Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-22 / 197. szám

1994. augusztus 22., hétfő

HAZAI TÜKÖR

^RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP

IV. Béla király szobrát avatták fel pénteken Körmenden a várossá válás 750. évfordulója ünnepségeinek keretében. A városalapító IV. Béla király szobrát Párkányi Péter budapesti szobrászművész készítette el. A szoborportré carra- rai fehér márványból készült. Farkas József polgármester avató beszédében méltatta a tatárjárás után második honalapítóként tisztelt királyunk tettéit. IV. Béla 1244-ben adott városi kiváltságlevelet Körmendnek. A város fontos szerepet töltött be az ország életében, a kereskedelmi. utak kereszteződésében élni tudott lehetőségeivel, élénk nemzetközi kapcsolatokat alakított ki. A körmendiek ez alkalomból tűzijátékot és ví- zikamevált is rendeztek, majd szombaton a Rába-parti osztrák és magyar városok fúvószenei találkozójának mintegy 600 résztvevője koncertezik Körmenden.

Az új iskola is jelképe annak, hogy a németek és a más anyanyelvű kisebbségek is hazára találtak Magyarországon —mondta a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke Pa- lotabozsok — német nevén Boschok—új nemzetiségi általános iskolájának vasárnap délután tartott avatóünnepségén. Wolfart János arra buzdította a baranyai község lakóit, hogy bízzanak boldogulásukban, melyre — ha megtartják lakóhelyük békéjét és harmóniáját — minden esélyük meg is van. A német kisebbségi önkormányzatok megválasztása a nemzetiségiek számára érdekeik egyesítésének lehetőségét kínálja, s nem szabad, hogy az új helyzet szembeállítsa vagy szétválassza őket.

Balatonszárszói református értelmiségi találkozó

A magyarság csak akkor maradhat fenn, ha a

családokban általánossá válik a három gyerek Fotó: Archív fotó

Befejeződött vasárnap az idei háromnapos református értelmiségi találkozó Balatonszárszón, ahol a mintegy 100,' az ország minden részéből és a határon túlról is ideérkező vitatkozott a család, egyház, társadalom témakörében.

Még az első napon fogalmazott úgy az egyik résztvevő, hogy a család ebben a változó világban a társadalom őssejtje. Fekete Gyula író még pénteken arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy az erkölcsi értékek reneszánszát kell megterem- tenük, különben elveszünk. Az elmúlás, a reménytelenség mint a nemzet egyik legnagyobb ellensége egy évvel ezelőtt, pontosan ugyanitt a Püski Sándor szervezte konferencián is a vezető témák között szerepelt, dr. Hegedűs Lóránt püspök is úgy fogalmazott: előbb születnünk kell, hogy azután újjászülethessünk. A Református Egyház Lelkészi Zsinatának elnöke vasárnapi zárszavában azt mondta: az élet alapvető válságban van, de nem szabad leegyszerűsített megoldásokat találni. Nagy hiba lenne, ha nem az alapvető problémákra keresnénk a válaszokat.

Visszatérve a családokra a püspök arra figyelmeztetett: elpusztulunk, ha két ember házassságából egy gyermek születik, ha kettő akkor öregszünk. Esélyünk a fennmaradásra csak abban az esetben van, ha három vagy több gyermeknek adnak élelet a családok. Mindenkit rá kell ébreszteni az elmúlás veszélyére.

Hegedűs Lóránt mindenekelőtt az istennel való találkozást ajánlotta a fiatal

nemzedék figyelmébe, majd az egyén kibontakozására, a családra és a gyermekvállalásra, a nép-nemzetben való gondolkodásra, és az igazi kultúra ápolására hívott fel.

Az idei szárszói dispután is megemlékeztek az 1943- as magyar élet konferenciáról, amelyet a Soli Deo Gloria, (egyedül istené a dicsőség) nevű református ifjúsági szervezet rendezett. Vasárnap délelőtt a zárszó és az istentisztelet előtt a résztvevők megkoszorúzták a szárszói református templom bejáratánál 1984-ben elhelyezett emléktáblát, és azt is megtudhatták, hogy idén júliusban újjászületett a Soli Deo Gloria, a református ifjak szervezete.

Nehéz helyzetű kórházak

Bár a magyar kórházak többsége immár évek óta anyagi gondokkal küzd, közülük is kiemelkedik az a 21 intézmény, amely a financiális nehézségek miatt különösen nehéz helyzetbe került. Ezen intézmények talpraállításához mielőbb pénzre van szükség, a probléma megoldásának keresésekor azonban nem elég csupán erre a 21 kórházra koncentrálni — vélekedett az MTI-nek adott nyilatkozatában Mikola István, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Annak ellenére, hogy hazánk lakossága európai mércével mérve is igen rossz egészségi állapotban van, Magyarországon az egészségügy még mindig nem számít nemzeti prioritásnak. Beteg emberekkel pedig igen nehéz gazdasági-politikai felemelkedést elérni — mondta a Kórházszövetség elnöke, aki szerint megoldást csak az jelentene, ha a különféle pártpolitikai elképzelések helyett olyan nemzeti egészségpolitikai koncepciót sikerülne kialakítani, amely mögé nemcsak a különböző pártok, de a civil szféra is felsorakozhatna. A kórházaknál

tapasztalható gazdasági gondok másik oka, hogy bár számos változás történt, az egészségügy a mai napig megőrizte régi struktúráját. A kórházi ágyak tekintetében jelentős a kapacitásfelesleg, becslések szerint 20 vagy akár 30 százalékkal kevesebb ágy is elég lenne. Gazdasági szempontból mindenképpen szükséges lenne az úgynevezett aktív 'ágyak csökkentése, amelyek helyett azonban több olyan ágyra lenne szükség, amelyen krónikus betegeket ápolnak, illetve amelyek szociális célokat szolgálnak.

A huszonegy, jelen pillanatban nehéz helyzetben lévő intézmény mellett más problémák is léteznek. Hiába van ugyanis teljesítményfinanszírozás, ennek alapjául a kórházak korábban megkapott'bázispénze szolgál.

Az rosszul finanszírozott kórházak felzárkóztatása most már nem halasztható tovább. Kérdés azonban — mutatott rá Mikola István —, honnan lehet előteremteni az ehhez szükséges, körülbelül kétmilliárd forintot.

A befektetési alapkezelők tervei

Előreláthatólag a befektetési jegyek bő választéka áll majd az év második felében azok rendelkezésére, akik a várható hozam, illetve az adóvisszatérítés reményében ezt a megtakarítási formát választják — derül ki az MTI-nek a már működő alapok kezelőihez intézett körkérdéséből.

A megkérdezett tizenhárom alapkezelő közül négy biztosan, öt valószínűleg indít új alapot ez évben. Egy alapkezelő ez ügyben még bizonytalan, egy kitérő választ adott, és csak ketten voltak, akik a kérdésre határozott

nemmel válaszoltak. A választékban a zárt végű értékpapíralapok mellett az ingatlanalapok is szerepelnek majd, annak ellenére, hogy a kötelező illetékfizetés miatt az elmúlt hónapokban volt, aki azt jövendölte, hogy „befellegzett” ennek az alapfajtának. Az alapkezelők többnyire egyelőre nem kívántak bővebben beszélni tervezett alapjaikról, azok közt viszont, akik ezt megtették, nem volt olyan, aki nyílt végű alapot kíván indítani. Figyelemre méltó jelenség a részvényalapok előtérbe kerülése.

Az időjárás világtörténelmet csinál

Kolumbusz Kristóf (hajója) sem juthatott volna el Amerikába, ha az időjárási viszonyok nem lettek volna kedvezőek

Van-e Önöknek más témájuk ezekben a napokban? Mindannyian érezzük: az időjárás befolyással van az életünkre, szokásainkra, . kedvünkre, egészségünkre. Több függ az időjárástól, mint hinnénk, s ez nem csak a személyes dolgainkra igaz. Az időjárás néha a világtörténelem menetét is befolyásolja.

1963. november 22-én délben, 12.30-kor lelőtték John F. Kenedyt. Azt kérdezik, mi köze ehhez az időjárásnak? Nagyon sok. E nap reggelén esős idő, hideg volt Dallasban, Texasban, a hőmérséklet 9 fok. Késő délelőtt azonban előbukkant a nap, a levegő 20 fokra melegedett fel, amire az Egyesült Államok elnöke mégis nyitott kocsiban utazott keresztül a városban. Ha esett volna, talán még ma is élne.

„Háborúkat nyertek meg és vesztettek el azért, mert az időjárás másképp viselkedett, mint ahogy azt a tábornokok gondolták”, elemez a bécsi meteorológus, dr. Emst Rudel: 1941 tele különösen hideg volt, a német páncélosok bennragadtak a hóban, s a moszkvai csata a Harmadik Birodalom bukásának kezdete lett.

Miután 1853-ban a krími háború idején a szövetséges hatalmak néhány hajója viharban süllyedt el, s ezek a viharok előreláthatóak lehettek volna, megalapították a nemzetközi meteorológiai szolgálatot, mely ma az egész világot behálózza.

Tévhit, hogy olyan kánikulai időszakban, amilyen a mostani, több ember hal meg, mint egyébként. „Épp ellenkezőleg — mondja a patológus, prof. dr. Hans Banki, a decembertől márciusig tartó hónapokban nagyobb a halálozás, mint nyáron. Az egyenletesen magas hőmérséklet kevésbé veszélyes, mint az ingadozó időjárás, főleg, ha az nagy-kilengést jelent. Az a tény, hogy a tél második felében többen halnak meg, valószínűleg ezen évszak csekély fénymennyiségével függ össze. Ha több napon át sötét van, az idős emberek életereje csökken.”

