Békés Megyei Hírlap, 1994. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-14 / 217. szám
GYULA ÉS KÖRNYÉKE 1994. szeptember 14., szerda Református templom Gyula belvárosában Hírek Szextilalom. A Gyula és Békéscsaba közötti nyilvános kamionparkolókban (is) „dolgozó” lányoknak nem vadász- területe a János-zugi kamionos pihenőház — tudtuk meg egyszerre több forrásból is. A 44-es főutat keresztező vasúttól nem messze fekvő, két éve megnyílt parkolóház tulajdonosa nem engedi meg az említett „szolgáltatás” gyakorlását, noha ez idő alatt többéi is nyomatékosan ajánlatot terek erre. Ismereteink szerint a ulajdonos kitiltotta a könnyűvérUeányzókat és sűrű vérű védekezőikét—még a környékről is. Zsíros, eméstthetően. A nagy nyilvánosághoz szokott dr. Zsíros Géza jgközelebb a Gyula rádióban juszóhoz. Holnap este 22 órától hjnal kettőig a gyulai stúdió ven<ége lesz. A két alkalmi műsorezetőn — Kardos Istvánon és Vfi Attilán —kívül az adás ideje áitt bárki kérdezhet Zsíros Gézáól a 362- 092-es telefonon. A épszerűnek ígérkező, fölösleg« udvariaskodást elkerülő éjszkai műsorsorozat legutóbbi vendége Tóth Imre, Sarkad polgrmeste- re volt. Vetélkedő szentéiből. Szakmai vetélkedői rendez szeptember 26-án a Fővárosi Önkormányzat Gyiai Szociális Otthona a Budapesthez tartozó, személyes gondoskodást' nyújtó otthonok dolgozói részére. A megnyitó: reggel 9-kor tartják az Erkel Ferenc Művelődési és Közösségi Házban. A vetélkédő 1230-kor ér véget, játékvezetője Bagyinszki Zoltán, a művelődési ház igazgatója lesz. Az ünnepélyes eredményhirdetésre, díjkiosztásra 14.30-kor terül sor. Az oldalt Kiss A. János szerkesztette és Ormosi Hálával írta. A fotókat Kerekes István és Kovács Erzsébet készítette. Telefon: (66) 450-450 Mester legyen a város első embere! Ha ősz, akkor választás (megint). Latolgat mindenki, esélyt, esélytelenséget. Van aki arra emlékeztet: az inga ilyenkor visszaleng, az országgyűlési választásokon győztes pártok november végéig, december elejéig elkövetnek annyi népszerűtlen intézkedést, hogy elegük lesz belőlük a választóknak. Mások szerint a tömegek még tele vannak várakozással, bocsánatos bűnnek tekintik nadrágszíjuk (megszokott) babrálását, s az új kormányzási stílus közéleti érzés) tisztító szerepét méltányolva a tavaszi dobogósokat ismét magasba emelik. Gyulán eldördült a kampánystart indítóhangja. Az egyik párt már megnevezte polgármesterjelöltjét, a képviselőjelöltek nevének közlésével viszont egyelőre adósak maradtak. A többi párt sem halogathatja sokáig a döntést, ha eséllyel akar küzdeni a voksokért. Hallomásokra alapozott találgatások helyett inkább beszéljünk arról, hogy miért lehet jobb, ha közvetlenül választhatjukmeg polgár- mesterünket is. Annyi bizonyos, hogy ezzel felnőttebbé válik a települési önkormányzatiság. A polgármester pedig — ha akar — valamelyest függetlenítheti magát a pártoktól, sőt a testülettől is. Mögötte a szavazók viszonylagos többsége áll majd várhatóan, a város bizalmából emelkedhet a szűkebb választókerületi érdekek fölé. Am könnyebb tetten érni személyes felelősségét is. Szóval, csak bölcs és (mindvégig) makulátlan emberek jöhetnek szóba polgármesterként. Ha viszont rosszul sikerül választani, olyat kaptunk, amilyet érdemelünk. Ha végiggondoljuk, már nem is olyan vonzó a város első emberének széke. - i (Január) egyre fontosabb lesz a kamara A megyei Kézműves Kamara Ideiglenes Szervező Bizottsága Gyulán a Dobay utca 4/A- ban található. Vezetőjével, Nagy Mihállyal beszélgettünk. — Készül a Kézműves Kamara cégregisztrációja — mondta. — A vállalkozókat a tizenkét szakmai osztály valamelyikébe soroljuk. A listákat szeptember tizenkettedikétől a polgármesteri hivatalokban — a helyben szokásos módon — közszemlére tesszük. Ha valaki nem találja magát a jegyzéken vagy más észrevétele van, a polgármesteri hivatalban, illetve nálunk teheti szóvá. A cégbíróság és az APEH megtagadta a vállalkozókról számunkra szükséges adatok kiadását, így csak a polgármesteri hivataloktól kapott információkra támaszkodhatunk. A megye hetvenöt ön- kormányzata egy kivételével megadta a szükséges segítséget, a „kakukktojás” viszont éppen Békéscsaba. Az általuk adott lista használhatatlan. Ezért a békéscsabai vállalkozókat nam tudtuk besorolni, ezzel ők — ha nem jelentkeznek egyénileg — elvesztik annak lehetőségét, hogy a kamarában választók és választhatók legyenek. A szakosztályok gyűléseire a névjegyzéken szereplők névre szóló meghívót kapnak. Ezeket, valamint a közgyűlést október végéig kell megtartanunk. — Eldőlt-e, hogy hol lesz a kamara székhelye? — Remélhetően Békéscsabán, a volt pártházban. Sajnos, a gyulai képviselő-testület, polgármesteri hivatal nem tanúsított kellő érdeklődést a gyulai székhely megvalósítása iránt, így arra a megoldásra hajiunk, hogy az Ipari és Kereskedelmi, valamint az Ag- rárkámarával együtt a békéscsabai volt pártházat kérjük székházunknak. Be is nyújtottuk közös igényünket. A jogszabály szerint a Kincstári Vagyonkezelő Szervezetnek idén szilveszterig kell ellátnia bennünket irodákkal. Januártól kötelező lesz a kamarai tagság az érintettek számára. Ebben az évben még központi pénzt kellene kapnunk a szervezésre, aztán a kamarák saját bevételeikből gazdálkodnak. A tagsági díjat az adó egy részének költségátrendezésével lehet majd befizetni. Megyei kamaránként tizenegy milliót kértünk a szervezésre, eddig mindössze kettőt-kettőt kaptunk. Dr. Albel Andor csaknem négy évig egyedül képviselte a szocialistákat a gyulai képviselő-testületben. Lehet, hogy az ellenzékiség a legjobb iskola egy polgármester-jelölt számára? Ha nem tévedünk, a Gyulán működő pártok közül elsőként a Magyar Szocialista Párt nevezte meg polgármesterjelöltjét. A döntés nyilván abból indul ki, hogy a polgármestert a késő őszi helyhatósági választásokon a lakosság közvetlenül választja majd. Háromórás, viharos taggyűlést tartott a jelöltség eldöntésére szeptember 9-én, pénteken az MSZP gyulai szervezete. A jelenlevők titkos szavazással dr. Albel Andort választották polgármesterjelöltjüknek. Az elnökség másik jelölt-jelöltet is állított Lengyel Sándor személyében, ám ő alulmaradt dr. Albel Andorral szemben. A taggyűlésen szóba került több más személy neve is, de nem kaptak annyi — titkos — szavazatot, amennyi a jelölő listára állításukhoz szükséges lett volna. Mint megtudtuk, a gyulai szocialisták hármas követelményt állítottak a jelöltnek megválasztandó személlyel szemben: értsen a várospolitikához — ez nyilvánvalóan szakmai követelmény —, feleljen meg a gyulaiság szigorú követelményének és legyen baloldali. Stúdiérészlet az átlagosan 25 év körüli stáb néhány tagjával. Balról jobbra: Maris Tibor, Portörő Sándor (háttal), Varga Zoltán, Illés Márton, Gyulai Pál, Kocsis József és Mocsár József. Akik nincsenek a felvételen: Bihari Mária műsorvezető, a zenei szerkesztők: Jobbágy Zoltán, Krista Lajos, Múlt Róbert, továbbá Arató Ilona titkár és diszpécser, Domokos István szerkesztőműsorvezető, Morár Ildikó és Hajdú Erzsébet hírolvasó, valamint Nagy József hangtechnikus Ikertestvérével, a Rádió Box- szal július 29-e óta dübörög, zsong az éterben szépen szóló sztereo hangzásával a Gyula rádió. — A kétszázötven