Békés Megyei Hírlap, 1994. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-06 / 210. szám

toÉS MEGYEI HlRLAP­GAZDASÁG 1994. szeptember 6., kedd ^ Felavattdk a vállalkozói alirodát Augusztus 31 -én került sor Szeghalmon, a városi művelődési házban a Makler Stúdió Bt. által üzemeltetett vállalkozói aliroda felavatására. Csík András, a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója sok sikert kívánt az iroda munkatársainak, utalva a vállalkozóvá válás nehézségeire. Fotó. ^sz|ó Tájékoztató aktuális gazdasági kérdésekről A földadó-fizetési kötelezettség Védekezés spirállal és a nélkül Szakbolt a megyeszékhelyen, a megye önkormányzat utcájának sarkán: papír és írószer, nyomtatvány, csomagolóanyag, méreg, miegymás. A méregre a minapi vásárlásom során bukkantam, pedig nem is a tanév eleji őrület részeseként csöppentem a kalamajkába. Mondják is: az lett volna csak igazán épületes történet... Vettem egy halom ki- és bevételi pénztárbizonylatot, egy-két számlatömböt. Megkérdeztem az eladót, hogy bevihetem-e fris­sen szerzett kincseimet a bolt másik, önkiszolgáló részébe? Hagyja itt a pulton nyugodtan, majd visszajön érte—válaszolta. A szabadszedésesben szintén csipegettem egy kicsit, majd mind­két számlámat egyszerre rendeztem a pénztárnál. Igaz, ekkor már túl voltam az első meglepetésen. A kiválasztott kockás—illedel­mesebben, négyzetrácsos — spiráfüzet, a maga 60 lapjával 95 forintba került, míg a „Student-betét” —mindössze négy lyukkal és a spirál feltétele nélkül — 130-ba. Igaz, vastag volt a papírja, legalábbis vastagabb. (Csak zárójelben említeném: Gyulán 75 lapos Student-betétet árusítanak 120 forintért, ám ennek lyukait valószínűleg százas szöggel ütik a papírba.) Visszamentem a nyomtatványaimért, melyek még mindig üte­meiét lenül" hevertek a pulton. Felmértem, hogy ilyen naturalisz- tikus állapotukban, ölemben szállítva vévigszemetelem velük Békéscsaba utcáit. Megkértemhát az eladónőt, hogy csomagolja be, legyen szíves. A pénztárnál lehet reklámtáskát venni — mondta oly ártatlan tekintettel, hogy elhatároztam: ott helyben megbocsájtok néki. Tanácsát megfogadva ismét elballagtam a pénztárhoz, s kértem egy reklámszatyrot. Éppen kis szívekkel díszítettet lehetett kapni, szakasztásig hasonlót, mint amilyet pár nappal előbb eyg orosházi ABC-ben vettem kereken tíz forintért. Am itt harminc volt az ára, szintén kereken. Aztán eszembe jutott az is, hogy ugyanennek a vállalatnak egy másik boltjában, ha vesz az ember egy (egyetlen!) pár zoknit, akkor a pénztárnál azon nyomban, kérdezgetés nélkül becsomagolják. Javaslatom egyszerű: ki kellene képezni a papírbolt dolgozóit a csomagolóanyagok használatára, de ha javasolhatnám, a hozzávaló csomagolóanyagot ne a saját boltjukból szerezzék be. Nem akarom én őket csődbe juttatni... Kiss A. János Pénzjegyautomata-hálózat Katalógusár uházat nyitott az IBUSZ „Ne csak szabadságát, poggyászát is velünk töltse!” — ajánlja az IBUSZ. Nemrégiben jelent meg a részvénytársaság leg­újabb vállalkozásának, a Poggyász Katalógusáruház­nak kiadványa. Az ötvenezer példányban, 16 színes oldalon jelentkező prospektust az or­szág hatvan IBUSZ-irodájá- ban terjesztik. A termékismer­tetőben 14 magyar, illetve kül­földi cég, összesén 870 árucik­ke szerepel, s valamennyi kap­csolatban van a utazással. Az IBUSZ így is igyekszik meg­könnyíteni, tehermentesíteni az utazókat a bevásárlás fára­dalmaitól. Igazi újdonságot je­lent a katalógusáruházak pia­cán, hogy személyes kapcso­lattartásra is lehetőség van, hi­szen ebben az esetben egy 92 éves részvénytársaság munka­társaival állnak napi kapcso­latban a vásárlók. Az IBUSZ Katalógusáruház központi ve­vőszolgálata Budapesten, a XIII. kerület Bulcsu utca 19. szám alatt található meg, ahol a készpénzes vásárlásra is le­hetőség van. Piacvédelmet sürgetnek. Erőteljesebb hazai piacvédel­met sürget a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Or­szágos Szövetsége. Az érdekvé­delmi szervezet rámutat: a hazai termelők értékesítési lehetősé­gei korlátozottak a behozatal növekedése miatt; a termelőka­pacitások egy részét leállítot­ták, valamint folyamatos a me­zőgazdasági munkanélküliség növekedése. Az elmúlt években az agrárágazat 25-26 százalé­kos exportcsökkenése mellett 16 százalékkal nőtt a mezőgaz­dasági és élelmiszerimport. Ta­valy az évek óta meglévő 2 mil­liárd dolláros ágazati kiviteli többlet alig haladta meg az egy- milliárd dollárt. A legfejlettebb nyugati országokban — ahol 50 százalék körüli a mezőgaz­daság átlagos támogatottsága — többszörös importvédelmet élvezne a termelők, kiszorít­ják a magyar árukat a kelet­európai piacokról. Ezért, még ebben az évben vámszigorítá­sokat javasolnak. Az élőmarha jelenlegi 15 százalékos vámté­telét 47 százalékra, élősertését pedig 59 szászalékra javasol­ják felemelni. Az élőjuh eseté­ben a 15-ről 50 százalékra, az élőbaromfinál 44 százalékra, a kukoricáét 3 százalékról 50- re, az árpáét 3-ról 41 százalék­ra, a napraforgóét 0-ról 30 szá­zalékra szeretnék emeltetni. A jogszabályi előírás alapján augusztus és szeptember hó­napokban kell földadót fizetni. Ezért sokan érdeklődnek a kö­telezettség teljesítésének módjáról, az ide vonatkozó rendelkezésekről. A rendelke­zések számukra kedvezőek. A földadóról szóló törvény 1994. évre vonatkozó módosí­tásának eredményeként a föl­det használó valamennyi alany az 1994. évre fizetendő földadót adókedvezményként visszatarthatja. A hivatkozott törvényi előí­rás lényegét tekintve ez évben földadót fizetni nem kell (de lehet). Vonatkozik ez minden földhasználóra függetlenül, at­tól, hogy milyen jogcímen (kárpótlás, részarány tulajdon, vásárolt föld, bérelt föld stbí) rendelkezik földhasználati le­hetőséggel. Figyelembe véve az előzőe­ket, az évközi (havi és negyed­éves) bevallás benyújtására kötelezetteknek a bevallásban a földadó fizetési kötelezettsé­get feltüntetni nem kell. An­nak ellenére, hogy földadó-fi­zetési kötelezettség nincs, cél­szerű a földadó összegét meg­határozni és az erről készített feljegyzést, nyilvántartást megőrizni. Különösen indo­kolt ez a társasági adó hatálya alá tartozók esetében, mivel az érvényesített földadó kedvez­mény a fizetendő társasági adóból levonható. A telefonfejlesztési hozzájárulásról Az elmúlt évben illetve az év első hónapjaiban az egyik leg­többet vitatott adózási kérdés volt az ún. vállalkozói telefon megvásárlására fordított kia­dások elszámolásának módja a személyi jövedelemadó tör­vény hatálya alá tartozó egyé­ni vállalkozóknál. A vitát egy pénzügyminisztériumi állás- foglalás szándékozott lezárni, végeredményét tekintve az­zal, hogy a telefonfejlesztési hozzájárulás címén fizetett összeget költségként elszá­molni nem lehet. Ez az álláspont az adózókat nem nyugtatta meg, de az adóha­tóság is tovább vitatta azt, hivat­kozva arra, hogy a személyi jöve­delemadó törvény jelenleg hatá­lyos előírásaiból a költségelszá­molás lehetősége következik. Az ismételt egyeztetések eredményeként a korábbi ál­láspontot tartalmazó szakmai iránymutatást visszavonták és megerősítették, hogy a tele­fonfejlesztési hozzájárulást fi­zető egyéni vállalkozók azt költségeik között elszámol­hatják. A telefonfejlesztési hozzá­járulás címén befizetett összeg (90 ezer forint) teljes egészé­ben elszámolhatják a költsé­gek között azok, akiknél a hoz­zájárulás alapjául szolgáló be­rendezést a lakástól műszaki­lag elkülönült telephelyre sze­relték be. A lakástól műszaki­lag el nem különülő