Békés Megyei Hírlap, 1994. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-02 / 207. szám
GAZDASÁG 1994. szeptember 2., péntek RMKTKé» Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Békéscsaba, Szabadság tér 16—18. Télefon: (66) 324-976, 442-311 Szakvásárok szeptemberben Németországban Üzleti ajánlatok — Svéd cég vásárolna 12 millió asztali palackot (nem vendéglátóipari használatra). Igény: 1,5 1, 42-52 gr súly. (148) — Olasz cég kapcsolatot keres, szójaolaj, napraforgóolaj, valamint burgonyatermelőkkel. (149) — Német cég, amely fa- és alumínium nyílászárók készítésére specializálódott, gyártókat keres — német minőségi standard szerint elkészített — fa ajtókra és ablakokra. (150) — Angol cég vásárolna fa- és széntüzelésű szobai fűtőtestet. (151) — Spanyol cég egy ügyfele megbízásából keres liba- és kacsamájpástétom-szál- lítókat. (152) — Olasz cég méz vásárlás iránt érdeklődik, kapcsolatot keres magyar méztermelőkkel. (153) — Spanyol cég vásárolna tömör, hajlított fát, valamint méretre vágott, lapított bőröket. (154) — Belgiumi ajándéktárgy export-import vállalat az alábbi cikkek gyártóival keres kapcsolatot: bőrdíszmű, kerámia, textiltermékek. Ajánlatokat ármegjelöléssel kér (a kapcsolatot magyar nyelven is fel lehet venni). (155) —Angliai cég kötöttárut és bőrárut várárolna Magyarországról. Érdekelt közös vállalat alapításában is. (156) — Angliai cég vásárolna kerámiát, ajándéktárgyakat üvegárut stb. 057) — Angliai cég közepes méretű szállítmányozó céggel szeretne kapcsolatot felvenni. (158) — Angol cég vásárolna fém kötőelemeket, facsavarokat, poliuretán ragasztókat és tömítőanyagokat. IAA/Hannover, szeptember 3—11. Nemzetközi autókiállítás. GAFA/SPOGA Köln, szeptember 4—6. Nemzetközi kertészeti szakvásár, sport- és kempingcikkek, kerti bútorok nemzetközi szakvására. IGEDO/Düsseldorf, szeptember 11—13. Nemzetközi divatvásár Igedo női fehérneműkkel, fehérnemű, fűző- és fürdőruhadivat szakvására. AMB/Stuttgart, szeptember 13—17. Nemzetközi fémmegmunkálási kiállítás. AUTOMECHANIK A/ Frankfurt am Main, szeptember 13— 18. Autój avító műhelyek és benzinkutak felszereléseinek, a pótalkatréBalatonalmádiban megalakult a Területi Kamarák Tanácsa. Elnökévé Tolnay Lajost, a Magyar Gazdasági Kamara társelnökét választották, akivel a témáról beszélgettünk. — A kamarák szervezésében tartható-e az októberi határidő? — A most megalakult Területi Kamarák Tanácsának első ülésén összegeztük az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat is. A közjogi kereskedelmi és iparkamarák felállítása késésben van. Ennek az egyik oka, hogy hiányos az adatszolgáltatás. Az APEH csak szűk körű adatátadásra hajlandó, holott az alakuláshoz minden szék, autó-pótalkatrészek és -tartozékok nemzetközi szakvására. GALABAU/Nürnberg, szeptember 15—18. Európai kert- és sportpályaépítési és tájépítési szakvásár. INTERBOOT/Fridrichs- hafen, szeptember 17—25. Nemzeközi vízisport kiállítás. IMEGA/München, szeptember 18—22. A táplálkozásgazdaság és a technika az élelmiszerkereskedelemben, szállodaiparban, vendéglátásban és közétkeztetésben i szakvására. PHOTOKINA/Köln, szeptember 22—27. világvásár kép-hang professzionális médiák. gazdasági szervezetet fel kell mérni. A kötelező tagság feltételezi a teljes körű regisztrációt. Csak ennek alapján lehet majd osztályba sorolni, megállapítani, hogy ki hova tartozik. A másik gond a pénzhiány, bár ígéretek vannak, a finanszírozás késik. A kamarák szervezése pedig sok intézkedést, az pedig pénzt is igényel. Ugyanígy késik a vagyonátadás, holott arról is rendelkezett a parlament. Már megkerestük mind a három illetékes minisztériumot,de igazán nem sikerült eredményt elérnünk. — Először alkottak véleményt a területi kamarák vezeGDS/Düsseldorf, szeptember 23—26. Cipővásár. INGORGENTA HERBST/München, szeptember 24—26. Órák, ékszerek, drágakövek, gyöngyök és ezüstáruk nemzetközi szakvására. SMM/Hamburg, szept. 