Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-25 / 200. szám

a 1994. augusztus 25., csütörtök NAGYVILÁG iüÉKÉSMEGYEI HÍRLAP A román-magyar alapszerződésről Nem sokáig élvezhette a bűnüldözési törvény képvi­selőházi elfogadása fölött ér­zett diadalát Bili Clinton ame­rikai elnök: a tervezet egyelőre zátonyra futott a szenátusban. A tervezetet mind a képviselő- ' ház, mind a szenátus már ko­rábban elfogadta, de két eltérő változatban: következéskép­pen a törvény egyeztető bizott­ság elé került. A testület által kidolgozott kompromisszu­mos változatot a képviselőház ádáz küzdelem és kemény lobbyzás árán, a középutas re­publikánusok segítségével — de ötvennyolc demokrata párti szavazat ellenében — elfo­gadta. Most a republikánus szenátorok makacsolták meg magukat, és kedden tizenhá­rom módosító indítványt ter­jesztettek be. A Fehér Ház kö­zölte, hogy szó sem lehet vál­toztatásról, mert akkor a terve­zetet ismét vissza kellene kül­deni a képviselőháznak jóvá­hagyás végett. Az amerikai kormány véleménye szerint Pakisztán és India egyaránt képes arra, hogy viszonylag rövid időn belül atombombát szereljen össze. Egy névtelenül nyilat­kozó tisztségviselő annak kap­csán fejtette ki a washingtoni álláspontot, hogy Navaz Sarif volt pakisztáni miniszterelnök közölte: országa rendelkezik nukleáris fegyverrel. Bejelen­tését a mostani kormány szóvi­vője azonnal cáfolta. Az ame­rikai illetékes is úgy véleke­dett, hogy a volt kormányfő közlését bizonyára hatalmi belharcok gerjesztették. A román—magyar viszonyról és a két ország közötti alapszer­ződés előkészítéséről folytatott „részletekbe menő, érdekes és rendkívül nyűt” megbeszélést Teodor Melescanu román külügyminiszter a Román Nemzeti Egységpárt küldöttsé­gével — közölte tegnapi sajtó- értekezletén Mircea Geoana, a román külügyminisztérium szóvivője. A találkozóra a par­lamentben képviselt politikai pártokkal szokásos megbeszé­lések keretében került sor, mon­dotta a szóvivő, aki szerint a megbeszélésnek időszerűséget adott Teodor Melescanu szep­tember 5-re ten/ezett budapesti látogatása is. Áttekintették Ro­mánia kapcsolatait más szom­szédos országokkal is. Mircea Geoana közlése sze­rint Gheorghe Funar pártját a megbeszélésen loan Gavra és Valér Suian alelnökök képvi­selték. A tanácskozás a szerző­dés két sarkalatos kitételéről, a határok sérthetetlenségéről és a kisebbségi jogok biztosításá­ról folyt. Az RMDSZ autonó­mia-törekvései nem kerültek szóba a találkozón — mondot­ta Mircea Geoana, aki nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a külügyminiszter más jelentős politikai pártokkal is tanácskozzék azokról a kérdé­sekről, amelyeket az RNEP- vezetőkkel ezúttal érintett. A szóvivő nem szólt külön arról a körülményről, hogy a találko­zóra közvetlenül Funar pártjá­nak a kormányba történt hiva­talos belépése után került sor. Az RNEP a maga részéről a Melescanuval lezajlott talál­kozóról kiadott közleményben leszögezi, hogy a román— magyar alapszerződésnek vé­leménye szerint tartalmaznia kell a határok sérthetetlensé­gére vonatkozó ünnepélyes kötelezettségvállalást és an­nak kinyilvánítását, hogy nin­csenek területi követelések. Az RNEP szerint egy alapszer­ződés lehetővé teszi majd mindkét fél arra irányuló aka­ratának megerősítését, hogy biztosítják a nemzeti kisebb­ségekhez tartozó személyek jogait Romániában, illetve Magyarországon „az általáno­san elfogadott európai és nem­zetközi normák szintjén”, amennyiben (a kisebbségek­hez tartozó személyek) „ki­nyilvánítják feltétlen lojalitá­sukat ama állam iránt, amely­nek polgárai és amelynek területén élnek”. Iskolaügyek a szlovák parlamentben A szlovák parlament a szerdai lapok híradása szerint kedden jóváhagyta az iskolákról szóló törvény azon módosítását, amely a gyakorlatban törvé­nyesíti a más országokkal kö­tött kulturális egyezmények nyomán létrehozott kétnyelvű iskolákat és osztályokat. A vitában Vladimír Meciar volt kormányfő Demokratikus Szlovákiáért Mozgalmának (HZDS) képviselői megpró­bálták keresztülvinni, hogy a kétnyelvű iskolákban az ál­lamnyelv oktatásán kívül bi­zonyos tantárgyakat kizárólag szlovák nyelven taníthassa­nak, továbbá csakis olyan mér­tékű lehessen az anyanyelvi oktatás, amely elősegíti az il­lető nemzeti kisebbség fejlő­dését (e mértéket az illetékes minisztérium határozná meg). A Duray Miklós vezette Együttélés képviselői mindkét indítványt alkotmányellenes­nek minősítették, s ezeket a parlament végül nem is fogad­ta el. A 37. ülésszakba ékelt rend­kívüli ülésén a szlovák parla­ment jóváhagyta azt a törvényt is, amely—a Meciar-kormány- zat idején kiadott kormányren­delettel ellentétben — visszaál­lítja a tankönyvek kölcsönzésé­nek ingyenességét. Az ingye­nesség csakis a kötelező tantár­gyak tankönyveire vonatkozik — azaz a drágább, külföldi tan­könyvekre nem. Kérdőjelek Kinek jeleznek a sorompók? Kubában immár 35 éves a kommunizmusba torkollt forra­dalom, amely alkalmasint utolsó éveit éli? Ennek talán egyik jele az, hogy Castro elől eddig több, mint egy millió kubai vándorolt az Egyesült Államokba, s most további százezrek mennének — ha tudnának. Ebben -— sajátos módon — ezúttal nem a karib-téngeri szigetállam gátolja őket, amely most sokféle okból parttalanná tenné az emigrációt, hanem a világ legnagyobb demokráciája. Miért? Washington — kézenfekvő politikai meggon­dolásokból — az elmúlt napokig menedékjogot adott minden kubainak, aki eljutott az amerikai partokra. Akkor is azt tette —- 1980-ban —, amikor Fidel Castro úgy csillapította le a robbanással fenyegető belső nyugtalansá­got, hogy százezernél több polgárát engedte Amerikába hajózni. Köztük eltávozott Kubából sok közveszélyes bűnöző és elmebeteg is — akik azóta is dollár tízmilliókba kerülnek az amerikai adófizetőknek. Most hasonló nép- vándorlástól tart, hasonló következményekkel Bili Clin­ton, s ezért „húzta le a rolót” ? Vagy arra számítanak, hogy Castro rendszere az elvesztett moszkvai támogatás híján amúgy is megbukik—akkor pedig minek tovább csalogat­ni az embereket? Lehet találgatni, megnyugtathatja-e Clinton a döntés­sel a tömeges bevándorlást ellenzőket — .v közben nem vadít-e magára más milliókat (köztük amerikai kubaia­kat), akik az USA-t a szabadság mentsvárának szeretnék látni? S nem adja-e ezzel a lépéssel újabb jelét annak, hogy az immár egyedüli szuperhatalom számára a belpolitikai megfontolás az első, s minden más kevesebbet nyom számára a latban? Vagy ez annak a következménye, hogy Washingtonban most azt érzik, amit egykor a szovjetek tapasztaltak: a közvetlen környezetükben kevésbé hallják meg kívánságaikat, mint szeretnék? Tény, egyre többen emlegetik: úgy tűnik, Amerika egyszerre mossa a kezeit Boszniában, s húzza le a sorompót a haiti diktatúra me­nekültjei és a kubai lélekvesztők hajósai előtt. Ez pedig együtt akár egy új külpolitika bevezetője is lehet. Hadd szokja a világ? Heltai András, Ferenczy Europress Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek Kuba, a hidegháborús maradvány Mindennap feladhatja IM//M/Z hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen adhatja fel a Békéscsaba, Munkácsy u. 4. szám alatti irodában 8—16 óráig, valamint a Mednyánszky u. 8. szám alatt 8—13 óráig. Felvásárolunk magyartarka bikákat 450 kg-tól 160 Ft/kg, azonnali fizetéssel. AGROPROFIT Vállalkozás, Csanádapáca, telefon: 06 (60) 384-018. ________ M eggypiros NISSAN BLUEBIRD 2.0 DSLX tip. személygépkocsi (dízel) kitűnő állapotban eladó. Érdeklődni a (66) 356-251-es telefo­non, bármikor. Hazai cement 700 Ft/q, és sóder 1350 Ft/m3 rendelhető a (66) 326-425 és a 06 (30) 433-260-as telefonon. Cement szállítása 20 q felett ingyenes Békés megyében. Kedvezményes nyári vásár a MOD A PICO BELLOBAN! Öltönyök, zakók, nadrágok, ingek, pólók, cipők 20%, 30%, 50% árengedménnyel kaphatók. Üzletünk: Békéscsaba, Gyóni G. u. 21. sz. alatt található. Nem kevés azoknak az ameri­kai elemzőknek a száma, akik úgy vélik, hogy az Egyesült Államok Kuba-politikája ugyanolyan hidegháborús ma­radvány, mint amilyen anak­ronisztikus politikai kövület maga a szigetország. Meggyő­ződésük szerint a kubai me­nekültáradat kezelésére most meghirdetett változások csak átmeneti jellegűek — annál is inkább, mert jelentős részben belpolitikai okok nyomására születtek —, a jövőt illetően pedig elkerülhetetlennek tű­nik a Kubával szembeni ag­resszív politika rugalmas és építő szellemű kiigazítása. A szakértők Kínával is Vi­etnammal hozakodnak elő: a fagyos elhidegülés évei után a magas szintű érintkezések, a gazdasági kapcsolatok felvirá­goztatása és a viszony bővülé­sét kísérő kulturális-széllemi ráhatás bizonyos fokig elő­mozdította a diktatórikus rendszer lazulását és a demok­ratikus nyitás kezdeti reform­lépéseit mindkét helyen. Gillian Gunn, a George­town Egyetem latin-amerikai szakértője szerint óhatatlanul az új kor szelleméhez és köve­telményéhez kellene igazítani Washington Kuba-politikáját. A hidegháborúból visszama­radt elemek kiszórása után olyan átfogó stratégia alkal­mazására lenne szükség, amelynek révén a kubai átme­netet békés és demokratikus Az elégedetlen tömegek sem akarják véres áldozatok árán eltávolítani Fidel Castrót irányba lehetne ösztökélni. Véleménye szerint ugyanis a havannai rendszerre nehezedő nyomás fokozása könnyen vé­res robbanáshoz és anarchikus állapotok kialakulásához ve­zethet, ami a demokrácia elő­segítése helyett destabilizálná nemcsak a karib-tengeri térsé­get, hanem az Egyesült Álla­mok déli részét is. A szakértő a közelmúltban kéthetes tanulmányutat tett a szigetországban. Tapasztala­tai szerint Fidel Castro rend­szere a válsághelyzet ellenére is távol áll az összeomlástól: a biztonsági erők egységesek és lojálisak a vezetéshez, s való­jában az elégedetlen tömegek sem akarják, hogy gyűlöletet keltő, mély sebeket ejtő erő­szakkal, véres áldozatok árán távolítsák el Fidel Castrót. — Még ha nem is beszél­hetünk a kubai kormányzat kö­zeli haláláról, a vezetésen belül kétségkívül élénk viták bontakoztak ki a belső hely­zetről. A gazdasági döntésho­zatalba egyre nagyobb bele­szólást kapó fegyveres- erők szemlátomást hajlanak arra, hogy az apró reformintézkedé­sek helyett átfogó szerkezeti átalakítást hajtsanak végre. Akárhogyan lesz is, Kuba egy­értelműen kritikus forduló­ponthoz érkezett. Gillian Gunn szerint a kulcselem egy olyan külpoliti­kai közeg kialakítása, amely­ben a kubai vezetés úgy érez­heti: a kollektív politikai és egzisztenciális öngyilkosság veszélye nélkül hozzákezdhet a szigetország lakosságának szenvedését csökkentő gazda­sági reformokhoz. — Ha a reformlépésekre Washington serkentőleg ható válaszintézkedésekkel, példá­ul a kereskedelmi embargó fo­kozatos feloldásával felelne, előbb-utóbb elegendő politi­kai tér teremtődne a szigetor­szágban a demokratikus intéz­mények létrejöttére is. A kubai társadalom lépcsőzetesen át­alakulna, anélkül, hogy bár­mely rétegét a fizikai megsem­misülés veszélye fenyegetné. — Washingtonnak ösztö­nözni kellene ezt a folyamatot — fejtette ki, hozzátéve, hogy még a megátalkodottan Cast- ro-ellenes és erősen konzerva­tív floridai kubai közösségen belül is vannak olyan csopor­tok, amelyek rugalmasabb hozzáállást sürgetnek a Fehér Ház részéről (név szerint a Cambio Cubano és a Demok­rácia Kubai Bizottsága nevű szervezetet említette). Hasonló megközelítést su- gallt a két legfontosabb ameri­kai napilap, a The Washington Post és a The Ne w York Times is. Az előbbi azt írta szerkesz­tőségi cikkében: — Itt az ideje, hogy óvatosan, lépésről lépés­re kilátásba helyezzük Havan­na számára a szankciók enyhí­tését a polgári szabadságjogok kiterjesztéséért és a demokrá­cia felé tett intézkedésekért cserébe. A menekültválságra nem a guantánamói támasz­ponton összeácsolt újabb priccsek jelentenek megol­dást, hanem a jövő reménye az összes kubai számára. A The New York Times sze­rint a „következő logikus lé­pés az lenne, ha a washingtoni kormányzat konstruktív diplo­máciai politikát bontakoztatna ki Havanna irányában, meg­könnyítendő a Fidel Castro utáni demokratikus jövő alap­jainak a lerakását”. A hivatalos amerikai politi­ka azonban egyelőre változat­lan, sőt pontosan az ellenkező irányban halad: Bili Clinton elnök a hét végén további kor­látozó intézkedéseket vezetett be a szigetország ellen. Rácz Péter Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata az 1993. évi LXX1X. tv. 18. paragrafusa értelmében pályázatot hirdet a nevelési tanácsadó vezetői állására. A pályázat feltételei: — pszichológusi végzettség — 5 év szakmai gyakorlat. Beküldendő: — szakmai életrajz — vezetői program — erkölcsi bizonyítvány — diplomamásolat. Beküldési határidő: 1994. szeptember 15. Az állás elfoglalása: 1994. december 1. Cím: Békéscsaba Megyei Jogú Város jegyzője, 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom