Békés Megyei Hírlap, 1994. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-12 / 215. szám
iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEIKÖRKÉP 1994. szeptember 12., hétfő Földink volt. Tisza Lajos gróf, politikus, miniszter 1832-ben ezen a napon született Geszten. Debrecenben és a berlini egyetemen tanult. 1861-ben mint képviselő' a határozati párt híve. 1865- ben Deák-párti képviselő', 1867-ben Bihar vármegye főispánja. 1871-tól közmunka- és közlekedésügyi miniszter — de 1873 decemberében lemond. 1879-ben a szegedi árvíz után Szeged újjáépítési biztosa. 1883-ban grófi rangot kapott. 1892-től 1894-ig a király személye körüli miniszter. Változik a falugazdász. Egri Ferenc falugazdász, aki Kunágota, Nagykamarás és Almáskamarás térségében tevékenykedett, szeptember 8-ai hatállyal visszaadta megbízatását. A továbbiakban hivatalosan szeptember 15-étől Illés István nagykamarási lakos változatlan időbeosztással látja el a falugaz - dászi feladatokat. Szauna a strandon. Dévaványa . képviselő-testülete legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy a GAMESZ jövő évi költségvetéséből egymillió forintot előrehoz erre az évre. Ebből a pénzből a strandfürdő épületében alakítanak ki kondicionálótermet és egy szaunát. Társastánc-tanfolyam. A békésszentandrási művelődési ház társastánc- és néptánctanfolyamot szervez ettől a hónaptól kezdve. Néptánctanfolyamra a 3., 4. osztályos gyerekek jelentkezését várják kezdő és haladó tánccsoportban. Iskolarádió. Szeptemberben megkezdi működését a diákönkormányzat tavaly kezdeményezett iskolarádiója a végegyházi általános iskolában. A tervek szerint négy osztály meghatározott sorrendben havi egy alkalommal dolgoz fel tetszés szerinti témát az osztályfőnökök segítségével. Emellett lehetőség van zene, hanganyagok készítésére. Zsóka és Eszter A Kamuion elő ikerpárt gyermekkoruk óta ismerem. A kislányokból egyforma alkatú és jelenleg azonos hosszúságú frizurát viselő teanegerek lettek. A kertes családi házba becsöngetek, majd ki- sebb-nagyobb házőrzők kíséretében megjelenik Zsóka. Benyitok a lányok tágas szobájába, ahol Eszter zenét hallgat. Bazin Eszter és Bazin Zsófia 16 évesek és egypetéjű ikrek. A lányok, mint két tojás, úgy hasonlítanak egymásra. Összekeverem a nevüket, erre ők huncutul összenevetnek, de készséggel válaszolnak kérdéseimre. Eszter... és. — Hogyan lehet egymástól megkülünböztetni benneteket? Zsóka: — Az arcomon van egy anyajegy, de ha anyának hátat fordítunk, még ő sem tud megkülönböztetni minket. —Hol tanultok? Eszter: — A békéscsabai Vásárhelyi Pál Műszaki Szak- középiskola harmadikos tanulói vagyunk. —Egyforma ruhái is viseltek? Zsóka: — Szeretjük a változatos holmikat. A farmernadrágot különböző blúzokkal Zsóka mindketten kedveljük. Egyébként azonos szerelésben ritkán vagyunk. —Milyen a természetetek? Eszter: — Én hallgatag vagyok. Zsóka: — Én beszédes. —Mi a kedvenc közös elfoglaltságotok? Zsóka: — Diszkóba járni és együtt nagyokat sétálni. Ezen túlmenően komolyzenét és modern stílusú együttesek dalait közösen hallgatjuk, továbbá sokat olvasunk. —• Mit szólnak a fiúk, ha a diszkóban együtt vagytok? Zsóka: — Több esetben is előfordult, hogy ők is összekevertek minkef Eszter: — Általában különcöknek tartanak mindkettőnket. De nem csak a fiúk, a felnőttek is megkülönböztetett pillantással néznek végig rajtunk. — El tudnátok-e egymás nélkül képzelni az életet? Zsóka:-—Nem. Eszter: — A pályaválasztás előtt sokat gondolkodtunk azon, hogy különböző szakiskolába járunk. Végül arra az elhatározásra jutottunk, hogy egymás nélkül nem tudunk meglenni. — A ti esetetekben valós-e, hogy az ikrek egyszerre betegednek meg? Zsóka: — A megfázásra egyformán hajlamosak vagyunk. Egyébként más betegség nem jellemző ránk. — Van egy húgotok is, ő most hol van? Eszter: — Jelenleg óvodában. Anikó ötéves, és mindketten kényeztetjük. Játszunk vele, egy-egy sétára jön ő is velünk. Zsóka: — Anya szerint nehezen kezelhetőek vagyunk. Viszont szeretjük a háziállatokat és a virágokat. Szünnapunkra külön-külön ajándékot kapunk a szüléinktől. Zsóka a haját akarja növeszteni, de Eszter tiltakozik. A mosolygós szemek összevillannak. Döntésük ez esetben is egyforma lesz. Bróda Ibolya Nem alaptevékenység, hanem vállalkozás A mezőhegyesi szakmunkás- képzőben és szakközépiskolában az idén megvalósult egy 3 millió 173 ezer forintos beruházás. Az intézményben azt tervezik, hogy „elsődlegesen oktatási célból” vállalják a gépjárművek környezetvédelmi, illetve műszaki vizsgáztatását. De miből tud több mint 3 milliót beruházni egy oktatási intézmény ezekben az ínséges időkben? Nos, a mezőhegyesi- ek 2 millió 253 ezer forintot nyertek a Szakképzési Alap pályázatán, a többit „szakképzési támogatásként” kapták. A helyi Génbank Kft. 34, a Fémipari Szövetkezet 306, a tót- komlósi Agro-Pils 70, a dombegyházi Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet 60, a Ménesbirtok Rt. pedig 450 ezer forinttal támogatta a gépek, műszerek beszerzését. Ezek között található többek között görgős fék- hatásmérő, gázelemző készülék, zajszintmérő és kipufogógáz-elemző ké-szülék is. Csanádi István, az iskola igazgatója a közelmúltban azzal a kéréssel fordult a települési önkormányzathoz, hogy a képviselő-testület rögzítse az alapító okiratban: az intézmény alaptevékenységként nyújtja a fenti szolgáltatásokat. Ä városatyák némi vita után elutasították az előterjesztést, mondván, súlyos anyagi következményekkel járna, ha — rossz esetben — egy veszteséges tevékenységet kellene finanszírozniuk. A környezetvédelmi és műszaki vizsgáztatás vállalkozásban történő engedélyezéséhez azonban hozzájárultak. S hogy mikortól műszakiztatnak a szakmunkásképzőben? Amint megkapják az Autóközlekedési Felügyelet engedélyét: rögtön! M.Gy. Uj igazgató lelkész az orosházi evangélikusoknál Testvéri közösségben dolgozik Előny a helyismeret — vallja Ribár János A több lelkészes gyülekezetekben — a törvény értelmében — igazgató lelkészt választanak. Orosházán az evangélikus egyházközségben 6 évig látta el az ezzel járó feladatokat Győri Gábor, majd 1994 júliusától Ribár János tölti be a státuszt az elkövetkezendő 3 évben. (Ahol normális mederben folyik az egyházközség élete, ott általában 3 évre szól a kinevezés.) Az igazgató lelkész nem játszhat főnököt, munkatársai nem a beosztottjai. Feladatai közé tartoznak az irodavezetéssel járó adminisztrációk, de felel a gyülekezeti életért is. O látja el — az egyházközségi felügyelővel közösen — az egyházközség jogi képviseletét — avat be a hierarchiába Ribár János, akinek a neve már egyáltalán nem ismeretlen a hívők körében. No nem csak azért, mert itt végezte középiskolai tanulmányait és vallja is magáról, kicsit hazajött Orosházára 23 évi lelkészi szolgálat után. — Előny a helyismeret, hiszen nem kellett a várossal ismerkednem, a feladat viszont számomra is kihívást jelentett. Orosházáról egyébkent csak jót hallottam, miután Békéscsabán rossz tapasztalatokra tettem szert a lelkészi közösségben. (Addig ugyanis monolit gyülekezetekben dolgoztam.) Úgy érzem, igazán baráti közösségbe csöppentem. Itt az ember nem marad magára — emlékezik vissza első benyomásaira az igazgató, aki a rákóczitelepi leánygyülekezetnél *is szolgálatot teljesít. —Hárman vagyunk, min- dannyiunknak van területe, amit gondozunk. Nekem Rá- kóczitelepen vannak feladataim, ahol akadtak gondok, de hála Istennek, egyre többen térnek vissza a gyülekezethez. Tőlük is sok segítséget kapok. S hogy elfogadtak-e az emberek? Ezt talán tőlük kellene megkérdezni. Bár úgy érzem, a biztató szó, a szeretet megnyilvánulása, az együttműködésük válasz a