Békés Megyei Hírlap, 1994. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-15 / 218. szám
KÖRKÉP 1994. szeptember 15., csütörtök Beszámoló. Ma 14.00 órai kezdettel képviselő-testületi ülést tart Kondoros nagyközség önkormányzata. Elsőként tájékoztatót hallgatnak meg a képviselők a KERÉPSZER Kft. első féléves gazdálkodásáról. Előadó: Gajda Mátyás ügyvezető igazgató. Ezt követően az önkormányzat 1994. évi költségvetésének első félévi végrehajtásáról ad jelentést dr. Kovács Sándor polgármester. Aláírásokat gyűjtenek. Néhány napja arról cikkeztünk, hogy — meg nem erősített információink szerint — Orosházán aláírásokat gyűjtenek a Szent István úti vasúti átjáró lezárása ellen. Mint megtudtuk, már 400-an alá is írták azt az ívet, amit Csizmadia Ferenc, a Rajki József utca lakója indított útjára. Fametszetek Gyulán. Dánielisz Endre nagyszalontai helytörténész mutatja be szeptember 16-án, holnap 17 órakor a gyulai Mogyoróssy könyvtárban Dómján Sándor, ugyancsak nagyszalontai képzőművészt. Az alkalmat az adja, hogy a könyvtárban — a Gyulai Arany János Művelődési Egyesület és a Mogyoróssy könyvtár rendezésében — október elsejéig Dómján Sándor fametszetei lesznek láthatók. Nyugdíjas-vetélkedő. Ma Pilisvörösváron rendezik meg az Arany János vetélkedő elődöntőjét, amelyet a nyugdíjasklubok között hirdettek meg. A szegedi területi verseny eredménye alapján az elődöntőnek a kaszaperi „Őszi Alkony” nyugdíjasklub is résztvevője lesz. A csapatban 3 klubtag és 3 unoka képviseli a klubot. „MINDAZON KÖTELESSÉGEK KÖZÖTT, MELYEKNEK TELJESÍTÉSÉTŐL AZ ÁLLAM JÓLÉTE FÜGG, A LEGFONTOSABBAK AZ EGYESEKNEK CSALÁDI KÖTELESSÉGEI.” (Eötvös József) Az egyik érdeklődő épp a „Trencséni tél" címét jegyzi fel Fotó: Such Tamás A Vág-mente képekben A mai kiállítás egy tematikus tárlat, mely a budapesti székhelyű Szlovákia Kulturális Intézete kezdeményezésére jött létre. Az intézet úgy gondolta: nagyon érdekes lenne egy szlovákiai jellegzetes tájat bemutatni. Választásuk a Vág-folyó mentére esett, melyet már a múlt század második felében felfedeztek a festőművészek. Ám a szlovákiai tájat bemutató kiállítás több részből áll: a napokban egy hasonló Kaposváron nyílt, s annak témája Nyitra és környéke — mondta magyar nyelvű beszédében Karol Wlachovsky, Szlovákia Kulturális Intézetének igazgatója, aki a békéscsabai Jókai Színház Vigadó galériájában tegnap délután Trencsén és a Vág-mente a képzőművészetben című kiállítást nyitotta meg. Az igazgató többek között annak is hangot adott: reméli, legközelebb egy szlovákiai színházi társulat is eljön szerepelni Békéscsabára, s akkor már nem kell megállni a folyosón, hanem a szép színházterembe is be le- j hét lépni. A kiállított képek nagy része a hagyományos látásmódból indul ki, s realista képet rajzol Trencsén múltjáról, jelenéről. A festmények többségét a téli táj, a múlt hangulata, vagy éppen a szlovákiai zöld természet szépsé- ! ge jellemzi. (Magyari) Titokzatos babaszépségverseny a Fiumében Szombatra megyei elődöntőt hirdettek - de ki tud róla? Szerkesztőségünkben égnek a telefonvonalak: a MaMa Reklámstúdió országos babaszépségversenyt hirdetett egytől négyéves korú gyermekeknek. Az ország minden részéről vártak rá jelentkezőket. Ennek feltétele volt — a lapunkban is közzétett — jelentkezési lap kitöltése, egy fotó beküldése, és 500 forint befizetése egy budapesti postafiókszámra. A megyei elődöntőt szeptember 17-re, vagyis erre a szombatra hirdették meg, azonban a jelentkező szülők még semmi pontosat nem tudnak. Mi csak a jelentkezési lapot és a felhívást közöltük, a szervezésben nem vettünk részt. A felmerülő problémák kapcsán megkíséreltünk pontosabb információhoz jutni. Nagyon sok a bizonytalanság, a verseny helyi szervezőjét pedig nem tudtuk elérni. Ami biztos: sokkal többen jelentkeztek, mint ahányan az elődöntőn részt vehetnek. Korcsoportonként tíz-tíz versenyzőt választottak ki a fényképek alapján, ők a napokban kapják kézhez az értesítést a bizottság döntéséről. Ez a válogatás Budapesten történt meg, Békéscsabán csak a helyszínt biztosítja majd a Fiume Szálló, ám itt is kevés információval rendelkeznek. ígéretet kaptunk tőlük arra, hogy mielőbb pontos tájékoztatást adhatunk a rendezvény időpontjáról és programjáról. A.Gy. Vita az önkormányzati törvény módosításáról Tegnap délelőtt a napirend szerint kezdődött a helyi ön- kormányzatokról szóló törvény és az alkotmány módosításának együttes vitája. A felszólaló ellenzéki képviselők egybehangzóan bírálták az előterjesztést. Kétségbe vonták, hogy indokolt megváltoztatni az 1990-ben elfogadott jogszabályt, hiszen ennek alapján az önkormányzatok működni tudtak az elmúlt négy évben. Kifogásolták, hogy a kormány két lépcsőben kívánja módosítani az önkormányzati csomag törvényeit. A vita délig tartott, a folytatásra később kerül sor. A törvényhozói munka délután bizottságokban folytatódott. (MTI) Balsay—Szöllősiné csetepaté Balsay István (Fidesz), Székesfehérvár polgármestere többek között azt tette szóvá felszólalásában, hogy bár az Önkormányzatok Európai Chartája kimondja: a helyhatóságok pénzügyi ellátottságának arányosnak kell lennie, a számukra törvényben meghatározott feladatokkal, de az önkormányzati törvénymódosítás tervezetében ezt semmi nem garantálja. Csodálkozik például Szölló'si Istvánná képviseló'társa nyugalmán akkor, amikor csak a közalkalmazotti törvény és annak változtatásai mintegy 40—60 milliárd forintnyi kötelezettséget rónak a helyi önkormányzatokra. Ez a gond kétféleképpen oldható meg, folytatta a képviselő', az önkormányzatok értéken alul fogják vagyontárgyaikat eladni vagy olyan hiteleket vesznek fel, amelyeknek a visszafizetésére még az unokáink is emlékezni fognak. Szölló'si Istvánná szarvasi képviselő (MSZP), aki addig valóban nyugodtan üldögélve hallgatta a felszólalásokat, szót kért, s elmondta, hogy neki is volt és van csodálkoznivalója. Hogyan születhetett törvény az intézmények önkormányzati tulajdonba adásáról annak ellenére, hogy éveken keresztül nem volt meg fenntartásuk garanciája? Vajon miért nem tudtak kellően demonstrálni az önkormányzati szövetségek akkor, amikor az új feladatok ellátásához szükséges pénz előteremtése aligha volt feltételezhető? (Ez egy kis oldalvágás volt Balsay Istvánnak, aki a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke.) A legutóbbi érdekegyeztető tárgyaláson hogyan válhatott ketté a munkavállalók és az önkormányzatok útja, amikor