Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-11 / 240. szám
<E> ^ 1994. október 11., kedd CSALÁDI OLDAL 9 US MiBi retept Légy azzá, aki vagy! Előadások a családi kapcsolatokról m Gombás tepsisburgonya. Három nagy hagymát szeletekre vágva rózsaszínre pirítunk, beletesszük a szeletekre vágott gombát, és folytonos keverés mellett néhány percig pároljuk. Ha a tűzről levettük, meghintjük sóval és törött borssal. A tepsit margarinnal vagy vajjal kikenjük, majd a következőképpen készítjük el az ételt: először egy sor burgonyaszeletet helyezünk a tepsi kisebbik oldalára, melléje két- három kivert és megsózott hússzeletet, erre ráhalmozunk egy-két kanál gombás hagymát, majd újra burgonya következik, hús, gomba, és így tovább, amíg a nyersanyag el nem fogy. Végül sütőbe toljuk, és lassú tűznél — időnként meglocsolva— puhára pároljuk. Amikor kész, kivesszük a sütőből, leöntjük 2 dl tejföllel, beborítjuk vékony sajtszeletekkel, és 3—4 percre, amíg a sajt elolvad, sütőbe toljuk. Ha kivettük az ételt, meghintjük bőven petrezselyemzölddel, kevés törött borssal, és apróra vágott snidlinggel. Rendkívül ízletes, finom étel, vendégfogadásra is alkalmas, mert a nyersanyag előre elkészíthető, és a sütőbe helyezve egy óra alatt megsül. A tep- sis burgonyát frissen tálaljuk. Csirkehússal vagy vegyesen sertés- és csirkehússal is készíthető. Tojásos vese. A megtisztított sertésvesét egy órán át hideg vízben áztatjuk, majd egészen kis kockákra vágjuk. Kevés zsírban egy fej reszelt vöröshagymát meg- fonnyasztunk, hozzáadjuk a vesét, meghintjük pirospaprikával, törött borssal, sóval, pár szem köménymaggal. Átpirítjuk és kevés vizet aláöntve, puhára pároljuk. Közben személyenként két tojást egy evőkanál tejföllel elkeverünk. Amikor a vese megpuhult, ráöntjük a tojást és rántotta keménységűre sütjük. Ranschburg Ágnes pszichológus tavalyi nagy sikerű békéscsabai kurzusa után a Békés Megyei Könyvtárnak sikerült különböző pályázatokból annyi pénzt előteremtenie, hogy ismét egy országos tekintélyű szakembertől tanulgathassák az érdeklődők egyetlen nagy művünk, életünk megvalósításának titkait. Fehér József András kreativitáskutató, pszichológus, író, az Életfa Jungiánus Egyesület elnöke a „Családok nemzetközi éve Békés megyében” program keretében arra vállalkozott, hogy szeptembertől decemberig — havonta egy-egy alkaAz oktatási-nevelési intézmények felvételi rendjéről szólva a dokumentum kimondja: óvodába csak a harmadik életévüket betöltött gyerekek vehetők föl. A jelentkezés bármikor beadható. Az egyébként óvodába nem járó kicsiket iskolai előkészítőre abban az évben kell beíratni, amelyikben negyedik életévüket betöltik. Áz „előretar- tás” ázért szükséges, hogy az óvodák a várható létszám ismeretében tudjanak fölkészülni a gyermekcsopxMtok szervezésére és foglalkoztatására. A rendelkezés az óvodák kötelességévé teszi a tanköteles korú gyerekek iskolába kerüléséhez szükséges fejlettség (iskolaérettség) megállapítását. Fontos tudnivaló, hogy az említett fejlettségi szintet elérő gyerekek abban a naptári évben válnak tankötelesekké, amelyben május 31-ig betöltik lommal — megtartott előadásai után megbeszélje hallgatóságával a családi együttélés legsarkalatosabb kérdéseit. A szeptemberi nyitó előadás címe „Amiben egyformák vagyunk: a társ és támasz nélkülözhetetlensége” volt. Ebben Fehér József a családi lélektani helyzetek közül