Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-05 / 156. szám
MS MEGYEI HÍRLAP KÖRKÉP 1994. július 5., kedd Kgffika Gyors rendcsinálás várható a gyulai Várfürdőben Mezítlábas játékkaszinó? Azt hittük, nincs annál megrá- zóbb strandélmény, mintha megvág valakit az áram. Vasárnap ugyanis egy-két játékautomata megbizsergette a velük játszadozókat. Aztán magunk is körülnéztünk a csodálatos szépségű Várfürdőben, s megdöbbentünk a látványtól. A baleset színhelyén lévő négy játékgép egy nyitva felejtett villamos elosztóból kapta a villamos energiát, szabadon tekergő, sérült műanyag kábelen. A négyes elosztóhoz például öt dugaszt csatlakoztattak. A szerepét túljátszó „halálosztó” gép hátulján az olvasható, hogy 120 volttal működik. Ehhez képest 220 volttal táplálták. A zöld füvet több felé is a benne kígyózó fehér, imitt- amott toldott-foldott kábelek „díszítették”. Főként játékgépeket működtettek velük. Rágondolni is rossz, mi történik, ha papucstalan, vizes lábbal a kritikus pontra lép valaki. A felfújható gyermek-játszóházhoz a parkbeli házikó ablakán kihúzott vezeték indul. Néhány fa törzsén körbesza- lajtották, imitt-amott megpántlikázták. Egy földre szállt elosztóban végződik. Legalább egy-két tábla figyelmeztethetné a gyanútlan für- dőzőket: ahol vezeték fehérük, ne harapjanak a fűbe! Az áramütött nyolc éves kislányt tegnap délelőtt egészségesen hazaengedték a gyulai gyermekkórházból. Gondoltuk, az eset felkelti az OMMF Békés Megyei Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség illetékeseinek figyelmét. Fel is keltette bizonyára, ám elmondták, hogy csak kedden tudnak utánajárTárva-nyitva az elektromos szekrény ni a dolognak. Budavári Albert, a Várfürdő főmérnöke — aki a szabadságát töltő igazgatót helyettesíti — elmondta, hogy az érintett játékgépekhez nincs közük. Más kérdés, hogy a fürdő egyéb területein nekik is fialnak a „gépmadarak” (meg a palimadarak). A gyulai áfészt jelölte meg az ügyben illetékesnek, mondván, a fürdősök nem tudnak semmmiről. Arra a kérdésünkre, hogy a ren- dészük csak észrevette, hogy gombamód szaporodnak a fű között a játékgépek, kitérő választ kaptunk. (A fürdő alkalmas hely a mosakodásra.) Budavári Albert később elmondta: az áfésztől egy Jámbor Imre nevű úr bérelte ki az érintett környék elárusító helyeit, s állítólag Karácson Béla békési vállalkozó vele kötötte meg a játékgép-üzletet. Az egészből a fürdőnek semmi haszna nincs — tette hozzá. Ezt mi is megtoldhat- juk annyival: ehhez képest igen türelmesek a kerítésükön belül. A főmérnök tagadta, hogy a gépek szabványtalan bekötését ők végezték volna. Az áfész által kötött szerződések a bérbevevő kötelességévé teszik a munkavédelmi előírások betartását, sőt még a tevékenység bejelentését is. A gépekhez a bérlő adott áramot, nyilván valamilyen szerződés alapján. Fáskerti András, a fürdő villanyszerelője elmondta: a múlt héten felhívatta őt a fürdő igazgatója, s arra ösztökélte, hogy minél gyorsabban biztosítsák a bérlőknek az áramellátást, mert lassan szedni kell a bérleti díjat. O csak szabályosan volt hajlandó dolgozni, a baleset- veszélyes (ahogy ő mondja: borzalmas) bekötéseket a múlt hónap óta a vendéglátósok művelték, illetve műveltették. — Megfenyegettek a játé- kautomata-tulajdonosok — vallotta be. — Azt mondták, kirúgatnak, ha nem kötöm be a gépüket. Ezt a főmérnök úrnak is nagyon tudnia kell, őt szintén eligazították már néhányszor. Egy biztos, Gyula a magyar fürdőkultúra páratlan gyöngyszeme, a történtek ellenére is bátran ajánlhatjuk látogatását. (Bízunk a gyors intézkedésben.) Annál inkább szemet szúr az a leépülés, melynek egy ideje tanúi lehetünk: a mívesen tervezett és megépített pavilonok között ismét helyet kaptak az igénytelen — a természeti és műemléki környezetet elcsúfító — sörözők, minden- és gatyaárusok, bóv- likufárok, újabban még egy rágógumi-automata is megküzdött „beilleszkedési zavaraival”. Vajon miként eshetett meg mindez — éppen —Gyulán? Kiss A. János Vonószenekari táborzáró Tarhoson Új faluközpont? Az egy éve önálló helységként jegyzett Csabaszabadi új arculatot szeretne ölteni. A vágy megvalósulása érdekében — alapítványi támogatással, a TTI Eurovia Kft tervei alapján — már készül az új faluközpont terve. A közelmúltban a tervkészítők látogatást tettek a te- lelepülésen, hogy elképzeléseiket személyes benyomások alapján „álmodhassák meg”. Amennyiben a terv elkészül, további kérdések kerülnek előtérbe: a megvalósításhoz lesz-e elegendő pénz, s ha igen mikor láthatnak neki a munkálatoknak? Népzenei találkozó. Hétvégén népzenei találkozót tartottak a sarkadi Bartók Béla Művelődési Központban. A művelődési központ 1971-ben megalakult Röpülj Páva Köre már évek óta baráti kapcsolatot tart fenn a Keceli Asszonykórussal, a Bonyhádi Székely Népdalkörrel és a Sükösdi Népdalkörrel. Tavaly a sarka- diak utaztak Sükösdre és Bonyhádra, az idén viszont Sarkad vállalta magára a találkozó megszervezését, ahol mintegy 150 fellépő szórakoztatta a közönséget. A nem mindennapos rendezvényt a helyi kísérleti középiskola, a Törpi- Szörpi üzem, Tóth Imre sarkadi polgármester és Juhász Imre bútorbolt-vezető támogatta. A XVIII. Békés-T arhosi Zenei Napok elsőként búcsúzó rendezvénysorozata a népszerű vonószenekari tábor. Az évente ismétlődő vonós foglalkozások hagyományai és a táborszervezők tapasztalata bőven gondoskodott szakmai útravalóról a kis muzsikusok számára, és ahogy a vasárnap esti záróhangversenyen elnéztem a lelkes, egymás sikeréért izguló közreműködőket, a „vakációsabb” közös programokból is kivették a részüket mindannyian. Magáról a záróhangversenyről nem ildomos „felnőtt” kritikát írni, pedig igazából azt is lehetne. Azt a bájos rutintalanságot leszámítva, amely egyébként az ilyen produkciók velejárója — sőt erénye —, a fiatalok tisztán, kiérlelten, él- ményszerűen muzsikáltak. A táborvezető Fejes Antal és a meghívott művésztanárok: Szecsődi Ferenc, S. Dobos Márta és Bernadette Előd (Svájc) segítették egyhetes felkészülésüket, munkájukat. Nagyszerű szólista-teljesítményt nyújtottak a szegedi Konzervatórium tanárai, Szecsődi és S. Dobos a kéthegedűs Boccherini-darabban, illetve Telemann G-dúr hegedűversenyében. A tábor zenekarát a még nagyon fiatal Oberfrank Péter vezényelte jó kézzel, meggyőzően, ami nem is kevés. Gyenge Enikő Jelenjék meg az önkormányzatok érdeke Az MSZP és az SZDSZ elnökei közös törvénymódosítással azt szeretnék lehetővé tenni, hogy polgármesterek is lehessenek országgyűlési képviselők. (A polgármesterekről szóló törvény szerint ez a két választott tisztség most összeférhetetlen.) Vastagh Pál (MSZP) orosházi képviselő felszólalásában felidézte, hogy 1990-ben már lezajlott egy vita erről a kérdésről a parlamentben. Akkor is az volt, ma is az a meggyőződése, hogy ez a vita nem alkotmány- jogi, hanem politikai természetű. Politikailag pedig egyenesen kívánatos és fontos, hogy az ön- kormányzatok az Országgyűlésben képviselethez jussanak. Arra az ellenérvre, miszerint egy polgármester-képviselőben keveredne a törvényalkotó és a végrehajtó hatalom, Vastagh úgy válaszolt, hogy az önkormányzati törvény, a polgármesterek jogállásáról szóló törvény és az Alkotmány a polgármesternek egy sajátos, kettős pozíciót teremt. A polgármester elsősorban az önkormányzati feladatok ellátására