Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-22 / 197. szám

gKÉS MEGYEI HÍRLAP­KÖRKÉP 1994. augusztus 22., hétfő Fúvószenekari találkozó Tótkomlóson. Harmadik alka­lommal rendezték meg Tót­komlóson a Nemzetközi Fúvós- zenekari Találkozót, amelyre a hazai fúvósok mellett Németor­szágból, Szlovákiából is érkez­tek vendégek. A tótkomlósi Gyermek-és Ifjúsági Fúvósze­nekar 25 éves jubileumát ünne-, pelte. Zengett a város a fúvósok koncertjeitől. Volt műsor a Ró­zsa Fürdőben, térzene a polgár- mesteri hivatal előtt, koncert a művelődési központnál, to­ronyzene, szabadtéri bál. Az Akvaline Szigetelőle­mez-ipari Részvénytársaság Újkígyóson önállóvá vált. Az első ünnepi közgyűlését a na­pokban tartotta meg, ahol Ban­gó Gábor vezérigazgató részle­tesen beszámolt a végzett mun­káról. A közgyűlésen és a közös vacsorán 180-an vettek részt. Számítógép kellene. A Zsadányi Polgármesteri Hiva­talban a tavaly elkezdett számí­tógépes rendszer bevált, a ki­sebb programhibákat leszámít­va jól működött. Az idei folyta­tás azonban kétséges, hiszen a két további gép megvásárlásá­hoz nincs saját pénzük, pályáza­tukat pedig elutasították. Gyilkosság Eleken. Au­gusztus 19.-én az esti órákban T Andrásné 64 éves eleki lakos lakásukon előzetes szóváltás után egy konyhakéssel mellbe­szúrta a férjét, T. András 71 éves eleki lakost, aki sérülése követ­keztében a helyszínen meghalt. T. Andrásné elkövetőt a Rend­őrfőkapitányság őrizetbe vette és emberölés bűntettének elkö­vetése miatt nyomozást folytat ellene. Leégett autó Szombaton Békéscsabán a 4-es honvéd utca végén egy S1 OO-as személyautó fának ütközött. Ennek követ­keztében a gépjármű kigyul­ladt, és leégett. Az anyagi kár 30 ezer forint, személyi sérülés nem történt. „A HÁZASSÁG AZÉRT OLYAN NÉPSZERŰ, MERT EGYESÍTI A KÍSÉRTÉS MA­XIMUMÁT AZ ALKALOM MAXIMUMÁVAL” (George Bernard Show) AU S TrTá' A Lotto Unió Kft. tájékoztatása szerint a 33. játékhét nyerőszámai a következők: 3, 4, 9, 16, 19, 32 a pótszám: 2. A Jokerszám: 2 2 37 6. Az örménykút! gyerekeket harangszó kíséri majd iskolába Fotó: Lehoczky Péter Nagy ünnepségen találkoz­tak augusztus 20-án Ör­ménykút lakói. A község ön- kormányzata, az általános iskola, valamint a Szarvasi Újtemplomi Evangélikus Egyház a helyi iskola alapí­tásának 140 éves évforduló­ját ünnepelte. Az esemé­nyen megjelentek a helyben élők mellett a korábban le­származott volt tanítók és diákok. Mámmel Adámné a Mű­velődési és Közoktatási Mi­nisztérium Nemzetiségi Osztályának vezetője a nemzetiségi együttélés fon­tosságáról, a nemzetiségi törvényről és arról szólt, hogy az államnak garanciát kell adnia a kistelepülési is­kolák fenntartásához. Sze- begyinszki Jánosné, az ör­ménykúti általános iskola igazgatója visszaemlékezé­sében arról a szorgalomról beszélt, amelynek követ­keztében az örménykúti kül­területi iskolák (több is volt) elindították az itt élő tanyasi gyerekeket a különböző életpályák felé. — Felhívással fordulunk az ország valamennyi kiste­lepüléséhez, hogy fogjanak össze: ne szűnjenek meg a falusi iskolák! Kérjük a de­mokratikus parlamentet ar­ra, több anyagi támogatást adjon! Tegyék lehetővé, az áremelésekből és egyéb gaz­dasági nehézségekből faka­dó gondok megoldását, kie­melt állami támogatással. Joga van az itt élő gyerekek­nek ahhoz, hogy saját isko­lájuk legyen. — Az Örménykúton élő élő gyerekek csak akkor le­hetnek igazán itthon, ha jo­guk a helybeli iskolához ér­vényesül. Haza, otthon isko­la összetartozó fogalmak — hangsúlyozta Szőlősi Ist­vánná. Pintér János, a Nyugat Békési Evangélikus Egy­házmegye esperese az ün­nepségen arról beszélt, ho­gyan kapcsolódott össze Ist­ván király korában, majd hosszú ideig ezt követően is az állam és az egyház. Ha­sonlóan lehet jellemezni — érvelt az esperes —- az isko­la és az egyház viszonyát is, amely kezdettől fogva az Is­ten kultúrparancsát hirdet­te. A harang mindenki nyel­vén egyformán szól — ma­gyarázta Pintér János — mindegy, hogy magyar, szlovák vagy más anyanyel­vű hallja. Az egyház a megbékélést, az egymás mellett élést a régmúltban és ma egyformán hangsú­lyozza. Beszéde végén az esperes felszentelte az általános is­kola udvarán felállított ha­rangot. P. J. Veteránok versengtek a pusztában A harang mindenkiért szól Ez az út sem látott mostanában ekkora forgalmat — mondta, majd megpödörte elégedetten a bajszát egy idős bácsi, aki kíváncsian szemlélte a kardos­kúti és a vásárhelyi pusztán áthaladó veterán rallyn részt­vevő autós és motoros csodá­kat. Mert csodát láttak azok, akik az orosházi szervezők ál­tal meghirdetett háromnapos program valamelyikére elláto­gattak. Talán a leglátványo­sabbra a matuzsálemi korú gé­pek kiállítása és a Horváth Ká­roly emlékére rendezett rally sikerült. A vendéglátók felejt­hetetlen élményt szereztek azoknak a — közel száz gép­kocsi és motortulajdonos ne­vezett — versenyzőknek, akik a 140 kilométeres szakaszon végig haladtak. A pusztaprog­ram keretében láthatták a szür­kegulyát, a rackát, Pusztaköz­ponton a madártani múzeu­mot. Pandúrok állták útját a gyorshajtóknak (az átlagse­besség körülbelül 30 kilomé - ter/óra volt a veteránoknak), néhány lórugással odébb pe­dig betyár fosztogatta ki a mó­dosabb kocsik gazdáit heves ostorpattogtatás közepette. A tápéi kompon való átkelés után Szegeden mutatkoztak be a rally résztvevői, vasárnap délelőtt pedig Orosházán áll­tak „csatasorba”, hogy a hely­beliek is megszemlélhessék a különös járműveket. (csete) Első Andrea a trónon! (Folytatás az 1. oldalról) érkezett Alassi zászlóforgató csoport szolgáltatta, fantaszti­kus dobos és harsonás bandá­jával. Forgács Gábor színész és humorista — tudják, ajódlis — egész estét betöltő röhögés­re késztette a publikumot. No és a verseny. A 16 kis­lány igazi amazonként lépett a színpadra — egyik mellüket mindvégig széles szalag takar­ta. Az apró fehér pettyes, kék egyenfürdőruha szinte legya­lulta kétségtelenül meglévő bájaikat. A rulex alkalmi ruhát sem maguk választhatták, ki­nek előnyösebb jutott, kinek nem. A főként az utóbbi évek­ben nobilitássá lett — és meg­lehetősen rosszul öltözött zsű­ritagok, tisztelet a kivételnek, például a fővédnök Sík Fe­rencnek — gazdagságuk és íz­lésük szerint választották ki különdíjazottjaikat. Lapunk díját Andreas Günther, az Axel Springer Magyarország ügyvezető igazgatója adta át a gyulai Csaba Gabriellának. Az viszont tény: ez a verseny évről évre színvonalasabbá lesz, nem vitás, ma a Miss Uni­verse Hungary a szépségver­seny Magyarországon. K.A.J. Várexpo ’94 Gyulán A Szent István naphoz kapcso­lódó ünnepi hétvégén vadá­szati, halászati és környezet­védelmi kiállítás és vásár zaj­lott a Gyulai Várnál. A kiállí­tók és árusítók széles és válto­zatos termékskálával igyekez­tek az érdeklődők és a vásárlók