Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-16 / 192. szám
1994. augusztus 16., kedd HAZAI TÜKÖR Mi tRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP A Szeberényi tér névadóiról Az evangélikus gimnázium előtti volt Rózsa Ferenc tér ma a Szeberényi család nevét viseli. De kik is voltak e lelkész, tanár család tagjai, s hogyan kötődtek városunkhoz? A Békés Megyei Könyvtár folyamatosan bővülő hely- történeti gyűjteményében a Szeberényi családfa egy testvérpárral, Jánossal és Andrással kezdődik. Szeberényi András fiai közül Andor (1824—1895) a Selmecbányái főiskolán kötött barátságot Petőfi Sándorral, s ez a barátság biztosan nem véletlen, hiszen néhány évvel később a szabadságharcban való részvétele fordít élete menetén: bujdosni kényszerül. A menekülés hozza Békéscsabára, ahol végül káplán lesz. Tőlünk Makóra megy paptanítónak, majd Nagylakra lelkésznek, ahol a helyi takarékpénztár elnöke lesz, sőt a nagylaki kerület ország- gyűlési képviselője. Lelkészi pályája mellett szépirodalmi és politikai cikkeket ír, évekig tudósítója, munkatársa a magyar hírlapoknak, Szeberényi Andor sokoldalú egyénisége olyan örökség, amihez a család leszármazottjai is hűek maradtak. Andor testvére, Szeberényi Lajos (1820—1875) pesti hírlapírói karrierjét kettétöri a szabadságharc, ő is bujdosni kényszerül. Békéscsabán fogják el, s miután kegyelmet kap, egy időre városunkban marad. 1857-től azonban már Makón, három év múltán pedig Szegeden vállal lelkészi állást. 1864-től Pozsonyban magyar—tót pap. Fia, Szeberényi Lajos (1857— 1922) békéscsabai lelkésztanító. A Szeberényi családfa másik ágának indítója András testvére, a lelkész Szeberényi János (1780—1856). Fiai: János Mihály (1826— 1915) és Gusztáv Adolf. Szeberényi Gusztáv 1816. október 8-án született Ko- chanóczon, a ma Szlovákiához tartozó Trencsén megyében. Tanulmányait a sel- meci lyceumban, Pozsonyban, majd a jénai egyetem teológiai fakultásán folytatja. 1853-ban választják meg Békéscsaba lelkészévé. Fáradhatatlan munkával sikerül rendeznie az egyház zilált pénzügyi viszonyait. Kétszer felújíttatja a nagy, központi templomot, az iskolák számát kilencről huszonnégyre emeli. Befolyásával alakul meg Jamina 4000 hívőjének önálló egyházközsége saját templommal és iskolával. Építő tevékenysége mellett még az irodalomra is futja energiájából: kiadja a nagy tót Agendát, s egy háromnyelvű (tót, magyar, német) kis Ágendát. De ami talán az egyházközség számára a legfontosabb: az ő istentiszteletei nyerik vissza a hívőket a hétköznapok temp- lombajárásának. 1867-től főesperes, s ugyanezen évben adományozza neki a bécsi tudományegyetem a „doctor the- ologie” címet. 1872-ben püspökké emeli kerülete. Püspökként sikerül megsokszoroznia a segélypénztár vagyonát, s ezzel a segélyezettek jutalékát jelentősen emelnie. Bármennyire is a városért és egyházközségéért dolgozik, nem zárkózik be egyházi munkájába. Közéleti tevékenységének első jelentős állomása, amikor 1878-ban munkája elismeréseként a király királyi tanácsossá nevezi ki. 1879-ben országgyűlési képviselővé választják, majd 1890-ben a főrendi ház tagja lesz. De késői a megtiszteltetés, már csak néhány ülésen vehet részt. 1890. augusztus 19-én a hajnali órákban Békéscsabán meghal Szeberényi Gusztáv. Négy fia közül Lajos Zsig- mond főesperes (1859— 1941) szerkesztette és adta ki az Evangélikus Egyházi Szemlét Békéscsabán. Szeberényi Lajos Zsigmond öt fia között találunk vegyészt (a legidősebb fiú, Pál), békéscsabai orvost (János), békéscsabai gimnáziumi tanárt (Lajos), gyógyszerészt (Andor) és Szeberényi Gusztáv (1890—1941) személyében a diakonissza intézet megalapítóját, igazgatóját, a Békéscsabai Evangélikusok Lapja szerkesztőjét. Nos, jelenleg ennyi az, amit a könyvtár helytörténeti adatai alapján a gimnázium előtti tér névadójáról, a Szeberényi családról tudhatunk. Stummer Andrea Baki baki hátán? 400 gyerekcsíny, gyerekszáj, gyerekbáj egy kötetben Millecentenáriumi emlékpark Marketing adatbázis. Az Állami Vagyonügynökség Marketing Adatbázisában tárolt információkhoz ezentúl a nap 24 órájában hozzájuthatnak az érdeklődők. A szolgáltatás idejének kibővítése azt is lehetővé teszi, hogy azok az érdeklődők, akik telefonon kívánnak tájékoztatást kapni az adatokról, ezt a kedvezményes távbeszélő-tarifájú időpontokban tehessék meg. A rendszerhez eddig megközelítően 200 hazai és 40 külföldi felhasználó csatlakozott. A Marketing Adatbázis az Á VÜ és az ÁV Rt. ajánlatán kívül júniustól tartalmazza több felszámoló szervezet kínálatát is. A tartalom tovább bővülhet, hiszen az ÁVÜ bármely szervezettel kész tárgyalni arról, hogy va- gyonkínálata szerepeljen az adatbázisban. Nyári akadémia. Öt szomszédos ország több mint száz magyar pedagógusa részvételével, hétfőn megkezdődött a Bessenyei Nyári Akadémia Nyíregyházán. A nyári akadémiát a határon túli magyar pedagógusok továbbképzésére 1992-től rendezi meg a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola Nyaranta más-más szakos tanárok kapnak meghívást a szabolcsi megye- székhelyre, ahol tökéletesíthetik szalonai felkészültségüket, megismerkedhetnek a tanítás legújabb és legkorszerűbb módszereivel is. Jótékonysági koncert. Az életveszélyessé vált gótikus műemlék, a szikszói református templom megmentése érdekében jótékonysági koncertet adott hétfőn Debrecenben Sass Szilvia Liszt-díjas, érdemes művész. A koncert része volt annak az országos jótékonysági rendezvénysorozatnak, amellyel a jelenleg életveszélyes állapota miatt bezárt református templomot szeretnék megóvni a végső pusztulástól. A kormány és a parlament döntésétől függetlenül Nagykőrös — Kecskeméttel karöltve — megrendezi a ’96-os expóhoz kapcsolódóan tervezett programokat — jelentette ki Kiss János, Nagykőrös polgármestere az MTI munkatársának. Mint mondotta: a város már eddig is jelentős anyagi és szellemi tőkét áldozott a kiállítás mellett zajló események előkészítésére, Kecskeméttel pedig már jóelőre megállapodott, hogy a programok egy részét közösen bonyolítják le. Az eredeti terv szerint Nagykőrös a városcentrumban kialakít egy millecentenáriumi emlékparkot, ahol a történelem neves személyiségeinek szobrai kapnak helyet. A Honfoglaló című alkotás a műteremben már formát is öltött, csupán a bronzba öntésre vár. 1996-ra tervezik egyebek között a nemzetközi zenekari találkozót, a Kárpátmedencei és a nyugat-európai folklórfesztivált, a nemzetközi mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi szakkiállítást, valamint a Nagykőrös a ’48-as huszárok városa elnevezésű különleges programot. Szabadságon vannak a képviselők, az országgyűlési közvetítések hiányának enyhítésére, afféle nyelvi üdítő jégkockaként, érdemes fölidézni komoly parlamenti szónoklatok derűs részleteit — azzal a mottóval, hogy beszélni a T. Házban is nehéz... Aggodalom a termőföld fogyatkozása miatt: — Érdekünk, hogy gyárkémények erdeje helyett búzamezőket lengessen a szél... Felhívás az agrárgazdaság segítésére: — Műtrágyával hóna alá kell nyúlni a vetéseknek... A takarékosság dicsérete: — A pénzügyminiszter úr minden fillérrel a fogát veregeti... Intés a harcias ellenfeleknek: —Annak az ökölnek, amely bennünket fenyeget, szemébe fogunk nézni... Bók a szebbik nemnek: —Szükséges, hogy a nő enyEgy szokatlan tartalmú, műfajú könyv jelent meg a napokban dr. Szilágyi László nyugdíjas egyetemi docens szerkesztésében. Kizárólagos főszereplői és egyben szerzői a gyerekek. Tartalma a gyermeki lélek, érzelem olyan különleges formáinak megnyilvánulásai, melyeket felnőtt fejjel ki sem tudnánk találni. Sajátos logikájuk, észjárásuk nap mint nap csal mosolyt a szülők és nevelők arcára, ám ezek az idő múlásával elfelejtődnek. Nem volt könnyű dolga tehát a szerkesztőnek, aki 400 bájos történetet gyűjtött össze óvónők, pedagógusok, orvosok segítségével. A történetek között több békéscsabai „mű” is szerepel: A könyv anyagának gyűjtéséhez hozzájárult Óregh Éva békéscsabai vezető óvónő és a belvárosi, valamint a Szigligeti úti óvoda óvónői is. Ízelítőül szóljon most a gyerekmondás: he, simogató keze velünk együtt fölemelje bátorító szavát... Bátorítás a harcostársaknak... — Amíg én itt ülök, addig a magunk lábán fogunk állni... Együttérzés a nélkülözőkkel: — Valósággal koldusboton kell tengődniük a szegényeknek... A közöny ostorozása: — Az ilyen dolgok mellett nem lehet homokba dugott fejjek elmenni... Az üres frázisok kritikája: — Mindez nem egyéb, mint egy cifrára mázolt, bérül üres maszlag... Őszinte elismerés: —Meghajtom a miniszter úr előtt az elismerés pálmáit... Sajnálkozás: — A beteg nem akkor megy orvoshoz, amikor még kisebb baja van, hanem amikor már fekvőbeteg... B.ZS. Ferenczy Europress „Ha Dezsőké rosszalkodik, az anyukája dorgálóan néz rá és összeráncolja a homlokát: — Anyuka! Már megint olyan csúnyán áll a szemed és zötyögős a homlokod!” Dömötör János: Emlékforgácsok Kohán Györgyről Kohán György: Aratók 5. Üres rendőrségi bejelentők A hatvanas évek elején az egyik művelődési intézettől kunyerált mikrobuszon tanulmányi kirándulást tettünk Békés megye egyik városába. A visszaindulás előtti gyülekezőt az ott élő művészek egyikének műtermébe beszéltük meg. Már mindannyian ott voltunk, amikor jó félórás késéssel megérkezett Kohán György. Látszott rajta, hogy nem az absztinens korszakában van. A körbe kirakott festményekre mutatva fordult hozzám, aki legközelebb álltam: „Mik ezek?” „Láthatod, Gyurikám, festmények”, válaszoltam, majd jött a kissé furcsa kérdés: „Ki festette, te?” A légkör megfagyott, miután az alkotó is jelen volt, de senki sem szólt egy szót sem. Búcsúztunk és kínos csendben szálltunk be a hazainduló autóbuszba. Vásárhelyi művészkollégái általában tisztelték, szerették. Volt azonban kivétel is. Ez az averzió a két teljesen eltérő egyéniség egymásra hatásából majdnem természetesen alakult így. Kohán György soha egyetlen rossz szót sem mondott ki erről a kollégájáról. „Pusztán” annyit tett meg, hogy ha egy társaságban találkoztak (például szövetségi gyűlés), mindenkinek kezet nyújtott, az illető kivételével. Kohán György magányos vándorként élt, annak ellenére így volt ez, hogy 1949-ben házasságot kötött Nagy Matild- dal. Erről azonban mélyen hallgatott, még az édesanyja is csak halála előtt három hónappal tudta meg, hogy fia házasember, akkor, amikor a feleség nagy beteg férjét Gyulára, a szülői házba elkísérte. Miután házas létére fény derült, említette Fábry Béláné, akinél albérlőként a Szántó Kovács u. 43-ban lakott, hogy most már érti, miért íratott vele alá mindig üres rendőrségi bejelentőt. (Arról, hogy van Budapesten egy Tilda nevű hölgy, aki közel áll hozzá, tudtuk, de azt hittük, a barátnője.) Emellett persze, mint a vándoroknak és hajósoknak, az említett városokban voltak egyéb kapcsolatai is. Ezek azonban nem lehettek egyértelműen kellemesek és harmonikusak, mert a gyengébb nemről alkotott véleménye tömören negatív volt; „János! Jegyezd meg! Minden nő kapható, ki egy szál virágért, ki egy emeletes házért!” Némi enyhítésül jegyeztem meg: „Annál inkább tisztelet a kivételnek.” Olykor e gondolat másik változatát, „illusztrációját” is szóba hozta. Eszerint, ha 10 nő bemegy egy presszóba, melyben „Kemény” Károly és „Pénzes” Pál ül, 9 egészen biztosan az utóbbi asztalához ül le. (Ennek keményebb és filozofi- kusabb változatát Faludy György költő így fogalmazta meg: „A nők pontosan látják rajtad, mennyi pénzed van. Ha nincs, egyszerűen nem számítasz, átnéznek rajtad. Mindegyik, a legrusnyábbak is.” Kohán György édesanyja paraszt származású és mélyen vallásos asszony volt. Értékrendje szerint elégedett volt szabó és asztalos mester fiai életének alakulásával. Gyarapodtak, családot alapítottak. Nem így a legkisebb fiú, György, akinek foglalkozását alig tudta felfogni, csak „rendezetlen helyzetét”, anyagi gondjait látta, tapasztalta. Ebben a gondolatkörben és értékrendben nem nézte jó szemmel az anya György fia elég változatos érzelmi világát, nőkapcsolatait sem. E témájú dorgáló mondatok után vetette oda Kohán György anyjának: „Ugyan anyám, mi az én helyzetem ahhoz képest, hogy a Biblia szerint Salamon királynak négyszáz hitvese és háromszáz ágyasa volt.” (Folytatjuk)