Békés Megyei Hírlap, 1994. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-23 / 225. szám
gKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEIKÖRKÉP 1994. szeptember 23., péntek Dollárok és érmek Kossuthról Az elmúlt századokban nem a tévéből és az újságokból ismerték meg az emberek uralkodóik, államfőik arcképeit, hanem leggyakrabban pénzérmekről, jelvényekről. Kossuth Lajos tetteiről már az újságok is beszámoltak, de róla még olyan tekintélyes lyet itthon és külföldön számtalan alkotás követett. Művészileg kiemelkedik közülük a francia éremművész, Valentine Maurice Bőrrel 1851. évi emlékérme, melynek elkészítésére Kossuth amerikai utazása adta az alkalmat. Az Egyesült ALlamokban kiaéletéből az Olaszországi Honvéd Emlékérem, melyet ő alapított, s az Olaszhoni Magyar Segéd Sereg, a magyar légió volt 48-49-es honvéd tagjainak adományozott. Az egykori kormányzóról a kiegyezés után is szép számban készültek érmek, halála Bőrrel francia éremművész alkotása a magyar kormányzóról mennyiségű érem készült, hogy a magyar numizmatika mindig is tervezte gyűjteményes megörökítésüket. A feladatot végül is Kossuth halálának 100. évfordulójára a Ceglédi Kossuth Múzeum végezte el, ahol a nagy hazafi előtt „Kossuth Lajos az érmé- szetben” kiállítással tisztelegtek, s ugyanezen címmel egy könyvet is kiadtak. Az első érem még 1848- ban elkészült Kossuthról, medott Kossuth-érmek vitathatatlanul a magyar szabadság ügyét szolgálták, de Kossuth kőrútjának elsöprő sikere ki- bocsájtóiknak is tisztes hasznot hozott. Az amerikai útnak sajátos emlékei az úgynevezett Kossuth-dollárok is (1,5, 10,50 és 100 dolláros címletekben), melyekből többet is bemutat a gazdag anyagot feltáró kiadvány. A kitüntetések közül figyelemre méltó Kossuth itáliai alkalmából többet is kiadtak, majd az emlékét őrző Kos- suth-kultusz tárgyaiként megjelentek a kispénzű embereknek szánt olcsó jelvények is. Végül megtaláljuk a könyvben a különböző évfordulókra kiadott érmeket, s jelvényeket is, melyek elődeikkel egy sajátos oldaláról mutatják be a magyar történelem Kossuth Lajos nevéhez kapcsolódó szakaszát. L. M. Cél: az iskolai önállóság A doktornő lemondott, és távozott Földink volt. Szeberényi Lajos Zsigmond evangélikus lelkész, egyházi író, történetíró ezen a napon halt meg 1941- ben Békéscsabán. 1859-ben, ugyanitt született, teológiai tanulmányait Pozsonyban és Berlinben végezte. 1883-tól tó- taradáci, majd békéscsabai evangélikus lelkész. A pesti evangélikus egyházmegye főesperese, egyházkerületi főjegyző. 1895-től szerkesztette az Evangélikus Egyházi Szemle című lapot. Több munkát fordított dánból magyarra. Főleg a parasztság problémáival, agrárpolitikai kérdésekkelfoglalkozott. Szüreti mulatság. Szeptember 23-án, pénteken délután szüreti mulatságot tartanak Sarkadon. A hagyományos délutáni felvonulást a Sarkadi Szabadidős Lovasklub szervezi. A menet 13 órakor indul az Ady Endre utcai Hangulat presszó elől, és a Bartók Béla Művelődési és Szervező Központ elé érkezik. A felvonulás alatt az Okányi Művelődési Ház néptáncegyüttese szórakoztatja a közönséget. Három kívánság. Kondoroson szeptember 23-án, ma 13.45 órákor rendezik meg Dévényi Tibor népszerű gyermekműsorát, a Három kívánságot. A rendezvénynek a Petőfi Sándor Általános Iskola ad helyet. Évadnyitó előadás. A mezőkovácsházi Crazy Amatőr Színjátszó Társulás a hét végén tartotta évadnyitó előadását