arról volt szó, hogy ne lehessen bérből dologi kiadásokat csinálni az önkormányzati intézményekben? Egyébként pedig most nem a pénzügyi garancia megteremtéséről van szó. Munkabaleset a gyulai sportcsarnoknál / Életveszély nem volt A sportcsarnok építése közben a napokban baleset történt — terjedt el a hír Gyulán. A szóbeszédnek megpróbáltunk utánajárni. Az építkezésen két munkást bírtunk szóra. Ok csak két napja dolgoznak ott, így érdemleges információt nem tudtak adni. Beljebb haladva már több eredménnyel jártunk. Mint hallottuk: pénteken az egyik alvállalkozó fiára esett rá egy még nem teljesen rögzített álmennyezet. A baleset során a fiatalember fejbőre szakadt fel, amit a kórházban összevarrtak. Ám az elterjedt hírrel ellentétben, a sérülés mértéke jóval kisebb: az életveszély kérdése egy pillanatra sem merült fel, sőt a sérült már munkába is állt. Az ügy kapcsán megkerestük a Békés Megyei Munkavédelmi Felügyelőséget is. Zacharidesz János igazgatóhelyettes elmondta: gyors jelentés csak a halálos vagy életveszélyes munkahelyi balesetekről érkezik hozzájuk. Az ezeknél kisebb sérülésekkel járó esetekről szóló tájékoztatásokat mindig a következő hónap nyolcadikáig kell megküldenie a munkáltatónak. Mivel a gyulai történet is ez utóbbiak közé tartozik, tényeket nem tud közölni. Viszont Zacharidesz úr megemlítette: egy korábbi ellenőrzés során a gyulai sportcsarnok építésénél munkavédelmi hiányosságot (például a magasban dolgozó munkások nem voltak a megfelelő rögzítésekkel ellátva) találtak, ám ezek aligha hozhatók összefüggésbe a mostani balesettel. Magyari Barna A Sárrét TV célja a regionális adás Gábortelep élni akar (Folytatás az 1. oldalról) — Hosszú lenne felsorolni azokat a sérelmeket, ami az évek során az emberekben felhalmozódott. A lakosság maga szeretne tenni a falujáért. Ez nem Medgyesbodzás elleni támadás volt, csupán egy lehetőség, amit meg kellett ragadnunk. Bár sok a jogi, pénzügyi buktató, de számítunk az ön- kormányzat és a hozzánk hasonló települések segítségére. Tudjuk, vannak akik nem tapsolnak a történteknek, de szeretnénk indulatok nélkül, békében előbbre lépni. —Ha az önállóságra kedvező miniszteri állásfoglalást kapnak, melyek lesznek a legfontosabb teendők? — Elöljáróban szeretném megjegyezni, hogy semmiképp sem szeretnénk egy újabb „hátrányos helyzetű” települést létrehozni. Elsődleges célunk a munkanélküliek foglalkoztatása. Tudjuk ez csak nekünk egyedül nem sikerülhet, ezért más településsel összefogva keresünk megoldást. Foglalkoztatáspolitikánkban előkelő helyet fog kapni a közhasznú munkavégzés. Létre kell hoznunk a polgármesteri hivatalt, az orvosi rendelőt, az iskolát, óvodát, amelyre — némi átalakítással — a helyiségek adottak. A működéshez, az intézmények fenntartásához pénz és szakképzett emberek kellenek. Vannak elképzeléseink és ez ügyben már folytattunk tárgyalásokat. Gábortelepen kevés a járda, ami van az is tönkrement. A pótlásuk elengedhetetlenül szükséges lesz. A falu útjai nyáron úgy-ahogy járha- tóak, de amint esik az eső minden sártengerré válik. A településen átvezető főúton kívül egyetlen „burkolt” út van, amit a tanács építtetett részben a lakók pénzéből. Jó lenne egy ravatalozó a temetőbe, a fiataloknak valami klub és még sorolhatnám a lakossági igényeket, amelyre a ráfordítható forrást is meg kell teremteni, mert Gábortelep is élni akar. — Hogyan képzelik az önkormányzatiságot? — Az előkészítő bizottság felmérése szerint a lakosság önálló jegyzőt szeretne. Természetesen, ha az új önkormányzati törvény azt mondja ki, hogy a településnek a körjegyzőséget kell választani, akkor azt is elfogadjuk. Reméljük a vagyonmegosztás dolgában egyezségre jutunk, amely után a költségvetésben, a fejlesztésben, a szociális ügyekben szeretnénk személyre szóló és a valós helyzetek alapján dönteni. Igyekszünk minimális létszámmal, de tenni akaró emberekkel dolgozni. Elképzeléseink megvalósításához bizakodva várjuk a Belügyminisztérium számunkra kedvező állásfoglalását. Halasi Mária Gomba módra szaporodnak a helyi műsorszóró adók, új rádióállomások, tv-stúdiók kezdik meg működésüket. Arra voltunk kíváncsiak, mi a helyzet Szeghalom térségében. Beszélgetőtársunk Hajdú István, a Szeghalmi Kábel-Elekt- ro Kft. vezetője. — Hogyan kapcsolódik a Kábel-Elektro Kft. a Sárrét Tv-hez? — Szeghalmon a Kábel- Elektro Kft. jelenleg is működtet egy kábeltelevíziórendszert, melyet a városban közel hétezer ember nézhet. Vésztőn mintegy kétszázötvenen nézik az „égi csatornákat”. Ezek nyolc program vételét teszik lehetővé. Szeghalmon 1991-től már saját műsort is készítünk és játszunk be a kábel-tv nézőinek. Jogilag az engedélyünk Szeghalmon „helyi jellegű műsorok készítésére és közlésére”, míg Vésztőn csak műsorközlésre van meg. A kábel-tv csatornáin Szeghalmon képújság-jellegű hirdetésre is van lehetőségünk és arra is, hogy a Szív- Tv, a Tv 4 és az ATV műsorait is bejátsszuk. — Eddig a műsorok továbbításáról esett több szó, mi a helyzet a műsorok készítésével? — Mint már utaltam rá, 1991 óta készítünk önálló műsorokat, elsősorban a település életéről szóló anyagokat. Évek óta egyenes adásban közvetítjük az önkormányzat testületi üléseit, és igyekszünk jelen lenni a legfontosabb eseményeken. Ennek az szab határt, hogy csak magunkra számíthatunk és technikai lehetőségeink meglehetősen végesek. Tavaly fogtunk hozzá egy stúdió megvalósításához, amely reményeink szerint október elejére készül el. Ezt teljes egészében mi finanszíroztuk. Jó lenne elavuló technikai felszereléseinket is jobb minő- ségűekre cserélni, ám az ehhez szükséges több millió forint nem áll rendelkezésünkre. —Mik a terveik a Sárrét Tv- vel? — Távlati terveinkben az szerepel, hogy előbb-utóbb valóban a Sárrét televíziója legyünk, vagyis szeretnénk olyan sugárzási engedélyt kapni, ami lehetővé tenné, hogy Okánytól Dévaványáig vehető legyen az adásunk. Most azonban erre nincs mód, . csak kisebb fejlesztésekbe tudunk belevágni. Tovább folytatjuk Szeghalmon a kábelhálózat kiépítését, az eddig mostohagyerekként kezelt újtelepi rész következik, ahol számítunk a lakosság segítségére is. Nem könnyű helyzetünkön reklámfilmek készítésével, bejátszásával próbálunk javítani és sokat jelent, hogy számíthatunk többek támogatására. Nagyon jó a kapcsolatunk a vésztői önkormányzattal és a szeghalmi cégek közül az áfésszel, a Sárréti Tejjel, az Ikarusz-Főnixszel, a Monotil Kft.-vel és a két nagy bankkal. Gila