arról — a gyakran megoldhatatlannak látszó — problémáról is szólt, hogyan valósíthatja meg önmagát valaki úgy a családon belül, hogy ezzel ne kerüljön szembe a többiekkel. Jungot idézve elmondta, hogy a család akkor jó, ha a felek tartalmazzák egymást. Önmegvalósításba sem hatodik életévüket. Szülői kérésre az a megfelelően fejlett gyerek is iskolába kerülhet, aki csak december 31-ig éri el a hatéves kort. A tankötelezettség a törvény értelmében a 16. életévig tart. Mivel a jogszabály szerint hazánkban a tankötelezettség egyben iskolalátogatási kötelezettség is, a hiányzásokat igazolni kell. Az igazolatlan mulasztások súlyos következményekkel, az óvodai elhelyezés vagy a tanulói jogviszony megszűnésével járhatnak. Igazoltnak tekinthető a hiányzás, ha a szülő előzetesen bejelentette; ha a gyerek előzetesen az iskolától engedélyt kapott a távolmaradásra, illetve ha betegség akadályozta a foglalkozáson való részvételt. Az iskola az első igazolatlan mulasztásról értesíti a szülőt. Ha az óvodás az iskolai előkékezdhet tehát senki egyedül, fejlődésének kölcsönössé kell válnia a többiekével. Az előadó olyan izgalmas kérdéseket érintett még, hogy a gyermeknevelést meg kellene előznie az önnevelés kérdésének, avagy a gyermek megszületésével a szülőknek is újjá kellene születniük. Az október 17-én, hétfőn délután 15 órakor megtartásra kerülő második elődás címe „Amiben különbözünk: személyiségünk erős és gyenge pontjai” lesz, s mint a sorozat minden előadásán, a részvétel most is díjtalan. L. M. szítőről 7 napnál, vagy a diák 10 tanóránál többet mulaszt igazolatlanul, a tanintézet a lakóhely szerint illetékes jegyzőt értesíti — ezek az esetek ugyanis már szabálysértésnek minősülnek. Ha a nem tanköteles korban levő tanulók 30-nál több igazolatlan órát gyűjtenek össze, tanulói jogviszonyuk automatikusan megszűnik. (Előzetesen azonban legalább kétszer írásbelileg figyelmeztetik az érintetteket a mulasztás következményeire.) A tanévben az igazolt vagy igazolatlan mulasztások együttes felső határa 250 óra — az ezt túllépőknek akkor nem kell évet ismételniük, ha a tantéstület engedélyezi osztályozó vizsga letételét. Az osztályozással kapcsolatban a rendelkezés úgy fogalmaz, hogy az érdemjegyeket a gyerekek szóbeli és írásbeli munkája, gyakorlati tevékenysége, nem predig a magatartása alapján kell megállapítani. A korábbi gyakorlattól eltérően nem feltétlenül kell évet ismételniük azoknak, akik év végén kettőnél több tárgyból kaptak elégtelent; sikeres javítóvizsgával évveszteség nélkül folytathatják a tanulást. Dr. K. I. Tanítási idő, osztályozás, évismétlés Iskolai, óvodai „házszabályok” az idei tanévben (II.) Az új tanév menetrendjét, általános szabályait körvonalazó rendelkezések előírják, hogy az iskoláknak a tanítási órákat hétfőtől péntekig, a munkavégzésre szolgáló időkeretben, lehetőleg délelőtt kell megtartani. Természetesen ahol ennek nincsenek meg a feltételei — például kevés a tanterem —, a tanórák délutánra is tehetők. Az oktatási tárca — a nagyon eltérő lehetőségekre és körülményekre való tekintettel — csak azt szabta meg, hogy a tanítás reggel 8-nál korábban ne kezdődjön és 19 óránál (szakmai képzést, művészeti oktatást folytató iskolákban 20 óránál) később ne fejeződjön be. A tanítási órák ideje általában 45 perc; csupán a szakképzésben lehet teljes, azaz 60 perces órákat tartani. • • Ismerje meg Önmagát! 