Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-04 / 155. szám
iBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP HAZAI TÜKÖR 1994. július 4., hétfő Földink volt. Békéscsabán született Bartóky József író, földművelésügyi államtitkár, aki 1928. július 4-én hunyt el Budapesten. A jogi doktorátus után 1890-től Békés vármegyében volt szolgabíró, főjegyző, majd földművelésügyi minisztériumban miniszteri tanácsos, 1910-től 1918-ig pedig államtitkár. Kezdeményezte a munkásházépítési akciót, megszervezte a mezőgazdasági munkáspénztárt és munkásközvetítést. Nyugalomba vonulása után a szépirodalomnak élt. Ételhordó kocsi. A mezőkovácsházi önkormányzat a szociális- és gyermekintézményeket ellátó Barkas személygépkocsi helyett egy korszerűbb szállító járművet szeretne vásárolni. A jelenleg még üzemben levő járművet felértékelése után, felajánlják a helyi művelődési központnak. Ha a művelődési központ nem igényli, akkor külső értékesítésre hirdetik meg. FAGYLALTOSOK. CUKRÁSZOK! Fagylaltporok, ízpaszták, állományjavítók, tölcsérek, rondolettik, díszítők, kiegészítők széles választékával várja Önöket *(AUER®) és a márkakereskedés. Termelői árakkal, udvarias kiszolgálással várjuk vásárlóinkat! GYŐZŐDJÖN MEG KEDVEZŐ ÁRAINKRÓL! Färbung Bt., Békéscsaba, Bajza u—Urszinyi u. sarok. Telefon: (66) 443-664. Négy ötödikes iskolaszövetkezeti tag az uborkásban. Balról jobbra: Patkós Ildikó, Gáli Csongor, Pulyka János és Jakó Mónika Fotó: Kovács Erzsébet Belépés nem csak jó tanulóknak! Hiába. Nem lehet mindenki ötös tanuló. A rosszabb osztályzatok pedig még korántsemjelentik azt, hogy az ember egy semmirekellő. Lehet, hogy szépen énekel, remek tornász, ügyesen rajzol vagy éppen nagyon jól dolgozik... A jó gyakorlati érzékkel megáldott gyerekek számára kitűnő iskola a sarkadke- resztúri általános iskolában kialakított gyermekszövetkezet, amely már 1983 óta működik töretlenül. Itt minden tanuló, aki dolgozni szeret (függetlenül az osztályzataitól) önbizalmat szerezhet, hiszen ide nem kell más, csak munkakedv. Akik a pénzhez és az emberi kapcsolatteremtéshez értenek jobban, azok az iskolaboltban árusíthatnak, akiknek pedig a mezőgazdasági termeléshez van érzékük, azok fóliában vagy szabadföldön gazdálkodhatnak. Krisztován Sándor, az iskola igazgatója elmondta, hogy az elmúlt hónapokban a szövetkezetét a Gyula és Vidéke Áfész vette fel tagnak, így megoldódott a hovatartozásuk kérdése. A sarkadi áfész körül kialakult gondok miatt ugyanis sokáig a „levegőben lógott” a kesztúri iskolaszövetkezet. Mint mondta, sajnálták volna, ha nem sikerül megoldaniuk e kérdést, hiszen a szövetkezet nagyon sok tanulót tanított meg az önállóságra, a felelősségvállalásra és a munka szereteté- re. Az iskolaboltban például 10 naponként váltották egymást a gyerekek, így bőven volt idejük belekóstolni a kereskedői szakmába. Az idei legjobbak, Patkós Beáta, Ba- racsi Ildikó, Szatmári Miklós, Varga Tímea és Buzi Györgyi a ballagáskor jutalmat is kaptak. Vannak gyerekek, akik inkább az uborkával és a paprikával beültetett fóliában érzik jól magukat, vagy éppen kinn a hatezer négyzetméteres szabadföldön, ahol a konyhakerti növények termelése folyik. A termény egy része a napközis konyha ellátását javítja, míg a primőröket kistermelő szülők segítenek eladni. A munka oroszlánrészét a gyerekek önkéntes alapon végzik. Az jár be kaccsazni, locsolni, ' kapálni, termést szedni, aki kedvet érez a mezőgazdasági munka iránt. Olyan pedig nemigen adódik még nyáron sem — mondta az igazgató —, hogy az iskolai gyakorlóföld gazdátlanul maradna... M. M. Kesztyűs-adomány Sarkadnak Kesztyűs Ferenc sarkadi születésű grafikus- és festőművész a közelmúltban 17 műalkotást adományozott Sarkad városának. A több mint egymillió forint értékű képzőművészeti alkotás ezidáig a művész magángyűjteményének része volt. A 17 műremek között Jakab Károly, Büki Attila és U. Szegedi Árpád festőművészek, valamint Búza Barna szobrászművész alkotásait találjuk. Kesztyűs Ferenc saját alkotásaiból hatot ajánlott fel szülővárosának. Ezek közül négy olajfestmény, kettő tűzzománc-kerámia. Mint az adományozó elmondta, felajánlásai a városhoz kötődés jelképe, és kérése, hogy az alkotások a Márki Sándor Múzeumban legyenek elhelyezve. —RIA Akik „megúszták” a felvételit Békéscsabán, a Körösi Csorna Sándor Tanítóképző Főiskolán szeptembertől főiskolai szintű közgazdasági képzés kezdődik. A leendő hallgatóknak matematikából és történelemből vagy közgazdaságtanból kellett felvételizniük. Meliska Veronika és Gálfi Bence azon kevesek közé tartozik, akik felvételi nélkül jutottak be az első évfolyamra. De meséljenek erről ők maguk! — Tavaly érettségiztem a közgében, vagyis a Széchenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskolában — mondja Veronika. (Az érettségi kitűnőre sikerült — a szerző.) Szerintem nagy előny, ha valaki közgazdasági szakközépiskolában végzett, egyrészt némi szakmai előképzettséget jelent, másrészt bizonyos fokig közgazdasági szemléletet nyújt. A középiskolából hozott 59 pontom mentesített a matematikafelvételi alól, de nem akartam kiesni a tanulásból, ezért elvégeztem egy intenzív matematika előkészítőt, melyet a főiskola szervezett. Ez a tanfolyam számomra rendkívül hasznos volt. Dr. Szabó János- né tartotta, aki a középiskolában is tanított. A választható tárgy felvételije alól középfokú C típusú angol nyelvvizsGálfi Bence gám mentesített. Az angolt évekig tanultam, már az általános iskolában angol tagozatos voltam. — Szigorúnak tartod-e a mentesség feltételeit? Meliska Veronika — Szerintem egy erős gimnáziumból vagy szakközépiskolából nem könnyebb összeszedni 58 pontot (ez a felvételi mentesség alsó határa), mint a felvételin elérni egy jó eredményt, hiszen ez az 58 pont négyéves, igen kemény munkának a gyümölcse. — Verával óvodatársak voltunk, s nagyon meglepődtünk, amikor 12 év után ismét találkoztunk — veszi át a szót Bence. — Én is tavaly érettségiztem, a csabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban.-—Ezek szerint nem tanultál szaktárgyakat? — A felvételnél ez nem okozott gondot, hiszen történelemből és matematikából jártam előkészítőre, s az ott elért eredményeim alapján mindkét tárgy felvételi vizsgája alól mentesültem. A matek előkészítőt dr. Szántó Gyula, a történelmet pedig dr. Ermanné dr. Jenes Margit és dr. Kurunczi Jenő tartotta. Az előkészítők egyébként remekül voltak megszervezve, köszönet érte Radnai Károly- nénak és dr. Borgula Ilonának. Bár a felvételi mentességet az előkészítőkön szereztem meg, a nyelvvizsgám is megvan, igaz, csak „felesben”: angolból a szóbeli, németből az írásbeli. — Ha a jövő tanévben felkérlek benneteket egy újabb beszélgetésre, igent mond- tok-e? — Természetesen. Szívesen beszámolunk róla, hogy érezzük magunkat a főiskolán. Váczi Éva Minden az Ibusz Bank valamelyik fiókjában kezdődik? • Kezesek nélkül is Az Ibusz, meg az Ibusz Bank — ha nem tudták volna — két dolog. Olyannyira, hogy semmi közük egymáshoz. Az Ibusz Bank már csak nevében viseli alapítója emlékét, de ez a múlt ma már nem számít többnek egyszerű anyajegynél. Békés megye négy városában az Ibusz Banknak öt fiókja is működik. Békéscsabának kettő is jutott, Gyulán, Orosházán és Szarvason pedig egy- egy tevékenykedik. Valutavé- tellel, -eladással, betétszámla-, devizaszámla-vezetései, határidős betétek kezelésével foglalkoznak. A valutaforgalom és a devizaszámla-vezetés elsősorban a két békéscsabai és a gyulai fiók profilja. A megyeszékhelyen, a Ha- án Lajos utcában működő fiók „mindenes”: foglalkozik valutaforgalmazással, devizaszámla-vezetéssel, határidős betétekkel, betétszámla-vezetéssel, vállalkozói folyószámla-vezetésével, értékpapírok forgalmazásával, — devizabetét-fedezet mellett — forinthitelezéssel, járműhitelezéssel, csekkelfogadással, utazási csekkek értékesítésével (VISA-, Thomas Cook- American Express-kártyák) Ibusz Bank VISA-kártya ki- bocsájtásával .és nem utolsósorban hitelkártyára történő készpénzkifizetéssel. S akkor még nem esett szó az Ibusz Bank Rt. korszerű számítógépes rendszerének előnyeiről. (Ezt használja valamennyi megyebeli fiók is, természetesen össze vannak kapcsolva az on-line rendszerben az ország összes Ibusz Bankjával.) Mindegy, hogy az Ibusz Bank ügyfele a 83 fiók melyikében fizet be, bármelyikben hozzájuthat pénzéhez. A számla feletti rendelkezéshez mindössze a személyi igazolvány bemutatása szükséges. (A devizaszámláról történő valutafelvételhez természetesen az útlevél is kell.) A vállalkozói folyószámlavezetés: a számlanyitás (törzsfiók) helyéhez kötött szolgáltatás. A lakosság számára egyelőre kétféle forint- megtakarítási formát ajánlanak: az egyik az Ibusz Bank Betéltszámla, a másik a Határidős Betét. Közkedvelt a bank által forgalmazott befektetési jegyek jegyzése is. Hitelkonstrukcióik közül legnépszerűbb a járműhitel. A hitelkérelmet egy kétoldalas — minden márkakereskedőnél hozzáférhető — kölcsönké- relmi kérdőíven kell benyújtani. Az elbírálás alapja a kérelmezőhavijövedelme. A hitel biztosítéka pedig maga az autó, így kezesről sem kell gondoskodni. A devizaszámlát vezetőknek kínálják forinthitelüket. Ezt a hitelt szinte percek alatt tudják folyósítani, mégpedig a teljes devizabetét 70-80 százalékáig. A vállalkozóknak, gazdálkodó szervezeteknek éven belüli forgóeszköz-finanszírozási forinthitelt, egzisztenciahitelt, részletfizetési kedvezményt, éven belüli devizahitelt folyósítanak. Ezek elbírálását a Központi Bank végzi a helyi fiók javaslata alapján. A hitelnyújtásnál figyelembe veszik, hogy a kérelmező az Ibusz Banknál vezeti-e a számláját. A helyi vállalkozók külkereskedelmi fizetéseit a Swift rendszeren keresztül rendezik. Ez azt jelenti, hogy a beérkező és a külföldre utalandó összeg egyaránt három banki napon belül jelentkezik az ügyfél számláján. (Feltéve, hogy az összegek indítása az Ibusz Bankkal szerződéses kapcsolatban álló bankban történik.) Csak tudnánk, hogy ezek után az Ibusz Bankok hogyan állják majd az érdeklődők rohamát? Üzleti érzék és taktika Váradi Zoltán, az Expoteam Kft. ügyvezető igazgatója valószínűleg jó üzleti érzékkel rendelkezik, hiszen magánvállalkozásban jó eredménnyel zárta a csabai vásárt. Bizonyára megdolgozott érte. Abban azonban már korántsem vagyok biztos, hogy léte- zik-e taktikai, diplomáciai érzéke. Pénteki sajtótájékoztatóján ugyanis kifejtette: lehet, hogy hibázott, amikor nem engedett be igazolványával minden újságírót, de bizony ő adta ki a biztonsági embereknek az ukázt: tollforgató csak az általa kiadott igazolvánnyal vagy megfizetett belépővel lépheti át a vásár kapuját. Berzenkedtek is —joggal — a lapok képviselői, hiszen a világon sehol sincs ilyen! Nem elsősorban a hírlapíró érdeke ugyanis, hogy tudósítást adjon egy-egy eseményről, hanem annak, aki valamivel meg akarja ismertetni szűkebb (vagy nagyon is tágabb) környezetét. Hirdető cégek és magánzók a megmondhatói, milyen súlyos tíz-, sőt százezreket fizetnek ki azért, hogy reklámozzák magukat. Ezért is érthetetlen, miért részesültek negatív elbírálásban azok, akik a Csaba Expón a munkájukat végezték, netalán ötleteket, témákat kerestek. Van persze az éremnek másik oldala is. Nevezetesen az, hogy a vásárszervezők azért vállalkoztak: hozzon ez nekik profitot a konyhára. Kötve hiszem, hogy az a 30-40 újságíró (szerintem ennyi sincs a városban), aki csak jeggyel juthatott be, hozta volna a nyereséget. De hát az a mondás járja, amilyen a fogadj isten... így aztán a szervezők helyében elgondolkodnék. Érdemes- e jóba lenni a médiák képviselőivel, vagy megelégedni annyival, hogy amit 50-60 sorban írnának, mondanának el, azt legközelebb letudják majd egy mínuszoshírrel. Béla Vali