wattos adó a Jókai utcai stúdiótól ötszáz méterre, a víztoronyban van — mondta Maris Tibor, az üzemeltető Matti Stúdió Kft. tulajdonos-ügyvezetője, a stúdió vezetője. — Páros heteken hajnal kettőtől tizennégy óráig, a páratlanokon- tizennégy órától hallhatnak minket a kilencvenhat Megahertzen, de csak ötvenhárom wattos teljesítménnyel, mert ennyit engedélyeztek. Antennánk irányított karakterisztikájú a határ közelsége miatt, Békéscsaba, Orosháza irányában jobb a vétel. —Hogy állnak a konkurenciával? — Az, hogy Gyulán azonos hullámhosszon két rádiónak adták ki a sugárzás jogát, megfelezi a tervezett bevételeinket. Ugyanakkor a napi tizenkét órában sem könnyű színvonalas műsort készíteni. A hallgatók viszont így egész nap feszes műsort kaphatnak. A másik rádióval adott mértékig össze is dolgozunk. Az adó a polgár- mesteri hivatalé, felszerelését, üzemeltetését ők állják. Minden más kiadás és bevétel a mienk. A műsorstruktúrát előzetesen megbeszéltük a városházával — közszolgálati rádióként működünk, a műsoridő tíz százalékát töltheti ki reklám —, ám a műsorba nem szólnak, nem szólhatnak bele. A politika csupán a hírek erejéig van jelen programunkban. A közeljövőben a nemzetiségiekről, a nemzetiségieknek szeretnénk több műsort készíteni, egyelőre magyarul. Az első fecske: szegfű Közszolgálati adás, ha lehet politikamentesen Gyula rádió, a 96 MHz-en A nyitás éta állandósult az emberek érdeklődése Gyula új bútorboltjában Szeghalmon kezdte, majd visszatért... Bútorszalon a fürdővárosban Békéscsabáról Gyulára tartva, nem messze a városjelző tábla után, szép darab új épület magasodik: Kónya György kis- és nagykereskedő nemrégen megnyílt bútorszalonja. — Szeghalmon lakik. Hogyan került Gyulára? — Húsz éve dolgozom kereskedőként a bútorszakmában, három évig üzemeltettem Gyulán a Kossuth utcai bútorboltot — mondta Kónya György. :— A magas bérleti díjak vittek arra, hogy saját boltokat nyissak. Októberben Szeghalmon, most Gyulán indult a bútorszalonom. A két bolt árukészlete együttesen 15 millió forint, a gyulai épület is a tulajdonom. Arainkkal igyekszünk alatta maradni mások árainak. A bútorok divatosak, nyugati érdekeltségű bútorgyártók termékeit árusítjuk. Szövetkatalógus alapján is lehet vásárolni, sőt a méretek is előre meghatározhatók. Termékeinket másfél, kétéves garanciával adjuk el. — Gondolkodik üzlethálózata továbbfejlesztésén? —- Tanulmányozom a piaci lehetőségeket. Ha a kereslet megfelelően alakul megpróbálkozom újabb üzletek nyitásával. Magyar képzőművészek kiállítása Zürichben Egy svájci műgyűjtő hazánkban járva Békésszentandráson ellátogatott arra a kiállításra, ahol Lóránt János és Oroján István képeit állították ki. A művek annyira megtetszettek neki, hogy arra az elhatározásra jutott, hogy a sajátos magyar alkotásokat be kell mutatni városa lakóinak is. Hazatérve munkához látott. Szeptember 1-jén Zürichben, a Rehalp-galériában nyílt meg a két magyar művész kiállítása, melyen dr. Elisabeth Rath salzburgi művészettörténész ismertette az alkotók pályáját egy-egy mű kiemelésével a több mint száz galériatulajdonos, műgyűjtő és érdeklődő jelenlétében. A két művész mintegy hatvan alkotásában november derekáig gyönyörködhet a művészetkedvelő svájci közönség. Lóránt János olajképeket, pasztelleket, akvarelleket állított ki, míg Oroján István absztrakt képeit, plasztikáit láthatják az érdeklődők. Régi barátságukat közös mesterüknek, a szegedi Vinkler Lászlónak köszönhetik. A két jó barát már több közös kiállításon vett részt, terveik között szerepel a közeljövőben egy gyulai kiállítás megrendezése is.