hivatott, ebbéli minőségében tehát nem tekinthető köztisztviselőnek, és csak kivételesen lát el egyes esetekben államigazgatási feladatokat. Képviselőnk véleménye szerint a hatalomkoncentrálás veszélye tehát nem áll fenn. Szerinte rá kell bízni a polgármesterre, a képviselő- testületre, s nem utolsó sorban a választópolgárokra annak eldöntését, hogy ezt a két feladatot együttesen, egy személyben egy polgármester el tudja-e látni, vagy sem. A választók ugyanis már az őszi önkormányzati választások alkalmával véleményt nyilváníthatnak. S.A. Felmérik a jégkárokat (Folytatás az 1. oldalról) mértéke, hiszen három év termésátlagát figyelembe véve — az aszályos esztendőket nem számítva — lehet erre következtetni. Még egyszer hangsúlyozom, a mi feladatunk a kár felmérése, azt nem tudjuk, a kormány mit lép erre. Mely növények szenvedték meg leginkább a jégverést? — Egyértelműen a kalászosok — búza, árpa —, illetve a borsófélék, a dinnye és például a virágzó kömény. A kukorica viszont sok helyen még kiheverheti ezt a csapást. Nyemcsok A rendőröknél nincs nyári szezon A közlekedés emberi tényezői címet viselő, közelmúltban megrendezett kétnapos konferencia összegzésével kezdődött a Közlekedéstudományi Egyesület megyei szervezete által összehívott sajtótájékoztató tegnap Békéscsabán. Dr. Szeberényi Andor megyei elnök többek között ismertette a konferencia által elfogadott ajánlást, amely szerint javasolják a közlekedési, a belügyi és a közoktatási tárcának, hogy a gyermekek közlekedésre neveléséhez szükséges tárgyi és személyi feltételekről gondoskodjon. Emellett hasznosnak tartják jövőre is megrendezni a kongresszust Békéscsabán, illetve 1996- ban, a világkiállítás évében e témában nemzetközi találkozót szerveznek Gyulán. A rendőrök életében az idei nyár nem tekinthető szezonnak — hangzott Kárpáti Bélának, a megyei balesetmegelőzési bizottság titkárának, összegzésében—, hiszen a korábbi hónapokhoz hasonló, megfeszített munkát végeztek. Az első félév baleseti adatai egyébként 4 százalékos emelkedést mutatnak az előző esztendő féléves statisztikájához képest. Nem sikerült elérni a tervezett 10 százalékos javulást a halálos balesetek körében (tavaly és az idén is 18 történt). Négy kapitányságon javulást tapasztaltak, a többiben romlást; Békésen 40 százalékkal több, Szeghalmon 25 százalékkal kevesebb baleset volt. A súlyos balesetek száma 9,6 százalékkal emelkedett az első félévben. A balesetek okai közül kiemelkedik az elsőbbségi jog meg nem adása, hiszen az előző évi adatokhoz képest 24-gyel több ilyen szabálytalanság vezetett ütközéshez. L. E. Kés a férj hátában A főkapitány nem kért drogot a holland kávézóban (Folytatás az 7. oldalról) — Hát akkor kezdjük az elején. — 1991-ben a Midden en West Brabant tartomány rendőrei és köztünk létrejött egy olyan kapcsolat, amelynek alapján júniusban három hetet töltöttünk öt vezető munkatársammal együtt egy intenzív nyelvtanfolyamon. Egy Orosháza nagyságú városban, Waal wijkban szálltunk meg. Nem véletlenül hasonlítom Orosházához a holland várost, mert meglepetésben volt részünk. Fogadott ugyanis a polgár- mester és meghívott egy magyar képzőművészeti kiállításra, amire hivatalos volt nagykövetünk is. Amikor a helyszínre érkeztünk, csodák csodájára számos ismerősbe botlottunk. Orosházi festőkkel, népművelőkkel, újságírókkal találkoztunk. Hát ilyen kicsi a világ. —Mennyire volt „komoly” a nyelvtanulással töltött idő? — Keményen tanultunk. Reggel 9.30-től 12-ig, aztán egy kis pihenő, délután fél 2- től 4-ig ismét angolozás. 