Békés Megyei Hírlap, 1994. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-16 / 219. szám

1994. szeptember 16., péntek CSALÁDI OLDAL MS MEGYEI HÍRLAP Gyógyhatású készítmények A Buerlecithin. Folyékony for­mában teljes értékű erősítőszer, mivel nagy mennyiségben tar­talmaz tisztán növényi eredetű lecitint, mely a mindennapi élet növekvő megterhelésénél vé­delmet nyújt az idegrendszer­nek és az egész szervezetnek. E készítmény hatását már pár nap múlva érezheti. A szervezet egészségének erősítése érdeké­ben ajánlatos hosszabb időn ke­resztül fogyasztani. A sejtek működéséhez a lecitin nélkülözhetetlen, mivel a szer­vezet teljesítőképessége köz­vetlen összefüggésben van a sejtekben található lecitin mennyiségével. Minél nagyobb megterhelés éri a szervezetet, annál nagyobb a lecitinszükség- let. A lecitin elősegíti a sejten belüli anyagcserét, a sejtlég­zést, valamint élénkíti az ideg- rendszer anyagcseréjét és növe­li az izmok teljesítőképességét. A lecitin csökkenti a vér kolesz­terinszintjét, ezáltal mérséklő­dik az érelmeszesedés kockáza­ta. Védelmet nyújt az idegi ere­detű szívpanaszok ellen és a szervezet legyengült állapotá­ban általános erősítő hatást fejt ki. A tiszta lecitin erősíti a szer­vezetet, javítja a közérzetet, erősít, élénkít, kitartóvá tesz. oldat ii t & & .% V ­/ Természetes lecithin A í>£ííy’síií.Zy-z l&ikZS &>. >>í?> vjí ÍÍ--Í k Lakás, elváltaknak Amszterdamban sajátos lakáso­kat építenek azoknak a szülők­nek, akik gyermekeik miatt nem. akarnak teljesen külön él­ni. A lakás közepén találhatók a gyerekszobák, a fürdőszoba és a konyha, két oldalán pedig egy- egy nappali és egy-egy hálószo­ba a két szülőnek. (Neue Kronen Zeitung, 1994 SZERT.) Idényzöldség a padlizsán Minél sötétebb, annál ízletesebb Az őszi időszak idényzöld­sége a padlizsán. Igen válto­zatos a felhasználási módja. Ha padlizsánt vásárolunk a következőkre ügyeljünk: az « érett, kesermentes to­jásgyümölcs héja egyenle­tes sötétlila. Minél sötétebb, annál ízletesebb. Héjának fényesnek, feszesnek kell lennie. Ha világos foltok vannak rejta, ne vegyük meg, mert éretlen. Előkészí­tésekor fémkéssel ne dol­gozzunk, mert megbámul. Mindig fa- vagy műanyag kést használjunk. A hámo­zás után mindig öblítsük le. A fűszerek közül használ­hatjuk hozzá a babérlevelet, borsikafüvet, szerecsendiót, szurokfüvet, majoránnát, kakukkfüvet, kaprot. Ener­giatartalma jelentéktelen, 46 joule/100 g nyers alapa­nyag, tehát csak a mellé fel­használt anyagok hizlalnak. Most pedig jöjjenek a recep­tek: Padlizsánleves A hozzávalók: 2 db padli­zsán, 1—1 szál sárgarépa és petrezselyem, 1 db paprika, 1 db paradicsom, 2 db húsle­veskocka, petrezselyemzöl­des, világos rántás, pár csepp citrom, 1 dl tejfel. A meghámozott padli­zsánt kis kockákra vágva feltesszük főni 1,2 dl vízzel oldott húsleveskockákkal. Beletesszük a vékony kari­kákra vágott zöldséget és ré­pát, a paradicsomot és a ki- csumázott paprikát kockák­ra vágva. Puhulásig főzve berántjuk a rántással, bele­csepegtetjük a citromot, és egy tűzálló tálba simára ke­vert 1 dl tejfelre tálaljuk. Pi­rított zsemlekockákat kíná­lunk hozzá. Paradicsomos padlizsán Hozzávalók: 4 db