telephely­re történő beszerelés esetén költségként a vállalkozó által fizetett magasabb hozzájáru­lás és a magánszemély által ilyen esetben fizetendő összeg különbözete érvényesíthető. (Pl.: 90000-12.000). Az előző évben befizetett és költségként el nem számolt hozzájárulás összege önelle­nőrzés útján figyelembe vehe­tő. Akit emiatt adóvisszatérí­tés illetne meg, azt a 35. számú önellenőrzési lap kitöltésével, illetve benyújtásával igényel­heti az adóhatóságtól. Ráfi Péter, APEH Békés Megyei Igazgtósága Négy év alatt 400 pénzjegy-au­tomatát kíván üzemebehelyez- ni Magyarországon a Bank 24 Kft. Automatái elfogadják majd a rendszerhez csatlakozó ban­kok kártyáit és a készpénzfelvé­telen kívül pénz-elhelyezésre, átutalásra és számlák kiegyenlí­tésére is alkalmasak. Az 1994. utolsó negyedévében kezdődő 20 millió USA dolláros beruhá­zás a cég reményei szerint jelen­tősen hozzájárulhat a bankkár­tyák hazai elterjedéséhez — mondta el a hétfőn tartott sajtó- tájékoztatón Michael J. Brown, a Bank 24 Kft. elnök-vezérigaz­gatója. A kft. júliusban alakult 3,55 millió dollárnak megfelelő alaptőkével, az év végéig átala­kul rt.-vé és jegyzett tőkéjét 4 millió dollárra emelik. A cég alapítója Michael J. Brown amerikai üzletember s a tulajdo­nosok között van a Rolitron Rt., az Euroventures kockázati tő­kebefektető vállalat és az USA­beli DST Systems. Az automa­ták, melyeket az IBM szállít, túlnyomórészt forintalapon működnek majd, és egyaránt al­kalmasak lesznek a bankok sa­ját kártyáinak és a nemzetközi­leg elfogadott kártyáknak a ke­zelésére. A magyar pénzintéze­tek közül eddig a Dunabank, az Inter-Európa Bank és a Keres­kedelmi Bank Rt. jelezte, hogy csatlakozni kíván a Bank 24 rendszeréhez. 1995 márciusáig azonban a rendszer tagjainak száma egy tucat fölé emelked­het - mondta Michael J. Brown. Ebben a cég azért reménykedik, mert a csatlakozás számításaik szerint jóval kevesebbe kerül a tőkeszegény magyar bankok­nak, mint a saját hálózat kiépíté­se. Az első automatákat Buda­pest legforgalmasabb pontjain kívánják elhelyezni, majd a há­lózatot kiterjesztik Pécsre, Sze­gedre, Debrecenre, Miskolcra, Győrre, később pedig a megye- székhelyekre. Tőzsdei hírek Megállapodás a tőzsde fejlesztéséről 1994. augusztus 30-án a Buda­pesti Értéktőzsde és a francia Maestro cég ünnepélyes kere­tek között aláírta a két fél együttműködési szerződését, mely a Bét származékos piacai­nak fejlesztésére irányul. Jelenleg a project beindításá­hoz szükséges 800 000 Frf-ot igénylő megvalósíthatósági ta­nulmány finanszírozását bizto­sító szerződés aláírására került sor. A megvalósíthatósági ta­nulmány egy 4 millió Frf-ot ki­tevő project megvalósítását eredményezheti. A szerződést francia részről Gérard Pfauwadel, a Matif el­nöke, valamint Luc Daboudet, a Maestro S. A. cég vezetője írta alá, míg a Budapesti Értéktőzs­de részéről dr. Bokros Lajos, a Bét elnöke látta el kézjegyével. A Budapesti Értéktőzsde ha­táridős piacának fejlesztéséről 1993 végén kezdődtek tárgyalá­sok a Bét és a francia határidős tőzsde, valamint a francia pénzügyminisztérium között. A project finanszírozásáról 1994 májusában francia kormány- szintű döntés született, mely­ben a francia kormány hozzájá­rult a pénzügyi támogatás fo­lyósításához, melyből egy meg­valósíthatósági tanulmány fi­nanszírozható. A szerződés alá­írásához a magyar Pénzügymi­nisztérium is hozzájárult. Az 1986-ban alapított Matif a Chi­cago Board of Trade, a Chicago Mercantile Exchange és a lon­doni Liffe mellett a világ egyik legnagyobb határidős tőzsdéje. Alapító tagja a Globex-nek, mely a pénzügyi határidős ter­mékek 24 órás kereskedését te­szi lehetővé szerte a világon. Ezen a világtőzsdén belül a Ma­tif a Deutsche Terminbörsével, a DTB-vel van összeköttetés­ben. A Matif egyik terméke a 10 éves lejáratú francia államköt­vény határidős ügylet, mely az átlag napi 250 (XX) kontraktus forgalmával (1 kontraktus érté­ke 500 000 Frf, körülbelül 10 millió forint) a világ második legnagyobb forgalmú tőzsdei ügylete vagy például a francia tőzsdeindex, a CAC 40 alapú határidős kontraktus, mely a leglikvidebb európai tőzsdein­dex-ügylet. Gérard Pfauwadel, a Matif elnöke vezeti a Határidős és Op­ciós Tőzsdék Európai Bizottsá­gát is. Luc Daboudet, a Maestro igazgatója irányítja a Matif Dif- fusion-t is, mely a Matif árfolya­mainak publikálására szakoso­dott cég. A Maestro S. A. a Matif leány- vállalata, mely tanácsadásra, pénzügyi adatfeldolgozásra és tőzsdetechnikára specializáló­dott. Referenciái között a legna­gyobb francia bankok és világ­szerte több tőzsde is található. A Bét és a Maestro között 1994. augusztus 30-án aláírt megállapo­dás fő szakaszai és területei: a projeethez szükséges előkészüle­tek és beindítás, a vonatkozó jelen­legi magyarországi helyzet felmé­rése, valamint a megvalósítható­sági tanulmány előkészítése. A projectet egy vegyes bi­zottság felügyeli, mely a fran­cia és a magyar kormány, vala­mint a Maestro és a Bét képvi­selőiből áll. Ez a bizottság hatá­roz majd a project folytatásáról a megvalósíthatósági tanul­mány megállapításai alapján. A Budapesti Értéktőzsde a fejlesztéstől azt várja, hogy a francia tapasztalatokra építve lerakhatok egy sikeres pénz­ügyi határidős tőzsde alapjai. Pillér 2. bevezetési kérelem A Prudent-Invest Befektetési Alapkezelő Rt. beadta a tőzs­detitkárságra a Pillér 2 Ingat­lanbefektetési Alap tőzsdei bevezetési kérelmét. Zalakerámia alaptőke-emelésből származó részvények A Zalakerámia Rt. alaptőke­emelésből származó részvé­nyeire 1994. szeptember 1-jé- től indult meg a tőzsdei keres­kedés. Ülésezett a tőzsdetanács A Budapesti Értéktőzsde Ta­nácsa az 1994. augusztus 30- án megtartott rendes ülésén a következő napirendi pontokat vitatta meg: — Megtárgyalta a Bét tit­kárságának az 1994.1. féléves tevékenységéről szóló beszá­molót, amelyet annak megvi­tatása után elfogadott. — Megvitatta a Bét 1994. első féléves gazdálkodásáról szóló beszámolót, melyet az előterjesztésben foglaltaknak megfelelően a tanács elfoga­dott. — A tagi szabályzat terve­zetének részletes vitája során a tanács szövegszerű módosítá­sokat tett, azonbán a többi na­pirendi pont tárgyalása érde­kében a vita folytatását a kö­vetkező ülésre halasztotta. — A tanács kijelölte azokat az elveket, amelyeket a tőzs­detitkárság a jövőben az elszá­molási késedelmekre vonat­kozó szankciók alkalmazása­kor figyelembe vesz. — A tőzsdetanács kisebb időponti átcsoportosítással el­fogadta az 1994-es év hátrale­vő időszakának munkatervét. — A DWIX leírásának technikai jellegű módosítása volt a hatodik napirendi pont, amelyet a tőzsdetanács az elő­terjesztésnek megfelelően el­fogadott. — A kereskedési rendszer működésében előforduló rendkívüli események kezelé­sének egyes kérdéseiről szóló témakörben a tőzsdetanács felkérte a titkárságot, hogy szervezze meg és folytassa le az egyeztetéseket az érintett szervezetek képviselőivel. Az idő előrehaladta miatt a tanács már nem tudta tárgyalni a napirendre tűzött további té­mákat. így a következő ülésre maradt a tájékoztatás a módo­sított „Bevezetési és Forga- lombantartási Szabályzat” ki­bocsátókra való hatásáról és az „Egyebek” napirendi pont. A tőzsdetanács következő rendes ülését 1994. szeptem­ber 13-án tartja, ezt megelőző­en azonban az elmaradt és sür­gős döntést igénylő napirendi pontok tárgyalása érdekében sor kerül egy rendkívüli ta­nácsülés megtartására is 1994. szeptember 6-án.

Next

/
Oldalképek
Tartalom