Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-06-07 / 184. szám

ÄIGEBMP­KÖRKÉP 1994. augusztus 6-7., szombat-vasárnap © / Életadó nedű: az anyatej Szoptatási világnap Békéscsabán A pályázatra beérkezett egyik fotó: Kiapadhatatlan a „forrás" akár két csöppségnek is Megható rendezvény szín­helye volt tegnap az MDF Békés Megyei Szervezeté­nek székháza. Egy 1990-ben Firenzében aláírt ENSZ-nyilatkozat sze­rint ugyanis minden év au­gusztus 1-jét a szoptatás vi­lágnapjának jelölték ki. Az ebből az alkalomból szerve­zett kis ünnepségre meglepő­en sok anyuka, apuka és kis­baba érkezett. A gyerekekre az előtérben szakértő kezek vigyáztak, így a felnőttek nyugodtan figyelhettek a te­remben zajló előadásokra. A köszöntő és a békéscsa­bai kórházban forgatott ked­ves kisfilm után a szakembe­rek vették át a szót. Dr. Baukó Attila, a Réthy Pál kórház szülész-nőgyógyásza kezdte a sort néhány praktikus ta­náccsal. Többek között el­mondta azt is hogy, a kórház­ban van egy kórterem, ahol a mamák állandóan együtt tölt­hetik idejüket a gyermekük­kel. Ezt azonban sajnos csak kevesen igénylik, pedig lét­fontosságú lenne ez az első pár nap is a babák életében. Sok érdekes információval szolgált még dr. Kovács Esz­ter fogorvos, dr. Szombati Márta gyermekorvos és Ko- vácsné Komlósi Mariann vé­dőnő is. Mégis talán legérdekesebb a saját tapasztalataikat el­mondó anyukák beszámolója volt. Kovácsné Hajdú Ágnes kisfia légmellel született, így gyermekét az intenzív osztá­lyon ápolták az első 5 napon. O elkeseredés helyett elszán­tan készült arra, hogy ha lehe­tősége lesz rá, mellre tehesse a kisfiát. Megérte: Bálint ma már teljesen egészséges, és mintegy 10 hónapos koráig szopott. Itt hirdették volna ki a vi­lágnapra kiírt pályázat ered­ményét is, azonban a beér­kezett 15 pályamunka mind­egyike annyira jól sikerült, hogy végül is mindenkit kis ajándékkal leptek meg. A védőnők elhatározták, hogy a fotókat és az írásokat könyv formájában meg fog­ják jelentetni, amennyiben találnak ehhez támogatókat. A.Gy. Háromnegyed millió gyűjteménygyarapításra és restaurálásra Pályázatot nyertek a múzeumaink A szülőhely szeretetéból merítettek erőt Bélmegyeren nyolcadszor is­mét megrendezi a helyi vállal­kozók anyagi támogatásával a Bélmegyer-napot az önkor­mányzat. Céljuk elsősorban, hogy a településről elköltözői­teket és a rokonságot évente legalább egy alkalomra visszacsábítsák. Augusztus 13-án az érdeklődőket egész napos vásárral, veterán autók és motorok bemutatójával, lo- vaglási lehetőséggel, a gyere­keket különféle játékokkal várják. A községi ünnep dél­után egy órakor kezdődik a Tisza népi együttes műsorá­val. Ők a Vajdaságból érkez­nek Bélmegyerre. Ezután a he­lyi gyermekegyüttes lép fel. Két órától Hevesi Imre gye­rekprogrammal, háromtól az Old Cowboys countryzenével áll színpadra. A 16 órakor kez­dődő kabaréblokkban közre­működik több fővárosi szí­nész. Lomtalanítás Békéscsabán. Augusztus 7-én és 8-án laká­suk, lépcsőházuk elé tegyék a Vandháti út, Kórház utca, Ár­pád sor, Bajza utca, Sportcsar­nok, Hétvezér utca által hatá­rolt területeken élő emberek feleslegessé vált lomjaikat (ki­véve az építési törmeléket, ve­szélyes hulladékot, állati tete­met, autóroncsot, karosszéria- elemet). Díjmentesen elszál­lítja ezeket a városgazdálko­dási vállalat. Halál a pékségben. A Dugo­nics utcából származó halálhír rázta meg a tótkomlósiakat a minap. Augusztus 3-án éjjel a Nyíri pékségben áramütés áldozata lett egy 19 éves lány, Ö. Gitta mezőkovácsházi lakos, mi­közben a másnapi kifliket sütötte. A rendőrség műszaki szakértők bevonásával foly­tatja a vizsgálatot. Vízihalál. Tegnap délután fél négykor kapták a hírt a gyulai rendőrkapitányságon, hogy a 68 éves Á. M. Gyulán, a Mun­kácsy homokbányatóban lelte halálát. A tó közepén úszott, eltűnt a vízben és mire a partra mentették, már csak a halál beálltát tudták megállapítani. Az ügyben a gyulai rendőrka­pitányság vizsgálatot folytat. „ERŐS VÁRUNK ANYELV” (Illyés Gyula) A Nemzeti Kulturális Alap múzeumi kollégiumának dön­tése alapján 760 ezer forintot kapott megyénk két múzeuma, illetve a megyei múzeumigaz­gatóság. A békéscsabai Mun­kácsy Mihály Múzeum há­romszázezer forintot zászlók, további 150 ezret gyűjtemény- gyarapításra, a békési Jantyik Mátyás Múzeum 160 ezret képvásárlásra, a megyei igaz­gatóság pedig 150 ezret fest­mények restaurálására. Dr. Szabó Ferenc megyei múzeumigazgatót tegnap Al­máskamaráson értük utol, tőlünk értesült a jó hírről. A részletekről kérdeztük. —Nagyon örülök a hímek, öt pályázatot nyújtottunk be, s ezek szerint négyet elfogadtak. A restaurálásra adott összegek­ből már kiállított, valamint kiál­lításra tervezett festményeket, egyesületi zászlókat és dalárdák lobogóit szeretnénk rendbe ho­zatni. A munkát Szegeden, illet­ve Budapesten végeztetjük el, mert múzeumunknak nincs eh­hez szakapparátusa. —Gyűjteménygyarapításra is kaptak pénzt... — Igen, két összeget is, az egyiket képvásárlás címén a békési Jantyik Mátyás Múze­um, a másikat pedig a Mun­kácsy múzeum. Az előbbiből a 130 éve Békésen született Jan­tyik Mátyás több mint húsz grafikáját vásároljuk meg. A leszármazottaktól kerülnek hozzánk a múzeum számára rendkívül fontos rajzok. — A Munkácsy múzeum gyűjteménye mivel gyarap­szik? — Az összeg egy részéből a két világháború közötti és má­sodik világháborús katonai vonatkozású tárgyakat szerzünk be. Nem fegyverek­ről van szó, hanem a katonai hétköznapokhoz tartozó tár­gyakról. A pályázati összeg másik részét irodalmi hagya­tékok vásárlására fordítjuk, a megye irodalmi életének má­sodik vonalába tartozó mun­kákra. Olyan paraszti önélet­írásokra például, amelyek a napi fogyasztású irodalom ré­szei voltak, és népszerűsítet­ték az olvasást az egyszerű emberek körében. Á.Z. (Folytatás az 1. oldalról) mondta, majd okulásul kitért a múlt meghatározó eseményei­re. A falu életének kezdetét az 1844. január 18-án aláírt bérleti szerződés szerinti 80 eleki csa­lád idetelepítése és a hozzájuk csatlakozó dohánykertészek sorsa jelentette — hallottuk. A történelmi visszatekintést követően a vendégek kaptak szót. Többek között nagyra értékelte az évek alatt kialakult kapcsola­tot Herbert Ehrbar, Leimen fő­polgármestere, s építő együtt­működésre számít a jövőben is. A Kitelepítettek Almáskamará- si Baráti Körének vezetője, Adam Strifler megilletődve em­lékezett vissza azokra a napok­ra, amikor 1944-ben egy körle­vél felszólítására lovas kocsi­kon indultak az ismeretlen nyu­gat felé. — Itt az idő és a hely, hogy közösen építsük a jövőt! — hangsúlyozta beszéde végén. Veronika Schimpl. a Kitele­pített Elekiek Baráti Körének vezetője szintén a barátság szá­lainak erősítését szorgalmazta, majd Orbán Árpád Békés és Kovászna megye jó kapcsolatá­ról szólt. Christa Birkenmaier és Magdolna Schneider, a wall- dorfi Kleiderstube vezetői kö­szöntőjük mellett a templom és a település javára összegyűjtött támogatást, valamint az érsek­Az ÁVÜ IT 1994. július 27-ei döntése értelmében a Gyulai Húskombinát Rt. (Gyula) álla­mi tulajdonú részvényeinek ér­tékesítésére mihamarabb pá­lyázatot kell meghirdetni. En­nek megfelelően a részvénytár­saság 50 százalék +1 szavazatot biztosító hányadát nyílt, egyfor­dulós pályázat keretében szak­mai befektetők részére értéke­sítheti az ÁVÜ. A fennmaradó részvénypakettből az ÁVÜ elkülönít 10 százalékot a dolgozók részére, az aktuális vagyonpoli­A mezőhegyesi és a fábiánse- bestyéni verseny után szomba­ton és vasárnap Orosházán ren­dezik meg a területi lovas baj­nokság zárófordulóját. Ma és holnap is 8—18 óra között zajla­nak a különböző számok mintegy 120 lovas és ló részvételével. A tét azért nőtt meg a harmadik fodu- lóban, mert a bajnoki pontok összeadódnak, tehát lényegé­ben minden számban—díjugra­ség adományát nyújtották át. A köszöntő vendégek és a házi­gazdák kölcsönösen ajándékkal lepték meg egymást, illetve a település több célirányos támo­gatást is kapott. Az ünnepi szónokokat a tót- komlósi ifjúsági fúvószenekar játéka követte, amely után Bu­rai Csaba jegyző ismertette a település új címerének és zász­lajának leírását. A jelképeket Kotroczó Pál plébános szentel­te fel, majd dr. Simon Imre, a megyei közgyűlés elnöke átad­ta a címert, ami — mint mondta — a közösségek egybetartozá- sának a szimbóluma az Európá­ba vezető úton. A délelőtt egyik fénypontja a díszpolgári címek átadása volt, amelyet tízen (eb­ből négy német állampolgár) vehettek át az önzetlen munká­jukért. Ezt követően köszöntöt­ték Kuti Sándornét, a legidő­sebb és Mázán Adámot, a falu legfiatalabb lakosát. Ebéd után az iskolában helytörténeti, kép­ző- és népművészeti kiállítást tekinthettek meg a résztvevők. Délután Gyulai Endre szeged- csanádi megyéspüspök fel­szentelte a felújított katolikus templomot, majd a temetőben megkoszorúzták Leimeter Jó­zsef plébános sírját. Végül kul­turális program és utcabál zár­ta a jeles évfordulót. H. M. tikai irányelvek keretei között történő versenyen kívüli ked­vezményes tulajdonszerzésre. A pályázat beadásának határideje: a megjelenéstől számított 45 nap. Az Állami Vagyonügynökség a Gyulai Húskombinátot 1992. december 31-ével alakította részvénytársasággá. A nyilvá­nos privatizációs pályázati ki­írás — többek között -— a nagy hagyományokkal rendelkező Gyulai Húskombinát Rt. továb­bi sikeres működését, illetve po­zíciójának javulását célozza. tás, fogathajtás, galopp és ügető— most dől el, hogy kié lesz abajno- ki cím, ki Csongrád—Békés megye legjobbja? Alighogy le­zajlik a bogárzói pályán a hét végi viadal, máris készülnek a hasonlóan nagyszabású augusz­tus 20-ai lovasnapokra, amelynek több apropója mellett az egyik: ezzel az eseménnyel is tiszteleg­nek a város újjátelepítésének 250. évfordulóján. AVU-döntés a Gyulai Húskombinátról Területi bajnoki pontokért a lovasok A magyar gazdaság helyzete az expénzügyminiszter és a kormányonlévő szerint A kevermesiek felfüggesztették a demonstrációt Tegnap este 7 órakor a kever- mesi kisrészvényesek a követ­kező nyilatkozatot juttatták el szerkesztőségünkbe: Kevermesen 224 órája de­monstrálunk a Keve-COOP Rt. exvezérigazgatója ellen, követelve, hogy jogos tulajdo­nunkat azonnal adja át nekünk, illetve demokratiku­san megválasztott vezetőnk­nek, Kotroczó Józsefnek. Cé­lunk a további vagyonvesztés megakadályozása. Legújabb perdöntő bizonyí­tékunk a részvényeladás mani­pulációjára a következő: A 100 millió forint értékű részvényt jogtalanul az oros­házi Dózsa Rt.-nek és az oros­házi Kemál Kft.-nek értékesí­tették fele-fele arányban. Ezáltal a jogtalan részvény­szavazatokkal Farkas úr saját magát tette jogfolytonossá. A kisrészvényesek utánanéztek megbízott ügyvédjük által az orosházi Kemál Kft. alapításá­nak és működésének. Kiderült, hogy a Kemál Kft.-t 1 millió forint alaptőkével létesítették, melynek 90 százaléka az oros- háziDózsaRt.-é, míg 10 száza­léka a kevermesi Keve-COOP Rt.-é. Ügyvezetője, dr. Jusztin Miklós Orosháza, Károlyi ut­ca 23. szám alatti lakos. A tár­saságnak árbevétele, tevé­kenysége nem volt. Ennek alapján bebizonyosodott feke- tén-fehéren, hogy egy fiktíven működő, ördögi körben össze­fonódó társaságról van szó, melynek tagja Farkas Béla, ki ezáltal biztosítani akarta az el­következő évekre hatalmát. Ezt a tényt egyeztettük a Belügy, az Igazságügy-, a Pénzügy- és a Földművelésü­gyi Minisztériummal, vala­mint a Miniszterelnöki Hiva­tallal. Bízva intézkedéseik ha­tékonyságában, a kevermesi kisrészvényesek demonstráci­ójukat 1994. augusztus 5-én 19 órakor felfüggesztik. Egyben bejelentik, hogy 1994. augusz­tus 8-ától minden nap 17 órá­tól rendkívüli nyilvános igaz­gató tanácsot hívnak össze. Az igazgató tanács értékeli a ha­tóságok vizsgálatának ered­ményét, illetve tájékoztatást ad a hírközlő szerveknek. Kotroczó József, az igazgató TANÁCS ELNÖKE ÉS A DEMONSTRÁLOK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom