Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-30-31 / 178. szám

a 1994. július 30-31., szombat-vasárnap NAGYVILÁG A kelet-zaire-i Goma körzetében sínylődő több mint egymillió ruandai menekült közül 19 500 halt meg betegségekben vagy a teljes kimerültségtől. Az áldozatok egynegyedéta kolera ragadta el. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szóvivője pénteki genfi tájékoztatóján közölte továbbá, hogy naponta átlag 1800 menekült hal meg s a segélyszállító teherautók egy részét a holttestek összegyűjtésére fogták be. Goma városában és közvetlen környékén 50—100 ezer menekült tartózkodik még. Ezeket a ruandaiakat Sylvana Foa szóvivő szerint buszokkal és teherautókkal egy új táborba szállítják át, mivel Goma „nem jó hely számukra". A kiszáradás továbbra is az egyik legnagyobb gond, mivel vontatottan halad a megtisztított víz eljuttatása a menekültekhez Nyomás a boszniai szerbekre Christopher a szankciók szigorítását helyezte kilátásba « Drámai véget ért tegnap Minyeralnije Vodiban a túszok kiszabadítására tett kísérlet. A terroristaellenes osztag felszállás előtt megrohamozta a terroristáknak átadott heli­koptert. amelynek fedélzetére az emberrablók több túszt is magukkal hurcoltak. A támadás közben a helikopter utasteré­ben felrobbant egy gránát, s a repeszek négy asszony életét kioltották. A kommandósok és a terroristák fú'zpárbajában, illetve a gránát felrobbanása következtében 19 ember megse­besült. A nyomozás során mindeddig annyit sikerült kideríte­ni, hogy az emberrablók csecsen nemzetiségűek voltak. A terroristák csütörtökön délután Minyeralnije Vodi repülőtere közelében térítettek el egy menetrend szerint közlekedő autó­buszjáratot. A buszon 41 utas, köztük 5 kisgyerek, 10 kamasz és 15 nő tartózkodott. A pisztolyokkal és gránátokkal felsze­relkezett emberrablók túszaikért cserébe egy katonai és egy polgári helikoptert, 15 millió amerikai dollárt követeltek Adót kellett volna emelni A The Guardian az Expóról A boszniai válság ügyében ala­kított nemzetközi összekötő­csoport Genfben úgy döntött, hogy a Szerbia és Montenegro elleni szankciók szigorítását ja­vasolja a nemzetközi közösség­nek — jelentették be a helyszí­nen. A csoport el is készítette a szigorítás határozattervezetét, és rövidesen az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsa elé terjeszti azt. Az összekötőcsoport az amerikai, az orosz, a német, a francia és a brit külügyminiszter szombati tanácskozását készítteti elő. A nemzetközi közösség már többször megfenyegette a bosz­niai szerbeket, hogy súlyos kö­vetkezményei lesznek, ha elve­tik a béketervet. így a jelenlegi szankciók szigorításán, a védel­mi zónák tilalmivá alakításán, az összes nehézfegyver leszere­lésén túl a fegyverembargó egyirányú feloldása is szóba került — bár ez utóbbi csak legvégső eszközként. A boszniai szerbeket azon­ban az AFP által idézett politi­kai elemzők szerint egyelőre mindezekkel nem sikerült elret­tenteni: „parlamentjük” csütör­tökön ismét elvetette a nemzet­közi béketervet. A szakértők azt is állítják, hogy a szerbek az utóbbi napokban nem vélet­lenül fokozták harci tevékeny­ségüket és provokációikat a tér­ségben: azt akarták megmutatni ezzel — vélik az elemzők -, hogy nem minden adu a nagy­hatalmak kezében van. Warren Christopher amerikai külügyminiszter az amerikai képviselőház külügyi bizott­sága előtt leszögezte, hogy a tragikus boszniai polgárhábo­rú veszélyezteti az Egyesült Államok érdekeit a békés és integrált Európa megteremté­sében. A nemzetközi összekö­tő csoport által kidolgozott bé­keterv megfelel a boszniai kormány szükségleteinek, amely vezetés fájdalmas kompromisszumokkal, de fel­tétel nélkül elfogadta a javas­latokat. A boszniai szerbek vá­lasza az elutasítással egyenér­tékű, ezért a szombati genfi találkozón határozottan meg­fogalmazzák azokat a követ­kezményeket, amelyekkel a szerbeknek szembe kell néz­niük, ha addig nem változtat­nak álláspontjukon. Christopher hangsúlyozta, hogy az összekötő csoport tag­államai között egyetértés van első lépésként olyan büntető- intézkedések meghirdetésére, mint a Szerbia elleni gazdasá­gi szankciók megszigorítása, a már kialakított védelmi öveze­tekre vonatkozó szabályok szigorú betartatása, és újabb ilyen térségek létrehozása a muzulmán lakosság számára. Ez utóbbi kapcsán rámutatott arra, hogy ezen övezetek vé­delmére szükség van a NATO további légi támogatására is. A NATO azonban készen áll, ar­ra, hogy az ENSZ kérésére el­lássa ezt a feladatot -— hangoz­tatta Christopher. Hírek Silvio Berlusconi, a táma­dások kereszttüzébe került olasz kormányfő pénteken Ró­mában tartott sajtóértekezletén bejelentette, hogy lemond vala­mennyi vállalatának tulajdono­si jogairól, cégeit teljes körű felhatalmazással egy vagyon­kezelői bizottság fogja irányíta­ni. Berlusconi azért kényszerült erre a lépésre, mert Fininvest nevű cége belekeveredett a pénzügyőrség korrupciós botrá­nyába, s alapos a gyanú, hogy a kormányfő testvére, Paolo Ber­lusconi felelős pénzügyőrök megvesztegetéséért. Silvio Berlusconi Olaszország egyik leggazdagabb embere. Hatal­mas sajtóbirodalma, üzletháló­zatai, kiadóvállalatai, reklám­cégei, biztosítótársasága mel­lett, filmforgalmazó vállalata, filmszínházak sora és egy_szín­ház van a birtokában. Övé a Milan, a legjobb európai labda­rúgócsapat. Libanoni újságok pénte­ki beszámolói szerint Warren Christopher amerikai külügy­miniszternek a Hezbollah (Isten Pártja) iszlám fundamentalista szervezetről és támogatójáról, Iránról tett éles hangvételű megjegyzései felérnek azzal, hogy Amerika zöld jelzést ad Izraelnek Libanon megtámadá­sához — jelenti a Reuter. A libanoni kormány, amely aggó­dik amiatt, hogy Izrael támadást intéz majd a Libanonban kiépí­tett Hezbollah-állások ellen, az ország déli részén katonai ria­dókészültséget rendelt el. A frontvonalban lévő falvak lakói közül több százan pénteken biz­tonságosabb területekre me­nekültek, noha a helyi vezetők maradásra szólították fel őket. Huszonkilenc személy megsérült — köztük egy 3 éves gyermek —, amikor pénteken az IRA» szélsőséges szervezet emberei 3 aknát lőttek ki egy észak-írországi rendőrőrsre. Az Ulstertől délre fekvő Newry őr­sét már érte aknatámadás 1985- ben, akkor 9 rendőr vesztette életét. A rendőrség szóvivője elmondta, hogy a sebesülteket a közeli kórházba szállították; so­kukat a szerterepülő üvegszi­lánkok sebesítették meg. Két rendőr súlyosan megsérült a tá­madásban. Az aknákat egy te­herautó platójáról lőtték ki, amelyet a rendőrségtől nem messze, egy parkolóban állítot­ták le. A The Guardian című brit lap, beszámolván az 1996-os vi­lágkiállítás lemondásáról, azt írta pénteken, hogy az egymil- liárd dolláros vállalkozásra aligha lett volna pénze Ma­gyarországnak, amely a Kelet- Európában legnagyobb egy főre eső adósságtól és dagadó költ­ségvetési hiánytól szenved. A lap budapesti tudósítója, Lucy Hooker ismertette a vi­lágkiállításra való készülődés történetét, és utalt arra, hogy a döntés azért húzódott mosta­náig, mert az ország első de­mokratikusan választott, jobb­közép kotmánya képtelen volt ellenállni a kísértésnek, hogy a világkiállítással ünnepelje az államalapítás 1100. évfordu­lóját. A világkiállítást eleve a Izrael megtorolni készül a Bue­nos Airesben és Londonban végrehajtott Izrael- és zsidóel­lenes merényleteket. Mose Sahal rendőrségi mi­niszter pénteken kijelentette: országának törvényes joga, hogy megvédje magát, és bár­mely megfelelőnek talált mód­szert bevessen a merényletek megakadályozására. Izrael en­nek megfelelően aktív politikát fog alkalmazni, felhasználva arra való képességét, hogy a világon bárhol fellelje a terro­ristákat, és lecsapjon rájuk. Az izraeli vezetők megvizs­gálták egy olyan hadjárat filo­zófiai, elméleti vonatkozásait, amely a merénylők fizikai meg­semmisítését célozná — niond- ta a miniszter, hozzátéve, hogy reformkommunista kormány támogatta a nyolcvanas évek végén, most pedig a kommu­nista párt utódja, a májusi vá­lasztásokon hatalomra került Szocialista Párt döntött a kiál­lítás ellen a költségek miatt — írta a tudósító. A The Guardian idézte Hóm Gyula miniszterelnök és Demszky Gábor budapesti fő­polgármester