4 vir v Lenthár Márta rovata Szüksége van az asztmájára? (4.) Dehogy van rá szükségem, fogalmazódik meg bennünk a válasz, pedig a tiltakozást egyre inkább fel kellene váltania a gondolkozásnak, hiszen hazánkban is mind több orvos teszi fel páciensének a kérdést: miért éppen ez a betegség kell Önnek? Aki valóban szeretne megszabadulni nyavalyáitól, annak először is meg kell értenie betegsége üzenetét. Sorozatunkkal a tünetek jelentésének megfejtésében szeretnénk segíteni olvasóinknak. Az asztma lelki okait akkor értjük meg, ha belegondolunk a légzés történéseibe. A légzés egy ritmusos folyamat, amely be- és kilégzésből áll. Két pólusa van tehát, a kettő egymás nélkül elképzelhetetlen. Kapok és adok, s amennyi levegőt beszívok, ugyanannyit engedek ki magamból. Mi jellemzi az asztmás rohamot? A beteg fuldokol, levegő után kapkod, zihálva lélegzik, s különösen a kilégzéssel kínlódik, az fojtogatja. Sorozatunk figyelemmel kísérői talán már sejtik is, hogy az asztmás betegek esetében felborult a kapni- adni egyensúlya. A legtöbb asztmatikus valóban túl sokat akar kapni. Az elfogadásra, befogadásra pukka- dásig képes, de amikor adnia kellene, görcsbe rándul, ful- doklik. Mindent meg akar tartani magának, s ezzel ugyanúgy mérgezi személyiségét, mint az elégetett oxigén végtermékével, a széndioxiddal tüdejét A birtoklás tárgya ebből a szemponttól közömbös: lehet vagyon, pénz, tudás,- dicsőség, elismerés, boldogság és így tovább. Gyógyulási szándék esetén az asztmatikusnak tehát azt kell megkérdeznie önmagától, hogy melyek azok az életterületek, ahol csak kapni akar, de adni nem. A görög szóhasználat egész pontosan meg is határozza a betegség lényegét, hiszen görögül az asztmát szűkkeb- lűségnek nevezik. Átvitt értelemben valóban erről van szó. Hosszas betegség esetén a test is látványosan megmutatja a valódi okokat, csak ritkán van rá szemünk. A tartós ideig asztmások mellkasa ugyanis feltűnően kiszélesedik, ugyanakkor kilégzésük mértéke hihetetlenül csekély. Régen az asztma jellemzően az idős kor betegsége volt, napjainkban viszont egyre több kisgyermek ful- doklik kilégzési nehézségek következtében. Talán a leírtak után már fel sem kell hívni a figyelmet arra, hogy a mai gyerekek mennyire hozzászoktak ahhoz, hogy ők csak kapnak, de adniok nem kell. Az orvos útmutatásainak betartása mellett a szülőnek esetleg arra is rá kellene szoktatnia gyermekét, hogy vele szemben is léteznek elvárások. Sajnos egy beteg gyermek esetében ilyesmit nehéz gyakorolni, mert legtöbbször éppen a kényeztetés folyamata erősödik fel, de mégis meg kellene próbálni. Az asztmatikusokban — éppen azért, mert megszokják, hogy ők mindig csak kapnak — az elvárások a zsarnokságig fokozódhatnak. Úgynevezett zsaroló rohamaik predig élet- veszélyes helyzetekbe sodorhatják őket. Mint a legtöbb ember, az asztmatikus is szeretetre áhítozik, túlzott belégzései a szeretetvágy fokozott mértékéről is árulkodnak környezetüknek, a kilégzés elakadása pedig arról, hogy ők viszont—bármennyire is szeretnének —nem tudnak szerc- tetet adni. Az asztmás beteg problémája tehát nem csupán egyedül az övé, mert míg kapni is'csak valakitől lehet, adni is csak valakinek lehet... (Folytatjuk) Nyugdíjasoknak Gabi néni, köszönet! Játék? Szórakozás? Bosszankodás! A saját pénzünkön A tévé előfizetési díja immár 920 Ft-ra emelkedett, mely egy bizonyos rétegnél elég magas