Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-12 / 189. szám
1994. augusztus 12., péntek HAZAI TÜKÖR/SOROZAT ^BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Az aszály szorításában Ezen mór csak „özön-víz" segíthet Lezárult a belső vizsgálat Lezárult a honvédségi aknavetőrobbanás körülményeit tisztázó belső, parancsnoki vizsgálat — erősítette meg Erdélyi Lajos, a HM szóvivője. Mint emlékezetes, június 25- én a Honvédség várpalotai gyakorlóterén egy robbanás következtében négyen meghaltak, hárman súlyosan, hárman pedig könnyebben megsérültek. A szóvivő elmondta, hogy a Magyar Honvédség Haditechnikai Intézete és az MH Lőszerellátó Központ által elvégzett fizikai, kémiai, ballisztikai és egyéb vizsgálatok eredményei alapján az aknavető és a felhasznált gránátok technikai meghibásodása gyakorlatilag kizárható. A felrobbannál azonos gyártási sorozatból származó gránátok és gyújtók minden műszaki előírásnak megfeleltek. Az úgynevezett „rátöltés-gátló” szerkezet részeit megtalálták, az működőképes volt. A vizsgálat során modellezték a rendkívüli esemény okaként feltételezett rátöltést, ami azt jelenti, hogy — rendellenesen — az aknavető csövében már benne lévő gránátra egy újat töltenek. A modellezés során a gyakorlaton bekövetkezett jelenséggel azonos módon viselkedtek az aknagránátok. Ez nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy a baleset idején az aknavető csövében két gránát volt. A Körös vidéken 11. éve tartó aszályos nyár próbára teszi a vízgazdálkodás dolgozóit is. Ápri 1 i s közepe óta m indössze 126,4 mm csapadék hullott, mely a sokéves átlagnál 87,1 mm-rel kevesebb. A 30 fok feletti hőségnapok száma 44, mely már meghaladja az elmúlt évit. A kánikula során 28 napja a napi csúcshőmérséklet meghaladja a 30 fokot. A csapadékhiány erősen lecsökkentette a Körösökön az országhatáron belépő vízhozamokat is. A július folyamán többször előfordult kisebb hegyvidéki záporok némiképpen frissítették a Fehér- és Fekete-Körös vízkészletét, de harmadik hete már ilyen frissítő pótlás nem érkezik. A Fekete-Körös határszelvényében 3—4 mYsec, a Fehér-Körösön 1—1,5 m3/sec víz érkezik magyar területre. Jellemző, hogy a gyulai tűsgátnál a Fehér-Körös teljes vízhozama az Élővíz-csatornába kerül bevezetésre, mert a duzzasztó tűk fóliával le vannak takarva, mely megakadályozza a vizek átfolyását. Ez a vízhozam alig fele annak a vízhozamnak, melyet az Élővíz-csatorna képes elvezetni. Emiatt az Élővíz- csatornán 10—12 cm-rel alacsonyabb vízszintek alakultak ki a normálisnál Gyula, s Veszély között. Hogy az Élővíz-csatorna békéscsabai szakaszán valamit javuljon a helyzet, a szeregyházi fővízkivétel folyamatos üzemére lenne szükség, melynek nincs költségviselője. Egyedül a szakaszosan jelentkező öntözési igények miatt történik időnként üzemelés. A fővízkivétel üzemelése viszont csökkentené az amúgy is gyengén süllyedő békési duzzasztómű duzzasztott vízszintjét. Az utóbbi 48 órában 2—3 cm vízszintcsökkenés állt elő, mely a folyó vízkészletének lassú fogyását jelzi. A vízelvonások mellett jelentős „tétel’ ’ a párolgás is a mostani aszályos időszakban, mely kitehet naponként 1 cm-tis. A Kettős-Hármas Körösön a vízkészlet helyzet elfogadható annak következtében, hogy a Tiszalöki duzzasztómű felől 20—21 cm’/sec, a Kiskörei duzzasztómű irányából pedig 10 m3/sec érkezik a Békésszentandrási duzzasztómű tározóterébe. Ez lehetőséget ad arra, hogy a jelentkező — elsősorban mező- gazdasági — vízigények kielégítők legyenek. A vízminőség ezeken a folyószakaszokon változó, s elsősorban a jelentős békalencse és hínár fedettség a jellemző. A Hortobágy-Berettyó főcsatornán a vízfelület 40—80 százalékát, a Hármas-Körösön 30—40 százalékát fedi a békalencse és úszó vízinövényzet (hínár, súlyom stb.). A Kettős- Körösön a vízfelület 50 százalékát borítja a békalencse és vízinövényzet. Ez az állapot zavarja a horgászokat és a für- dőzőket is. Pillanatnyilag vízszolgála- tatási kényszerintézkedést a helyzet nem indokol, bár a csatornák vízi növényzettel való elborítása erősen hátráltatja a vízszolgáltatást, különösen a korszerű öntözőberendezések esetében. A Vízügyi Igazgatóság anyagiak híján nincs abban a helyzetben, hogy a korábbi időszaknak megfelelően ezeket kitakarítsa és rendben tartsa. Amennyiben a csapadékhiányos időszak folytatódik, korlátozó intézkedések a Békési duzzasztómű hatásterületén várhatóak, mely kedvezőtlenül érintheti a dánfoki strand üzemelését, valamint a szana- zugi és városerdei szabadstrandokat is. Pálinkás Lajos IGAZGATÓ-HELYETTES Í-ŐMÉRNÖK Dömötör János: Emlékforgácsok Kohán Györgyről 3. Egy emlékezetes fogadás Vásárhelyi kapcsolatának egyik mélypontját 1962-ben élte meg. Ekkor rendeztük a múzeumban, felsőbb inspirációra, a tanácsköztársasági emlékmű alkotójának, Kucs Bélának gyűjteményes kiállítását. Ez alkalomból a városházán fogadást adtak a művész tiszteletére. A tanácsi adminisztráció minden vásárhelyi művészt meghívott, kivéve az akkor már Munkácsy-díjas Kohán Györgyöt. Mégis tudott az eseményről, mert annak időpontjára kiült a városháza előtti egyik padra. Láttam, hogy ott van, és üdvözlés után természetesen invitáltam, hogy menjünk együtt, mert már kezdődik a fogadás. „Én nem megyek, mert nem vagyok meghíva.” — „Az nem létezik, biztos a postai kézbesítés késik, gyere csak nyugodtan”—biztattam. Kissé már indulatosan mondta: „Értsd meg, nem vagyok meghíva, és nem megyek!” Minden győz- ködés hiábavaló volt, ottmaradt a fogadás színhelyétől 30 méterre a pádon. A történésnek azonban folytatása lett. Harmadnap kaptam a ma is birtokomban lévő alábbi levelet: „A Hódmezővásárhelyi Művészek Munkacsoportjának titkárával közlöm, hogy a mai napon a Vásárhely Munkacsoport tagjai közül kilépek. Azzal az indoklással, hogy az 1962. VII. 1-én a vb-elnöic részéről adott fogadásra, amelyre a vásárhelyi művészek is meghívást kaptak, engem nem hívtak meg. Hasonló mellőzések többször megismétlődtek. Újabb méltatlanságnak nem akarom kitenni magamat. 1934 óta élek kisebb megszakításokkal Vásárhelyen — ötször volt önálló kiállításom. Ezen bejelentésemet a Képzőművészek Szövetségével is közölni fogom. Bp. 1962. VII. 4. Kohán György” Nyomban válaszoltam is rá. (Sajnos másolatot nem készítettem.) Levelem lényege az volt, hogy akár kilép, akár nem, művészetével széttéphe- tetlenül a Vásárhelyi Műhelyhez tartozik, és egyetlen apró tévedésből, figyelmetlenségből igazságtalan az egész Vásárhelyre általánosító következtetést levonni. Messze túlnyomó többségben vannak — folytatódik a levél —, akik szeretik, tisztelik ebben a városban, rájuk kell gondolni és nem egy-két más érzésű személyre. Többet az esetről és a levelekről nem esett szó közöttünk. Vállalta azonban pár év múlva az ottani művészkollektívákkal a közösséget, mert amikor 1964-ben megalakult a Magyar Képzőművészek Szövetsége Dél-magyarországi Csoportja, hosszabb agitáció után ugyan, de elvállalta a művészeti titkári tisztséget azzal a kikötéssel, hogy az ügyeket én intézzem. Vállalta a tisztséget a zászló becsületéért, de összes tevékenysége azon túl, hogy neve fémjelezte a szervezetet, annyi volt, hogy a gyűléseken üdvözölte a kollégákat és azzal folytatta „Átadom a Szót Jánosnak”. (És ezen kívül persze a végén be is zárta az ülést.) Teljesen azonosult a művész közéleti szereplését és művei interpretációját illetően is Egry József álláspontjával: „A művész csak akkor beszéljen, ha a képe nem mond semmit, de jobb, ha akkor is hallgat.” (Folytatjuk) Szülőhelye a gyulavári uradalom cselédsorán A szerző felvétele Apad a Duna (is) A Mahart áruszállító hajói már csak 20—30 százalékos kapacitás-kihasználtsággal közlekedhetnek a Dunán, a folyó alacsony — a Lánchídnál 131 centiméteres — vízmélysége miatt. A hosszan tartó száraz időjárás miatt szükségessé vált forgalom- és rakománykorlátozás jelentős időveszteséget és többletköltséget okoz a társaságnak — mondta el Móser Ferenc, a Mahart folyamhajózási főosztályának helyettes vezetője csütörtökön az MTI kérdésére. A mélyebb merülésű hajókat csak a duzzasztott folyószakaszokon indítják útnak, míg az alacsony vízmélységű gázlókon már csak a sekély merülésű járművek jutnak át. Különösen kedvezőtlenek a hajózási viszonyok egyes németországi szakaszokon, valamint Magyarországon Dömsödnél és a Szigetközben. Vajas Jenő, a személyhajózási főosztály vezetője elmondta, hogy a személyforgalomban egyelőre nem okozott fennakadást az apadó vízszint, bár a Budapest és Bécs közötti útvonalon már csak a sekély merülésű „Bíbic” szárnyashajók közlekednek. Kánikulai hidegzuhany • Aszály: ez már az üvegház? • Batthyány-birtok: új földesurak? • Behajtók: kesztyűs kézzel? • Vízlépcső: fegyverletétel? ...egyszerűen minden
