Békés Megyei Hírlap, 1994. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-27 / 228. szám

SZARVAS ÉS KÖRNYÉKE 1994. szeptember 27., kedd Szarvas város címere Hírek Új üzemrész. Kondoroson a Verker Kft. bővíti péküze­mét. A régi épületet megtold­va szociális blokkot, férfi-, női öltözőt, zuhanyzót építenek. A bővítéssel az üzem alapterüle­te mintegy 300 négyzetméter lesz. Az építkezés alatt a ter­melés folyamatos. Elkészült a kövesét. Kardoson az önkormányzat anyagi támogatásával, lakos­sági összefogással elkészült a Kossuth utcai kövesút. A 3 mé­ter széles, szilárd burkolatú út hossza mintegy 1 km. Földbérlet. Az örmény­kúti Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet 20 kg búzát vagy annak értékét fizeti ki a föld­terület 1 aranykoronájáért azoknak a helybeli és környék­beli földtulajdonosoknak, akik területüket bérlemény formájában átadják művelés­re. Kiállítás. Még megtekint­hető a Kertészeti és Élelmi- szeripari Egyetem Szarvasi Arborétumában T. Kiss Esz­ter tűzzománc munkáiból a kiállítás. A látogatók hétfő kivételével naponta 10—17 óráig ismerkedhetnek meg a művész alkotásaival. A kiál­lítás október 2-áig tart nyitva. Félévi mérleg. A kondo- rosi önkormányzat 1994. el­ső félévében 123 millió 932 ezer forint bevételt könyvel­hetett el. Ezzel szemben 125 millió 320 ezer forintot köl­töttek el. A féléves teljesítés 51 százalékos. Az oldalt írta Papp János Szenes János és Fábián István. Szerkesztette Papp János. A képeket Lehoczky Péter készítette. Telefon: (66)450-450. Laurik János, az elégedett... / „Úgy fogják a korongecsetet, mint én...” Adófizetők Az önkormányzatok többsége túlvan már a félév költségvetését értékelő testületi ülésén. Talán ilyenkor nehezebb a helyzet, mint év elején vagy végén, mert még nem tudni, mire lesz elég az előirányzott pénz, s milyen várat­lan kiadások nehezíthetik meg az esztendő hátralévő hónapjait. A települések nagyobbik részében a tervezett kiadások és bevételek arányosak voltak, ám nagyon sok helyen az első hat hónapban többet költöttek, mint amit beterveztek. Ahol van helyi adófizetés, ott az ebből származó forintokhoz hozzájutott az önkormányzat. Elmondható, hogy a lakosság adófizetési készsége jó, akinek van miből az fizeti is a kötelezettségét. Érdekes, számos település nem vetett ki helyi adót, mondván van az embereknek éppen elég kiadásuk. Az idősebbek ennek ellenére míg az új rendszer negyedik évében is bekopognak a polgármesteri hivatalokba, jelezve, hogy fizetnék az adót „mert hát régen is kellett”. Az önkormányzatok előtt álló idei évi feladatok közül az elmúlt négy év értékelése, valamint a helyhatósági választásokra való készülés szerepel az első helyen. A számadás a választópolgárok felé és minden testületnek önmaga felé is olyan időszak lezárását jelenti, amelyhez a korábbi múltunkból nem találhattunk követen­dő vagy elvetni való példát. Itt minden tisztségviselő és önkor­mányzat tanulta mesterségét, a demokráciát, a képviseleti rendszert. Biztos vagyok abban, hogy a legtöbben megfeleltek a lakosság igényei­nek, és jelesre vizsgáztak önkormányzásból. 