összeg. Mi kisemberek fiatalok, idősebbek elvárnánk, hogy egy színvonalas szórakoztató műsort kapjunk cserébe, amely egy kicsit feledtetni segít mindennapi gondjainkat. Van is itt szórakozás, játék, többféle is, szinte mindennap. Együtt szurkolunk a játékosokkal és csak a játék végén érezzük a fejbevágást, amikor is százezreket, sőt milliókat érő autót és egyéb ajándékot kap valaki azért, mert éppren jól választott a különböző borítékok, színpad stb. között. Vannak emberek —- nem is kevesen —, akiknek ez a fajta szórakozás az életkedvét is elveszi, mert lehet, épp az a gondjuk, hogy gyermeküknek ruhát, ciprőt, iskolai felszerelést vagyenek, vagy inkább egy jó ebédet főzzenek, esetleg kifizessék a különböző számlákat, melyek már rég meghaladták a rendelkezésre álló fizetését. Játszunk! Mert szórakoztat, de legyen az ajándék értéke a teljesítménnyel azonos, így nem veszítjük el talán azt a maradék kis reményt, ami még ebben a nehéz gazdasági helyzet ellenére is megmaradt a magyar kisemberek többségében. E pár sor megírására a Zsákbamacska 1994. augusztus 9-ei, 50. adás fődíja késztetett. EGY NAGYMAMA, Gergely Mihályné Valójában a „néni” csak nyugdíjba vonulása után került a neve mellé a békéscsabai Mosonyi Istvánnénak, addig Gabikának szólította mindenki. Fiatal lányként 1939-ben egy ügyvédi irodában gépíróként kezdte. 1950- től a Békéscsabai Áramszolgáltató Válallatnál állt alkalmazásban nyugdíjba vonulásáig. Tanítani kellene azt a módszert, ahogyan dolgozott! írott szöveget másolt, ugyanakkor részt vett egy beszélgetésben, de az irodájába belép» számára is volt egy biztató mosolya, mely azt közvetítette, hogy tud róla, segít neki és már fordult is feléje, intézte ügyét, irányította a megfelelő helyre. Mindenki csodálta derűs nyugalmát, segítőkészségét, opjtimizmusát, empátiás készségét. Jó szervezőképressé- gét dicséri a sok felejthetetlen teadélután, és a sok derültséget hozó „kövér-sovány” meccs, melynek szervezésében ugyancsak részt vett. Szabad idejében — csodálatos, de ilyen is volt—predigaleg- jobb könyveket árulta, könyvbizományosként. 1974-ben nyugdíjba ment. Sokáig hiányzott és prétolni sem lehetett derűt sugárzó egyéniségét. A pihenés és ki- kapresolódás óráit a vízparton töltötte élete párjával, Pista bácsival, aki sajnosévekkel ezelőtt elment. Gabika szeméből a nyugodt, boldogságot árasztó derű ekkor egy időre eltűnL 1974-től, a Vöröskereszt aktivistájaként a városi tanácsnál társadalmi munkában, később szerződéses alkalmazásban—összesen 18évet dolgozott, hogy segítse az embereket a rendeletek útvesztőjében eligazodni. Most családja körében segít és segítik őt is, hiszen időnként neki is jólesik egy kis dédelgetés, hálás köszönet! Kelemen Éva Aranylakodalom a nyugdíjas klubban. Nem mindennapi eseményre gyülekeztek október hatodikán estefelé a bucsai nyugdíjasklub tagjai, akik egyébként minden hónapban összejönnek egy kis beszélgetésre, énekelgetésre. Ezúttal azonban többről volt szó, hiszen két tagjuk velük együtt ünnepelte meg házasságkötése ötvenedik évfordulóját. Szatmári István és felesége. Zsúró Ilona negyvenhárom éve él a faluban, itt nőtt fel két gyermekük, itt él most is három unokájuk és egy dédunokájuk. A klub tagjainak nevében Baláti Istvánné köszöntötte őket, maid verses jókívánság után egy kedves dallal is minden iát kívántak Szatmári Istvánnak és feleségének a bucsai nyugdíjasok.