a városi művelődési központban. Ez alkalomból, és a tavalyi nagy sikerre való tekintettel a csoport újra műsorra tűzte Dickens: Twist Oliver című művét Lionel Bart és G. Dénes György feldolgozása alapján. Kamut önkormányzata szeptember 29-én, csütörtökön délután három órakor, a községházán tartja legközelebbi ülését. Napirendre kerül a testület bizottságainak beszámolója magválasztásuk óta végzett munkájukról. A sarkadi képviselő-testület tagjai között már legalább egy órája folyt a vita Molnár Mihály vállalkozó háziorvos kérelméről, amikor Tóth Imre polgármester összefoglalta az addig elhangzottakat: — Molnár Mihály vállalkozó háziorvos azt kérte tőlünk, hogy január 1-től a város engedje őt a Gyulai út 4. szám alatt rendelni. Mint kérelmében kifejtette, ezzel a megoldással a teleki lakosságot segítené, akiknek nem kellene beutazniuk a belvárosi központi rendelőbe. Molnár Mihály vállalta, hogy a Gyulai úti ön- kormányzati épületet saját költségén átalakítja, és a rendeléshez szükséges műszerezettséget is megteremti. Számításai szerint mindehhez három-négy hónapra lenne szüksége. A vita során két probléma merült fel. Az önkormány- zatTiak legkésőbb november végén meg kell kötni Molnár Mihállyal valahová (vagy a Gyulai útra vagy a központi rendelőre) a használatba vételi szerződést. Mi van akkor, ha a doktor úr nem tudja teljesíteni január 1-éig a vállalását? Mivel alapellátásról van szó, így ezeket végül az önkormányzatnak kellene biztosítania, márpedig erre — mint az anyagi helyzetünk ismeretes — nincs elkülönített pénzünk. Ezenkívül, mint dr. Bagyinka Zsuzsanna, az egészségügyi bizottság elnöke elmondta, Molnár doktor úr kiválása a központi rendelőből többletkiadást jelent majd az ottmara- dóknak. És ha ezt a pénzkiesést a rendelőn belül nem tudják kezelni, a plusz teherviselés szintén az önkormányzat gondja marad. Az „összefoglaló” után a vita tovább folytatódott, mert első körön Molnár Mihály nem tudta teljes bizonyossággal ígérni, hogy a vállalásait határidőre teljesíti. Mint mondta, őt is érheti baleset, s lehet, hogy a beadott pályázatai sem lesznek nyerők. Látva a vita elhúzódását azonban később száz százalékos ígéretet tett a zavartalan január 1- jei kezdésre. Mivel a testület ezt csaknem egyhangúlag elfogadta, Bagyinka doktornő bejelentette, ezennel lemond képviselői mandátumáról, és az egészségügyi bizottság elnöki tisztéről. Bejelentését követően — többek sajnálkozására — távozott az ülésteremből.----RIA K aszaperen a nyugdíjazás miatt megüresedett igazgatói állást az önkormányzat pályázatban hirdette meg. A jelentkező Gaál Istvánné pedagógust 1993 nyarán nevezték ki. Hogyan érzi magát az új feladatkörben és milyen tervei vannak? — kérdeztük tőle. — A pályázatra a kollégák beszéltek rá, amit nem bántam meg. Most ugyan több az elfoglaltságom, több a gond, de szeretem ezt a munkát. Idetartozik az óvoda, a művelődési ház, a napközi, a konyha és a régi pártok háza is. Összesen 39 dolgozó ügyes-bajos dolgait kell intéznem. 