Megállapítható továbbá, hogy forróságban emelkedik az agresszióra való hajlam. Az időjárás és a kriminalitás közti összefüggéstől mindazonáltal még nem készült statisztika. Dr. Emst Geiger — bécsi biztonsági hivatal — adatai szerint az elmúlt hetekben, az 1811 óta legforróbb július heteiben az erőszakos cselekmények száma növekedett, különösen a családi körben elköve- tetteké, és az öngyilkossági ráta is emelkedett. Másrészről úgy látszik, a rendőrség egy olyan jelenséggel találja szembe magát, melyre nincs magyarázat: ha a kriminalis- ták valaha arra számíthattak, hogy különösen nagy forróságban nincs bankrablás (mert ugyan ki vesz fel ilyen hőségben álarcot, hogy aztán futva kelljen levennie), épp az idei év júliusában mégis regisztráltak néhány támadást. Azzal függ össze vajon a dolog, hogy a bankok manapság már kli- matizáltak?

Visszatérve a világtörténelemhez: Krisztus előtt 1250- ben a zsidók úgy menekültek meg, hogy keresztülgázoltak a kiszáradt Vörös-tengeren, s az egyiptomiak nem tudták követni őket, mert közben a tenger medrét ellepték a dagály hullámai. Itt is történelmet írt az időjárás.

Amikor 1991-ben Mozart halálának 200. évfordulójára emlékeztünk, azt olvashattuk, hogy sírjánál alig néhányan jelentek meg, mivel szörnyű hóvihar dúlt. Tévedés — mondja dr. Rudel —, adataink szerint, melyek 1775-ig nyúlnak vissza, ezen a napon egyáltalán nem volt olyan rossz időjárás. A „szörnyű időjárásról” szóló jelentés oka az lehetett, hogy később kínos volt a bécsieknek, amiért zene zsenijüknek nem jutott méltó temetés.

Ezzel szemben valóban dermesztő hideg volt Ferenc József temetésén, 1916. november 30-án, amikor a temetési menethez emberek ezrei csatlakoztak. És ha már éppen a Monarchiában vagyunk: amikor 1914. június 28-án Ferenc

Ferdinánd főherceget Szarajevóban meggyilkolták, sütött a nap és 30 fok volt. Egy hónappal később, 1914 július 28-án kitört az első világháború. Az ország más részeit ezeken a nyári napokon felhő borította, és a csúcshőmérséklet 22 fok körül ingadozott. Összehasonlításul: 1994. július 28-a felhőtlen volt, a hőmérséklet 33 fok.

Különösen veszélyesnek bizonyult az időjárás Ausztria számára 1986. április 26-án. Ezen a napon robbant fel a csernobili atomerőmű egyik reaktora. Ellentétben a szél megszokott nyugat-kelet irányú áramlásával, épp ezen a napon, illetve ezeken a napokon kelet-nyugat irányú volt a légmozgás. így a nagymértékben mérgező, sugárzó részecskék eljutottak Ausztriáig.

De biztosan nem a nagy meleg vezetett ahhoz, hogy 1976. augusztus 1 -jén összeomlott a Birodalmi Híd. Mivel ez a reggel esős volt, s a hőmérő csak 12 fokot mutatott. Ám újra és újra előfordul, hogy a termikus befolyás hatására, a nagy melegben építmények összeomlanak, sínszerkezetek meggörbülnek, vonatok siklanak ki. Az extrém hőmérséklet következménye számtalan tűz-, aszály- és ínség-katasztrófa.

S végül még néhány időjárás-jelentés a világtörténelemből: amikor Adolf Hitler 1938.

március 12-én megszállta Ausztriát, a rossz idő úgyszólván vele együtt jött, északnyugatról keletre. Hideg, barátságtalan idő volt, enyhe havazással. Szomorú volt az idő 1939. szeptember 1-jén is, azon a napon, amikor kitört a második világháború.

A Titanik 1912. április 14- én süllyedt el, azután, hogy a luxusgőzös egy 150 kilométer hosszú jéghegynek ütközött. 1500 áldozatot sirattak el.

„Egy ilyenfajta szerencsétlenség ma gyakorlatilag elképzelhetetlen” — véli a meteorológus dr. Rudel. „A nemzetközi meteorológiai szolgálatok folyamatosan megfigyelés alatt tartják a világ tengereit, s egy ilyen nagy jéghegyre a Satelliten keresztül azonnal figyelmeztetnek.”

Az időjárás azonban még ma is megtréfálhat minket.

A Neue Kronen Zeitung-ból

FORDÍTOTTA STUMMER ANDREA