16 órától 19-ig szünet, majd 19 órától 22 óráig nyelvi laborgyakorlaton vettünk részt. Olyannyira komolyan vettük a tanulást mi is, de a vendéglátók is, hogy csak az első három napra kaptunk tolmácsot, utána boldogulnunk kellett. —Ezt hogy érti? —Úgy, hogy nekünk kellett a megtanult alapszavakkal „gazdálkodni”. Persze nagyon alapszinten, hiszen ez is volt a meghívásban, hogy alapszintű képzésben veszünk részt. —Milyen volta vendéglátás? — A hollandok nagyon céltudatosak. Minden időnket beosztották, még a szombat, vasárnapokat is, amikor szakmai programokat szerveztek. így tettünk látogatást a megyei rendőrkapitányságon Tilburgban. — Nyilván különböző benyomásokra tettek szert... — A dolgok teljesen másként működnek mint nálunk. Hogy példát is mondjak. Vannak olyan kávé shoppok, ahol az itallapról kiválaszthatók a gyenge kábítószerek. Teljesen legálisan. Azt mondják ezzel is gyengítik a feketepiacot. Rengeteg emberi roncsot láttunk, ami nekünk döbbenetes volt, ott Amszterdam utcáin már megszokott kép. — Milyen a holland közbiztonság? — Nekünk kívülállóknak nyugodtnak, kiegyensúlyozottnak tűnt a közrend. Megingatták hitünket, mert a kollegák elmondták, hogy bizony vannak gondok. Csak náluk más a jogrend. —Például, miben más? — Például abban, hogy egy- egy bűncselekményt hárman minősítenek: az ügyész, a polgármester és a rendőrfőkapitány. Aztán azt tapasztaltuk, hogy a sértettekkel sokkal jobban törődnek, mint nálunk. Itt különböző herce-hurcákon kell keresztülmenniük a sértetteknek, Hollandiában másként őrölnek a rendőrség malmai. Ugyanis nálunk a sértett tud legtöbbet segíteni ahhoz, hogy az elkövetők megkerüljenek és elnyerjék méltó büntetésüket. Nekünk úgy tűnt, hogy Hollandiában nem így van. — Ezzel a kiruccanással gondolom, nem fejezték be az angol nyelv tanulását. — Természetesen nem. Úgy határoztunk, hogy folytatjuk, hiszen mielőtt elköszöntünk holland kollegáinktól szó esett arról is, hogy talán mégegyszer meghívnak hasonló célzattal. Amikor hazaértünk; kaptam a hírt, hogy a Holland rendőrség szeptemberben egyhetes látogatásra hívta meg a magyar rendőrfőkapitányokat feleségeikkel együtt. A költségeket természetesen ők vállalják. Béla Vali Ki tudja milyen húr pattanhatott el tegnap a késő délutáni órákban a békéscsabai Cs-né M. Ildikó lelkében, amikor kést szúrt a férje hátába. — Nagyon csodálkozom II- ,din — mondja a Povázsay utca egyik lakója. — Egy tanult asszony, érthetetlen hogy veszíthette így el a fejét. — A, ittak mind a ketten az volt a baj — csóválja meg a fejét egy lyukacsos fehér pólót viselő férfi. Olyankor pedig nem működik a kontroll. — Rosszul éltek, tartották valamelyik szomszéddal a kapcsolatot? — kérdezem a mellettünk megálló, biciklijére támaszkodó szökés-barna asszonyt. — Dehogy. Nem barátkoztak senkivel, nagyon elszigetelten éltek. — Tudja — csatlakozik beszélgetésünkhöz egy szemüveges középkorú nő — a férfi mintha nem lenne teljesen „tiszta”. Sokszor kiállt a kapuba és elkezdte üvöltve szidni a kommunistákat. Aztán ha „rájött” éjjel meg veszettül verte a dobot. Beszélgetésünk közben sor- ra-rendre érkeznek a rendőrségi autók. Négyet számoltam. Jöttek a helyszínelők, a nyomozók. Nagyon a pokolba kívánhatták a kíváncsiskodó sajtót. Pedig hát minket sem a puszta kíváncsiság vitt a helyszínre. Szerettünk volna a segítségükkel a dolgunkat végezni... Aztán kis idő múlva kinyílik a kertes ház kapuja és két nyomozó kíséri a „szurkáló” asszonyt. Nagyon fegyelmezett az arca, semmilyen érzelem nem olvasható le róla. Se bánat, se rémület. Talán fel sem fogta még, mit tett? * A Békéscsabai kórház traumatológiai osztályának ügyeletes orvosától megtudtuk, hogy Cs. Gyula súlyos, de nem életveszélyes sérüléssel úszta meg a tegnapi veszélyes veszekedést. BÉ