kérdésre. Miután az igazgató lelkésznek egyéb szervezési feladatai vannak, ezekre is kíváncsiak voltunk. — Az új tanévben egyházi osztályaink indultak a Táncsics gimnáziumban, a II. számú általános iskolában is 3 elsős gárda kezdte meg tanulmányait, a Hajnal úti óvoda pedig teljesen az egyház kezelésében van. Minden oktatási intézményben arra törekszünk, hogy ezek szellemisége ne csak egyházi, hanem keresztény is legyen. Leendő programjaink közül kiemelkedik a szeptember 12-i, amikor Bella István orgonaművész és Bo- donyi Katalin ad hangversenyt templomunkban — tájékoztatta lapunkat Ribár János igazgató lelkész. Csete Ilona Nagy vita az emelt szintű érettségi vizsgáról Országos továbbképzést szervezett az irodalomtörténeti társaság a magyartanároknak A Magyar Irodalomtörténeti Társaság egyéb programjai mellett kétévenként országos továbbképzést is szervez az itthoni és a határainkon túli magyartanárok számára. A nyári szünet utolsó napjait mintegy 150 magyar szakos pedagógus töltötte Győr városában, hogy részt vegyen A befogadó szerepe az irodalom- tanításban elnevezésű konferencián. Az első nap neves előadói, Balassa Péter, Bókay Antal, Kulcsár Szabó Ernő és mások irodalomelméleti kérdésekről szóltak, mert a szerző—mű— befogadó viszonyának vizsgálatában jelentős változás történt az utóbbi években. Míg korábban a szerző (szerzői szándék), később a szöveg, manapság elsősorban a befogadó (olvasó) áll a figyelem középpontjában. Az új megértési modellek két változata, a tartalmi irányú hermeneutika és a formai irányú dekonstruk- ció az a két új irodalomelméleti irányzat, amelyekkel behatóbban megismerkedhettek a konferencia résztvevői. Az előadásokat délután műhely- foglalkozások egészítették ki. Az első nap délutánjának nagy érdeklődéssel várt előadója volt Báthory Zoltán, az MKM helyettes államtitkára, aki a sztenderdizált érettségiről beszélt. Az új típusú érettségi elsősorban azt a célt szolgálja, hogy az egyetemekre, főiskolákra jelentkezők kettős megmérettetése megszűnjön, lényege, hogy a vizsga lebonyolítása és értékelése egységes legyen. Emellett pedig differenciált is, ami azt jelenti, hogy a diákok több vizsgatantárgy közül választhatnak, és eldönthetik, hogy alapszintű vagy emelt szintű érettségi vizsgát óhajtanak-e tenni. Az előadást nagy vita követte, ami érthető is, hiszen számtalan kérdés merült fel a hallgatókban. Csak a legfontosabbat említem: ha az új típusú érettségit pár évi kísérlet után 1998-ban véglegesen és kötelezően be akarják vezetni, akkor a mostani elsősöket már tájékoztatni kellene arról, mi vár rájuk négy év múlva. De mivel még a NAT is várat magára néhány hónapot (Báthory Zoltán által megjelölt határidő), a sztenderdizált érettségi is a tervezet szintjén van, jó néhány kérdésre nem kaptak választ a kérdezők. A konferencia másnapján a városhoz vagy a tájhoz kötődő költőkről volt szó. Radnótiról például Németh G. Béla, Berzsenyi Dánielről Poszler György és Kormos Istvánról Lator László tartott előadást. Évfordulók is ürügyet adtak a témához: Radnóti negyven éve halott, Kormos hetven éve született. Berzsenyit pedig fontossága okán már korábban kijelölte a vezetőség a tagság óhajára. Esti programok is voltak. Első nap az Irodalomismeret (röviden: IRIS, a magyartanárok lapja) új számait mutatták be a szerkesztők. Lazításképpen pedig anekdoták hangzottak el tudósokról és kedvenc háziállataikról. Második este a Győri Műhely szerkesztőivel és szerzőivel ismerkedhettek meg a konferencia résztvevői. A továbbképzési találkozó harmadik napját kirándulásnak szentelték: Radnóti nyomait keresték Abdán, Szerb Antalét Balfon, ellátogattak a fertőrákosi kőfejtőbe is. Somi Éva Kedves kiscsikóm, megsúgom Neked a nagy titkomat! Ha majd mindketten felnövünk, Te noza el nekem álmaim lovagját Fotó: Balogh László