padli­zsán, só, bors, kevés liszt, 1 dl étolaj, egy kisebb fej vö­röshagyma, 1 mokkáskanál fokhagymakrém, 1/2 doboz paradicsompüré, késhegy­nyi őrölt majoránna, 15 dkg reszelt sajt. A padlizsánt meghámoz­zuk, kb. 1 cm-es szeletekre vágva megsózzuk. Rövid ál­lás után lecsöpögtetjük a lé­től, amit eresztett, lisztbe forgatva az olajon kisütjük. A visszamaradt olajon meg­pirítjuk a vöröshagymát, el­keverjük a fokhagymakrém­mel, ízesítjük a majoránná­val, borssal, hozzáadjuk a paradicsomot és egy kanál­ka lisztet. Nagyon kevés vi­zet hozzáadva pár percig forraljuk. Ezt a mártást tűz­álló edénybe öntjük, ráhe­lyezzük a padlizsánszelete­ket, meghintjük a sajttal, ezután előmelegített sütő­ben nagy lángon kb. 10—15 percig sütjük. Burgo­nyapürével tálaljuk. Padlizsános csirke Hozzávalók: 1 kisebb csirke, 20 dkg rizs, 1 kg pad­lizsán, 10 dkg vaj, só, bors, szerecsendió, csipet őrölt koriander. A rizst félpuhára főzzük, lecsepegtetjük, s egy kivaja­zott tűzálló tál aljára te­rítjük. A meghámozott, ka­rikákra vágott, enyhén só­zott padlizsán felét erre ráte­rítjük. Meghintjük a korian- derrel, őrölt szerecsendió­val. A feldarabolt csirke hú­sos részeit rátéve (amit sóztunk, borsoztunk), a megmaradt padlizsánnal be­fedjük. Ezt szintén fűsze­rezzük, mint előzőleg. Rá­daraboljuk a vajat, fóliával letakarva, előmelegített sütőben kb. 50 percig sütjük, majd levesszük a fóliát, s erős lángon megpirítjuk a tetejét. Majonézes padlizsán A tojásgyümölcsöt há­mozzuk, kockákra vágjuk, enyhén sózott vízben félpu­hára főzzük. Leszűrjük, s né­hány óráig ízes salátalében áztatjuk. Felhasználás előtt szűrőn lecsepegtetjük. Köz­ben elkészítjük a majonézt. Ehhez 1 tojássárgáját elke­verünk 1 evőkanál mustár­ral, hozzácsepegtetjük az olajat, teszünk bele porcuk­rot, citromlevet, sót ízlés szerint, végül simára ke­verjük 1 dl tejfellel. Ebben óvatosan elvegyítjük a pad­lizsánt, a tálalásig hűtve tart­juk. Luxus fogklinika Akár találós kérdés is lehetne: vajon ez a gyönyörű nádfedelű épület — a kéthavonta megjelenő építé­szeti folyóirat legújabb számának címlapján — milyen célt szolgál? Feltehetően sokan rávágnák — luxusvilla. Ami tulajdonképpen igaz is, ám a tervezők címlistáján így szerepel: a Bencze-hegyi fogklinika. Az építészek bensőséges hangulatú, a tájhoz és a természethez közelálló épületet álmod­tak meg a Velencei-tó északi területére. Sok más érdekességgel is találkozhatunk a Szép házak című folyóirat legfrissebb számában, melyből érdemes kiemelni azt a megállapítását, amely szerint több bizonyítékuk van arra, hogy „két közeli, egyforma alapterületű épület közül az alaposan és jól átgondolt jelentősen magasabb árért kel el, mint a Csúnya és kényelmetlen ház, pedig a szebb kivitelezése nem vagy alig volt drágább.” A Szép házak című folyóirat a szokásos elárusító helyek mellett a békéscsabai Andrássy úti könyves­boltban is megvásárolható. KÉSZHÁZAK Az orvos válaszol Orrsövényferdülés Kisfiúnknak a háziorvos sze­rint orrsövényferdülése van. Az orvos azt mondta, műtétet kell ilyenkor végezni. A gye­reknek nincs semmilyen ko­moly panasza, mégis szükség lehet a műtétre? Az orr nemcsak arcunk ékessége vagy éppenséggel el- torzítója, de három fontos szerepet is ellát: megszűri, melegíti, párásítja a beléleg­zett levegőt. A viszonylag szűk ormyílásokon nagy se­bességgel beáramló levegő az onjáratokban lelassul, és mi­közben így keresztüljut az or­ron, páradúsabb és melegebb lesz, a benne található porszem­csék és baktériumok pedig lera­kódnak. A rossz—szaknyelven szólva: gátolt — orrlégzésnek az orrsövényferdülés az egyik leggyakoribb oka. Az orrsövény az orr közép­vonalában elhelyezkedő, a két orrfelet egymástól elválasztó porcos lemez, mely normáli­san egyenes állású. E lemez alaktorzulásai — például sérülés vagy az arckoponya aránytalan fejlődése révén — jelentős akadályai lehetnek a szabad orrlégzésnek. Az ilyen beteg rendszerint kínlódva, legtöbbször hangos szuszo- gással veszi a levegőt. így az orron bejutó levegő mennyisé­ge nem lesz elegendő, ezért szájlégzéssel kell pótolni azt. A szájon belégzett levegő vi­szont elkerüli a „légszűrőt”, aminek kellemetlen következ­ményei lehetnek. Előbb-utóbb kialakul a ga­rat krónikus gyulladása. A be­teg kellemetlen torokkaparás­ra, szúró fájdalmakra, kráko- gásra panaszkodik. Gyakori a légcsőhurut is. A gátolt orrlég­zés következtében csökken az orrmelléküregek szellőzőké­pessége. Orrsövényferdülés esetén az arcüreg- vagy hom- loküreg-gyulladás a másik legismertebb ok, ami miatt a beteg orvoshoz fordul. Továb­bi szövődmény lehet a kö­zépfülgyulladás is. Amikor az orrsövény­ferdülés szövődményeket okoz, minden esetben indokolt a mű­tét. De indokolt lehet a műtét, mint megelőzés is, amikor még csak a rossz orrlégzés a panasz. A műtét az orron keresztül történik, tehát az arcon külső sebet nem ejt. Helyi érzéstele­nítéssel, teljesen fájdalmatla­nul elvégezhető, szövődmény gyakorlatilag nem szokott elő­fordulni. Egy idejében elvég­zett orrsövényműtéttel szá­mos, sokkal nehezebben és hosszabban kezelhető beteg­ség megelőzhető. Dr. Hosszú Zoltán FÜL-, ORR-, GÉGEORVOS Zuhanyozók a tócsák ellen Az idei hosszú forró nyá­ron rájöhettünk, mit je­lent egy kellemes tusfür­dő. A panellakásokban, de a családi házakban is többnyire a kád fölé kerül a zuhanyrózsa. Innen spriccel szerteszét a víz­sugár. A locspocs ellen a kád peremére szerelt mű­anyag függöny vagy fal véd. 1. A legegyszerűbb megoldás, ha függönyru- dat vagy — sínt erősítünk a kád melletti oldalfalak­ra. Ezen vezetjük a csipe­szekre erősített műanyag függönyt. 2. A kád fölé a plafonra 130 cm széles falécet csa­varozunk. Erre kerül a műanyag roló. 3. L alakú fémkonst­rukcióra harmonikasze- rűen összerakott védőre- dőket szerelünk. Ezt a plasztikanyagot húzzuk szét tusoláskor a kád peremén. 4. A kád köré fakeretet ké­szítünk. Ezt síneken futó mű­anyag függönnyel töltjük ki. 5. A falon emyőszerűen széttárható karok vannak, melynek végeire csíptetjük a zuhanyfüggönyt. 