Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-18 / 167. szám
MEGYEIKÖRKÉP 1994. július 18., hétfő Nem vagyok cigányíró, én író cigány vagyok Lakatos Menyhért küldetése Lakatos Menyhért író Vésztő szülötte Sximonidesx Lajos evangélikus lelkész, művelődéstörténész, a történettudományok kandidátusa Pusztaföldváron 1884-ben született, és 1965-ben ezen a napon Budapesten halt meg. Pozsonyban végezte a teológiát, Göttin- genben és Budapesten az egyetemet. Nagybörzsönyben választották lelkésszé. Több egyházi lapot szerkesztett. A Tanácsköztársaság alatt direktóriumi tag volt, ezért később az állásától megfosztották. Nagy könyvgyűjtő volt. Júliusi Hírmondó. „Kedves Bánhegyesiek!” —szólítja támogatásra Kardos Imréné a Magyarbánhegyesi Hírmondó olvasóit a helyi újság pénzügyi gondjainak megoldására. A második oldalon, az általános iskola végzőseinek tablója alatt, ismét az „Ezt írja meg!” rovat őszinte megnyilatkozásaival találkozhatunk. Ezt követi Maríczúr Mihály „A sakálok birodalmában” című beszámolója hadifogságáról. Találunk még egy osztály- találkozóra szóló felhívást, s végül az elmaradhatatlan „Humor”-oldal zárja az olvasnivalókat. Templom új ruhában. Almáskamaráson ez évben befejeződik a római katolikus templom felújítása. A munkákat alapítványi pénzből, németországi készpénztámogatásból, valamint a hívek adományaiból valósítják meg. Eddig elkészültek a külső homlokzat festésével, a belső meszeléssel, valamint jelenleg folyik a berendezés javítása. Többek között kicserélték a korhadt gerendákat és a tető a régi pala helyett esztétikusabb cserepeket kapott. A felújításból természetesen nem maradhatott ki a torony órája sem, amely új külső világítást kapott, illetve átfestették az óralapot. Az így megszépült templom újraszentelésére augusztus 5-én, a település 150. évfordulóján kerül sor. Nem tudom, Lakatos Menyhértet hányán ismerik Békés megyében. Nem tudom, tudják-e hogy cigány származású, hogy Vésztőn született, s ott élő rokonságával ma is tartja a kapcsolatot, hogy (elvált) felesége Szarvason él, s lányai gyakran vendégei a városnak; s azt, hogy Lakatos Menyhért olyan író, akinek egész írói munkássága származásához kötődik. Lakatos Menyhért nyugdíjba vonult, de ez csupán formalitás. Ma is épp úgy dolgozik, mint korábban. írásainak tervei pilisborosjenői nyaralójában végzett fizikai munka közben születnek, s a szobák csendjében öltenek formát. Itt kerestem meg, s miután elkészítette a reggelit, szívesen beszélt választott hivatásáról. * — Hatvanöt éves koromban nyugdíjba'vonultam, a család beszélt rá. Nincs jelentősége a dolognak, nem zavar a munkámban. Más zavar! Nagyon nehéz nálunk a könyvkiadás. Itt is a pénz dominál. Ha viszem a pénzt, akkor kiadják a könyvet. Aztán veszem a hónom alá, és házalok vele. Ez megalázása a magyar irodalomnak. Nem az író feladata, hogy árulja a könyveit. Ez annyira megalázó, hogy az ember inkább a fióknak ír, mert írni kell, ez létszükséglet. Borzalmasan drágák a könyvek! Nekem most jön ki egy kötetem, 500 forintnál Medgyesegyháza központjában, a vasúti csomóponttól néhány méterre nyílt a Mannazöldségbolt. Száméi Pál vállalkozótól megtudtuk, fő profilként a zöldség, gyümölcsárusítással kezdték a kiskereskedelmi tevékenységet, majd később bővítettek az alapvető élelmiszerekkel. — Az eredeti ötlet — amelyet szó szerint le is,alapoztunk — egy exkluzív cukrászda volt. A pénztelenség miatt azonban nem tudtuk befejezni — szól közbe a feleség, a családi vállalkozás részese. -— Ezt a Kossuth utcai épületegyüttest egyébként sem lakás céljára vásároltuk. Nem kis összegért felújítottuk, s mitöbbe fog kerülni. Kérdés, lesz-e, aki meg tudja venni. Az a tömeg, amely eddig olvasó volt, nehezen tud ennyit könyvre költeni. —Irásaibanegy téma körül forog. Meddig lehet ezt tenni? — Azt mondják rólam, hogy én cigányíró vagyok. Tiltakozom ellene! Nem vagyok cigányíró, én író cigány vavel zöldség-gyümölcs profilú üzlet ezen a településen nem volt, hát emellett döntöttünk. Nyáron inkább az átmenő forgalomra számíthatunk, télen és ősszel zömében a helyi lakosság igényeit elégítjük ki. Nem panaszkodhatunk, mert a friss „manna”, a változatos áruválaszték minden időszakban idevonzza a vevőket. — Ugyanebben az épületben két hónapja nyílt egy gépi totó-lottó kirendeltség. Ezt is önök üzemeltetik? — A szegedi Szerencsejáték Rt.-vel együttműködve szántuk rá magunkat, hogy megnyitjuk a totó-lottózót. Legközelebb ilyen csak a nagyobb városokban van és a tágyok. Cigány vagyok, s műveim a cigánysággal foglalkoznak. A magyar nemzet kultúráján nőttem fel, s ismerem a nemzetet is, de én a cigány népcsoport mellett tettem le a voksomat. A végtelenségig lehet ezt a témát írni. Rengeteg rejtelem-sejtelem van még itt, amit ha két életem lenne, sem tudnék feldolgozni. Ez egy jékozódásaink szerint is igény mutatkozott rá. A Kossuth utca 22. szám alatt naponta állunk az érdeklődők rendelkezésére. Kedvező, hogy péntek 17 óráig lehet feladni a szelvényeket, amelyekért garanciát vállalunk. A nyereményeket 50 ezer forintig helyben fizetjük, efölött az rt. jogosult a rendelkezésre. Egy hónapi nyitva tartás után közel 100 ezer forint nyereményt adtunk ki, ami zömében a 2-es, 3-as találatokból adódott. Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk olyan szolgáltatásokat nyújtani — hangsúlyozta végül a Száméi család —, amelyet a lakosság is elégedettséggel fogad. H.M. Két vállalkozás egy fedél alatt zárt világ, amit kívülről nem lehet megismerni. Egy közösségben élünk, a nemzetnek része vagyunk, meg kell, hogy ismerjenek bennünket. Mert akit nem ismerünk, azzal szemben gyakran gyanakvóvá válunk vagy éppen félünk tőle. Ezért szeretném ezt a világot feltárni, hogy lássák, itt is húsvér emberek vannak, akik szeretnének fejlődni, élni, alkotni, teremteni. — Ön szemléletében, életvitelében is más, mint amit a közvélemény a cigányságról feltételez. Nem jelenti-e azt, hogy Ön is felülről szemléli azt a világot, amelyből jött? —: Ugyanaz vagyok, aki voltam. Az, hogy máshonnan nézem, nem jelent szakadást. Nyilván nem nézhetem a szociális gondokkal küzdő, öt-hat elemit vagy annyit sem végzett emberek szemszögéből. Végigküzdöttem az életemet, megismertem más világokat. Szeretem a szépet, nem csak szavakban, hanem a környezetemben is, és szeretném, ha ez példamutató lenne. Tessék elképzelni, ha én egy elhanyagolt, rendetlen, esetleg alkoholista lennék, mint olyan sokan abban a környezetben. Ki hallgatna meg engem? Ahhoz, hogy meghallgassanak, kell tisztaság, becsület, szorgalom. Meg kell mutatni, hogy vannak olyan jó dolgok a világban, amelyek az ember életét leköthetik. Ez azonban nem jelent elszakadást. Nekem ugyanazok a barátaim, akik voltak. Bár szüleim már nem élnek, gyakran leutazom Vésztőre, s barátaimnak ugyanaz a Lakatos Menyhért vagyok, aki voltam. De azoknak az embereknek, akik valamilyen módon prófétaságot vállaltak, meg kell mutatniuk, hogy amit mondanak, az szebb, jobb, mint amit meg akarnak változtatni. Bár nem lehet biztos az ember semmiben. Bizony, ebben a zavaros világban sokszor magam is visszavágyom ebbe a régi nyugalomba, abba a szűk világba, ahol nem voltak országra szóló dolgok, ahol fütyültünk arra, hogy mi van a politikában. Az érdekelt, hogy holnap is lesz-e mit enni. Az egymáshoz való viszony is más volt, közelebb voltunk egymáshoz. — Említette, hogy megjelenés előtt áll egy könyve. — Van nekem több könyvem is, ami megjelenésre vár, csak a terjesztést senki nem vállalja, én meg nem viszem’a piacra. Nekem ez nem megy . A kisebbségi jogok bővítésével — remélem — létrejönnek cigány nemzetiségi iskolák is, mint ahogy a németeknek, szlovákoknak és a többieknek van. Azoknak a nemzetiségeknek, amelyeknek vannak anyaországai, saját kultúrájukat mindig tudták valahonnan táplálni. Nekünk magunknak kell megteremteni, s ha létrejönnek ezek az iskolák, kezükbe kell adni olyan dolgokat, amelyek a cigányokra vonatkoznak. Mit lehet a gyereknek adni? Mesét. Ezért nekem öt mesekötetem jön most ki, melyet az iskoláknak szánunk. Szeretnénk az iskolai könyvtárakat feltölteni, hogy a gyerekek megismerkedjenek a cigányság ilyen irányú kultúrájával.. Erre szolgálnak majd ezek a kötetek. Kutas Ferenc A hír igaz. A fotósunk által a budapesti Nagykörúton lekapott Oltcit „Szauna" felirata e napokban az ország valamennyi közutakra merészkedő kocsijára felragasztható lett volna. Megerősíthetjük, hogy a déli napsütésben, a piros lámpánál ácsorogni nagyjából annyi, mint bekucorogni egy szauna valamely sarkába. Vagy még olyanabb... „Univerzum örök tavam” Információs iroda Battonyán „Tájképcsarnoknak e képe / költőjének bölcsőcskéje / Orosházának határa / ki kell menni a tanyára I a várostól délre fekszik / bizony jól kiterjeszkedik/ aradi úttal határos / az út régtől nagyon sáros / keskeny vasút volt mellette az idő ezt már eltemette... ” — írja Nádsípszóló című kötetének egyik költeményében e régió szülötte, Poór Bálint. A közelmúltban megjelent verseskötetet — melyhez a szintén Békés megyei kötődésű Bornemisza Attila írt előszót — a Tinódi Klub Cserhát Művész Köre adta ki, a BY WORK Kiadó és Nyomda gondozásában. Poór Bálint a viharsarki vidék tanyavilágában szerezte költészete élményanyagát. Lírájába az egyszerű emberek életét építette be. A tisztaság, a becsület nyelvén fogalmazza meg a mindennapi lét megannyi kemény küzdelmét, bensőjéből fakadó romantikával ír a legnehezebb feladatokról is. Emberi pályafutása komplex: költő, mezőgazda- sági mérnök, tudományos kutató, iparművész, tájvédő, méhész és természetgyógyász egy személyben. S ez az ismeretek iránti nyitottság, a világra való kitárulkozás Poór Bálint költészetében is megmutatkozik: „Messze látni? A jövőbe? / Ott az ember örök „őre”. / Macskaszőre sima lehet, / simogatjuk ma eleget. / Jó ha néha nem alkuszunk, visszafelé simogatunk... / Igaz, akkor nem dorombol, / ha teheti meg is karmol. / Meglehet, hogy igazam tág: / versem mégis messzebbre lát; / talán mehet javítóba, / vagy pedig a «kaszinóba»...” Poór Bálint nem használ Poór Bálin! verseskötete Nádsípszóló címmel jelent meg meghökkentően eredeti képeket, nem a bombasztikus szó- összetételekkel kíván hatni, ő a líra tömörségével, a lélek egyszerűségével tekint a min- denségre: „Te vagy lelkem alkotója / csillagos végtelen róna / ha felnézek nincs is szavam; / Univerzum örök tavam.” Magyari Barna 1991-ben Battonya is csatlakozott a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítványhoz. Segítendő a kezdő vállalkozókat, a város 1993 januárjában információs irodát nyitott, elsőként a megyében. Miután az idén májusban létrehozták az alapítvány végrehajtó szervét, a Békés Megyei Vállalkozói Központot, a képviselő-testület úgy döntött, hogy irodáját augusztus 1-jé- től a megyei központ alirodá- jaként működteti. Vajon be- váltotta-e a hozzáfűzött reményeket a battonyai iroda? A kérdésre Sztanojevné Széli Márta irodavezetővel keressük a választ. — Mivel tudja ön segíteni a kezdő vállalkozókat? — Mindenekelőtt információkkal. A munkámat éppen ezek összegyűjtésével kezdtem; állandóan figyelem az új jogszabályokat, az új pályázatokat. Szükség lenne egy olyan számítógépes adatbázisra, melyből bármikor lehívható egy-egy információ. Itt Battonyán főleg friss piaci információknak lenne keletje. Vállalkozóink többsége mezőgazda- sági kistermelő. — Tudtommal léteznek már ilyen adatbázisok. — Igen, mi is kapcsolatban állunk egy kecskemétivel, ahonnan rendszeresen kapunk információkat... írásban. A számítógépünk ugyanis — valószínűleg a telefonhálózat, illetve a -központ elmaradottsága miatt — nem működik. Itt a modem, itt a program, a rendszer ennek ellenére nem működik... —Az információ .pénz. Persze nem árt, ha az információn kívül ropogós bankjegyei is vannak a vállalkozónak. — Tavaly az önkormányzat rendelkezésére állott egy 2 millió forintos vállalkozásfejlesztési alap, ebből 17 vállalkozó indulását tudtuk segíteni különböző összegekkel. Sajnos az idén erre nem volt költségvetési fedezete a városnak. —Említette a pályázatokat. — Az idén ezek elkészítésében is segítek a gazdáknak, az önkormányzatnak és a Battonyán befektetni szándékozó vállalkozóknak. Úgy érzem, a megyei. vállalkozói központ létrejöttével az eddigieknél is eredményesebben folytathatom a megkezdett munkát. Talán a csabai adatbázishoz is könnyebben tudok kapcsolódni, mint a kecskemétihez.... M.Gy.
