Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-01 / 179. szám
kRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEZŐHEGYES ÉS KÖRNYÉKE 1994. augusztus 1., hétfő A fedett lovarda felújítás után, kilőtt ablakokkal Hírek Biztos a jó termés. A ménesbirtok országos viszonylatban a második, a me- zőhegyesi cukorgyár körzetében pedig az első legnagyobb répatermelő. Az idén 720 hektáron termelnek Mezőhegyesen cukorrépát, ennek jelenleg 40 százalékát öntözik. Az apátfalvi csatorna elkészülte után (várhatóan már augusztusban) az öntözött terület aránya eléri a 80 százalékot. Bevert ablakok. Július 22-ére, az ODB kezdetére befejezték a fedett lovarda külső tatarozását. Valakiknek nagyon bánthatta a szemét a megszépült épület: az egyelőre ismeretlen tettesek a lovarda valamennyi üvegablakát beverték. Tetten érték. Egy nyolcvannyolcas majori lakos a közelmúltban megbontotta a hatvanon ménes tetőszerkezetét, a helyszínről 40 db palát el is szállított. A rendőrség az elkövetőt tetten.érte, a lopott építőanyagot lefoglalta. Őrizni fogják. Kicserélik a fedett lovarda elavult ablakkereteit; a nyílászárókba üveg helyett (be)törésbiztos plexi kerül. A lovardán kívül a ménesparancsnoki épületnek, a Nonius Hotelnak és a verseny- istállónak a felújítását is tervezik. Az rt. vezetősége fontolgatja, a két diadalív közötti „udvar” zárhatóvá tételét, a központi épületek éjszakai őrzését. Az oldalt írta és szerkesztette Ménesi György. Telefon és fax: Battonya, 310. Fotó: Kovács Erzsébet Búzából több mint 6 tonna termett hektáronként Nem okoz gondot az értékesítés A központi gépüzem udvarán katonás rendben sorakoznak a Ménesbirtok Rt. kombájnjai. A látványból arra lehet következtetni, hogy Mezőhegyesen befejeződött az aratás. — A legnagyobb nyári munkával július 22-én végeztünk — mondja dr. Kru- zsitz Pál vezérigazgató-helyettes. — Mintegy 4500 hektár őszi búzát, 800 hektár árpát és 300 hektár szárazborsót takarítottunk be. A búza aratását megelőző tíz napban közel 40 fokos volt a hőség, a szemek megszorultak. Megítélésem szerint ez 5-10 mázsa veszteséget jelent hektáronként. Ennek ellenére a búzatermésünk átlaga eléri hat, hat és fél tonnát. S ehhez még tudni kell, hogy tavaly több táblában a búza számára kedvezőtlen előve- teményt termeltünk. Gyakorlatilag nem a fajták, nem az alkalmazott technológia, henem egyedül az elővetemény differenciálta a termésátlagot. —A minőség? — Az idén gyengébb osztályba sorolták a búzáinkat, mint a korábbi években. Ennek két oka van. Az egyik az aratás előtti tíznapos hőség. A másik az, hogy az ország mal- mibúza-szükséglete csak egy- harmad része a megtermelt mennyiségnek. Érthető, ha a malmok a legjobb minőségű búzát kívánják beszerezni, hiszen a lisztpiacon ők is versengenek egymással. Közülük az fog talpon maradni, aki garantálni tudja az azonosan jó minőségű lisztet. — Okoz-e gondot az értékesítés? — Mi a Csongrád Megyei Gabonaipari Vállalatot kerestük meg, értékesítésre nekik ajánlottuk fel a teljes malmibúza-termésünket. Kezdeményezésünket örömmel fogadták, hiszen nekik azonos minőségben, nagy volumenben kell a búza. Ezt az igényüket a kisgazdaságok nem tudják teljesíteni. A malom ugyanis nem önthet fel négy-öt óránként különböző minőségű búzát, hiszen a vevő öt hónap múlva is a megszokott minőségű lisztet szeretné megvásárolni. Végül is: a mi búzánk jobb az oszágos átlagnál, az eddig bevizsgált tételek mindegyike elérte a „B” minősítést. Ez annak tudható be, hogy átlagban 120-140 kg nitrogént juttattunk ki három egyenlő adagban a földjeinkre. A fehérjék képződéséhez ugyanis elengedhetetlenül szükség van nitrogénre. Ahol ezt a fontos tápanyagot „megspórolták”, ott törvényszerűen gyengébb a búza minősége. Aratás után a szalmabetakarítás és a tarlóhántás a legfontosabb munka. Képünk a 46-os major melletti táblán készült. Kószó István markológépével felrakja a körbálákat a Kovács István által vezetett szállítójárműre Nincs élővizük, mégis öntöznek Három hónap alatt elkészült a beruházás első része Miben látja a 3 ezer hektáros öntözésfejlesztési beruházás jelentőségét a vízgyügyi szakember? — ezt kérdeztük dr. Czecze Lajostól, a Dél-Békés Megyei Vízgazdálkodási Társulat igazgatójától július 25-én, az első ütem átadásakor. — A Ménesbirtok Rt.-vei és más parti birtokosokkal közösen elértük, hogy víz jusson erre a területre. Ez azért óriási dolog, mert társulatunk 182 ezer hektáros területén nincs élővíz. A Száraz-éri, illetve az apátfalvi rendszeren keresztül ezentúl el tudjuk látni öntözővízzel a részvénytársaságot és a többi parti birtokost is. — A beruházás első ütemét önök tartották kézben. — Igen. A konkrét kivitelezést azonban a Bauer cég, a Viliszer Bt. és a Hydrocoop Kft. végezte. Munkájukat nagyon jól összehangolták. Az április 18-ai kezdéstől a mai napig bő három hónap telt el, s íme elkészültünk az első ütemmel. Zárójelentés A ’70-es évek végén szakdolgozatom írásakor szembesültem a megdöbbentő adattal: a századforduló Magyarországán több mint 3 ezer lap jelent meg. Mi meg — ugye, nem csal az emlékezetem? — akkoriban előfizethettünk a Népszabadságra és annak országos vagy megyei változataira. S ezzel kifújt. Legfeljebb maradt a Szabad Európa és az Amerika Hangja, később a Beszélő. Istenem! De nagyot változott azóta a világ! Meg azelőtt is, hiszen az országtest kétharmadát Trianonban amputálták. Ha innen nézem, ma csak ezervalahány újság kell ahhoz, hogy elérjük (talán már el is értük) az első világháború előtti szintet. Csakhogy! Ki tudja, mivel töltötték meg szerkesztő uraimék a hajdan volt helyi lapokat? Meglehet, hirdetésekkel. És most? Most sajnos pang a gazdaság, kevés fizetett anyag lát napvilágot a helyi hírharsonákban. Kár, nagy kár. A hirdetések ugyanis— közhely, mégis leírom — igazi kordokumentumok. Mit kap ezek helyett a századvég olvasójaés... az utókor? Tessék csak kinyitni és átlapozni a vidéken megjelenő kiadványok némelyikét! Jó, jó, tudom: Önöket senki sem kényszerítheti arra, hogy íráskényszerrel megvert magamutogatók, uborkafa- mászó akamokok lelki nyavalyáinak analizálásával bajlódjanak. De azért megpróbálhatják! Lefogadom, e szavakkal adják tovább az újságnak álcázott zárójelentés-gyűjteményt: , ,Kár, hogy kevés benne a hirdetés! ” tv A takarékosság pénzt szül Számítógéppel, hatékonyabban A városgazdálkodási szervezet és annak vezetője, Roczkov Frigyes kezdettől fogva takarékos energiafelhasználásra ösztönözte az intézményeket és a helyi lakosságot. De vajon a kérésen, a meggyőzésen túl, tudnak-e konkrét segítséget adni az érintetteknek? — Örömmel mondhatom: igen!.— válaszolja Roczkov úr. — Az Energiagazdálkodási Rt. jóvoltából térítésmentesen jutottunk hozzá egy számítógépes programhoz. A program készítői elsősorban az ön- kormányzatokat és az önkormányzati intézményeket kívánták segíteni a hatékonyabb energiafelhasználásban. Számítógépeinkkel ezentúl dokumentálni tudjuk az energiafelhasználásokat, sőt ellenőrzésre, hibafeltárásra is van lehetőségünk. A program alkalmazásával települési szintű információk birtokába juthatunk, így — megfelelő adatbázis esetén — az eddigieknél lényegesen könnyebben készíthetők el a kalkulációk, a különböző összevetések. — Ezek szerint gépre kell vinniük a felhasználók adatait. — Igen. A napokban kezdjük meg a tevékenységi körünkhöz tartozó energetikai adatbázisok összeállítását. A program kipróbálása után más települési önkormányzatoknak is felajánljuk e szolgáltatást. Előzetes tájékozódásunk szerint lenne rá igény. — Ne haragudjék a megjegyzésemért: a számítógép sok helyen csak státuszszimbólum. — A várható áremelések miatt egyre nagyobb gondot kell fordítanunk az energiafelhasználásra. A takarékosságot célzó fejlesztésre fordított pénz hamarosan megtérül. Roczkov Frigyes: „A programot az igényeknek megfelelően továbbfejlesztik" Történet a megmentett platánról Az aszályos időjárás miatt a városellátó szervezet munkásai rendszeresen öntözik a facsemetéket és a virágágyásokat. — Szeretnénk, ha a példánkon felbuzdulva a lakosság is megtenne mindent a zöldterületek és a dísznövényzet védelméért. Elszomorító, amikor látjuk az oktalan rongálásokat — mondják az irodán. A lajtos kocsit a Csekonics- parkban érjük utol. Vezetője, Mitykó József a következőket mondja: — Ez az öreg szippantós IFA akkor került a tanácshoz, amikor én: 13 évvel ezelőtt. Volt időnk összeszokni. Alkalmassá tettük a locsolásra, kialakítottuk rajta ezt a csatlakozót a slagnak. Szükség esetén ide egy „tányért” is fel lehetne szerelni, s akkor az úttestet és a füves területeket is gyönyörű szépen tudnánk locsolni. — Gyönyörű szépen locsolni? Ennyire szereti, amit csinál? — Jaj, nagyon. Annak idején azért szálltam le a buszról (addig ugyanis azt vezettem), hogy közelebb legyek a családomhoz, a lakásomhoz. Sikerek? Nézze, él itt minden csemete, pedig azt a kettőt nagyon nehéz volt megmentenünk. Kollégám, Nagy György János most is jócskán engedett vizet a tövükhöz. Erről jut eszembe: a jó multkorában csőtörés miatt az OTP előtt a vizeseknek ki kellett emelniük egy platánfát. Megkértem őket, hogy vigyázva tegyék, nagy földlabdával. Meg lehet nézni: a nyár kellős közepén átültetett platánfa gyönyörű szépen él és virul. Pótolni kell az elmaradt égi áldást A „fémipari” Jó eredménnyel zárta az első félévet a Mezőhegyesi Fémipari Szövetkezet. — Az árbevételünk meghaladja az 58 millió forintot — mondja Kovács József elnök. — S ami a lényeg: ebben benne rejlik egy 6 milliós nyereség. Továbbra is megvan a 10 százalék körüli eredményességi rátánk. Ráadásul bízhatunk abban, hogy most is igazolódik: a második félév jobb eredményeket hoz, mint az első. Új termékünk a nyilvános telefonokban használatos zsinórvédő tömlő. A tervezett 120- 130 ezer darabnak a felét már legyártottuk. — Korábbi beszélgetéséből tudom, nagy fantáhelyzete stabil ziát látnak ebben a termékben. — Igen. Itthon készpénzért tudjuk értékesíteni, ezenkívül hamarosan megjelenünk vele a francia piacon. —Egy ilyen „off'enzivóhoz" pénz kell. — Van mindig a számlánkon, jut belőle import anyagokra is. —És bélfejlesztésre? — Arra is, természetesen. Ebben az évben a bruttókeresetek várhatóan 27 százalékkal fognak nőni. Tagságunknak további jelentős jövedelme származik a vagyoni hozzájárulás kamataiból és az osztalékokból. Az előbbit 100, az utóbbit 20 százalékban határoztuk meg.
