Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-24 / 199. szám

1994. augusztus 24., szerda NAGYVILÁG „A magyarok fegyverraktárára” bukkantak? Pokolgép robbant teg­nap az isztambuli Topkapi pa­lota közelében. A detonáció következtében kisebb anyagi kár keletkezett, de személyi sérülés nem történt. A tizen­ötödik században épült neve­zetességet lezárták a turisták elől — jelentette a Reuter. Hétfőn egy katonai toborzó­iroda előtt volt robbanás, amelynek következtében hár­man életüket vesztették, né­gyen pedig megsebesültek. A hatóságok feltételezése sze­rint a merényletek hátterében az önálló kurd államért küzdő kurd szeparatisták állnak, ők viszont a jobboldai török naci­onalistákat vádolják a robban­tások végrehajtásával. A Szabadság című kolozsvári lap tegnapi számának jelenté­se szerint válságosra fordult a Caritas pilótajáték éhségszt­rájkot folytató kárvallottai közül az egyik, bizonyos Vasi­le Lucaci állapota, a férfi vér- cukorszintje és vérnyomása egyaránt vészesen csökkent. Mint azt vasárnap Kolozs­váron az MTI tudósítója sze­mélyesen is tapasztalhatta, a még kitartó éhségsztrájkolók a polgármesteri hivatal előtt a földre helyezett takarókon folytatják akciójukat, a rokon- szenvezők és érdeklődők ál­landó népes gyűrűjében. A kartondarabokra rótt feliratok Gheorghe Funar polgármes­ternek és loan Stoicának, a pi­lótajáték szervezőjének fele­lősségre vonását sürgetik. A tucatnyi éhező pénzének visszafizetését követeli. Funar A ?ranffurter,All(|cmeine írja Pártveteránok után technokraták A pártveteránok makacsul kitartó ereje ellenére mély változáson ment át Kína vezető rétege az 1979 óta tartó reformidőszakban. Ezek a változások meghatározhatják a fejlődés irányát a forradalmár nemzedék lelépése után. Valaha a falusi forradalmárok tartották kezükben a veze­tést, akik nagyfokú bizalmatlanságot tanúsítottak maga­sabb képzettségű városi harcostársaik iránt. A mai vezető réteg azonban, a 80—90-es veteránoktól eltekintve, nagy­részt már technokratákból áll, akik műszaki tárgyakban szerzett magasabb iskolai végzettséggel és professzionális szakosodással jellemezhetők. Míg 1982-ben a központi bizottság tagjai csak 12 százaléka volt a technokraták kategóriájába sorolható, az 1992. évi XIV. kongresszus után mintegy 70 százalékuk tartozott ide. A szociológiai profilnak ez a változása talán még erőteljesebben mutatkozik meg a miniszterek, tarto­mányi kormányzók és területi párttitkárok szintjén. Olyan személyekről van szó, akik nem ideológiai feddhetetlen­ségüknek és vak engedelmességüknek köszönhetik karri­erjüket, hanem szakismeretükre és a gyakorlati problémák megoldásában elért sikereikre hivatkozhatnak. Ennek a csoportnak a befolyása időközben olyan kiterjedt, szakis­meretük olyan nélkülözhetetlen lett,hogy az ideológiai alapon végrehajtott tisztogatások nagy gazdasági hátrá­nyokkal járnának. A hadseregben is gyors ütemben növe­kedett az utóbbi években a katonai akadémiákon hivatásos képzést kapott tisztek jelentősége. Mind a civil, mind a katonait erületen dolgozó kínai technokraták számára példaképül szolgál a gazdasági csoda két országa, Dél-Korea és Tajvan, a maguk autoritá- rius, gazdaságilag rendkívül sikeres szakaszában. A de­mokrácia és az emberi jogok viszont tünékeny távoli délibábok a szemükben, csak a paranoid Nyugat kedvenc témái. Bárki veszi is át a párt vezetését Teng halála után: semmi kétség, hogy nem fog azzal a státussal, presztízzsel és hatalmi bázissal rendelkezni, amelyek alapján Teng Hsziao-ping a maga helyzetét megszilárdította. Mindennap