0 « i A község első közkifolyós kútját 1931-ben építették a Fő utcai ligetben. A Czárán-kutat Frankó János polgármester kezdeménye­zésére a közelmúltban helyreállították, a körülötte levő területet díszburkolattal fedték le. Az elképzelésekben szerepel, hogy később már vezetékes ivóvízhálózatra csatlakoztatva újra a lakosság szol­gálatába állítsák, azaz ismét lehet majd inni a kútból. A tankönyvíró orvos Most hatvanéves. Aktivitása a régi. Szobát fest, parkettát csi­szol, de ért az asztalos-, laka­tos-, villanyszerelési munkák­hoz is. A kisiparosok polihisz­tora. Tényleg ezermester. Fiai — 36, illetve 32 évesek—már szintén családapák és három leányunokával veszik körül hétvégenként. Szarvason az Arany János utcai szülői ház így igazi „paradicsomkert”, No, ne feledjük, a harmonikus együttlét részese Erika, a fele­sége is, akivel 36 éve találnak együttes boldogságra. —Régi iparos család a miénk — mesél két fehérmeszelés kö­zött. — Üknagyapám volt az Árpád Szálló egyik építőmeste­re. Édesapám 1936-tól állt kis­iparosnak. Unokabátyám, Tomka Pali meg a város mérnökeként dolgozott 40 éven keresztül, egészen nyolcvanig. A család­ban előfordult persze tímár, ko­vács, építőmester és ács is. — Hol dolgozott, mielőtt kisiparos lett? — 1948-tól ötvenhétig Cse­pelen, a kerékpárgyárban gép­lakatosként, de igazából motor- szerelő beosztásban. Első tanult szakmám a géplakatos. 1957- ben hazajöttem Szarvasra, a Fa­ipari Szövetkezetbe, bútormá- zoló-faerezőnek. Bizony, van ilyen mesterség is. Aztán letet­tem a mestervizsgát szobafes­tés-mázolásból. Jó ideje már Árpád fiammal vállaljuk a legkülönfélébb megbízásokat. Árpi folytatja a dinasztia tradí­cióit, ha nagyon szépen akarom mondani. Szarvason nemrégiben megala­kult az ellenzéki kerekasztal, melynek célja összefogni mind­azokat az erőket, melyek az el­lenzékbe került pártok eszme­körében látják a magyar jövő kibontakozását. A helyi kezde­ményezés keresi a kapcsolatot az ország többi hasonló gondol­kodású szervezeteivel. A kerekasztal átérzi az or­szág súlyos gondjait és nem rö­vid lejáratú ígérgetések eszkö­zével, hanem a hosszú távon megvalósítandó alapos szakér­telemmel elvégzett munkában látja a megoldást. Különösen fontosnak tartja az elkövetkező helyhatósági választásokra összefogni a higgadt, békés, ki­egyensúlyozott életvitelre tö­rekvő erőket. Példát veszünk Laurik János ünneplőben, az IPOSZ vezetőségi tagjaként —Szarvason az egyik legis­mertebb és legelfogadottabb kisiparos, az IPOSZ vezetősé­gi tagja. Milyen munkáknak, „műveknek" köszönhető ez a tekintély? — Kizárólag annak, hogy tisztességesen megcsinálom, amire felfogadnak. És talán a pluszötleteknek, amit felaján­lok és ami mondjuk beleillik a megbízó „álmaiba”. De csak ha akarja! Nézze meg az ótemplomot belülről, vagy a katolikust kívülről. Azokat mi festettük, restauráltuk. A gim­názium, a művelődési köz­pont, az óvodák, az úttörőház és a 2-es iskola díszterme is a mi munkánk volt. De fes­tettünk az öntözési kutató inté­zetben, a takarékszövetkezet­nek, a Megyevillnek is. —Híre van, hogy nem min­dig kér pénzt... főleg nehéz helyzetben lévő iskoláktól, egyházaktól. azoktól a nagy szellemektől, — fogalmazták meg a kerekasztal alkotói — akik nehéz, válságos helyzetben mertek hinni a ma­gyarjövőben és a nép erejében, mint Szent István király, Szent László és IV. Bélakirályok, Hu­nyadi János, Dobó István, Szé­chenyi István, Deák Ferenc és a történelem számtalan hozzájuk hasonló, áldozatkész, életüket a hazájuk javára fordító férfiak és nők. Amikor a magyar jövőért tenni szándékozunk a megér­tés és a közös munka szellemé­ben mindenkit várunk, aki úgy érzi magáról, hogy nem kell kezet mosnia kézmosás előtt, lett légyen az bárhonnan, bár­melyik oldalról közeledő em­bertársunk is. — Igen, akad ilyen. De ez­zel nem szeretnék dicsekedni. — Árpin kívül kinek adja át a tudását? — Tizennyolc ipari tanulót neveltem fel. Nagyrészt meg is maradtak ebben a szakmában. Jó érzés látni őket, hogy úgy fogják a korongecsetet, ahogy én tanítottam. — Tulajdonképpen önma­gának nevelt konkurenciát, nem ? Hogy megy most az ipar? — Valóban, túlzsúfolt a szakma. Az anyagárak iszo­nyúan megemelkedtek, kevés a pénze az embereknek, egyre csökken a megrendelések szá­ma. Ki merem mondani: a tár­sadalom kitaszítottjának érez­heti magát ma a kisiparos. Adóinkról és az tb-járulékról már ne is beszéljünk. Illetve beszélni kellene, nagyon is, ezért szeretnénk itt a városban egy képviselőt delegálni a vállalkozók közül az önkormányzati testületbe. Hogy legyen szava az iparnak is! — 32 éve kisiparos. Milyen mérleget tudna vonni ennyi év után? — Most leülteti, amit mon­dok! A gondok ellenére elége­dett vagyok. A családomért és a munkámért éltem, s boldog évtizedeket kaptam a sorstól. Nem engedem megporosodni a Kiváló Kisiparos kitüntetés arany fokozatát, ez is jelzi ta­lán, mit végeztem. Ha újrakez­deném, ugyanezt csinálnám. Szeretnék tovább dolgozni a fejlődő Szarvasért. Újra rádió Szarvason október 1-jétől újra szól a Cervinus rádió. Mint már arról többször hírt adtunk, az új városi rádió létrehozói és lelkes munkatársai megalapí­tották a város első rádióstúdi­óját. Az augusztusi első kísér­leti adás valósággal lázba hoz­ta a környék lakóit. Most a második kísérleti adás követ­kezik, mely október 1 -jétől 9- ig tart. Az FM 100,4 MHZ-n megszólaló adás a Zene világ­napjától kezdve naponta reg­gel 7 órától éjfélig sugározza műsorait. A Dankó Ervin stú­dióvezető, Szenes János fele­lős szerkesztő és Korbely György hírszerkesztő vezette csapat változatlanul a 313- 036-os telefonszámon várja a hallgatók előzetes kívánsága­it és ötleteit. Dr. Gion Gábor — Szarvason élő orvos, vállalkozó —, már hosszú évek óta belopta magát az újságolvasók szívébe. A Szarvas és Vidéke hasábjain rendszeresen publikálja széles közérdeklődésre számot tartó „Egészségünk érdekében” cí­mű népszerű rovatát. A doktor úr tavaly nagy fába vágta fejszé­jét, és megírta az „Egészségünk alapjai I—II” című, elsődlege­sen középiskolásoknak szánt tankönyvét. Az MHB és az „Egészséges nemzetért” Ala­pítvány támogatásával készült mű az elmúlt tanévben osztatlan sikert aratott több megyén kívüli szakközépiskolában, de Békés­ben is odafigyeltek rá, olyannyira, hogy a mostani változatlan máso­dik kiadást a megye pedagógiai intézete jegyzi, felelős kiadója dr. Kincses László igazgató. Ellenzéki kerekasztal Tények, tervek, számok Szarvasról Visszatekintés a BNV-re Szarvas város képviselő testüle­té 1994. második félévében is 500 ezer forinttal támogatta a helyi ifjúság kulturált szabad­idő eltöltését célzó magán-, il­letve szervezeti elképzeléseket, így támogatásban részesült az Otemplomi Evangélikus Egy­házközség, a „Süni” bábcso­port, a Szlovák Általános Iskola és Diákotthon, Szil iné Csáki Emília, a Petőfi Sándor Általá­nos Iskola Versíró Köre, az 1. sz. Általános Iskola alsós munka- közössége, valamint „Erdei Is­kola” mozgalma és a Gyermek- élelmezési Egység napközis tá­bora. Közismert, hogy Szarvas és Csabacsűd egységes ivóvizét 1995-re a pusztaföldvár— csanádapácai vízbázis T-2 nevű kútcsoportja biztosítja. A veze­tékes rendszer bekötési tervei elkészültek, az engedélyezteté­si eljárás folyamatban van. A városi autóbusz-közleke­dés megoldását ígéri a szarvasiaknak a velencei szék­helyű LOWS Kft. Amennyi­ben a megállapodás létrejön sűrűbbek lesznek a helyi busz­járatok, s remélhetőleg a me­netjegy sem lesz drágább. Az ez évi lakossági útépítő pályázatok során eddig a kö­vetkező utakat építették meg: Állomás tér, Csicsely út. Har­kály