véleményét is, hogy nem volt pénz a világki­állításra, illetve adót kellett volna emelni, vagy kölcsönt kellett volna fölvenni hozzá. Idézte Barsiné Pataky Etelkát, az előző kormány kinevezte kormánybiztost is, aki sajnál­kozva mondta, hogy „egy or­szágnak csak egyszer van esé­lye világkiállítást rendezni”. a kérdés gyakorlati részét nem a nyilvánosság előtt fogják meg­vitatni, s annak rendezését pro­fesszionalistákkal való együtt­működésben kell megoldani. A Jediót Ahronót a tit­kosszolgálat egyik — név nélkül említett — vezetőjére hi­vatkozva azt írta, hogy a mosta­ni terrorhullám alighanem na­gyon sokba fog kerülni Iránnak. A legnagyobb példányszámú izraeli újság úgy tudja, hogy a kormánynak mind több tagja, köztük Jichak Rabin miniszter- elnök és katonai vezetők úgy látják: elég a visszafogottság­ból, amellyel ez idáig kerülték a közvetlen szembenállást Irán­nal, és beérték a Hezbollah Irán- barát síita szervezetre Libanon­ban mért csapásokkal. A Economist írja / Alszent nyugatiak Fönnáll a veszély, hogy a volt titkosrendőrségben, a Stasiban szerepet játszók elleni föllépés boszorkányüldö- zéssé válhat. Szó sincs arról, hogy megbocsássanak a régi rezsim szolgálatában bűnöket elkövetőknek, vagy akár azoknak, akik részidőben dolgoztak a titkosszolgálatnak. Ám csaknem az összes ilyen esettel foglalkoztak már. A nehéz kérdés az, mekkora felelősség terheli az embereket a régi rezsimben tanúsított magatartásukért. Ez éles for­mában mutatkozott meg Manfred Stolpe brandenburgi miniszterelnök esetében. Stolpe a protestáns egyház főjogásza volt, az egyetlen olyan közintézményé, amelyet nem ellenőrzött közvet­lenül az NDK-rezsim. E minőségében szinte mindenkivel tárgyalt, akinek valami befolyása volt a kommunista pártban, hogy az egyház érdekeit érvényesíthesse. Bár sohasem vádolták az egyház elárulásával, nemigen kétlik, hogy e csatornák nyitva tartása céljából valamiképpen együttműködött a titkosszolgálattal (hogy mennyire, azt nem tudni). Heitmann gúnyosan mondja, hogy a janicsár Stolpe nem kaphat állást szászországi középületben. Ám ahogy Stolpe kollaborálásának mértéke világosabbá vált, népszerűsége saját szavazói körében nőtt. Bármi is az igazság az ő konkrét esetében, világossá vált, hogy a keletiek és nyugatiak másképp látják az ilyen emberek felelősségét a régi rendszer ügyeiért — és hogy a keletiek szerint sok nyugati álszent módon viszonyul az NDK- rezsimhez, amelyről nem is volt tapasztalata. Hármon életüket vesztették, amikor pénteken reggel Madrid szívében, a királyi palota közelében felrobbant egy autóba rejtett pokolgép. A spanyol hadsereg egyik tábornoka is a péntek délelőtti madridi pokolgépes merénylet áldozatai között van. A robbanásban életét vesztette a tábornok sofőrje és egy asszony is. A robbanószerkezet akkor lépett működésbe, amikor a főtiszt gépko­csija elhaladt a pokolgépet rejtő autó mellett. A robbanás következté­ben legalább tíz sebesültet kellett kórházba szállítani, és több autó kigyulladt. Egyelőre senki nem vállalta magára a merényletet, ám az ETA baszk szeparatista terrorszervezet az elmúlt 25 évben gyakran választott ki célpontul katonai létesítményeket Mindennap feladhatja JmmPMIPttm hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen adhatja fel a Békéscsaba, Munkácsy u. 4. szám alatti irodában 8—16 óráig, valamint a Mednyánszky u. 8. szám alatt 8—13 óráig. 1 tonnás kisteherautó eladó vagy elcserélhető. Telefon: 446-415, Békéscsaba, Akácfa u. 1/1. Pultos hölgyet felveszek „SZAKKÉPZETT” jeligére a kiadóba. Jó minőségű lucemaszéna eladó. Köröstarcsa, telefon: 382-340. —f-----------------------------------------------------------------------------------------------------­Állattartók figyelem! A Kígyós Kft. (tüzép) felvásárol szarvasmarhát és hízósertést napi áron! Kis súlyú sertés jelenlegi ára 116 Ft/kg­Érdeklődni a (66) 356-200-as telefonon. _______________________________ 3 szobás, telefonos lakás kiadó Békéscsaba, Andrássy út 79—81. II. em. 10. Érdeklődni: a 323-543-as telefonon. Izrael megtorlásra készül

Next

/
Oldalképek
Tartalom