6. A kád mellett kitűnően véd tusoláskor a műanyag le­mezből készült fal. Áttetsző is lehet, esetleg márványmintás. Praktikus, ha a fal egy része összecsukható, illetve sínen egymás mellé tolható. Sose építtessünk üvegfalat, mert balesetveszélyes! Eljött a csávázás órája Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a vetőmagcsávázás a ga­bonatermesztés alapja. A ka­lászosok növényvédelmi technológiájának azon szer­ves része, mely a vetőmaggal terjedő, illetve csírakorban fertőző kórokozók elleni bea­vatkozás leghatékonyabb, leggazdaságosabb és környe­zetünket legkevésbé szennye­ző módja. Azt is hangsúlyozni szükséges, hogy bizonyos kórokozók ellen (pl.: hópe­nész, helmintospóriumos le- vélcsíkoltság, üszögbetegsé­gek) jelenleg a vetőmagcsá­vázás a védelem egyetlen le­hetősége. Ősidőkre nyúlik vissza a vetőmagvak kezelése, melyre a gabonatermesztők — főleg az üszögbetegségek leküzdé­sére — sokféle anyaggal pró­bálkoztak (bor, mésztej, sós víz, trágyalé, glaubersó, réz- és arzénvegyületek stb.). A csávázás kapcsán immár több, mint 2000 éves Vergilius- írásból is idézhetünk, aki sze­rint „Láttam, hogy vetés al­kalmával a gabonaszemeket sokan megjavítják úgy, hogy nátriummal és sötét színű olajhabbal megpermete­zik...” Hazánkban a rézgálic-olda- tot, illetve a bordói levet a múlt század második felétől egészen az 1950-es évekig alkalmazták. Később a szerves higany- vegyületek használata vált álta­lánossá. Mérgezőségük és per- zisztenciájuk miatt ma már ezek nem használhatók. Idő­közben azonban számos kor­szerű, széles hatásspektrumú, általában több hatóanyagot tar­talmazó csávázószer került for­galomba, megadva a termelők­nek a választási lehetőséget. De végül is milyen kóroko­zók ellen csávázhatunk? Ha­tékony eljárás a csávázás az üszöggombák ellen, melyek­nek két fő csoportját külön­böztetjük meg. A csírafertőző üszöggombákat és a bibefer­tőző por vagy repülő üszögö­ket. Előbbiek az árpán, utób­biak búzán és árpán fertőzhet­nek. A kalászosgabona-ter- mesztés betegségei közül a legnagyobb kárt a fuzárium- fajok okozhatják, s a csávázás ellenük is a védelem biztos pontja. A szártőbetegségek tünetcsoportjába több beteg­séget sorol a szaktudomány, fellépésük őszi búzán és árpán jelentős arányban is előfor­dulhat. A gabonalisztharmat a kalá­szos vetésterületből gyakran jelentős arányt, komoly heves­séggel fertőz. Korai fellépése ellen a csávázás szintén segít­het. Az árpalevél-csíkosság és hálózatos foltosság, valamint a kalászosok szeptóriás beteg­sége ellen a vetőmagvak keze­lése ugyancsak a legalapve­tőbb eljárások közé tartozik. Ha végigtekintünk ezen tö- mörre fogott felsoroláson, könnyen beláthatjuk, hogy a csávázás valóban alapvédel­met jelent, a sikeres gabona- termesztés biztosítéka! Mivel csávázhatunk? Egy ilyen rövid közleményben nem lehetséges az ősziek csá- vázásának és szerválasztéká­nak minden szakmai finomsá­gát áttekinteni. Itt mégis adó­dik egy praktikus rövidítési lehetőség, ugyanis a magyar vegyipar, a Budapesti Vegyi­művek Rt. csávázószerei mél­tán elismertek a gabonavéde­lemben. A Buvisild és Biosild ragasztóanyagos csávázószer termékcsalád az élvonalba tartozik. Ezen belül a felszí­vódó Biosild 8D márkanevű készítmény kétségtelen, hogy a legkiválóbbak egyike! A fel­sorolt kórokozókkal szemben minden ponton hatékony, kis kiszerelésben is kapható, különösen gazdaságos, ra­gasztóanyagos csávázószer. Ragasztóanyaga önmagában is csírázásserkentő, mely ha­tás vetés után jelentkezik. Mándoki András

Next

/
Oldalképek
Tartalom