Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-13-14 / 190. szám
IfiÉKFS MEGYEI HÍRüp KÖRKÉP ka S.O.S.-találkozó. Ebben az évben a békéscsabai lelkise- gély-szolgálat kapta a lehetőséget, hogy megrendezze a Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok hetedik országos találkozóját. Az első nap, augusztus 26-án este Pap János polgármester mond megnyitót, majd a résztvevők beszámolót hallhatnak a Jeruzsálemi Konferenciáról. Szombaton és vasárnap kiscsoportos foglalkozások lesznek, közben neves szakemberek tartanak előadásokat többek között a család, devianciák, kiégési szindróma témában. A rendezvénynek a Tanítóképző Főiskola ad otthont. Több mint harminc helyre küldték el meghívóikat, tehát nemcsak a szövetség tagjait várják. Körülbelül 300 főre számítanak, ezért továbbra is várják cégek, magánszemélyek anyagi támogatását az OTP 619-006417-0 számú számlára. Búcsú a béketábortól. Tegnap zárta kapuit a Szana- zugi Gyermek és Ifjúsági Táborban rendezett „Párbeszéd a békéért” elnevezésű nemzetközi kulturális tábor és konferencia. Kilenc ország csaknem 200 diákja két héten át ismerkedett egymás népének hagyományaival, kultúrájával, szokásaival. Számos kulturális műhelyben dolgoztak együtt, és kirándulásokat tettek megyénk számos pontjára. Aliroda Békésen. A Békés Megyéért Település és Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány alirodát nyitott az alapítványi célok hatékonyabb térségi megvalósítása érdekében Békés városban, a Bé-Ta Kft. központjában. Az aliroda ingyenes tanácsadást nyújt a térségben működő kis- és középméretű vállalkozásoknak a jövő héttől kezdődően, keddi napokon délelőtt. Az alapítványi alirodában beszerezhetők a MIKROHITEL programmal kapcsolatos nyomtatványok és egyéb tájékoztatók. „AZT JÓL TUDOM, S NAGYON SOKSZOR TAPASZTALAM, HOGY SZÍVESEN LÁTOTT A GAZDAG MINDENÜTT.” (Euripidész) Ismét megnyitják a tejházat—De miért kellett bezárni? Tejháború Mezőhegyesen A mezőhegyesi ember ismét úgy érzi, megint ő húzza a rövidebbet. Augusztus 7-én beszüntették a friss tej árusítását az ómezőhegyesi tejházban. A hoppon maradt kispénzű helybeliek a polgármesteri hivatalon és a ménesbirtokon egyaránt számon kérik az intézkedést. Vannak, akik tiltakozásként aláírásgyűjtést fontolgatnak. Az ügy hátteréről dr. Kruzsic Pál vezérigazgató-helyettest kérdeztük. — A Ménesbirtok Rt. üzleti tervében 1600 darab tehén szerepel. Ezt az állományt három telepen kívánjuk elhelyezni — kezdte válaszát Kruzsic Pál. — Sajnos az ómezőhegyesi 18/2-es telepünk olyan állapotban van, hogy nem érdemes felújítani. Hagyományos technológiával pedig egyértelműen gazdaságtalan a működtetése, ezért szüntettük meg. — Vele együtt a tejkimérést is. — Amíg működött a telep, valóban biztosítottuk a lakosság számára a friss tejet. Literjét 28 Ft-ért adtuk, és jó bőven mértük, esetenként a fizetett mennyiségnél 20— 30 százalékkal is több került a kannákba. Még a más telepeken dolgozók is az ómezői tejházba jártak vásárolni, gondolom, megérte nekik a néhány kilométeres kerülő. — Éppen erről van ízó. Az embereket hidegzuhanyként érte ennek a kedvezménynek a megvonása. — A telep felszámolása folyamatosan történt, előre nem tudhattuk, hogy mikor viszik el a vevők az utolsó tehenet. De amikor ez bekövetkezett, akkor értesítettük a lakosságot, hogy hét nap múlva, azaz augusztus 7-én beszüntetjük a tej értékesítését. Ez alatt az egy hét alatt másik tejházból szállítottuk ide a tejet. Ezt követően a 39-es majorban biztosítottuk a tejjegyek beváltását, illetve felajánlottuk, hogy visszavásároljuk őket. Jelenleg még tíz-tizenöt napra szóló jegy lehet a lakosságnál, újakat már nem adunk ki. Ennek az az oka, hogy a 39-es majori tejház a telep belső részén van, s állategészségügyi szempontból nem megengedhető, hogy oda hónapokon keresztül 100—200 ember bejárjon. — Egy dolog a gazdasági racionalitás. Van azonban a dolognak egy emberi oldala is. — Természetesen. A Ménesbirtok Rt. kész arra, hogy a 18-as majori tejházat teljesen ingyenesen rendelkezésére bocsássa egy vállalkozónak, akinek csak a működtetés