27—okt 1. Nemzetközi Hajózási, gépészeti, tengerésztechnikai- szakvásár és kongresszus. REINGUNGS-TECHNIK/Berlin, szeptember 28— 30. Nemzetközi tisztítástechnikai szakvásár és kongresszus. PLANTEC/Frankfurt am Main, szeptember 30— október 2. Nemzetközi kert- építészeti szakvásár. tői a kormány gazdasági programjáról. Született állásfoglalás is? r — Állásfoglalás nem született, csak olyan interjúszerű véleménynyilvánítás. Ebből viszont egyértelműen kitűnik, hogy nem mindenben azonosulnak a területi kamarák képviselői, tagjai a kormány véleményével. Meggyőződésünk, hogy csak restrikcióval nem lehet a gazdaságot rendbe hozni. Nincs szó benne az export élénkítéséről, növeléséről, márpedig ha ezek nem szerepelnek egyenlő prioritással a kormányprogramban, akkor az nem lehet sikeres. Késésben a közjogi kamarák A pótköltségvetés agrárszemmel A pótköltségvetés biztosítja ugyan az agrárágazat számára a szükséges exporttámogatásokat, de több lényeges kérdésben buktatókat is tartalmaz — mondta Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára csütörtökön a MOSZ székházában rendezett sajtóbeszélgetésen. A főtitkár szerint a jelenlegi pótköltségvetésnek egy egységes pénzügyi rendszer részeként kellene működnie, mert az intézkedések hatásai a legtöbb esetben ténylegesen csak a jövő évben érvényesülnek. Horváth Gábor szerint a pénzügyi adatokat ismerve nem kérdőjelezhető meg, hogy az állam túlköltekezett, ugyanakkor kérdéses, hogy a bevételekkel reálisan számolnak-e. Szerinte ugyanis a gazdaságban tapasztalható 1-2 százalékos növekedés — főként a forgalomhoz kötött adók miatt — bevételnövekedéssel jár, a kormány viszont, úgy tűnik, „megijedt a gazdasági növekedés” kísérő jelenségeitől. például az import növekedésétől. Konkrét mező- gazdasági kérdésekről szólva a főtitkár elmondta: nem az importtal van a fő baj, hanem azzal, hogy a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban nincs megfelelő exportáru- alap. Lényegében megszűnt a mezőgazdasági alapanyag-export. Sérelmezte, hogy az ágazatot úgy tüntetik fel, mint amely egyre több támogatást kap, noha a támogatások növekedése csak a különféle adóterhek növekedését kompenzálja, és ugyanakkor tény az is, hogy az élelmiszeripari támogatások jó része a gyártóknál és a forgalmazóknál marad. A termelőkhöz alig jut belőle valami. Az MNB a kamatokról A Magyar Nemzeti Bank is egyetért azzal, hogy a gazdaság rendkívül nehezen viseli el a jelenlegi magas kamatszínvonalat. A vállalkozók egy része nehéz pénzügyi helyzetbe kerül, így romlik a bankok portfoliója, s lefékeződik a kialakulóban lévő gazdasági növekedés. Ám a jegybank a költségvetés magas finanszírozási igénye miatt kényszerűi arra, hogy drágítsa az általa biztosított forrásokat. Mindezt Kovács Álmos, a Magyar Nemzeti Bank alelnö- ke mondta el az MTI-nek csütörtökön, reagálva a CIB- csoport sajtótájékoztatóján elhangzottakra. A CIB-csoport vezetői ugyanis élesen bírálták a Magyar Nemzeti Bank kamat- politikáját, azt egyenesen elhi- bázottnak nevezték. Kovács Álmos kifejtette, hogy a jegybank továbbra is fenntartja ez évi eredeti fizetési mérlegcélkitűzését. Eszerint a deficit nem haladhatja meg a 2.6 milliárd dolláros hiányt. Ebben az esetben ugyanis a magyar vállalatok külföldi hitelfelvételei, és a beérkező működő tőke fedezné a fizetési mérleg hiányát, a jegybank pedig nem adósodna el tovább külföldön. Ahhoz azonban, hogy ezt a célt elérje, az MNB-nek nem szabad növelni belföldi hitelkihelyezéseit. Ugyanakkor a költségvetésnek mintegy 100 milliárd forintos forrásigénye van. így az egyensúlyt csak akkor lehet fenntartani, ha ugyanekkora összeget a jegybank kivon a gazdaságból. Mivel a mennyiségi szabályozás nem járható út, ezért csak kamatemeléssel oldható meg a jelentős forrásszűkítés. Kezdő vállalkozások preventív ellenőrzésének tapasztalatai Az adó- és pénzügyi ellenőrzési hivatal 1994. évi célkitűzéseinek egyik foirányelve a feketegazdaság visszaszorítása és a fiktív cégek megalakulásának megakadályozása. Ez szükségessé tette a bejelentkezési rendszert (adószám-kiváltás) törvényi szabályozásának módosítását. 1994. január 1-jétől először az adóhatóságnál kell az e célra szolgáló nyomtatványon (adóbejelentkezési lap) írásban bejelentést tenni. Az adóhatóságnak az adószám kiadására harminc nap ügyintézési határidő áll rendelkezésére. Az adószám kiadását követően a vállalkozónak/vállal- kozásnak amennyiben tevékenysége vállalkozói igazolványhoz vagy cégbejegyzéshez kötött, ki kell váltania vállalkozói igazolványát az önkormányzati adóhatóságnál, illetve be kell nyújtania a cégbírósághoz cégbejegyzés iránti kérelmét. Az adószám kiadását megelőző ellenőrzések tapasztalatai Az adóhatóság a bejelentkezési lapot átvételi elismervény ellenében átveszi, és tájékoztatja az ügyfelet, hogy harminc napon belül írásban választ fog kapni az adószám kiadásáról, illetve határozattal történő elutasításáról. Az adószám kiadását megelőző ellenőrzés célja: :— annak megállapítása, hogy a vállalkozó/vállalkozás, bejelentett telephely, illetve székhely létezik-e; — a székhelyen, illetve telephelyen a bejelentett tevékenység megkezdésére vagy végzésére alkalmas épület, építmény, berendezés találha- tó-e; — épület, építmény építésére, berendezés létesítésére utaló körülmény a helyszínen észlelhető-e. Amennyiben ezek a feltételek hiányoznak, az adószám nem adható ki. A helyszíni ellenőrzés idejéről a bejelentkező értesítést nem kap, a revizorok látogatására bármikor számíthat a bejelentett székhelyen, telephelyen. Kérjük tehát bejelentkező ügyfeleink szíves megértését az adószámkiadás előtti ellenőrzésre vonatkozóan, és kérjük, legyenek tekintettel a harmincnapos ügyintézési határidőre, illetve a tevékenység megkezdése időpontjának tervezésekor vegyék figyelembe ezt az időszakot. 1994 első félévében 103 egyéni vállalkozó és 23 társas vállalkozásnál végeztünk helyszíni vizsgálatot az adószám kiadására vonatkozóan. Az adószám kiadásának feltételei kilenc egyéni vállalkozó (8,7%) és öt társas vállalkozás (21,7%) • esetében nem álltak fenn. A társas vállalkozásoknál az adószámkiadás elutasításának legtöbbször előforduló oka, hogy a bejelentett tevékenységek végzésére a telephelyet nem találtuk alkalmasnak. A társaság székhelyeként és telephelyeként ugyanazt a lakást jelentik be, ami egyben az ügyvezető lakcíme is, tehát valódi telephellyel nem rendelkezik a társaság. Emellett a bejelentett tevékenységek a létező tevékenységi körök egész skáláját felölelik (kis- és nagykereskedelem, külkereskedelem, járműkereskedelem stb.), amit lehetetlenség egy család által lakott lakásban végezni. Az adószámkiadás elutasításának másik jellemző oka, hogy a bejelentett telephelyen senkit sem találunk, a környéken érdeklődve senki nem tud a helyszínen alakuló vállalkozásról, az otthagyott értesítésre pedig senki nem jelentkezik. Volt már olyan esetünk is, amikor a társas vállalkozás székhelyeként egy romos, évek óta lakatlan épületet jelentettek be. Égyéni vállalkozóknál tapasztaltuk, hogy élő adószám mellett „adóbejelentkezési lapot” nyújtanak be „adatmódosító lap” helyett, amikor