Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-01 / 179. szám

1994. augusztus 1., hétfő NAGYVILÁG mti' iBEKES MEGYEI HÍRLAP Sem tényleges, sem képzelt ellenségeket... Szlovák külügyi államtitkár a magyar-szlovák viszonyról Lubor Bystricky szlovák külü­gyi államtitkár szerint Ma­gyarország megállapodási készségét a szlovák előzé­kenységre adott válaszként le­het értékelni. Bystricky szerint mindennek a magyar— szlovák alapszerződés aláírá­sában kellene betetőződnie. A pozsonyi politikus meg­állapította, hogy a remélhető­en jobbra forduló magyar— szlovák viszonynak Szlovákia szempontjai szerint nagy je­lentősége van. „Országunk sem tényleges, sem képzelt el­lenségeket nem kíván. Meg­bízható partnerekre van szük­ségünk, — annál is inkább, hogy folytathassuk az ország gazdasági fellendítését célzó elképzeléseink megvalósítá­sát” — mondta. Lubor Bystricky a magyar— szlovák alapszerződés előké­szítésének folyamatával kap­csolatosan visszautasította „egyes szlovákiai magyar poli­tikai erők kritikus megjegyzé­seit, azokat a kifogásokat, hogy az alapszerződés szlovák szö­vegtervezetének előkészítése során velük a szlovák kormány nem konzultált”. A szlovák külügyi államtitkár annak a re­ményének adott hangot, hogy „a két ország közti kapcsolatok jobbítását célzó szándékok új értékei nyomán mielőbb napvi­lágot lát majd a magyar- szlovák alapszerződés”. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek A fegyverembargot nem oldották fel A nagyhatalmak megerősítik a boszniai biztonsági övezeteket Genfben szombaton a nemzet­közi összekötő csoport külügy­miniszterei a boszniai béketerv elfogadtatását kikényszerítő in­tézkedésekről döntöttek. Az öt ország — Egyesült Ál­lamok, Oroszország, Nagy-Bri- tannia, Németország és Fran­ciaország — külügyminiszterei az Egyesült Államok genfi ENSZ-képviseletének székhá­zában tartott ülésükön megálla­podtak abban, hogy megszigo­rítják a Jugoszlávia (Szerbia és Montenegró államszövetsége) ellen már korábban bevezetett szankciókat. A döntésre annak nyomán került sor, hogy a bosz­niai szerbek elutasították a cso­port béketervét. A külügyminiszterek abban is megállapodtak, hogy erélye­sen fellépnek a büntetőintézke­dések érvényesítéséért, a szank- cók megsértése ellen a térség­ben. A nagyhatalmak képvise­lői ugyanakkor nem határoztak arról, hogy a szerbek ellen bár­milyen, azonnali katonai akciót hajtsanak végre. Figyelmeztet­ték azonban őket, hogy ha to­vábbra is akadályozzák a béke­tervet, akkor elkerülhetetlenné válik a muzulmánokat sújtó fegyverembargó feloldása. Á nyilatkozat egyben fel­szólítja a szerbeket, hogy sür­gősen vizsgálják felül a béke­tervvel kapcsolatos álláspont­jukat. A csoport tagjai óva in­tették a boszniai szerbeket at­tól is, hogy bármilyen kísérle­tet tegyenek Szarajevó körül- zárására. A nagyhatalmak egyben elkötelezték magukat, hogy megerősítik a boszniai biztonsági és tilalmi övezete­ket. A boszniai szerbek parla­mentje csütörtökön ismételten fenntartotta kifogásait a csoport által július elején kidolgozott béketervvel kapcsolatban. A boszniai szerbek állásfoglalását az öthatalmi csoport elutasítás­ként értékelte. Slobodan Milosevic a nemzetközi összekötő csoport által kidolgozott béketerv elfo­gadására szólította fel a bosz­niai szerbeket. A szerb államel­nök hangsúlyozta: a béke min­den szerb érdekét szolgálja, ezért el kell fogadni a rendezési tervet és lehetővé kell tenni a békefolyamat továbbvitelét A szerbek garanciákat akarnak A boszniai szerbek közölték: komolyan fontolgatják, hogy megszakítsák a kapcsolatot a nemzetközi összekötő csoport­tal, miután a csoport a szankci­ók szigorítása mellett döntött az általa kidolgozott béketerv el­utasítása miatt. Ezt Jovan Za- metica, Radovan Karadzic boszniai szerb vezető szóvivője közölte Palában. Zoran Lilie, a Szerbiából és Montegróból álló Jugoszlávia elnöke kijelentette: „eljött az idő, hogy megvédjük a hazát”. Lilie hangsúlyozta: a boszniai szerbek nem akarlftk háborút. Békét akarnak. Semmi mást nem kémek, csak azt, amit a többiek már megkaptak: garan­ciákat. Lilie rámutatott, hogy a szerbek továbbra is tartják ma­gukat ehhez, még ha drágán fognak is fizetni jogaikért — jelentette az AFP. Nyugat közepén Harminc év kell majd a drezdai Frauenkirche újjáépítésé­hez. Ez a templom a város büszkesége volt, mígnem a nagy szőnyegbombázás a második világháború utolsó napjai­ban mindent elpusztított. De a munka—számozott köven­ként — már elkezdődött. Most végrehajtják azt a döntést, hogy Drezda vissza­kapja barokk nagyszerűségét, amivel kiérdemelte az Észak Firenzéje nevet. A paloták, múzeumok, széles sétányok a méltóságteljes Elba partján kezdenek már hasonlítani a régi szász fővárosról készült festményekhez. Szászország egykor Európa egyik leggazdagabb királysá­ga volt. Ez a lényege annak, amit Németország újraegyesülése jelent, a kapcsolat helyreállítását a múlttal és az európai szomszédsággal. Az NDK-rezsim a végén, a nyolcvanas években elkezdett némi újjáépítést. Ám hosszú ideig szándékosan meghagyta a romokat és törmelékeket, és csak sztálinista stílusú borzalmakat épített, a múlttal való szakítás jeleként és emlékeztetőül a város szenvedéseire. Kurt Beidenkopf tartományi miniszterelnök úgy fogal­maz, hogy a kommunizmus összeomlásáig az NSZK volt Nyugat-Európa legkeletibb része. Most „Németország a Nyugat közepe”. Lélektanilag, történelmileg és földrajzi­lag is. „Amikor lengyel pápa van, hogyan lenne tagadható, hogy Lengyelország Nyugat-Európa része?” Mihail Gorbacsov visszaperli szülőházát Hírek Kudarcot vallottak az Egyesült Államok és Japán kö­zötti legutóbbi kereskedelmi tárgyalások, és nem kizárt, hogy Washington szankciókat léptet életbe a szigetország el­len. A Reuter jelentése alapján a tárgyalásoknak amerikai vá­rakozások szerint azzal kellett volna végződniük, hogy Japán megnyitja állami piacát az amerikai távközlési és gyó­gyászati eszközök előtt, ám két napi alkudozás után a meg­beszélések szombaton meg­szakadtak. A nevezett eszkö­zök gyártásában az amerikai cégek egyébként nagyon ver­senyképesek, de a japán kor­mány akadályokat gördít az elé, hogy állami megrendelé­seket kaphassanak. Oroszország katonai ki­vonulásának egyik utolsó lé­péseként megígérte, hogy szétszerel két észt atomreak­tort — jelentette a Reuter. A reaktorok Tallinntól 40 kilo­méterre vannak egy haditen­gerészeti támaszponton, s Moszkva a hétvégén aláírt két- oldalú megállapodás alapján 13 hónapon belül fejezi be a „nukleáris leszerelést”. Tallin eredetileg 10 hónapot akart engedni a munkákra, Moszkva 17-et kért. Az észt fél azt is kikötötte, hogy legfeljebb 210 orosz szakember érkezhet a re­aktorok szétszerelésére, és csakis polgári minőségben. Bettino Craxi volt olasz kormányfő — akit egy bíróság pénteken 8 és fél évi szabad­ságvesztésre ítélt kenőpénz el­fogadása miatt — koncepciós per áldozatának tüntette fel magát tunéziai rejtekhelyéről az olasz sajtóhoz szombaton este eljuttatott telefax-üzene­tében. Az Olasz Szocialista Párt egykori vezetője súlyos törvénysértéssel vádolja a pert lefolytató igazságügyi szerve­ket. Craxi abszurdnak nevezte mind a vádpontokat, mind a pert és az ítéleteket is, és azt állítja, hogy „előre megrende­zett” per áldozata, melynek célja egy politikai ítélet bármi áron való meghozatala volt. Mihail Gorbacsov, a Szovjetu­nió első és egyetlen elnöke nemcsak beteg édesanyjáért, de a család szülőháza miatt is komolyan aggódik. 1991 nyarán, amikor Gor- bacsovot a kommunisták puccsal próbálták hatalmából eltávolítani, édesanyja életé­ben is nagy változások történ­tek. A Szovjetunió felbomlá­sával az állam már nem gon-. doskodott olyan nagylelkűen az asszonyról, mint korábban. A támasz nélkül maradt Ma­rija Pantyelejevna, kisebbik fia közreműködésével eladta Amióta csak feljegyzések készülnek Tokió lakosságá­ról, a legutóbbi pénzügyi év­ben kezdett „fogyni” először a hatalmas város. A hivatalos adatokat ismertető AP jelen­tése szerint mindössze 5106 fővel gyérült az állandó lako­sok száma, tehát túlzás lenne népfogyatkozásról beszélni, ám a zsúfolódási folyamat te­tőzni tűnik. Tokió lakóit 1954 gyermekei privolnojei szülő­házát Andrej Razinnak, az orosz popcsillagnak, aki cse­rébe bizonyos életjáradékot fi­zet az asszonynak. Gorbacsovot az esemény teljesen váratlanul érte, már megakadályozni sem tudta. Most azonban, hogy anyja Moszkvába költözött, az ex- elnök pert indított a családi tulajdon visszaszerzéséért. Razin azonban eddig már háromszor nem jelent meg az ingatlannal foglalkozó per tár­gyalásán — derült ki a dpa tudósításából. óta számlálják meg rendsze­resen. A legfrissebb adatok alapján a japán főváros köz­pontinak nevezett részén 8 millióan élnek, 50 kilométer rés sugarú peremvidékein pe­dig további 29 milliónyian. Az ötezer fős gyérülés ugyan teljes egészében 8 milliós „belvárosi” létszámot apaszt­ja, de így sem lesznek kihaltak az utcák. Fogyni kezdett Tokió lakossága A H 4 k I'm-iwnoNAL^M .t ✓ • ilcr^pca^enbunc írja Bevándorló ország Európa eszméi összekeveredtek, és kijött belőlük a jó, öreg. Amerikai Egyesült Államok. Az Európa által elutasított emberek tettek bennünket nagy és erős országgá — puritá­nok, skótok és írek, akiket az angolok űztek el, protestáns hugenották Franciaországból, és zsidók, akik Spanyolor­szágból menekültek el. Olaszok Calabriából és Szicíliából, Hitler által elűzött tudósok, akik a Harvardra jöttek (a művészek pedig Hollywoodba). Ha megvetik is az európaiak Amerika keverékfajúságát, Amerika „menedék” szerepe mutatja azt a toleranciát, amelyet Európa is dicsér. Európának továbbra is megvan a maga vonzereje mint olyan helynek, ahol kellemes élni. Ám egyre inkább kezd elhasználódottnak kinézni, legalábbis a mi szemünkben. És mind kevesebb európai is akar ott lakni, ahol az utcákat, melyeket egykor arannyal voltak kikövezve, most hajlékta­lanok szegélyezik. Az amerikaiak szeme is másfelé tekint, nyugatra és délre. Az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény önös érdekből vállalt kötelezettség arra, hogy a harmadik világ nyomorát a Rio Grandétől a lehető legtávolabb tartsák. Ez azonban nem elég: a gazdasági súrlódások kiküszöbölése érdekében hasonló szabadkereskedelmi övezetre lenne szükség az Egyesült Államok és Európa között is. A középpont eltolódása egy alapvetőbb szinten megy végbe. 1987 tavaszán Tokióban úgy éreztem, hogy a jövőt pillantottam meg. A Keidanrenen voltam, Japán híres gazda­sági kutatóintézetében. Tonegava éppen akkor kapta meg— első japánként — az orvosi Nobel-díjat. Midori, a fiatal hegedűművésznő akkoriban aratta első nagy sikerét a világ előtt. Ami mégis aggasztotta Nakazavát, az intézet gazdasági igazgatóját, az az volt, hogy a tudós és a muzsikus, nemze­dékük kiemelkedő tagjai, nem Japánban, hanem az Egyesült Államokban érték el nagyszerű eredményüket. Mindketten azért jöttek Amerikába, mert ott a fiatalok nem kötelesek hódolni az öregebbeknek. 1949 óta először Tárgyalások Kína A kínai polgárháború vége, 1949 óta most első ízben kerül sor hi­vatalos tárgyalásokra a kínai és a tajvani kormányzat képviselői között. A tajvani bejelentés sze­rint a felek már félhivatalos úton megállapodtak arról, hogy ma­gas beosztású állami tisztviselők fognak találkozni augusztus kö­zepén, Tajpejben, Tajvan fővá­rosában. Bárazellenségeskedés­és Tajvan között nek 1988-ban véget vetettek, Tajvan csak a múlt évben ment bele a félhivatalos érintkezésbe, amely most végül eredményt ho­zott. A kapcsolatokat Peking azért szorgalmazza, hogy tárgya­lások kezdődhessenek Tajvan egyesítéséről Kínával. Az or­szágegyesítés feltételeinek meg­vitatását Tajpej mindeddig mere­ven elutasította. Borisz Jelcin orosz és Leonyid Kucsma ukrán elnök közös táviratban üdvözölték a Fekete-tengeri Flottában szolgáló tengerészeket, a haditengerészet napja alkalmából. A két államfő hangsúlyozta: a flotta a hagyományokhoz híven a mostani bonyolult helyzetben is megőrizte magas szintű hadrafoghatóságát, s becsület­tel teljesíti kötelességét Oroszország és Ukrajna határainak védelmé­ben. Jelcin és Kucsma megerősítették azon elhatározásukat, hogy a lehető legrövidebb időn belül döntést .hoznak a flotta ügyében és aláírják a flottáról szóló szerződést. ígéreteit tettek arra is, hogy döntésükben figyelembe veszik a Fekete-tengeri Flotta állományának és a Krím-félsziget lakosságának véleményét is TÁJÉKOZTATÓ az IBUSZ BANK Rt. országos hálózatának 1994. augusztus 1-től érvényes egységes nyitvatartási rendjéről Az IBUSZ BANK Rt. tisztelettel érte­síti Önt, hogy bankfiókjai nyitvatartá- sát egységesítette és a teljes hálózat­ban érvényes nyitvatartási "törzsidőt" határozott meg. A bank szolgáltatá­sait 1994. augusztus 1-től az alábbi nyitvatartási idő alatt veheti igénybe a 92 bankfiók bármelyikében: Hétfő: 8.15- től 18.00 óráig Kedd—csütörtök: 8.15- től 16.00 óráig Péntek: 8.15-től 14.00 óráig Ezzel egyidejűleg a pénztáraknak nincs külön nyitvatartásuk, tehát azok a bankfiók nyitvatartása alatt végig üzemelnek. Egyes bankfiókjaink a megadott rendtől hosszabb nyitvatartással állnak rendelkezésére. Az alábbi bankfiók­jaink - egész évben 9 és 12 óra között - szombaton is nyitvatartanak: Budapest, VI., Nyugati Pályaudvar, VII., Károly krt. 3/c., Keleti Pu. (vasárnap is 9-12 óra), XII. Déli Pályaudvar, XIV. SUGÁR Üzletközpont. Szolnok, Kossuth u. 18., Székesfehérvár, Ady E. u. 2., Győr, Szent István u. 29-31., Nyíregyháza, Országzászló tér 10., Pécs, Széchenyi tér 8., Szeged, Klauzál tér 2. Néhány határkirendeltségünkön és a Budapest, V. kér. Petőfi tér 3.sz. alatti bankfiókunkban 0-24 óráig várjuk. A részletes nyitvatartásról kérjük érdeklődjön bankfiókjainkban vagy a központi ügyfélszolgálatunk telefonszámán: (1) 251-8222 _ AHOL A PÉNZ ÉRTÉK MARAD i ________________________________________________r

Next

/
Oldalképek
Tartalom