1967-ben itt kezdtem a pályát, ezért ismerősek a problémák és a környezet. Eredetileg Orosházáról jöttem ide, de ma már kaszaperinek vallom magam. —Milyen pedagógiai programot készített? — Nehéz elmondani, amit megfogalmaztam, mert legalább 3 éves ciklus után bontakozhatnak ki igazán az értékei. Mindenekelőtt célom volt az iskolai önállóság fejlesztése. Fontos, hogy a nevelők éljenek a cselekvési szabadsággal. Ez nálunk még szokatlan és bizony évek kellenek az átálláshoz. Kiemelt feladat a személyiség ésszerű fejlesztése, tanítási-tanulási motivációk korszerűsítése. Szerencsére a kollégák partnerek ebben, így a tekintély sem szenvedett csorbát, miközben megvan az a fajta közvetlenség, ami az irányításhoz szükséges. Természetesen a régi hagyományokat is ápoljuk úgy az iskola életével, mint a tanítással, vagy a szabadidővel kapcsolatban. Nem törekszem a tökéletes átalakításra, inkább az ésszerű fejlesztés híve vagyok. Átszerveztük a diákönkormányzatot, s a gyerekek örömmel éltek a jogaikkal. Nagy sikerű diáknapot rendeztek teljesen önállóan. Az idén 5. osztálytól tantárgyi óraként vezettük be a háztartástant, amely iránt nagy az érdeklődés. Éz felmenő rendszerű lesz a nyolcadikig. Jó lenne a tárgyi feltételeinken javítani, de sajnos a pénzünk kevés. Újítást jelent, hogy minden ünnepélyünkre meghívjuk a település vállalkozóit. Először csodálkoztak, de ma már szívesen fogadják, várják az ese,,Fontos, hogy a nevelők éljenek a cselekvési szabadsággal" — állítja Gaál Istvánná, a kaszaperi általános iskola igazgatója Archív fotó ményeket. Az iskola és a szülői ház kapcsolatában kedvező fogadtatásra lelt a tavaly kezdeményezett és szervezett nyílt hét. — Úgy hallottuk, más személyi változás is történt. — A szakos ellátottságunk jó, minden elméleti tárgyból szakképzett nevelő tanít. Egyedül a rajz és az ének lóg ki a sorból. Gond volt, hogy a tavalyi oktatási és a közművelődési igazgatóhelyettes, családi okokra hivatkozva, lemondott, így a nyáron 3 ember helyett kellett helytállnom. Jelenleg ismét teljes a létszám. Oktatási igazgatóhelyettesnek a mezőkovácsházi általános iskolából Varga Sándor jött át hozzánk. A művelődési ház igazgatói állását nem töltöttük be, helyette Barta Judit pedagógus, mint művelődésszervező vette át a munkát. — Tudjuk, hogy sok társadalmi funkciót is betölt. Hogyan egyeztethető össze ez a sok munka? — A váltás után több kedvenc beosztásomról le kellett mondani. De továbbra is részt veszek a DSK munkájában, vezetem a „Kondi”szabad- időklubot, a mezőkovácsházi körzet vöröskeresztes referense, a Békés megyei Vöröskereszt vezetőségi tagja vagyok. Szóval nem panaszkodhatom. Egyébként ezen egységes tantestületben — és nem dicsekvésként mondom — a jól nevelt tanulóinkkal nem nehéz dolgozni. Halasi Mária Egyszeri lehetőség volt Arad—Szeged—Virginia „A kutatás és a tanítás között nem lehet választóvonal” Három napig Arad vendége volt Fodor Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a mor- gantowni West Virginia University nyugalmazott professzora. A világhírű vegyész Szegedre készült, ahol díszdoktori címmel tüntették ki. Ám ha már egykori egyetemi tanulmányainak és későbbi meghurcoltatásának városát kereste fel, át-, rándult Aradra is, ahol gimnáziumba járt, és ahová kamaszkori emlékei fűzték. Az Alma Mater Iskolaalapítvány vendégeként a 79 éves kutatómérnök ellátogatott egykori iskolájába, a mai Csiky Gergely Líceumba, találkozott Moisescu polgármesterrel és a Maros-parti városban tanító, illetve dolgozó vegyészek népes csoportjával. Fodor Gábort útjára elkísérte fiatal felesége, Ana Maria Ruiz, a nicaraguai La Prensa című ellenzéki lap riportere. A prominens emberekkel való találkozások élményei maradandók. Bruckner Győző és Szent-Györgyi Albert tanítványa számtalan külföldi kitüntetésé és „centennial professor”-i titulusa, tudományos publikációi ellenére kedves, közvetlen, bőhumorú ember, akitől leghamarabb azt tanulhatja meg a jóra, szépre fogékony hallgató, hogy „az életet a pozitív oldaláról kell megközelíteni”. Ha Fodor Gábor ezt nem jegyezte vol - na meg az egykori aradi Katolikus Főgimnáziumban kiváló tanáraitól — dr. Fischer Aladártól, dr. Berthe Nándortól vagy Jean Decamptól, aki a moliere-i életbölcsesség morzsáit hintette el a franciaórákon, aligha tudott volna talpon maradni az ellene folytatott hajszák során, amikor egy 1956-ban a rádióban beolvasott és a világ tudósaihoz szóló kiáltványért állásvesztésre ítélték. Pedig akkor már professzorként „forradalmasította” a szerves kémia tanítását és számos nemzetközi kongresszuson figyeltek fel kutatásaira. Kanadában a qubeci Laval, majd később az Egyesült Államokban a Virginia West University tanáraként tudott ismét a kutatás mellett tanítani is, amit élete céljaként jelölt meg: „A tudós nem élhet elefántcsonttoronyban. Amit tud, kötelessége továbbadni. A kutatás és a tanítás között nem lehet választóvonal. Ha a kutató nem tud tanítani, csak fele annyit ér a munkája” — fogalmazta meg tömören felfogását aradi találkozásai során. Szerénységére jellemzően hozzáfűzte, hogy e gondolkodásmód Szent-Györgyi Albert és Bruckner Győző filozófiájának alapját képezte. Szent-Györgyi Albert hatására a C-vitamin kémiájában teljesen új utat nyitott. Ma egy új gyulladásgátló anyag ipari előállításán dolgozik. 1972-ben megkapta az „Amerika kiváló nevelője” címet. Nevét számos nemzetközi „Ki kicsoda” idézi. Fodor tanár úr harminc-egy- néhány évvel ezelőtt írt tanKözvetlen, bőhumorú ember könyveit sok külföldi egyetemen ma is alapkönyvként használják. Nyugdíjasként is dolgozik, jó erőnek örvend, szellemének szikrái környezetére katalizátorként hatnak. Az utóbbi néhány évben több fiatal magyar és erdélyi kutatót segített hozzá, hogy külföldön folytassa tanulmányait. PuSKEL TÜNDE EMESE ARAD Percenként csörög a telefon a megyei egészségbiztosítási pénztár családi pótlék osztályán. Az ügyfelek valamilyen félreértés folytán az egyszeri családipótlék-ki- egészítés újabb folyósítása iránt érdeklődnek. Mikó Imre osztályvezető nyújt felvilágosítást a zsebbevágó témáról: — Az ezévi 25-ös számú kormányrendelet szólt az egyszeri családipótlék-kiegészí- tésről. Azok a szülők jogosultak erre, akik 1994. márciusban még részesültek családi pótlékban és olyan gyermekek után, akiket ez a pótlék még 1994. márciusban megilletett. A nevében bennefoglaltatik: egyszeri kiegészítés és a jogos igény alapján a megyében eddig már 11 ezer 820-an megkapták. — Mi okozhatja a félreértést, amiért az emberek újabb igényeket próbálnak benyújtani? — A benyújtás végső határideje, 1994. szeptember 30-a. Azok, akik már korábban megkapták a kiegészítést, hiába kérnek újra, nem kaphatnak ismételten. Azoknak a szülőknek és gyermekeknek sem jár kiegészítés, akik 1994. március 31 -ét követően váltak jogosulttá családi pótlékra. — Várható-e valami kedvező változás q nehezedő élet- körülmények között gyermekeket nevelő családok anyagi támogatásában? — Erről mi nem tudunk. Bármilyen döntés a témakörben kormány és parlamenti hatáskör. Sokféle tervről, elképzelésről hallottunk, de a döntések még váratnak magukra. Nyilvánvalóan az ország költségvetési gondjainak függvénye bármilyen kedvező változás. B.Zs.