telephely- vagy tevékenység-változást szándékoznak bejelenteni. A működő vállalkozások körében elvégzett preventív vizsgálatok Az adószámmal rendelkező kezdő vállalkozásoknál az adózó és az adóhatóság érdekeit egyaránt szolgáló preventív ellenőrzésre kerülhet sor. Az ellenőrzés adóhatósági érdekeket szolgáló célja a bejelentett adatok egyeztetésén túlmenően a fiktív vállalkozások kiszűrése, ezáltal a jogosulatlan áfavisszaigénylések megakadályozása. Az ellenőrzés másik célja az adózók tájékoztatásán keresztül a jogkövető magatartás elősegítése. Az ellenőrzés során az adóhatóság képviselői tájékoztatják az adózót a könyvvezetéssel, bizonylatolással, adózással kapcsolatos kötelezettségeiről, felhívják az adózó figyelmét az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságokra, melyek kijavításáról, pótlásáról az adózónak gondoskodnia kell. A kapcsolatfelvétel idejéről az adóhatóság előzetesen írásban értesíti az adóalanyt. A keresett adózók gyakran igyekeznek elodázni a kapcsolatteremtés időpontját azzal az indokkal, hogy a könyvelő külföldön tartózkodik, és az üzleti könyvekhez csak ő ért. Ezek az elodázások valójában azért vannak, mert az adózók elenyésző százaléka könyvel naprakészen. A preventív ellenőrzés során feltárt hiányosságokat—annak segítő jellege miatt—az adóhatóság általában nem szankcionálja, mulasztási bírság kiszabására csak különlegesen kirívó szabálytalanság esetén kerülhet sor! Például: a bejelentett székhelyen, telephelyen az adózó már nem található, az új címet pedig nem jelentette be, így a kapcsolatfelvétel csak hosszas felkutatás eredményeként valósul meg, valamint nyilvántartások, könyvek vezetésének teljes hiánya miatt. Az első félév során 451 egyéni vállalkozónál és 88 társas vállalkozásnál végeztünk preventív ellenőrzést. A félév során végzett ellenőrzéseink megállapításai azt a kedvező tendenciát mutatják, miszerint a kezdő vállalkozók egyre jelentősebb rétege fordít figyelmet a vállalkozói tevékenységgel kapcsolatban keletkezett kötelezettségeinek betartására. Ebben jelentős szerepük van a megyében működő adótanácsadó, adószakértő és könyvelő vállalkozásoknak is. Ezzel ellentétben találkozunk olyan kezdő vállalkozókkal, akik a tevékenység megkezdésének bejelentése után sem rendelkeznek pontos elképzeléssel, ismerettel a vállalkozás folytatására vonatkozóan. Az esetek többségében a tényleges tevékenységet még az ellenőrzés időpontjában sem kezdték meg. Még mindig számottevő azon adózók száma, kinek nincs tudomása a változásbejelentés 15 napos határidejéről. A külföldiek által alapított betéti társaságokra jellemző, hogy az alapítók ténylegesen semmiféle tevékenységet nem folytatnak, a társasági forma csak a tartózkodási engedély meghosszabbítása miatt jött létre. A cégtáblák gyakori hiánya miatt a revizorok igen nehezen találják meg a vállalkozásokat. Társas vállalkozásoknál a törzsadat-egyeztetés során előfordul, hogy nem jelentik be pontosan a tagok adatait, lakcímét és a kapcsolt vállalkozásokat. A legtöbb hiányosságot a bizonylati fegyelem terén tapasztaljuk. A részletező nyilvántartásokat nem, vagy hiányosan vezetik a vállalkozók. Különösen a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásának hiánya gyakori. Összegzés Összességében megállapítható, hogy az állami adóhatóság egyre nagyobb hangsúlyt fektet a preventív típusú ellenőrzések elvégzésére, felismerve a bennük rejlő lehetőségeket. így többek között azt a tényt, hogy a megelőzés mindig hasznosabb, mint az utólagos ellenőrzés, valamint azt a körülményt, hogy az adózók tájékoztatása révén az APEH-ról kialakult képet pozitív irányba befolyásolja. APEH Békés Megyei Igazgatósága