feladhatja JjÜ%ÉFMPPPflMPflPMI hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen adhatja fel a Békéscsaba, Munkácsy u. 4. szám alatti irodában 8—16 óráig, valamint a Mednyánszky u. 8. szám alatt 8—13 óráig. Az almáskamarási általános iskola pedagógusi munkakör betöltésére állást hirdet a következő tárgyak bármely szakpárosításban: matemati­ka, fizika, kémia, biológia, földrajz, ének. Jelentkezni lehet személye­sen az iskolában. Telefon: 252. ír Erotikus új műsorral, hangulatos, diszkrét környezetben várja kedves vendégeit a Relax Center Pósteleken mindennap 17-4 óráig. Telefon: (66) 321-566. jj Raktárak, műhelyek, irodák kiadók! Kedvező bérleti feltételek. IWTWriCWMIM, 1“ Békéscsaba, Szerdahelyi u. 2/A. Telefon: (66) 323-644/11. legújabb nyilatkozataiban késznek mutatkozott küldött­ségük fogadására és azt ígérte, visszakapják pénzüket — mármint akkor, ha a kormány visszafizeti a Stoica által befi­zetett illetéket. A kolozsvári Fő tér másik állandó eseménye a palánkok mögött hetek óta folyó ásatás, amelyre az RMDSz-nek és a város magyarságának tiltako­zása után került sor, miután a szervezők többszörösen ígére­tet tettek arra, hogy a Mátyás- szoborcsoportot nem éri bán- tódás. A fővárosi és a helyi sajtóban, illetve a kolozsvári közvéleményben ezzel kap­csolatban szüntelenül újabb hírek, híresztelések terjednek. Az Evenimentul Zilei jelen­tése szerint Liviu Medrea, a megye egységpárti alprefektu- sa Gheorghe Funar pártelnök és polgármester társaságában hétfőn látogatást tett az ásatá­sok színhelyén. Itt a feltárás­ban elérték annak a vízmeden­cének a betontartályát, ame­lyet a bécsi döntés után a negy­venes években a magyar ható­ságok építettek. Medrea fel­szólította a munkásokat, hogy a beton feltörésére megfelelő eszközöket alkalmazzanak, mi­vel — úja a Mediafax hírügy­nökség alapján a lap — feltéte­lezik, hogy „a magyarok fegy­verraktárára” bukkannak. Az MTI tudósítójának érdeklődé­sére a Szabadság szerkesztősé­gében elmondták, hogy a mun­kálatok tegnap is folytatódtak, mindenfajta rendkívüli felfe­dezés nélkül. A kutatók mész­kőlapokat találtak, feltétele­zik, hogy útburkolatról van szó, egyelőre pontosan meg nem határozott korból. Ukrán koszorú a magyar katonák sírján A megbékélés jegyében, az ukrajnai Nadvoma város ta­nácsa koszorút helyezett el a II. világháború idején el­hunyt, s a település közteme­tőjében augusztus 21-én, va­sárnap újratemetett magyar katonák sírján. Erről — a gyászszertartásról hazaérkez- . ve — Mártha Tibor, a Don menti magyar sírok gondozá­sára létrejött Fényeslitkei Alapítvány kuratóriumának elnöke számolt be tegnap az MTI tudósítójának. Mártha Tibor elmondta: a nadvomai magyar katonate­mető sírjait ukrán kérésre — útépítés miatt — hántolták ki, s a háború áldozatainak földi maradványait közös sírba te­mették újra, az ukrán város központi sírkertjében. A felra­vatalozott 18 koporsónál — tizenhétben 143 katona és munkaszolgálatos földi ma­radványait helyezték el, míg egyet, jelképesen üresen hagy­tak azoknak, akiknek sírját a gondos kutatómunka ellenére sem sikerült feltárni — a Him­nusz elhangzása után, Pová- zsai Sándor, hazánk ungvári konzulja mondott emlékbe­szédet Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyei képviseletében bú­csúzott az egykori 1. magyar hadsereg 24. számú gyalogos hadosztályának nyíregyházi, kassai és ungvári ezredéihez tartozott hősi halottaktól Czap Lajos, főjegyző. Beszédet mondott Mihajlovics Kapak, Nadvoma város tanácselnöke is. Az ökumenikus gyászszer­tartást ukrán görögkeleti, illet­ve