Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-01 / 153. szám

1994. július 1., péntek o Földiák volt. A kétegyhá- zán született Márki Sándor történetíró, egyetemi tanár 69 évvel ezelőtt hunyt el Gödöl­lőn. Egyetemi tanulmányai elvégzése után előbb Aradon, majd Budapesten volt gimná­ziumi tanár. 1892-től a ko­lozsvári egyetemen egyetemes történelmet tanított. Munkái­ban különösen a bagyobb ha­zai parasztmozgalmak és sza­badságharcok történetével, Bihar és Arad vármegyék múltjával, valamint földrajzi témákkal is foglalkozott. Az ő nevéhez fűződik az 1877-ben megjelent Sarkad története című munka is. Irt a Dózsa- féle felkelésről, II. Rákóczi Ferencről, a 48-as szabadság- harc történetéről és a amygar középkorról. Parkoló a templom körül. Az ecsegfalvi önkormányzat a katolikus templom környékén a közeljövőben több gépkocsi számára alkalmas parkolót alakít ki, teljesítve ezzel az istentiszteletekre járó helybe­liek kérését. Családi kirándulás. A tótkomlósi J. G. Tajovsky Mű­velődési Központ családi ki­rándulást szervez július 19-én Budapestre, ahol a Budai Parkszínpadon megtenkintik az Eddig vagyok... című Famí­lia-musicalt. A program egész napos, fakultatív. Nyugdíjas-jogsegély. A békéscsabai városi nyugdí­jas-egyesület szervezésében 1994. július 4-én, hétfőn 16 és 18 óra között dr. Klimaj János jogtanácsos ingyenes jogi ta­nácsadást tart nyugdíjasoknak a Luthet u. 6/1. szám alatt. Szanazugi zenebona. Július elsején, pénteken déli 12 órakor háromnapos zene­bona kezdődik Szanazugban. Este hét órakor a Syntax, nyolc órakor a Paletta együttes hall­hatják. A nap diszkóval zárul. Másnap délelőtt a gyerekeket szórakoztatják, lesz aerobic bemutató, térzene, három órá­tól foci, fejelés, lovaglás. Este nyolc órától a Dobókocka együttes ad koncertet. Vasár­nap bográcsos főzéssel zárul a buli. Az épülő Odeon Békéscsabán, a mozi mellett a tervek szerint üzeletember-találkozóknak, baráti összejöveteleknak, báloknak kíván helyt adni Fotó: Such Tamás Odeon lesz Békéscsabán A békéscsabai városépíté­szeti tervekben szerepel egy úgynevezett közéleti cent­rum létrehozása az Irányi ut­cában, a mozi mellett. Laczó Szabolcsot, az LBL Kft. egyik résztulajdonosát kér­deztük. — Honnan származik az ötlet? — Társaságunk 1992. vé­gétől üzemelteti a mozit, ami korszerű vállalkozás­nak nem nevezhető, alkal­matlan több célú hasznosí­tásra. Időközben felkínálták részünkre a filmszínház mel­letti ingatlant megvételre. Megvásároltuk. Szak­mánkból adódóan — mér­nökök vagyunk — megin­dult a fantáziánk. A telek helyzete adott és jónak tart­juk erre a célra. — Magánvállalkozásban valósítják meg? — Teljes mértékben. — Hol tartanak a mun­kákkal? — A szerkezetépítésnél, a hátsó részen pedig a legfelső szint készítésénél. — Úgy hallottam, Odeon lesz a neve. Mit takar ez az elnevezés? — A fogalom közös szó­rakozásra, tanácskozásra használt építményt jelent. Nyugat-Európából szárma­zik, hazánkban még alig is­mert. Tartalma megegyezik a célkitűzésünkkel. —Mégpedig? — Üzletember-találkozót (tanácskozást), baráti össze­jöveteleket, szórakoztató esteket, bálokat kívánunk rendezni. —Mikorra készül el a kul­turális központ? — 1995 elejére, de addig szeretnénk egy-két részt fo­lyamatosan átadni — még ebben az évben — a nagykö­zönség számára. Terveink között szerepel továbbá egy újabb moziterem is. —Csak üzletemberek és cso­portok vagy magánemberek is igénybe vehetik az Odeont? —Azt szeretnénk, ha a vál­lalkozók itt tárgyalnának, fo­gadásokat tartanának. Mind­emellett várjuk a művelődni, szórakozni vágyókat is. Gyorsétkezdénkben és ét­termünkben kulturált étkezé­si lehetőséget biztosítunk. A lakosságot—különösen akö- zépkorosztályt — vissza akarjuk szoktatni a mozira. Takács Marianna Az üzleti életben elfogadják az alapítványi tanfolyamon szerzett oklevelet Sikeres tanfolyamzáró A békési BÉ TA Kft. fő