és a tejszállítás költségeit kell fedeznie. Figyelembe véve a vállalkozó nyereségét is, úgy gondolom, ez esetben 6—8 forintnál több nem rakódik a jelenlegi tejárra. Mi az eddiginél is jobb minőségű, magyartarkáktól származó hűtött tejet fogunk odaszállítani, így a nyári hónapokban egyórás intervallumban lehet a tejet értékesíteni. — Ha jól értettem az eddigieket, több pénzért kevesebb tej fog a kannákba kerülni. — Nézze, a vállalkozó egészen biztosan nem tudja olyan bőven mérni, mint korábban a ménesbirtok. Arra azért hajlandók vagyunk, hogy a megvásárolt mennyiségnél 2—3 százalékkal többet szállítsunk neki, tehát lesz egy kis plusszá. —A nagy kérdés az, akad- e vállalkozó erre a feladatra? — Örömmel mondhatom, hogy két dolgozónk jelentkezett az állategészségügyi laborból. Várhatóan e hónap végén ismét megnyílik a 18- as majori tejház. A különböző hivatalos engedélyek beszerzéséig kérem eddigi vásárlóink megértését és szíves türelmét. Úgy tűnik, hogy csupán egy-két hétig kell nélkülöznie Mezőhegyes lakosságának a friss kannás tejet. Ménesi György Diszkontbolt Méhkeréken. Tegnap nyílt meg Méhkeréken az a diszkontbolt, amely olcsóbb vásárlási lehetőséget biztosít a helybélieknek. Felépítésére a helyi önkormányzat tavaly pályázatot nyújtott be a Népjóléti Minisztériumhoz, s nyert is egymillió forintot a beruházásra. Az önkormányzat boltját a Debreceni Alföld Füszért Rt. üzemelteti Fotó: Lehoczky Péter 1994. augusztus 13-14., szombat-vasárnap Örömhír helyeit keserűség. Nem fogadta örömhír tegnap reggel az „örömhírhozókat" a békéscsabai rendezvénytéren: szakavatott kezek az éjszaka megrongálták gyülekezőhelyüket. Arra tippelnek, hogy talán sokan nem láthatták a Wlassits-sétány emeleti ablakaiból az előadásaikat, és valaki ezen próbált meg így segíteni. Egyébként a hitük és lendületük töretlen, az eredeti terveknek megfelelően hétvégén az MDF-székházban, hétfőn, kedden pedig az ifjúsági házban folytatják programjukat. Fotó: Such Tamás „Úgy megfogom, és összetöröm a csontját!” (Folytatás az 1. oldalról) — Úgy megfogom magát! Azután összetöröm a csontját az utcán! — Kitelepíteni! Kitelepíteni! Kitelepíteni! Tovább nem élhet így a falu — zúgta a hallgatóság az incidens közben. A rendőrkapitányt, Szalai Ferencet viszont nem tudták kihozni a béketűrésből régi „ismerősei”. — Amikor szigorúan járunk el önökkel szemben, akkor hasonló módon reagálnak. Szitkozódnak, fenyegetőznek, feljelentenek bennünket. Most legalább mindenki látja, hallja, hogyan viselkednek valójában — mondta a kapitány, majd tájékoztatta a hallgatóságot, hogy Szentetomyán valójában kevés cigánycsalád él, de ezek annál aktívabbak. Sajátos életformájuk elérte a tűréshatárt. Kérte, hogy a köz- biztonság fokozása érdekében alakítsanak önvédelmi csoportot. A rendőrség — ha nem is őrsöt — néhány fős rendőri csoportot biztosít a falunak. Dr. Gulyás Mihály polgár- mester azt a felvetést, hogy a cigányokat ne segélyezéssel tartsa el az önkormányzat, hanem biztosítson számukra munkalehetőséget, meggondolandónak tartotta. A téma egyébként napirendre kerül a képviselő-testület ülésén, ahol majd a városatyák megismerik a fenti levél tartalmát és döntenek (vagy nem). A falugyűlés egyébként kudarcba fulladt Simondán Mátyás és családja minősíthetetlen magatartása miatt. Csete Ilona Félévi mérleg A héten tartotta ülését Ecseg- falva képviselő-testülete, amely először előterjesztést vitatott meg és hagyott jóvá az önkormányzat féléves gazdálkodásáról. Ezt követően került sor az általános iskola igazgatói pályázatának elbírálására, Jótékonyság Vésztón A helyi Szakosított Szociális Otthon szervezésében ma egész napos jótékonysági műsor lesz a Sinka István Műveahol az egyetlen jelölt, a jelenlegi vezető Gubuznai Lajos kapott újabb öt évre megbízást. Döntöttek arról is, hogy összesen 360 ezer forint értékben szociális jellegű kölcsönt adnak a rászorultaknak lakásvásárlásra, fűtéskorszerűsítésre. lődési Központban, melynek fővédnöke Komáromi Gábor. Délelőtt gyermek-, majd délután ifjúsági műsor lesz, ezt követi az esti gála, ahol fellép Ihos József és Hevesi Imre is. Amit lehet, kompromisszummal (Folytatás az 1. oldalról) segédlelkész, majd Csanáda- pácán kaptam plébánosi feladatot. Két éve a Hittudományi Főiskolán a kispapok lelki vezetését bízta rám a püspök úr. Nem panaszképpen mondom: tíz év alatt hétszer költöztem. No nem nagy dolog: egyetlen fotelem van, meg sok-sok doboz könyvem. —S ez a gitár? — „Megboldogult” káplán koromban az ifjúságnak játszottam vele. —Szülei? — Mindketten nyugdíjasok, Kunágotán élnek. Apám postás volt, anyám a háztartásban dolgozott. Két húgom már férjhez ment, az öcsém Kisteleken plébános. — Mi hozta a gyulai változásokat, hiszen új segédlelkész is érkezett a városba? Ön miért nem viseli az apát címet? — Réthy plébános úrnak megromlott az egészsége, László atya pedig tábori lelkész lett. Korábban az idősebb papoknak, elismerésként valóban adományoztak címeket, ám Gyulay Endre püspök úr— nyilván a kor szavára is figyelemmel — már nem. Harmincnyolc évesen magam is fur- csállnám. — A püspök úr meghatározott feladatokkal küldte Gyulára? Kovács plébános úr kezem-* be adta a kinevezési okmányt. Egyszerű, keresetlen szavakkal, világos mondatokkal ott állnak a tennivalók. Emlékez- tetés a nagy előd, Apor Vilmos életére és munkásságára, s egy kis gondoskodás: a plébános úr egy növendékét küldi a püspök gyulai munkatársának, akit be kell vezetnie a pasztorális munkába és más módon is segítenie kell. (Veréb László, a segédlelkész Apátfalváról származik, s az idén végezte el a Hittudományi Főiskolát, miként pappá is most szentelték.) Megtudtuk, hogy a püspök a nyár elején hívatta magához, s megkérdezte, mit szólna, ha kinevezné Gyulára plébánosnak. Örülnék, válaszolta Kovács József. Azóta letette az esküt és a hitvallást a püspöki kápolnában, még július harminca- dikán. Nagy nehezen szóba kerül, hogy most vasárnap, azaz augusztus tizennegyedikén tíz órakor, a Nádi Boldog- asszony ünnepén celebrált misén maga a Szeged-Csanádi püspök iktatja be őt a gyulai belvárosi római katolikus templomban. — Megerősödtek a katolikus iskolák a városban, ám a gyulai iskolarendszer rendezetlenségeiből eredőfeszültségek azokat sem kerülik el. — Amit lehet, komproKovócs József plébános fiatal kora ellenére gazdag tapasztalatokkal rendelkezik, nyitott minden és mindenki iránt. Ezért is eshetett rá püspöke választása, aki jó ismerője Gyulána ^ Fotó: Lehoczky Péter misszumokkal kell megoldani. De még konkrétumokról nem tudok szólni, hiszen csak most ismerkedem a várossal. Például a nyári művésztelepnek Otthont adó iskolát visszakapja az egyház. A tanévet még végig viszik, aztán alaposan fel kell újítanunk. Beszélgettem a művészekkel: ez jövőre zavart okoz majd, de utána minden támogatást megadunk. — Ilyenkor elkerülhetetlenek a bemutatkozó látogatások. — Ez a szabadságolások időszaka. A polgármester úr is szabadságon van, a jövő héten megyek hozzá. De felkeresem majd az iskolaigazgatókat is, minden iskolában folyik hitoktatás. Természetesen elmegyek más vallások papjaihoz, lelkészeihez is. — Az egyházmegyék legutóbbi rendezése során végérvényesen eldőlt Gyula hovatartozása? — Gyula a Szeged-Csanádi Püspökséghez tartozik. Ezt a pápa is jóváhagyta. — Azt olvasom a kinevező levélben, hogy a gyulai és a gyulavári plébániára szól a kinevezése. A gyulai templomokat rendbe hozták, a Szentháromság kápolna viszont sürgős felújításra szorulna. — Úgy néztem, hogy kívül- belül le kell verni a vakolatot, s a fal elvágásával kell a szigetelést maradandóan megoldani. A vakolat eltávolítására talán már az idén sort kerítünk, hadd száradjon ki. László atya szépen felújíttatta a gyulavári miséző helyet. A kápolnára még nem látom a pénzt, de a felújításra sort kell kerítenünk. Illő elbúcsúznunk, hiszen a hívek ügyes-bajos dolgaikkal máris az új plébánost keresik. Kisebb renováláson is átesik a plébánia: elöregedtek az elektromos szerelvények, s a csinosítás is ráfér. A segédlelkész egy idős emberhez indul, az újságíró számára is messze még a nap vége. Ezt a beszélgetést amúgy sem kellene befejezni: folytatni érdemesebb. Kiss A. János