Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-16 / 192. szám
o MS MEGYEI HÍRLAP SZEGHALOM ÉS KÖRNYÉKE A MÓL oktatási központja, a Hotel Gara Füzesgyarmaton Az oldalt szerkesztette: Gila Károly. Telefon:(66) 371-139. Az oldal fotóit Balogh László készítette Hírek Vendégművészek. Augusztus 18-án este hétkor a kö- rösladányi Asztalos Miklós Művelődési Házban a Kolozsvári Magyar Operaház művészei adnak Nosztalgiázzunk címmel műsort a legnépszerűbb operettekből. Bravó, majorettek! A szeghalmi városi művelődési központ majorett-csoportja augusztus első hétvégéjén sikeresen szerepelt a Kömlődön megrendezett II. Országos Ma- jorett Táncverseny és Fesztiválon. A 12 tagú lelkes kis csapat Macskinné Poór Erzsébet vezetésével a tizenkilenc induló közül összetettben a negyedik helyezést érte el, miközben a színpadi show-kate- góriában harmadikok voltak. Segít az önkormányzat. Száznál több okányi gyerek beiskolázásához jelentett segítséget a helyi önkormányzat 2500 forintos támogatása, melyet a felső- és középfokú intézetben tanuló diákok kaptak meg a hónap elején. Kapós lett Káptalanfüred. A bucsai kisdiákok körében nagy sikere volt az idén a káptalanfüredi nyaralásnak, amelyben valószínűleg az is közrejátszott, hogy a tavalyi áron mehetett a 130 gyerek a Balaton partjára üdülni. A fejlettebb vidékeken erősebb az érdekérvényesítés A májusi választások eredményeként Szeghalom térségéből a szocialista párt támogatásával Matuska Sándor került be az új parlamentbe. Első benyomásairól beszélgettünk vele. — Képviselő úr, érzi-e azt a hatalmas elvárást, amit Önnel és a győztes szocialista párttal szemben támasztanak a választópolgárok, kormánypárti honatyakén t pedig a térség remél sokat Öntől? — Az természetes, hogy a választópolgárok elvárása képviselőjükkel szemben igen nagy. Az emberek az elmúlt négy évben nagyon sok mindent nem úgy éltek meg, ahogyan szerették volna és most szeretnének látni valami gyorsabb ütemű haladást. Ez jogos igény, ám az is tény sajnálatos módon, hogy ezek teljesítése hatalmas anyagi akadályokba ütközik. A kormánypártok által örökölt helyzet nem teszi lehetővé a gyors javulást, sőt jelenleg legfontosabb teendőnk a válságkezelés, ami nem látványos és nem is népszerű tevékenység. A választók türelmetlensége érthető, szeretnénk is megfelelni az elvárásoknak, ám erre csak hosszabb távon van reális lehetőség. — Mit jelent az tény, hogy ennek a hátrányos helyzetű vidéknek a képviselője? — Legelőször is azt, hogy régiónk gondjait beviszem a parlamentbe. Az országot járva én is láttam már, hogy micsoda különbség van az országrészek között. Most azt tapasztalom, hogy a különböző helyekről megválasztott képviselők például a nagyvárosokból, a Dunántúlról jelentős különbségekkel vannak elindítva, nem tudom, miként lehet mindezt közös nevezőre hozni. Ráadásul ott, ahol a gazdasági visszaesés nem volt ilyen jelentős, ahol kisebb a munkanélküliség, vagyis jobb a helyzet, ott az érdekérvényesítés sokkal erőteljesebb. Talán azért is pezsgőbb ott az élet, mert korábban is jobban ment az érdekérvényesítés. Úgy túnik, jelentős kisebbségbe szorulhatunk mi, vagyis a hátrányos vidékekről származó képviselők. Nekünk is össze kell fognunk, csúnya szóval élve, lobbiznunk régióink fejlesztése érdekében. — Lezajlott a parlament első ülésszaka. Mit várt és mit tapasztalt az eltelt idő alatt? — Az eddigi idő arra kevés volt, hogy végleges kép alakuljon ki bennem az ottani munkáról. Az bizonyos, hogy én az ügyek gyorsabb intézését képzeltem el, azt sem gondoltam, hogy egészen nyilvánvaló dolgokban is késhegyig menő vitákat kell folytatni. Ebben nyilván az is közrejátszik, hogy én a mezőgazdaságból kerültem a parlamentbe, ahol bizony sokszor kulcsfontosságú volt az időtényező is. Én a gyorsabb ügymenet híve vagyok, ezt várják el tőlem a választópolgárok is, ennek igyekszem megfelelni. Összefogás a sportudvarért Gyerekek, szülők, pedagógusok közösen munkálkodtak a létesítmény elkészítésén Megmondom őszintén, nem hittem volna, hogy így össze tud fogni a falu — kezdi beszélgetésünket a bucsai általános iskola igazgatónője, Majoros Gyuláné, majd így folytatja : — Amikor egy pályázaton sportpálya építésére 200 ezer forintot nyertünk, tisztában voltam vele, hogy ez nem lesz elég a régi poros-saras iskolaudvar átépítésére. Szerencsére a falu apraja-nagyja mellénk állt, a meghirdetett társadalmi munkán mintegy negyven felnőtt — köztük szülők, pedagógusok, a focicsapat tagjai — és hét gyerek vett részt. Volt olyan is, aki személyesen nem tudott eljönni, de gépet, üdítőt, sört adott az egész nap dolgozó többieknek. A munkánk eredményeként elkészült a pálya tükre, ezt meghozattuk kővel, erre jön rá az aszfaltréteg. Az új pálya alkalmas lesz kézi- és kosárlabdázásra, kispályás focira és teniszre is. Ha minden a terveink szerint történik, szeptemberben fel is avatjuk Bucsa új sportlétesítményét, mert ez a pálya természetesen az egész falué lesz. Szeghalom középületei A posta és szolgáltatásainak története Sorozatunkban elsőként azt szeretnénk bemutatni, hogyan alakult a postai szolgáltatás, illetve az épület sorsa. 1850- től létesítettek küldönc-szolgálatot levélszállításra, innen célszerű nyomon követni a fejlődést. 1858-ban postaállomás létesült Szeghalmon. Nagyon sok gondot jelentett ezen a vidéken a rossz útviszony, az elmaradott gazdasági és kulturális helyzet. 1851-ben egy küldönc fizetése 100 pengőforint volt, ezért hetente kétszer vitte a leveleket a csabai vasútállomásra és hozta a küldeményeket a hivatalokba. 1854- ben a Kereskedelmi Minisztérium elrendelte, hogy a járási székhelyeken levélszedősége- ket állítsanak fel, így megyénkben Szeghalmon és Békésen is. Négy évvel később Békéscsaba és Berettyóújfalu között postavonal létesült, így Szeghalom is bekapcsolódhatott a megye második postaút- jába, melyen hetente négyszeri lovasposta közlekedett. A rossz útviszonyok, a nem kellő támogatás miatt nehezen indult meg a postai szolgálat, melybe gyalogos lovasküldönc és lovaskocsi is bekapcsolódott. A következő jelentős eseményről a Szeghalom és Vidéke Újság 1900. május húszadikán így tudósít: „Király Béla szeghalmi postamester új díszes épületet emeltetett a község főutczáján. Az új helyiségbe a jövő hónap elején költöztetik át a postahivatalt”. 1907 áprilisában újabb áthelyezésről tudósít a lap: „A szeghalmi M. Kir. Posta és Távírda Hivatal a hét folyamán a A posta épülete a '60-as években 1994. augusztus 16., kedd Kinek is áll a világ?! A közmondás szerint most azt kellene mondanom, hogy szemesnek áll a világ, ám gyakran azt tapasztalom, hogy bizony a szemteleneknek méginkább. Mindennapos tapasztalataim igazolják, hogy a gátlástalan akarnokok soha nem érezték még olyan jól magukat, mint mostanában .Csak néhány példa azok közül, amiket felháborodott ismerőseim meséltek el. Halálos közlekedési balesetet okozó ifjú titán, akinek már ezen kívül is több alkalommal gyűlt meg a baja a rendőrséggel, jogosítvány nélkül vígan száguldozik apja autójával, büntetlenül. A részeges férjnek agyon kellett verni a feleségét ahhoz, hogy végre ügy legyen belőle. Igaz, hogy addig is folyton püfölte, de hát kit érdekelt?! És itt a másik véglet. Egy negyvenéves szívbeteg ember meghalt, amíg arra várt, hogy majd sorra kerül a talán életét megmentő műtétre. Több, mint egyévi e tőjegyzés után a beteg szíve felmondta a szolgálatot. Azt beszélik, nem volt elég rámenős, türelmesen megpróbálta kivárni a sorát, ám azt mindig elfoglalta előle egy szemtelenebb szemes. Sajnos, a példák hosszú sora folytatható lenne és nyilván Önök is többel ki tudnák egészíteni. Ha most azt gondolja valaki, hogy tudok valamilyen megoldást, ki kell ábrándítanom. Frázisokat nincs kedvem puffogtatni, ilyeneket, hogy mindenki egyformán felel a tetteiért, mert ez egyszerűen nem igaz, a gyakorlat nem ezt mutatja. A milliós adócsalók harsány hangon nemzeti hősként tüntetik fel magukat, miközben a legszegényebbek a maguk csendes módján egyszerűen éheznek. A tehetetlen düh fojtogat és kezdem megérteni az ifjú apát, aki végső elkeseredésében már arra is gondol, hogy önmaga vesz elégtételt a kétgyerekes fiatal édesanya büntetlenül továbbszáguldozó gyilkosán. iáU-A Fel sem merült, hogy feladjuk! Az idén nyáron két szeghalmi sportember, Barna Gyula és Vígh György úgy döntött, vágjunk bele a Balaton-átúszásba. Az elhatározást tett követte, a részleteket az örökifjú, 47 éves Vígh György mesélte el: — Maga a Balaton-átúszás fantasztikus élmény volt és nem kis erőpróba, hiszen a táv 5,2 kilométer, éyuszival egymás közelében úsztunk, biztattuk egymást, ha kellett. Voltak kritikus helyzetek, de az fel sem merült, hogy feladjuk. Közel három óra kellett, amíg átértünk, de a legnagyobb meglepetés a túlsó part közvetlen közelében várt ránk. Az történt ugyanis, hogy utolért bennünket egy fiatalember, aki mellénk érve váratlanul megkérdezte: — Ugye maguk szeghalmiak? — Kis híján belefulladtam a vízbe, mert kiderült, hogy nem két, hanem három szeghalmi úszta át a Balatont, hisz Farkas Előd is teljesítette a próbát. A két sportember már itthon a Körös vizében Széchenyi utcai volt Hóka-fé- le házba helyeztetett át”. 1920 körül az Erzsébet térre — ma Kossuth tér—költözött a posta. Itt ma a kollégium van, a régi épületet 1964-ben lebontották. Ismét a helyi újságból, a Szeghalom-Vidéki Hírlap 1929. április hetediki számából idézünk: „A képviselő- testület legutóbbi közgyűlésén foglalkozott a posta épületének céljaira átengedendő telek kérdésével, íí minthogy a kincstár a felajmilott telket (főjegyzői kert) nem fogadta el, a képviselők az adóhivatal mellett ajánlottak fel 224 négyszögölnyi területet. Remélhetőleg a Posta-igazgatóság ezt a valóban megfelelő helyen lévő telket elfogadja és az építkezést a legrövidebb időn belül megkezdi.” A régi Eötvös, mai Nagy Miklós utcai épületet a Posta Vezérigazgatóság építtette 1929-ben Bene Antal postamérnök terhei szerint, a kivitelező Scher Konrád helyi építész volt. Az átadást megelőzően így írt a helyi újság 1929. július 28-i számában: „Mint értesültünk, a szép, emeletes, teljesen modem postaépület október tizenötödikére egészen készen fog állam és tágas, világos, kényelmes s a közönség kényelmét minden téren biztosító helyiségek lesznek. Ezen kívül fjedig jó és kényelmes lakáshoz fog jutni benne derék és agilis postafőnökünk, Szilágyi István is.” Azóta az utca neve többször változott, ar épületet néhányszor felújították, így 1968-ban is, amikor s fűtés korszerűsítésére is sor került. 1982januárjában egy időre kiköltöztek az Ady utcába, ekkor a tetőszerkezetet is kicserélték. 1990-ben az utolsó korszerűsítéssel megszűnt a szolgálati lakás, az emeleti részt is a hivatal foglalta el. A közel százötven év alatt a postai szolgáltatás óriásit fejlődött, erre nem is gondolunk, amikor leveleinket feladva azt a címzett másnap megkapja. Az épület pedig városképi szempontból jelentős, ma is szépen illeszkedik a környezetbe. Szarka Sándorné, a Sárréti Múzeum igazgatója