igényeinek eleget tenni. A szombat délelőtti halászléfőző versenyre csupán öt nevezés érkezett, de az idő előrehalad­tával a bográcsokból felszálló étvágygerjesztő illatok egyre több kíváncsiskodót vonzot­tak a helyszínre. Természete­sen az alkalmi szakácsok mindegyike saját recept alap­ján készítette el az ételt. A jó minőségű pirospaprikát vala­mennyien döntő tényezőnek tartották, de voltak, akik a bog­rácsra, mások a tűz erejére, vagy a hal szakszerű felbontá­sára esküdtek. A szombat délutánra és va­sárnap délelőttre meghirdetett horgászversenyre a vártnál jó­val többen jelentkeztek. A vár melletti tó oxigénhiányos vi­zét a gondos szervezők a ren­dezvény előtti napokban le­cserélték és pénteken három mázsa hallal — vegyesen ponttyal, amúrral és keszeggel —, telepítették be. A 222 ver­senyző közül, csupán 39-nek volt szerencséje, így a tóban bőven maradt még hal, ezért a város gyerekei a jövő héten ingyen horgászhatnak itt. Szombaton délután több be­mutatóra is sor került, így büszke gazdik vonulhattak fel kedvenc kutyájukkal, az íjjá­szok honfoglaláskori jelmez­ben kápráztatták el célbalövő tudományukkal a közönséget, az ejtőernyősök pedig frissen sült kenyérrel a kezükben lan­doltak a bámészkodók gyűrű­jébe. Este a Körös Néptánc­együttes is fellépett. BAM Ha valaki kételkedett volna a hétvégi gyulai horgász­verseny előtt abban, hogy van hal a vár előtti tóban, most megbizonyosodhat felőle: van. A kép tanúsága szerint a verseny kezdete előtt bedobálták a kifogni valót... A tűzoltózenekari fesztivál legcsinosabbjai Fotó: Kerekes István Formás lábak suhogó rokolyák bűvöletében Majorette-csoportok bemutatkozása Gyulán Ma reggelre elcsöndesedtek a gyulai terek és utcák. Véget ért a Negyedik Nemzetközi Tűz­oltózenekari Fesztivál és el­utaztak az együtteseket kísérő csinos lányok, a majorette-k is. Bár egy tűzoltózenekarnak nem igen van szüksége figye­lemfelkeltésre, hiszen fess egyenruhájuk és magabiztos hangerejű, pattogó ütemű ze­néjük bőven vonzza a közön­séget, mégis teljesebb a kép a majorette-lányokkal. Suhogó, semmi kis selyemszoknyájuk­ban, hosszú szárú fehér csiz­májukban nagy izgő-mozgó pomponokkal a kezükben sasszézva bizony minden fér­fiszívet megdobogtatnak. Két fellépés közötti rövid szünetben a viháncoló, kap­kodva öltöző lányok a Hevesi Fúvós és Majorette Együttes tagjai szívesen beszélnek kedvtelésükről. — Hogyan lesz egy lányból máj or ette? — Sokan közülünk hirde­tésre jelentkeztek és válogatás útján kerültek a csoportba, van akit a barátnője hozott ide elő­ször. — Milyen szempontok alap­ján választottak ki bennete­ket? — Fontos a szép testtartás, a ritmusérzék, a jó mozgás és a harmonikus összbenyomás. —Hogyan készültök a fellé­pésekre? • — Hetente egyszer, három­négy órán át próbálunk. A mozgást koreográfus tanítja be magnózenére, majd a zene­karral közösen is gyakoro­lunk. — Ízléses, ,,étvágygerjesz­tő” ruhákban szerepeltek. — Kezdetben szponzorok hozzájárulásából varrattuk az öltözékeket, később az egyesületünk önerőből finan­szírozta a költségeinket, de ma már a fellépések is hoznak annyi pénzt, hogy ruhára is futja belőle. — Amikor végigmasíroztok az utcán minden szem rátok szegeződik, különösen a fiú­ké... — Bizony, sokszor szeret­nénk hangosan nevetni, de fel­lépés közben csak az ütemet és egymást szabad figyelni. Baracsi Magdolna

Next

/
Oldalképek
Tartalom