utca, József Attila utca I—II. szakasz, Kodály, Kos­suth, Krúdy utcák, a Malom utcai járda, továbbá a Mik­száth, a Partizán, a Rózsa Fe­renc, a Sallai, a Toldi, a Vágó­híd, a Zalka-Nagy, a Zrínyi utca, összesen tizenhat út- és egy járdaszakasz. Az eddig megépült út hossza 3208 mé­ter. A kivitelezés költsége 15 millió 554 ezer forint. Jelenleg építés alatt van: az Alkotmány út I. szakasza, a Bajcsy-Zsi­linszky, a Hársfa és a Medvegy utca. A KOMÉP Kft. még szep­temberben megkezdi a helyi szennyvízprogram III. ütemé­nek kivitelezését. Az előrelát­hatóan 56 millió 562 ezer 500 Ft + áfa értékű beruházás 1996-ra készül el. Dr. Demeter László polgár- mester kezdeményezésére megkezdődött egy új „Szarvasi kalauz” című úti­könyv munkálatainak előké­szítése. A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt kezdeményezésére Szarvas város önkormányzata 1994. október 23-án emléktáblát ál­lít az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére. A Lengyel-palota falára kerülő bronz-márvány táblát Búzás Mihály szobrászművész ké­szíti. A Budapesti Nemzetközi Vásá­ron 36 ország 1287 kiállítója mutatta be fogyasztási cikkeit a szakmának és a nagyközönség­nek. A rendezvényen Békés me­gyéből több más mellett részt vetta Szarvasi Vas-, Fémipari Szövet­kezet, a PLASTOLUS Szövetke­zet, a PLASTOBALL Bt., a Bé- késszentandrási ARGOMEX Kft., valamint az ART-KELIM Békésszentandrási Szőnyeg- szövő és Kereskedelmi Kft. Békésszentandrás a kézisző- nyeg-gyártás hazája. A nemzet­közi vásáron is óriási sikert ara­tott kereskedelmi akciójuk. Már az első vasárnapon százszámra fogyott a lebélyegzett szórólap, melynek ellenében a Dohány utcai ART-KELIM mintabolt­ban a vásárlátogató 10% ked- vezménnnyel vehetett a BNV ideje alatt szőnyeget. Az ARGOMEX Építészeti és Kereskedelmi Kft egyre ismer­tebbé váló burkolólapjait és kandallóit mutatta be. Mint megtudtuk a vásámyitást mege­lőző napokban alakították ki Békésszentandrás és Szarvas között, a 44-es főút mentén új telephelyüket. A kis kiállítók között jelent meg a szarvasi PLASTOBALL Bt. labdáival. A cég kicsinysége ellenére húsz­fajta méretben és színben mutatta be a labdajátékokhoz gyártott ter­mékeit A PLASTOLUS hagyo­mányos termékei (csipogó ba­bák, családi társasjátékok) mel­lett egy rendkívül igényesen formatervezett, új játékkal je­lentkezett, melyet Egri György iparművész segített kialakítani. Á Fény lovagja című új társasjá­ték a sci-fit és rokon műfajait kedvelő, nagyobb gyerekeknek kedvez, és a karácsonyi játékvá­sárok egyik sikerdarabja lesz. A Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet 200 négyzetméte­res exkluzív, önálló standján 72-féle új típusú lámpát muta­tott be. Az Otthon című szakki­állításon belül megismertették a nagyközönséggel új kávéfő­zőjüket is. A lámpák színe és energiafelhasználása tekinteté­ben a felsorakoztatott termékek széles választékát mutatták be. Kínálatukban fénycsöves és ha­logén függesztékből, csillárok­ból, asztali lámpákból és falika­rokból nagy választék került a közönség elé. Az eddig hiány­cikknek számító fürdőszoba­lámpából is mutatott néhány változatot a szövetkezet. Meg­tudtuk azt is, hogy a BNV ideje alatt a szövetkezet legnagyobb forgalmazó partnere, a Centrum Áruházak a szarvasiak új termé­keit a Divatcsarnok Lotz Ter­mében állítja ki a magyar áruk hete alkalmából. Összegzésül bátran gratulálhatunk a bé­késszentandrási és a szarvasi ki­állítóknak, hiszen kiváló minő­ségű termékeik hímeve Békés megye jó hírét is öregbítette.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom