Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-26 / 201. szám

A lapunk terjesztését végző ügynökség reklámfigurája, a gyulai Rőfös Udvarban Hírek Valóban segítenek. Lökösházári a beiskolázási tá­mogatásokról döntött a képvi­selő-testület szociális bizott­sága. Az általános iskolások 1500, a középiskolások 3000, a felsőfokú tanintézetek hall­gatói pedig 5000 forint beis­kolázási segélyt kaphatnak. A lökösházi általános iskolások az idén is ingyen juthatnak tankönyveikhez, s vala­mennyien térítés nélkül kap­nak tízórait. Válás eleki módra? Hétfőn 18 órakor ülésezik az eleki képviselő-testület. A szervezeti és működési sza­bályzat, valamint az ügyrend módosítása sem jelentéktelen feladat, ám a legnagyobb fi­gyelmet érdemlő — s Békés megye egésze számára is érde­kes — napirendi pont egy válá­si kísérlet lesz. Azt tervezik Eleken, hogy kivonulnak a Bé­kés Megyei Vízművek Rt.- ből, ugyanis sokallják a cég által kalkulált vízdíjat. A testületnek mindenképpen el­határozásra kell jutnia, mert a kilépési szándékot négy hó­nappal a tervezett kilépés — december 31. — előtt kell kö­zölniük az rt.-vel. Az oldalt Baracsi Magdolna és Kiss A. János írta, Kiss A. János szerkesztette. A fotókat Kovács Erzsébet és Such Tamás készítette. Telefon: (66) 450-450.-------------------------------------------1 GYULA ÉS KÖRNYÉKE S choltz a gyulai Parkban Scholtz Endre festőművész­nek nem kell a szomszédba mennie egy kis ötletességért, ha a közönség meghökkenté- sére készül. Még az olyan, lát­szólag szokványos kiállításai­ra is érdemes odafigyel­ni, mint amely a napokban nyílt meg a gyulai Park Szál­lóban. — A nyarat végre megtalált múzsámmal, Angélával az Isztriái félszigeten és a tokaji alkotótáborban töltöttem — mondta Scholtz Endre. — A most kiállított képek e két helyszín és a Körösök vidéké­nek hangulatát tükrözik. A Új körzetet kapott lapunk egyik gyulai kézbesítője, s a régi körzet lakói közül többen is felkeresték az ügynökséget: hadd maradjon továbbra is ná­luk Konyecsni Róbert. — Kollégám bevonult katoná­nak, nekem eddig egy kisebb körzetem volt, most legalább egy évre átvehettem az övét — mondta a 22 éves fiatalember. —Az új körzetemben 340előfi­zető van. Harmadik napja járom az új területet, alig van már „ho­mályos pontom”, s ha hibázom is egy-két esetben, a szerződés szerinti kihordási időre—nyolc óráig — mindenkinél ott a lap. Ehhez négykor kelek, s általá­mediterrán vidék megfestése amúgy is vissza-visszatérő té­mám. Alapvetően impresszio­nista képekről van szó. Terve­zem azt is, hogy kiállítást ho­zok tető alá valahol Békés me­gyében horvát és magyar fes­tők dalmát tengerpartot ábrá­zoló képeiből. Zeljko Skálá­méra — Belgrádból mostaná­ban Horvátországba átte­lepült, Szerbiában viszont szerbnek számító — térké­pészprofesszor, mellesleg ki­váló festő azt ajánlotta, hogy horvát témájú képeimet béke­misszióként utaztassam végig Európán. ban fél nyolcra végzek a mun­kával. Az előző is jó körzet volt emberi oldalát nézve. Minden­kinek szóltam, hogy új kézbesí­tőjük lesz. Összeszoktunk már az előfizetőkkel. —Miként lett kézbesítő? — Sok mindenhez értek, de szakképesítésem nem nagyon van. Itt emberekkel és pénzzel is bánni kell, a munka nagy figyel­met igényel. Könnyen kapcso­latot teremtettem az emberek­kel, tudom, hogy kihez miként kell szólni, ráérzek az emberek mindennapi problémáira. Konyecsni Róbert valóságos egyéniség, a város ifjúsága főként Konyak (márka)néven ismeri. Ha Scholtz Endre festőművész horváthországi képeivel euró­pai körutazásra készül —Állított már ki Gyulán? — Klubjelleggel igen, a húskombinátban, a Kövizig- nél és a kórházban. A szálloda határeset kiállítási helyszín­ként, de az üzemeltető cég ve­zérigazgatója, Hupuczi László kérését szívesen teljesítettem, hiszen részvénytársasága rég­ről támogatja tevékenysége­met. Azt se bánom, ha kiolvas­ható belőle a másik szándé­kom: Békéscsabát és Gyulát — hogy nagyképűen fogal­mazzak — igyekszem „össze- békíteni”. A kiállítást pedig másik támogatóm, a békéscsa­bai Hunorg igazgatója, Tóth Erzsébet nyitotta meg. A kiállítás augusztus 31-ig tekinthető meg. A 35 éves, Apcról származó művész 26 éve a megyeszékhely lakója. Nem tudni, dicsekedett vagy panaszkodott, amikor meg­említette, hogy már lopják a képeit — némely olaszok. Földrajz—rajz szakos tanár, ősztől ismét tanít majd a bé­késcsabai katolikus általános iskolában, s órákat ad Mu- ronyban is. Az olvasók szerelték volna, ha marad éppen nem újságot kézbesít, ak­kor szerkeszt. Az ő gondozásá­ban jelent meg Gyulán egy szó­kimondó, alternatív, alkalmi ki­advány négy száma, illetve en­nek folyománya, a Gyulai kol­bász, melynek második változata a közeljövőben lát napvilágot A kép elme: Mediterrán hangulat Konyak, meglepetésekkel 1994. augusztus 26., péntek Ami jó a cipésznek, az nem jó a szabónak A Gyulai Munkaügyi Bíróság sűrűn láto­gatott intézmény lett a mai világban. Egy­re nő azok száma, akik vélt vagy valós sérelmeikkel az igazságszolgáltatáshoz fordulnak. Persze egy az igazság, de ezer az arca. Nem volt ez másképpen akkor sem, amikor a közelmúltban egy frissen kinevezett igazgató-főrendező minden áron meg akarta mutatni, hogy ő bizony gatyába rázza a gondjaira bízott társulatot. Csakhogy a kis közösség rövid idő múlva szembefordult az új direktorral, aki mindezek mellé, még éles ellentétbe került az intézet egy másik hatalmasságával is. A helyzet végül úgy elmérgesedett, hogy az igazgatónak mennie kellett. Am ő nem adta föl, perre vitte a dolgot, döntsön az ügyben a bíróság. A hivatal el is kezdte a tanúk meghallgatását, ahol végre mindkét fél szemtől-szemben elmondhatta a véleményét. (Korábban a beosztottak ezt inkább elhallgatták az esetle­ges megtorlástól félve.) Csakhogy a vélemény kétféle természetű. Ritkábban tárgyilagos és tényszerű, de annál gyakrabban személyes érzelmekből táplálkozó. Volt munkatársak és barátok (?!) rótták fel hajdani főnöküknek pökhendiségét, rossz vezetési stílusát és a vezetői jogokkal való visszaélését. Mások azonban ráter­mettnek, határozottnak és helyzethez illőnek tartották ugyanezt a magatartást. Az egyik ember sokallta a reá bízott feladatot, a másik kevesellte. Volt, aki felív élni vélte, más bukni látta az intézményt. Megannyi szubjektív, nehezen mérhető állítás. Persze, ahogy mondani szokás, nem zörög a haraszt... Mindeneset­re a bíróság csak objektív tények ellenében tud objektív ítéletet hozni. Ezt kívánja meg az igazság, aminek — mint tudjuk—ezer arca vau A gyulai nyugdíjasokért Az Idősek Világnapján, októ­ber elsején gazdag programot szervez a város nyugdíjasai ré­szére a Gyulai Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete. Dr. Tokaji Ferenc országgyűlési képviselő tájékoztatója mel­lett ingyenes orvosi tanács­adás lesz a művelődési ház­ban. Többek között nótás, nép­dalos délutánt is szerveznek Gyula 8 ezer nyugdíjasának örömére. Az egyesület 1500— 2000 nyugdíjassal tart közvet­len kapcsolatot — tudtuk meg Varga Andrástól, az egyesület elnökétől, aki elmondta, hogy minden szerdán, 10 és 12 között ingyenes jogi tanácsadást bizto­sítanak az Esze Tamás utcában. Korán az AIDS ellen Hallhattak már róla, Gyuláról indult a Békés megyei AIDS- esek megsegítésére létreho­zott alapítvány gondolata. Dr. Kovács József dr. Pocsay Gá­borral alapítványtevőként vállalt részt e folyamatból. — Amikor hosszas előké­szítés után rászántuk magun­kat erre az elhatározásra, ép­pen a választás előtti időket éltük — mondja dr. Kovács József. — Többen azt gondol­ták, hogy kampányfogásról le­het szó. A választásokon túl vagyunk, az alapítvány pedig csendben működik tovább, re­mélhetően cáfolva a hiedel­meket. A megyében is megje­lentek a kimutatott betegek, s a járulékos problémák is. A be­tegséggel járó gondokat csírá­jukban kellene elfojtani, a baj­bajutottakon, családjukon pe­dig segíteni indokolt. Ez adja, adta az alapítvány aktualitá­sát, a cselekvés halaszthatat­lanságát. Az a célunk, hogy a társadalom ne féljen a felis­mert betegségtől: amiről tu­dunk, az ellen már tehetünk valamit. Az országba behurcolt betegségről van szó, mely vét­len embereket sújt. Reméljük, hogy alapítványunkat magán- személyek és szervezetek egya­ránt támogatják majd — csak így tudunk magunk is segíteni. A tanítás és a művészet Rozó, a Koszta Rozáliát halála után — a tőle tavaly megtagadott dísz­polgári cím helyett — Kiváló polgárnak választotta a gyulai képviselő-testület. Képzőmű­A posztumusz kitüntetett kiváló vészeti főiskolai tanulmányait Budapesten, majd Leningrád- ban folytatta. Sajátos látás­módja, egyéni stílusa a magyar festészet jellegzetes alakjává avatta. Az Alföld festőjének tekint­hetjük, származása, élményvi­lága is a magyar parasztságban keresendő. Gyulához a leg­közvetlenebbül kötődő mű­vész volt: nem csupán azért, mert a város, Gyulavári, Ajtós­falva, a Gyula környéki Körös­vidék, a tanyavilág jelent meg képein, hanem lokálpatriotiz­musa okán is. Termékeny festői tevé­kenysége mellett kiállításokat szervezett, szakkört vezetett, ifjakat avatott be a képzőmű­vészet rejtelmeibe. Egyszó­val: a városban élt. Gyula Kiváló polgára lett Oláhné Keresztessy Éva álta­lános iskolai tanárnő is. Csak­nem negyven esztendőn át ta­nított az óvónőképzőben, Nagy taps köszöntötte a sokak által szeretett tanárnőt majd a gyulai 3. számú, illetve az 1. számú általános iskolá­ban. Rajztanári tevékenysége bizonyára mély nyomot ha­gyott a gyulai polgárok látás­kultúrájának fejlődésében. Ehhez eszközként kifinomult és gazdag festői munkásságát is felhasználta, lelkének, gon­dolkodásának hű lenyomatai­ként. Igen jelentős érdemei vannak abban is, hogy immár huszonöt éve Gyulán — máig megújulni képes szerveződés­ként — létrejött a Pedagógus Művésztelep. Termékenysé­ge egyik forrásaként a népmű­vészet szeretetét jelölhetjük meg, talán nem tekinthető vé­letlennek, hogy felkérték a vá­rosi szakkör vezetésére is. Szerénysége az évek során szeretetet, közmegbecsülést termett számára. A teljes Lindeisz Ferenc Kiváló pol­gárrá választása Gyulán sen­kit sem lepett meg. Diákként és tanárként Gyulához kötő­dött, 1956-os tevékenysége miatt néhány évig Dobozon kellett élnie. A Karácsonyi Já­nos Gimnáziumból került az egyetemre, ahonnan matema­tika—fizika szakosként az ál­lamosított jogutódba, az Erkel Ferenc Gimnáziumba tért vissza — tanítani. Példája, csendes kisugárzása sokakat indított el a természettudomá­nyos pályán. S ami ennél is nagyobb eredmény: szakmai igényessége, legendás preci­zitása ellenére sem „szakbar­bárokat” nevelt: teljes életet élő embereket. A város polgá­rai számára az is a nyilvánva­lóságok közé tartozik^ hogy 1984-es nyugállományba vo­életért A kitüntetést a polgár- mester adta át a vár előtti téren nulása óta is aktívan tanít. Két éve.önkormányzati biztosként irányította az ^llami és az egy­házi gimnázium szétválasztá­sát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom