Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-08 / 185. szám
1994. augusztus 8., hétfő HAZAI TÜKÖR/SOROZAT Q PÉL mm MEGYEI HÍRLAP Kölcsey-szoboravató. Felavatták szombaton Kölcsey Ferenc szobrát szülőfalujában, a Szatmár megyei Sző- demeteren. A helyi református templom kertjében felállított szobor Kő Pál budapesti szobrász alkotása, amelyet a Magyar írószövetség ajándékozott a Szatmárnémeti Kölcsey Körnek. A szoboravató ünnepségre meghívták a magyar és román társadalmi, politikai és egyházi élet számos ismert személyiségét. Művészeti találkozó. Egy különleges kiállítás megnyitásával nemzetközi művészeti. találkozó kezdődött vasárnap a tatai Kuny Domokos Múzeumban. Mindegyik alkotó magával hozta egyik legújabb művét, s azok rendezték meg a már említett kiállítást. A művészek a táborban olyan nem mindennapi anyagokat használnak fel munkájuk során mint a papírmassza, a net- lonháló, a vízkóz vagy az ofszetlemez. Templomszentelés. Nem kell többé a kultúrházban misét tartani a Zala megyei Szilvágyon. Elkészült a falu temploma, melyet vasárnap szentelt fel Konkoly István megyés püspök. A 300 lelkes községben, ahol a lakosság szinte kivétel nélkül római katolikus vallású, tavaly májusban kezdődött meg a templom építése. A 200 személy befogadására alkalmas templomban az első misét Konkoly István celebrálta. Várják a segítséget Kárpátalján és Moldvában Kemény munka a mintegy 2000 zsák ruhanemű átválogatása és teherautóra rakása. Elkelne a segítség Fotó: Kovács Erzsébet A Magyarok Világszervezete Karitatív Bizottságának békéscsabai telephelyét alig lehet megközelíteni az udvaron tárolt és feldolgozás alatt álló ruhaneműktől. Ezek nagy része lakossági gyűjtésből, és Franciaországból, valamint Hollandiából érkezett adományokból került hozzájuk. A következő hetekben fogják átválogatni, rendbe tenni, és továbbszállítani a mintegy 10 teherautónyi árut Kárpátaljára, Erdélybe, Moldvába és a szabadkai menekülttáborokba. Emberfeletti munka, és egyelőre mindössze néhány idősebb házaspár végzi. Nagy szükség lenne minden segítő kézre. A múlt héten jártak Kárpátalján és Moldvában. Ottani tapasztalataikról Szabó Károlyné, a szervezet helyi vezetője így nyilatkozott: — Tiszaújlak környékén mintegy 12 000 ember él szinte orvosi ellátás nélkül. Az ottani doktornő, dr. Gál Zsuzsa mindenféle felszerelés, gyógyszer, kötszer nélkül végzi munkáját. Ha valaki kórházba kerül, mindent, a lepedőtől az élelmiszerig,a kötszerig vinnie kell magával. Szinte ismeretlenek a különböző fecskendők, tűk, a vérnyomásmérő, az EKG, de még a tisztasági szerek is. — Sikerült valami segítséget találni ezekre a problémákra? — Szerencsére a Réthy Pál kórház segítségével csaknem összeállt a tiszaújlaki rendelő teljes felszerelése. Hiányzik még azonban a vérnyomásmérő, a hordozható EKG, a csecsemőmérleg, a vércu- korszint-meghatározó. Az orvosi könyvek közül a „kisokos” néven ismert Farmatológia című kiadvány, valamint a Gyógyszergyári ismertető, melynek segítségével be tudnák azonosítani a külföldről érkezett gyógyszereket. — Mi a helyzet Moldvában? —Ha lehet még rosszabb mint Kárpátalján. A háromszoros árvíz gyakorlatilag hajléktalanná tette az embereket, a legelemibb higiéniai feltételek is hiányoznak, az utak járhatatlanok. Ott szükség van mindenre, ruházatra, lábbelire, élelmiszerre. Az Agrimill segítségével néha még élelmiszert is tudunk szállítani nekik. Több gyerek onnan a Csíkszeredái 8. számú iskolába jár tanulni. Az ottani kollégiummal a békéscsabai tanítóképző főiskola épített ki kapcsolatot, és nyújtanak nekik évente-több millió forintos segítséget.-—Hol találja meg Önöket aki bármi segítséget tudna nyújtani ebben a hatalmas munkában? — Bármikor megtalálhatók vagyunk Békéscsabán a Botyánszky u. 38. sz. alatt, a telefonszámunk: 325-575. — Antal — Pénzügyi szigorítási tervek A potköltsegvetesi csomag részéként a tervek szerint jelentősen megszigorítják a munkaviszonyon kívüli adóelőleglevonás szabályait. Az MTI érdeklődésére a Pénzügyminisztériumban elmondták, hogy az elképzelés szerint valamennyi ilyen kifizetésnél a maximális, 44 százalékos adóelőleget kell majd levonnia a kifizető helynek. Amennyiben a jövedelemadóbevallásnál kiderül, hogy az illető éves bevétele alapján nem tartozik a legfelső adókulcs hatálya alá, akkor természetesen vissza lehet igényelni az adóelőleg megfelelő részét. A szigorítást többek között azzal indokolták, hogy sok állampolgárnak több munkaviszonyon kívüli forrásból is van jövedelme, és ezek után jelenleg csak a minimális adókulcsot vonják le. Az állampapírok adókedvezményének megvonásával kapcsolatban a pénzügyi tárcánál csak annyit közöltek, hogy ezt az intézkedést eredetileg 1995. január 1-jétől kívánták bevezetni. Jelenleg szakértők dolgoznak azon, hogy miként lehetne már az Szükség van a A helyi önkormányzatok igen kedvezően ítélik meg a falugazdászok eddigi munkáját. A polgármesteri hivatalok szerint a szervezet tevékenységére a továbbiakban is szükség van. Ez tűnik ki azokból a véleményekből, amelyeket a megyei földművelésügyi hivatalok juttattak el a szaktárcához. A nemrégiben közzétett összegzés szerint a falugazdászoknak jelentős szerepük van abban, hogy a idén eltörölni a személyi jövedelemadó-törvényben ez évtől életbe léptetett intézkedést. A dolog azért sürgető, mert a jogszabály jelenleg azt is lehetővé teszi, hogy az idén vásárolt, és legkorábban három év múlva lejáró államkötvényekre fizetett összeg akkor is leírható az szja-alapból, ha azt a másodlagos piacon bármilyen áron vásárolták a befektetők. Egy bank nemrég 200 százalékos árfolyamon kínált államkötvényeket a befektetőknek vonzó adócsökkentési lehetőséggel. falugazdászokra nyári mezőgazdasági kampánymunkák zökkenőmentesen zajlanak. A támogatások odaítélésénél és ellenőrzésénél a falugazdászok a gondok jelentős részét levették a termelők válláról, ami növelte tekintélyüket. Nagy szerepük van a konkrét információszerzésben is; az így megszerzett adatokat a megyei földművelésügyi hivatalokhoz továbbítják, amelyek összegzik azokat. Portugál nyár ’94 (1.) Európa legnyugatibb vidékén Ismerje meg a napfény, a virágok, a jó borok, a barátságos emberek országát: Portugáliát! — így hirdették az utazási irodák programfüzetei az 1994-es év egyik slágerútját. Vélhetnénk ügyes propagandafogásnak a hosszasan sorolt szépségeket és érdekességeket, azonban aki vállalkozik egy ilyen felfedező útra, az tanúsíthatja, a valóság még az ígéreteket is felülmúlja. A magyar turisták számára mostanáig az Ibériai-félszigetet „Spanyol” jelentette, Európa legnyugatibb országát, Portugáliát csak nagyon kevesen keresték fel. Kétségtelen, hogy jelentős távolságra van hazánktól, azonban repülővel mindössze háromórányi az út Lisszabonig, s onnan már csak mintegy félórányi buszozás vár ránk, hogy az Atlanti-óceán partján elfoglaljuk helyünket a luzitán Riviéra több száz szállodájának egyikében. Már az első órákban érzékelni lehet azt a sajátos mikroklímát, amely egyenletesen kellemes hőmérsékletével és széljárásával az úgynevezett Kék-öböl üdülőhelyeit — így a mi úticélunkat, Portugália Nizzáját: Estorilt is — oly vonzóvá teszi. Itt is kellemesen eltölthető néhány nap fürdéssel, a helyi ételkülönlegességek megízlelésével, a latvanyossagnak is beillő kora reggeli halpiac felkeresésével, esetleg a nemzetközi hírű játékkaszinó termeinek meglátogatásával, azonban legalább ilyen vonzó a környék nevezetességei felfedezése is. így a turisták közül senki sem mulasztja el az Európa Körerkély a sintrai palotán legnyugatibb pontját jelentő kies szirtfok, a Cabo da Roca felkeresését. E tényt azután a helyszínen kialakított, névre szóló díszes (magasabb összegért még díszesebb) oklevél is tanúsítja. A közeli Mafra másfajta különlegességgel csábítja a világ minden tájáról érkező érdeklődők tízezreit. Itt építtette fel V. János király a 18. század elején fogadalmi felajánlásként a madridinál is jóval nagyobb portugál Escorial épületét. A mintegy 70 percig tartó vezetés során csak a legérdekesebb, legjelentősebb részeit tekinthettük meg, hiszen a mintegy négy hektáron elterülő bazilika, kolostor és palota teljes megismeréséhez legalább fél napra lenne szükség. Nehéz bármit is kiemelni a látottakból, talán a legtalálóbb megállapításnak a lenyűgözőjelző tűnik. Sintra városa a tengerparti hegyvonulat túlsó oldalán, alig több mint 10 kilométerre van Estoriltól. Az oda vezető rövid úton a gyakorlatban is megtapasztalhattuk a „Rivié- ra-jelenséget”. Amint a reggeli-órákban elhagytuk a parti oldal kék egű, napsütéses, kak- tuszos, pálmás világát, a hegygerincen túl borús, szeles, jó néhány fokkal hidegebb időjárás fogadott bennünket. (A délutáni visszaútban kísértetiesen megismétlődött e jelenség fordítottja.) Nem véletlen tehát, hogy az év jelentős részében fülledt, meleg fővárosból, Lisszabonból menekülve, éppen itt épültek föl a királyok nyári rezidenciái. Az immár hat évszázados múltra visszatekintő régi palota megtekintése hagyományos építészeti és látványos berendezési megoldásaival élményteli perceket okozott, a jóval fiatalabb újkori épületegyüttes azonban némi csalódást keltett. Itt is „királyiak” a bútorok, a szőnyegek, a felhasznált nemes anyagok, azonban mivel minden uralkodó a maga ízlése szerint alakította környezetét (az elődei által összegyűjtött tárgyakat is megtartva), ez végül is zsúfoltságot és már- már a giccsesség határát súroló eklektikus stíluskavalkádot eredményezett. Természetesen többször is belátogattunk a közeli Lisszabonba is — melyet Estorillal negyedóránként közlekedő helyi érdekű vasút köt össze — az ottani élményekről, tapasztalatokról majd a folytatásban olvashatnak. Dr. Papp János (Folytatjuk)
