizottságoknál. A kompenzációs fővárosi és megyei listát november 23-ig kell bejelenteni. Választási kampányt november 6-tól december 9-én 24 óráig lehet folytatni, a választásokat érintő közvélemény-kutatás eredményét pedig december 2- án 24 órától december 11-én 19 óráig nem lehet nyilvánosságra hozni. A helyi választási bizottságok 1995. január 5-ig tájékoztatják az Országos Választási Bizottságot a megválasztott kisebbségi képviselőkről, a szószólókról, február 9-re pedig összehívják a helyi elektort választó kisebbségi választógyűléseket. Az országos kisebbségi önkormányzatot választó elektorok gyűlését legkésőbb április 10-ig hívják össze. Végül a rendelet kitér a választási iratok megsemmisítésére is, s jelzi, hogy a jegyzőkönyvek első példányát március 13-án át kell adni az illetékes levéltáraknak. (MTI) .. / Ötvenöt óra Göncz Árpáddal Franciaországban Háromszáz kilométerrel a jövőbe 4. A sínen száguldó „repülő", szuperkényelemmel, mézzel, vajjal és süteménnyel A szerző felvétele Göncz Árpádnak nem sokat kellett utaznia a vendéglátóival folytatott tárgyalásokra. A belvárosban a Concorde téren régi, de előkelő szállodában, a Hotel Crillon elnöki lakosztályában helyezték el. A politikai küldöttség tagjai is itt laktak. A gazdasági szakembereknek és nekünk újságíróknak nem messze a diadalívtől foglaltak helyet, a modem La Fayette Concorde szállodában. A 33 emeletes szálló lapított hengerre emlékeztet és színvonalban leginkább a közelmúltban épült budapesti hotelekhez — Fórum, Hilton, Atryum Hyatt — hasonlítható. Ez már a XXI. század színvonala, a vendégek számítógépes nyilvántartásával és kulcs helyett kártyára működő szobazárral, no meg a 33. emeleten a panorámás bárral, ahonnan a pénzes vendég esténként gyönyörködhet a kivilágított Párizsban. Mert hát — ez is a képhez tartozik — aki a La Fayette Concorde-ba belép, az jobb ha megnézi, van-e annyi pénz a zsebében, hogy felemelt fejjel tudjon kijönni majd onnan. A szoba ára egy éjszakára 1400 frank (durván 28 ezer forint), amiben nincs benne a reggeli. Ha a gyanútlan vendég lemegy reggelizni, akkor 100 frankjába kerül a svédasztal, a szobai bárszekrényből pedig 25 frankért ihat egy kisüveg kólát. Persze a városban sem sokkal alacsonyabbak az árak. Igaz, hogy a Kiéber sugárúton már 45 frankért lehet reggelizni, de a Champs Elysées-n 25 frankért hoznak ki egy pohár sört a felújított sugárút kisvendéglőjének utcai teraszára. De hagyjuk az árakat, inkább pillantsunk be az Elysée Palota elnöki szalonjába. Ott látta vendégül Mitterrand munkaebédre Göncz Árpádot. A menü: gombás halpástétom, pireneusi borjúcomb rozmaringgal, hozzá kelbimbó köret szósszal leöntve, majd modzarellás gomba, sajttál és befejezésül csokoládés-narancsos torta. Az ebéd alatt végig folyt a diskurzus. Mitterand súlyos betegségét feledtetően jókedvű volt, a honfoglaló őseinkről, a hunokról és az avarokról beszélt, alaposan felkészült Magyar- országból. Elnökünk a jövővel foglalkozott és — francia körök szerint — kőkemény volt Mitterrand-nal. Az Európai Unióhoz csatlakozásunkkal kapcsolatban elmondta, hogy megfizettük az árát a belépésnek: az egymilliárd dollárt meghaladó többletszállításokkal, a másfél milliárdos embargós veszteségünkkel és azzal, hogy megállítjuk mindazt a szemetet, ami délről és keletről fenyegeti Nyugat-Eu- rópát. Mitterrand a jogi és gazdasági feltételek teljesítése mellett a szomszédokkal való viszony rendezését tartotta fontosnak. Utóbbi megjegyzésének olyan olvasata is lehet, miszerint a feszültségekért bennünket tesznek felelőssé. Egy francia újságírót kértünk meg, értelmezze Mitterrand kijelentését. Nézete szerint jó helyre fordulunk, amikor a határainkon kívül élő magyarok érdekében kérünk közbenjárást az angoloktól vagy a franciáktól, történelmük arról szól, hogyan irtották a nemzetiségeket. Az átlag francia és angol jobb esetben úgy gondolkodik, hogy a határon kívül élő magyarok legyenek jó románok, ukránok, szlovákok vagy szerbek és akkor a dolog el van intézve. Sem az angol, sem a francia átlagember nem érti, mit keresnek Erdélyben, a Felvidéken és másutt a magyarok, egyáltalán, hogy kerültek oda? A kormányok persze toleránsabbak — ismerte el francia kollégánk —, s ez jellemző Mitterrand-ra is. Ismerik a körülményeket, de ragaszkodnak az alapszerződésekhez, amelyek fejében el tudnak képzelni bizonyos kisebbségi jogokat. De azokat is inkább papíron, mert jól tudják, minél keletebbre mennek, az ígéretek és a papírok annál kevesebbet érnek. Márpedig az ígéretek fontosak. Küldöttségünknek is megígérték, kellemes programban lesz része a hivatalos látogatás utolsó napján. Nem csalódtunk. A fő attrakciónak a TGV, a francia szuperexp- ressz bizonyult. Ezzel a sínen száguldó „repülővel” vittek bennünket Poitiers-be. A kocsikban szuperkényelem, szupertisztaság és szuperelegancia. Épp, hogy elindultunk, megjelent a stewardes és hozta a reggelit. Benne van a jegyben — mondták a helyiek. Miközben óránként 300 kilométeres sebességgel robogott velünk a szerelvény, fogyasztottuk a mézet, a vajat, a süteményeket, a kávét (szigorúan húsmentes menü). Mintha százhússzal rohanó autóban ülnénk, a sebességet alig éreztük. Alig valamivel több, mint egy óra alatt értünk a 330 kilométerre fekvő Poitiers-be, ahol felépült a jövő század városa. Futuroscope a neve, s területén csillagvárosi épületek és technikai attrakciók vonzzák a látogatókat, évente kétmillió érdeklődőt. A látottak után felülni a TU—154-esre és hazarepülni vele, utazás a jövőből a jelenbe. Aztán Budapestről hazaautózni, kalandozás a múltba. Nem sokáig. Az Elnök és kíséretének franciaországi útja talán hozzájárul a múlt és a jövő közötti távolság lerövidítéséhez. (Vége) Árpási Zoltán
