Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-19 / 195. szám
A sokoldalú sikerember Bármibe belevág, elismerést arat. Legutóbb az Operettszínházban énekesszínészként lépett fel. (9. oldal)- m A «jfe BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP hétvégi magazinja 5-12. oldal Holnap is Hírlap! Lapunk augusztus 20-án is megjelenik, a 13. oldalon részletes tájékoztatást olvashatnak róla. 1994. AUGUSZTUS 19., PÉNTEK ÁRA: 16,30 FORINT XLIX. ÉVFOLYAM 195. SZÁM / Újra döntenek a Havasi-szoborról? A gyulai önkormányzat kulturális bizottsága, majd várhatóan a városi testület is újra tárgyalja a Havasi-szobor elhelyezésének kérdését — tudtuk meg dr. Pocsay Gábor polgármestertől. Mint olvasóink bizonyára emlékeznek rá, lapunk több alkalommal foglalkozott a Gyulai Várszínház tavaly elhunyt igazgatójának állítandó szobor ügyével. A városi képviselő- testület a műalkotást a várszínház igazgatósági épületének udvarában javasolta felállítani, ami heves indulatokat váltott ki, a Gül baba és a Lear király színészei pedig a döntés felülvizsgálatát kérték a polgármestertől. Pocsay Gábor — mint lapunknak elmondta — lát esélyt arra, hogy a kérdést, tágabb összefüggésbe helyezve újratárgyalják. Az idő nem sürget, lehet egy jó tervet készíteni a szobor köztéri elhelyezésére. A polgármester úgy véli, megfelelő kiindulási alap lehet Havassy Péter múzeumigazgató javaslata, miszerint a Dürer Terem környékén létesítendő színészpanteonban kaphatna helyet Havasi István szobra. Víziszínház a Jókaiból? T* hamarosan elkészülnek azzal a munkával, ami a Jamina felől jrkező autók balra kanyarodását, és a Tulipán utcából kisívben pbbra kanyarodok közlekedését hivatott segíteni. A kiszélesített utat és a forgalomirányító lámpát várhatóan szeptember közepén helyezik Üzembe Fotó: Lehoczky Péter „Békés megyéért” díjak és sportelismerések Hirek Közművelődési díj. Eredményes népművelő munkája elismeréseként Népmű- velésért-díjat kapott Pocsajiné Fábián Magdolna népművelő, szociológus, a Békés Megyei Művelődési Központ munkatársa. A díjat csütörtökön Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter adta át a budapesti Néprajzi Múzeumban. Zeneszóval Gyulán át. A IV. Nemzetközi Tűzoltózenekari Fesztiválra ötszáznál több zenész érkezett tegnap Gyulára. Bár az időjárás nem látszott kedvezni a rendezvénynek, a színpompás és dallamdús me-, net este 7 után végigsétált á városon, a vártól a víztorony melletti fesztiválsátorig. A megnyitót Fási Ádám Királynő fogadójában rendezték, ahol Dudaszeg József tűzoltó őrnagy, gyulai tűzoltóparancsnok köszöntötte a megjelenteket. Rajta kívül dr. Pocsay Gábor polgármester és Balázs Árpád zeneszerző, a zsűri elnöke mondta el gondolatait. A zenekarok holnap és holnapután minősítő versenyen és a vátos számtalan pontján térzenével mutatkoznak be. Médiahajó '94. Szeptember 28-án immár negyedik alkalommal újra vízre száll a Médiahajó —• jelentették be a rendezvényt szervező Hírtőzsde Lapkiadó Társaság csütörtöki sajtótájékoztatóján. A konszenzuskeresés jegyében életre hívott kezdeményezésnek idén különös aktualitást ad, hogy a tervek szerint a kormány szeptember 29-én tárgyalja a szabad rádiózásról és televíziózásról szóló törvény tervezetét, hangzott el. Az idei hajózáson várhatóan a magánmédiumok tulajdonosai is részt vesznek, akik a jövőben fontos alakítói lesznek a médiapiacnak. Időjárás Északnyugat felől felszakadozik a felhőzet, és már csak keleten várható eső', zápor, esetleg zivatar. Az élénk északi, északnyugati szelet erős, időnként viharos lökések kísérik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 9—14, a legmagasabb nappali 19—24 fok között valószínű. Napok óta suttogja a város: a Jókai Színház nézőtere alatt barlangot találtak, ennek megszüntetésére nincs pénz. Márpedig így a több, mint 200 millió forintos beruházással éppen most elkészült épület használatra alkalmatlan. Napok óta próbálunk pontosabb információkhoz jutifi, de — talán a nyári szünet miatt — eddig senki sem nyilatkozott. A csendet dr. Simon Imre, a megyei közgyűlés elnöke törte meg először. — A hír igaz, ha nem is egészen úgy, ahogy az már a Sokáig kétséges volt a hagyományos budapesti tűzijáték idei megrendezése, míg végül is szponzorok támogatásával ez a probléma megoldódott. Vajon Békéscsabán nem került-e veszélybe, az „est fénypontja” — erről érdeklődtünk Vári Jánosnénál, az ünnepség szervezőjénél. — Már tavaly sem sikerült támogatókat találni erre az városban elterjedt. Semmiféle barlang nincs a színház alatt, csak egy régi vízér, ami már eddig is nedvesedést okozott a zenekari árok és a pince környékén. A felújítás során ennek az érnek az útja lett elzárva, így a víz ezen a részen összegyűlt és nagyobb esőzések esetén bajt okozhat. —Leszakadhat a nézőtér? — Nem, de a zenekari árokban és a nézőtér első pár sorában bizony bokáig érő víz is keletkezhet. — Találtak-e már valami megoldást erre a problémára? — Természetesen, szakéreseményre, de a város vezetői úgy vélték, hogy olyan hagyománnyá vált a tűzijáték, olyan sokan várják évről évre, hogy nem szabad lemondani róla. Ezért a költségvetés teljes egészében állja a kiadásokat.-— Vár-e valami meglepetés a nézőkre? — Igen, akik a városháza előtti térre eljönnek, azok az idén csodálatos kísérőzenét is tői vélemény készült a helyzetről, a teendőkkel tisztában vagyunk, azonban ennek anyagi következményei vannak: előreláthatólag 45-50 millió forintra lesz szükség a beázás megszüntetésére. — Ez a pénz a felújítási összegből rendelkezésre áll még? — Nem, mivel a színház felújítása már befejeződött, az a pénz is elfogyott már. Sajnos egyelőre nem tudjuk, miből lehetne fedezni ezt a munkát. — El tudják kezdeni az évadot az eredeti időpontban? (Folytatás a 3. oldalon) hallgathatnak a látvány mellé. —Az elmúlt években előfordult, hogy tűz is fenyegette városunk egy-egy épületét a tűzijáték után. A veszély az idén is fennáll? —Akkor sem volt túl komoly a veszély, hisz a tűzoltóság akkor és most is nagy erőkkel kivonul a helyszínre, így szükség esetén azonnal be tud avatkozni. Ünnepeink szimbólumokat hordoznak, Szent István napja előtt én az alkotást emelném ki, hiszen akik itt most elismerést kapnak, mindannyian a jobbítás szándékával a közösség javát, az előrelépést szolgálták kiemelkedően — fogalmazott tegnap Békéscsabán, a megyeházán dr. Simon Imre, a megyei közgyűlés elnöke. Az ünnepi közgyűlésnek egy „napirendje” volt, a képviselő- testület által alapított „Békés megyéért” kitüntető díjak átadása, valamint a megye sportéletében sikereket elért sportolók tevékenységének elismerése augusztus 20-a alkalmából. A „Békés megyéért” kitünMedgyesegyháza képviselőtestülete az elmúlt években már többször tett kísérletet arra, hogy a közigazgatásilag a településhez tartozó Bánkúton javítson az infrastrukturális elmaradottságon. Ez évben, a szorító alapellátási gondok miatt, napirendre kellett tűzni az ivóvízellátás kérdéskörét, majd pedig — hosszú idő után először — lehetőség nyílt a gázbevezetésre is. Az összefogás eredményeként Bánkút 10,2 millió forintos gázhálózatának kiépítéséhez az Állami Fejlesztési Intézettől 4,1 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott. A hiányzó összeget az önkormányzatnak és az érintett lakosoknak kell fizetni. Az önkormányzat — mint megtudtuk — már be is fizetett 1,1 A becses kitüntetés tető díjat heten vehették át Simon Imrétől — Fasang Árpád karnagy, nyugdíjas igazgató nem tudott részt venni az eseményen —, a sporttevékenységért pedig tizenhárom csapat, illetve egyéni sportoló kapott elismerést. (Folytatás a 5. oldalon) millió forintot, a tervek elkészültek, a kivitelező elkezdte a munkálatokat. Várhatóan év végére Bánkúira is eljut a gáz és a teljes beruházás szerződés szerint legkésőbb 1995. szeptember 30-áig befejeződik. A legtöbb településen az igénylők befizették az 50 ezer forint lekötési hozzájárulást. A polgármesteri hivatalban elmondták, hogy a napokban kérdőívekkel keresik meg a lakosságot az igénylések, illetve nyilatkozatok megtételére. Mivel tudott dolog, hogy a lakosság készpénzes fizetési lehetősége véges, ezért megegyezés született az OTP-vel, ahol e célra kedvezményes hitel igényelhető. Tudjuk, az árak ilyen ütemű emelkedése mellett nem kétséges: ki. jár jobban. H. M. Cikkek tucatjait olvastam, amelyekből kiderült, hogy Magyarországon hányán betegedtek meg a mérgezett fűszertől, hogy az állami paprikamalmok nagyüzemi körülményei közepette lehetetlenség az ólmozás, hogy az árusok a magyar nép lelkületét mérgezik. Csak az nem derült ki, hogy az élelmes hamisítók mi a fenének dúsítják-színe- zik ólommal a piros őrleményt. Pedig tudnom illene. Olyan faluban születtem, ahol szinte minden portán paprikát termeltek. Mifelénk még a házakat is úgy építik, hogy a szokásosnál jobban lógjon be az eresz, különben nem maradna hely a leszedett és az őszi napra felfűzve kitett Mérges paprika fűszernövénynek. A megszárított paprikát pedig nők dolga volt a fából készült mángorlóba helyezni, aztán vaskos és gondosan lesmirglizett rudakkal apróra törték, durvára őrölték. Az ínyem még most is emlékszik az enyhén csípős és kellemesen édes házipaprikára, amelyet zsír helyett ujjnyi vastagon púpoztunk a széles parasztkenyérre. Nos, a magyar édesnemes őshazájában sosem hallottam az ólmos dúsításról, lehet, hogy csak azért nem, mert az ilyesmit vétek lett volna gyerek orrára kötni. Miközben ugyanis ezeket a sorokat írom, a háttérből rádió zümmögi, hogy egy halastóban másfél tonnányi, fóliába burkolt ólmos paprikát találtak. Nem árt tehát élni a gyanúperrel: a mérgezéshezszennyezéshez súlyos anyagi érdekek fűződnek. Mint ahogy azon sem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy a másik oldal kezdeményezte a leleplezési akciót. Esetleg az állami paprikamonopólium indított összehangolt támadást a háznál „őrlők” ellen, a jövedelmeihez ragaszkodó államnak van szüksége a boltban vásárolt paprika árába beépített forgalmi, fogyasztási és egyéb adókra. Mindez különben onnan jutott eszembe, hogy a piacon, a takaros halmokba kotort fűszerpaprika mellé helyezett táblán ezt olvastam: BLEIFREI. Zöldi László Bánkút gázellátásáért Tűzijáték Békéscsabán is