tevé­kenységi körébe tartozik a vál­lalkozások fejlesztésével kap­csolatos különféle szolgáltatás, a vállalkozói tanfolyamok szer­vezése, lebonyolítása, a vállal­kozók ismereteinek továbbfej­lesztése, a kezdő vállalkozók felkarolása és támogatása. A kft. az idén négy, 2-5 hó­napos időtartamú tanfolyamot szervezett, átlagosan 20-20 fő­vel. A legutolsó, a mezőgazda- sági vállalkozói tanfolyam írásbeli és szóbeli vizsgái a napokban zajlottak, s vala­mennyi hallgató sikeresen vet­te ezt az akadályt. Megtudtuk: a tanfolyamok finanszírozása vegyes, legnagyobb részét a Svájci—Magyar Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány és a Munkaügyi Központ támogat­ja, de ad segítséget az FM is. A tanfolyam elvégzését igazoló nemzetközi bizonyítvány át­adása a hét végén volt. Az üzleti életben respektál­ják az alapítvány által finan­szírozott tanfolyamon szerzett oklevelet: az eddigi tapaszta­latok szerint a tanfolyamokon végzettek 60 százaléka két hó­napon belül el tudott helyez­kedni, vagy sikeres saját vál­lalkozásba kezdett. Ami még érdekes: a végzett hallgatók félévente konzultáción talál­koznak, sorsukat a tanfolya­mok vezetői figyelemmel kí­sérik, s ha kell tanácsadással segítik. A nyári szünet után szeptemberben indulnak a BÉ­TA Kft. újabb, hasonló finan­szírozású tanfolyamai. Jövőre Arad rendezi a Kézfogásokat A Kézfogások találkozó része volt nemrégiben az egész na­pos aradi látogatás. Gyuláról 4 busszal indultak útnak a részt vevő magyarok és románok. Az aradi kultúrpalotában meg­tartott plenáris ülésen dr. Po- csay Gábor elmondta, fontos­nak tartja a civil társadalmi kapcsolatok erősítését, hiszen mindkét ország most lábalt ki a diktatúrából és első lépéseit te­szi a demokrácia felé. Christian Moisescu aradi polgármester szerint más a nyelvünk, mások a hagyomá­nyaink és ezek sajnos túl gyak­ran gátoltak minket a közele­désben. De a kereszténység, a szeretet segít az egymáshoz való közeledésben. Befeje­zésül elmondta, ez a mai nap főpróbája a jövő évi, Aradon rendezendő Kézfogásoknak. Az Európa Tanács képvise­lője, Alfredo Miccio is megje­lent, gratulált a rendezőknek, hogy egy ilyen nemes kezdemé­nyezésnek helyt adtak. Hiszen az emberek eredendően bíznak egymásban, csak alkalmat kell teremteni a közeledésre. A plenáris ülés után szekci­ós ülések kezdődtek. Talál­koztak az írók-újságírók, meg­vitatták az irodalom mai hely­zetét, mely egyre inkább visszanyeri eredeti szerepét, és már nem politikai töltet hor­dozója. Szóba került az iroda­lom és a gazdaságosság kap­csolata is. A levéltárosok szek­ciója elsősorban a kapcsolat- felvételt szorgalmazta. Meg­állapodtak abban, hogy köl­csönös információcserére kerül sor, sőt októberben egy mini konferenciát is tartanak Gyulán, helytörténeti előadá­sokkal. Közös dokumentum­kötetet is terveznek a jövőben, az 1848—49-es szabadság- harc eseményeiről. Az idegen- forgalmi szekció az utazási irodák közel jövőre tervezett kölcsönös felállításáról tár­gyalt. Megállapították, hogy amíg nem rendeződik a határ- átkelőhelyek zsúfoltsága, ad­dig ez az egyik legnagyobb akadálya a civil turizmus fel­lendülésének. Az aradi rendezvény dél­után sporteseményekkel, nép- művészeti vásárral, táncbe­mutatóval folytatódott a Ma­ros-parton. Estére a magyar és román résztvevők egy kelle­mes és hasznos nap után tértek vissza Gyulára. A rendezvényen új barátsá­gok születtek, s remélhető, hogy az egymás felé megtett kis lépéseket előbb-utóbb na­gyobbak követik majd... Kruzsutz Ilona Kepek versenye a családevben A Nagycsaládosok Szarvasi Egyesülete a nemzetközi csa­ládév helyi rendezvénye alkal­mából fotókiállítást szervez Hétköznapok — ünnepnapok címmel. Várják a családok életét, gya­rapodását, örömét, bánatát be­mutató, amatőr felvételeket. Egy-egy család 8-10 képes so­rozattal pályázhat, olyanokkal, amely számukra a legemléke­zetesebb, a leginkább bemutat­ja életüket. A benyújtott képiek­nek címet lehet adni vagy a so­Jubileumi Kevermesen az idén is táncvizs­gával zárult a művelődési ház által szervezett ifjúsági tánctan­folyam. — Immár 10. alkalommal lépünk a közönség elé—mond­ta a közelmúltban megtartott záróvizsgán Antali Zoltán. A neves táncpedagógus az elmúlt évtizedben rendszeresen és sze­retettel tanította a keventiesi gyermekeket a táncok alaplépé­seire, az illemtan szabályaira. A kezdő táncosok hagyomá­nyos standard és modem disz­kótáncokat mutattak be a szép­rozatokat számozni. Fel kell tüntetni a pontos nevet, címet a képiek hátoldalán. Erre azért van szükség, mert a kiállítás végez­tével a Nagycsaládosok Egyesülete visszaküldi a fotó­kat. Bármely nagyságú képiét el lehet vinni a versenyre, zsűrizni a közönség fog, a legjobbakat a Szent István-napi rendezvé­nyek alkalmával díjazzák. A pályázók képieiket zárt boríték­ban, a Szarvas és Vidéke Heti­lap szerkesztőségébe juttassák el június 30-áig. táncvizsga számú közönségnek. Különö­sen nagy sikert arattak a mexi­kói countryval. A haladók igazi meglepietés- sel szolgáltak: műsorukat a „táncok királyával”, a bécsi ke­ringővei kezdték, majd a latin­amerikai táncokból is ízelítőt adtak. Bemutatkozásukat a ke­vésbé ismert cowboy csacsa- csával zárták. A jubileumi táncvizsga vé­gén került sor a mezőkovácshá­zi Holiday táncklub nagy sikerű bemutatójára. V. Sz. E. Az ovisok a bölcsődébe is mehetnek Lapunk hétfői számában hírt adtunk a gyulavári óvoda körüli huzavonáról. Röviden arról van szó, hogy az óvoda gyakorlatilag maximális létszámmal üzemel, az idén beirat­kozott gyerekeket már nincs hová elhelyezni. Az ügyet megol­dandó, május 31-én összeült település részönkormányzati bizottság, ahol a bölcsődék és az óvoda vezetőjét is meghall­gatva úgy döntöttek, hogy az óvodaépületet bővíteni fogják. Megegyeztek abban is, hogy a következő testületi ülésen sürgősségi indítványként tárgyalják majd a határozatot. Csakhogy a június 20-i ülésen elfelejtették szóba hozni az ügyet, döntés tehát nem született, így a gyakorlati kivitelezés is elhúzódhat. Ezzel egy időben — nem tudni kinek az utasítására — a vezető óvónő ígéretet tett arra, hogy minden gyermeket elhelyeznek — egy részüket a bölcsődében. Itt tartott a dolog, amikor rend­kívüli részönkormányzati ülés keretében Makovecz István el­mondta, hogy az 53 óvodás sorsát egy évre ideiglenesen sikerült megoldani. Az óvoda vezetőnője annak a június 10- én kelt, részönkormányzati határozatnak az értelmében tá­jékoztatta a szülőket, amely­ben az áll, hogy a gyulavári bölcsődében 18-as létszám­mal óvodai minicsoportot in­dítanak. Itt elsősorban az 1991. június 1-jétől december 31-éig született gyermekeket fogják elhelyezni. A Széche­nyi úti óvodába 35-en nyertek felvételt. A született határozatnak nincs anyagi vonzata, ezért nem terjesztették a városi testület elé. A további tervek­ben az szerepiel, hogy 1995-re a jelenlegi Széchenyi utcai, 3 tantermes iskolaépületben — egy melegítőkonyha és vizes blokk létrehozásával — új óvodarészleget alakítanak ki. Az innen kiszorított iskolások pedig három új helyiséget kap­nának a most tornateremként üzemelő épület felújításával. Az egyik részönkormány­zati tag szerint a férőhelygon­dok a múltban gyökereznek. A Paradicsomi lakótelep meg­építését ugyanis nem követte az infrastruktúra fejlődése, holott nyilvánvaló volt, hogy ebbe a városrészbe fiatalok költöznek, így a gyerekszám növekedni fog. Felelőtlenül szüntetnek meg a városban bölcsődéket és óvodákat és ezt a pieriféria — jelen esetben Gyulavári — rovására teszik. —BAM— A férőhelygondok a múltban gyökereznek. A lakóte­lepiek megépítését ugyanis nem követte minden esetben az infrastruk­túra fejlődése. (Felvételünk nem a szövegben említett helyszínen készült.) Archív fotó

Next

/
Oldalképek
Tartalom