magyarországi református, római és görög katolikus lelké­szek tartották. A közös síron elhelyezték koszorúikat a Magyarország­ról az újratemetésre kiutazott hozzátartozók is. Nadvoma város lakói — akik közül több mint háromszázan vettek részt a gyászszertartáson — ugyan­csak virágot helyeztek el a sír­hanton. Kérdőjelek Gyógyítható háború? Miért ne lehetne hatékony az a gyógymód ma is, amit Zrínyi Miklós jó három évszázada ajánlott a gyűlölködés mérge ellen? „Az török áfium ellen való orvosság”-ában a költő­hadvezér hatékony terápiának tartotta volna a nemzetek közötti marakodások feltételeinek és eszközeinek minimá­lisra csökkentését. S „páciensként” emlegette Európának azt a részét, amelyet különösen jól ismert: a Balkánt, ahol akkor is sokak közös érdeke lett volna, hogy ne szorítsák háttérbe közös érdekeiket. De hiába mondta a magáét. Mint ahogyan ma hiába ágálnak mások? Peter Michael Lingens, az egyik legismertebb osztrák újságíró (egyébként az adriai tájékról származott) például joggal kesereg a bécsi Der Standard hasábjain amiatt, hogy a Balkánon 1994-ben lassan már gyógyíthatatlan kórrá fertőződik azoknak az egymás iránti gyűlölködése, akik valamikor azt sem tudták egymásról, hogy szerbek, horvátok vagy muzulmánok-e, annyira egy volt a sorsuk. Immár negyedik évébe lép az egyre inkább indulatokból táplálkozó ölés-pusztítás, s nem úgy hangzik a legfontosabb kérdés: meddig tart még Boszniában a háború? Sokkalta inkább arra nem lehet választ remélni, hogy mennyi idő kell majd a kölcsönös megbocsátásokhoz? S ebben a helyzetben nehéz elvitatni azok érveit, akik azt állítják: a megbékélési folyamat első lépése sokfajta lehet, de egy biztosan nem: az hogy még több fegyver kerüljön a harcban állók kezébe. A politika nyelvén fogalmazva: nem ésszerűtlen-e Clin­ton amerikai elnök kezdeményezése, hogy — a boszniai szerbek egyébként valóban ön- és közveszélyes forrófejűsé- gének ellensúlyozására — szüntessék meg a bosnyákokkal szembeni fegyverembargót? Holott már a rómaiak is tudták: a békét olykor meg lehetett ugyan övi azzal, hogy háborúra készültek, de soha sem született béke abból, ha mindenki lándzsákkal érvelt. S most soroljam a mi évszázadunk példáit? Más szóval: miért kellene újabb fegyvereket osztogatni a Balkánon, amikor már most mindenkinek túl sok van? így volna gyógyítható a gyűlölködés áfiuma? Alighanem erre is inkább igaz, hogy gyakran éppen az a legveszedelmesebb méreg, ami orvosságnak látszik. Kocsis T amás, Ferenczy Europress Klimenko: a vádak képtelenek A hasadóanyag-csempészet elleni közös fellépést célzó orosz—német tárgyalások után Borisz Jelcin elnök nem­zetbiztonsági tanácsadója újabb okot említett tegnap a csempészési ügy magyaráza­tául. Vlamgyimir Klimenko úgy vélekedett: egy harmadik erő az orosz—német kapcso­latok erősödésének akadályo­zására használja fel az időről időre felszínre kerülő ügyeket. Vlagyimir Klimenko az In- terfaxnak nyilatkozva emlé­keztetett rá, hogy az utóbbi két évben nem a mostani volt az első hírverés a Németországba irányuló állítólagos orosz plu­tóniumcsempészetről. Mint mondta, az eddigi vizsgálatok mindegyike megerősítette a vádak képtelenségét, mégis újra előveszik a problémát a német—orosz csúcstalálko­zók előtt. Klimenko közvetve utalt rá, hogy esetleg egy harmadik or­szág titkosszolgálata állhat az ügy mögött. A Carlos-ügy A „gyanús” védőügyvéd: Jacques Verges A világot lázban tartó Carlos- ügy naponta szolgál újabb s újabb szenzációkkal. A jelek most egyre inkább a védőügy­véd veszi át a főszerepet a Qu­artier Latin, a diáknegyed százéves börtönében szigorú­an őrzött rabtól. Nem mintha ne lennének érdekes, eddig még homályban maradt rész­letek a Sakál — Iljics Ramirez Sanchez — 83 emberéletet kö­vetelő terrorakciói körül. Az viszont egyedülálló fordulat lenne, ha bizonyítást nyerne: Jacques Verges, a védőügyvéd a nyolcvanas években közel került Carlos „belső körei­hez”, s kétséges közvetítő sze­repet játszott párizsi kormány­körök és a terroristák között. Verges maga nem kevesebbet állít, mint hogy személye emi­att kényelmetlenné vált hazá­jában, s ezért a francia tit­kosszolgálat végezni akart ve­le. A 69 éves jogász valóban figyelemre méltó személyi­ség. Thaiföldön született 1925-ben, s családja sorsán ta­pasztalhatta meg a gyarmati élet árnyoldalait. Apja vietna­mi nőt vett feleségül, s emiatt nem dolgozhatott tovább álla­mi hivatalnokként; visszatért szülőföldjére, ahol megalapí­totta a kommu­nista párt helyi szervezetét. Később — kommunista képviselőként — bekerült a francia parla­mentbe is. Fia — Jac­ques — 17 évesen részt vett az ellenál­lási mozga­lomban, majd a Sorbonne-on hallgatott jo­got. Alig szá­radt meg diplomáján a tinta, máris bekapcsolódott az algé­riai felszabadítási harcba. Nagy feltűnést keltett, amikor védőügyvédként sikerült meg­mentetnie a kivégzéstől Dzsa- mila Bouhired-t, aki robbanó­anyaggal hajtott végre me­rényleteket. Ót évvel később Verges feleségül vette az arab diáklányt. Jogászkollégái „briliáns kópénak”, „polgár­pukkasztónak” tartják az ügy­védet; lázadónak, aki — ha elvállal egy pert — szívesen traktálja a bíróságot saját poli­tikai nézeteivel. Kirohanáso­kat intéz az államrend, a fran­cia gyarmatosítás, a párizsi kormánykörök ellen. Hosszú pályafutása alatt belekós­tolt Sztálin, sőt Mao tanaiba, ostorozta a cio­nizmust és át­tért az iszlám hitre. 1970-ben nyolc évre nyo­ma veszett, s az éltrajzán kelet­kezett lyukkal azóta sem szá­molt el. Állító­lag Kambo­dzsában is megfordult, talán éppen isko­latársa, Pol Pót meghívására. Mint rebesgetik, az egykori NDK állambiztonsági minisz­tériuma, a Stasi is foglalkoz­tatta: „Herceg” fedőnéven dolgozott a „cégnek”. Verges tagadja a vádakat — „a Stasi- akták csupa hazugságot állíta­nak” —, s azzal fenyegetőzik, hogy kipakol, ha nem hagynak fel a lejáratásával. Máris politikai bonyodal­mat keltett az a nyilatkozata, hogy a korábbi francia belügy­miniszter rajta kereszfúl akart üzenni a terroristáknak. 1980- ban ugyanis ő védte Carlos élettársát, az un. „Vörös Had­sereg Frakcióhoz” tartozó ter­roristát, s annak társát, Bruno Breguet-t. A francia kormány — így Verges — további erő­szakos cselekményektől tar­tott, s ezért Gaston Deferre belügyminiszter a védőügy­véd révén megüzente Carlo- séknak, hogy enyhe lesz az ítélet. Deferre tanácsadója azonnal cáfolta a „provokatív állítást”. Azzal vádolta meg a „botrány-ügyvédet”, hogy igyekszik kisebbíteni a terro­risták felelősségét. Kétségtelen: Vergesnek si­kerül csaknem minden peré-, ben magára irányítani a figyel­met. Valóságos tévésztár lett belőle, amikor a lyoni hóhért, az SS-főnök Klaus Barbiet védte. Sikerült meggyűlöltet- nie magát azzal a kijelentésé­vel, hogy „ideje volna leránta­ni a leplet a francia ellenállás mítoszáról, és feltérképezni a német fasisztákkal való kolla- borálást”. Jacques Verges most azzal bőszítette fel honfi­társait, hogy Carlost javítha­tatlannak idealistának nevez­te, akit barátai éppúgy elárul­tak, mint a bibliai Józsefet test­vérei. Toronyi Attila Ferenczy Europress

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom