Békés Megyei Hírlap, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-01 / 127. szám

1994. június 1., szerda CSALÁDI OLDAL ÍRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Hírlap-kukta Ismerjük meg a burgonyafajtákat! A burgonya legfőbb tápanya­ga a keményítő, a nagyobb ke­ményítőtartalmú burgonya gyakran szétfő. A kevés fehér­jetartalmát a szervezet jól érté­kesíti. C-vitamin tartalma je­lentős. Mivel egész évben ren­delkezésünkre áll, nagy mennyiségben fogyasztjuk, fontos szerepe van a vitamin­ellátásban. A burgonya a legváltozato­sabban elkészíthető nyers­anyag. A burgonyából készült ételekkel a szervezet jelentős mennyiségű kalóriához jut. Főzéskor vitaminok, oldható fehérjék, ásványi sók kerülnek a főzővízbe. Olyan ételek ké­szítésénél, amelyeknél a főző­lét nem tudjuk felhasználni, célszerű a burgonyát héjában főzni. A burgonyafehérje és az ízanyagok nagyobb mennyi­ségben a héj közelében he­lyezkednek el, ezért a véko­nyan hámozott burgonya érté­kesebb. Kivétel a csírázott, megzöldült burgonyát vasta­gon kell hámozni. Az ilyen burgonyát nem szabad héjá­ban főzni sem. Néhány fontosabb burgo­nyafajta Gülbaba A gülbaba korai érésű, fehér húsú, csekély keményítőtar­talmú burgonya, főzéskor nem esik szét, kissé lisztes, kiváló ízű. Olyan ételek készítésére alkalmas, amelyeknél fontos, hogy a burgonya egészben ma­radjon. Korai rózsa Középkorai érésű, fehér húsú, keményítőben aránylag sze­gény burgonya, főzéskor nem esik szét, kissé szappanos, jó ízű. Majdnem minden készíté­si módra alkalmas. Ellaburgonya Közepes érésű, fehér vagy kis­sé sárga húsú, közepes kemé­nyítőtartalmú, főzéskor köze­pesen széteső, kissé lisztes, íz­letes burgonya. Főleg pürék készítésére alkalmas. Kifliburgonya Jellemző kifli alakú, sárga hú­sú. Főzéskor nem esik szét, húsa szappanos. Igen ízletes, főleg saláta készítésére alkal­mas fajta. Aranyalma Közepes érésű, sárga húsú, kö­zepes keményítőtartalmú, fő­zéskor gyengén széteső, kissé lisztes állományú, ízletes bur­gonya. Rt SZKOVSZKYNÉ CSIKÁS Erzsébet Család, munka, társaság, jókedv A sorsával elégedett asszony A sok közül az egyik menyével, Julikával és egyik kisunokájá- val, Sanyikéval Medgyesi Mihályné Segíts, ha segíthetsz! Ritka ember az, aki olyan béké­ben él magával, szűk- és tágabb környezetével, vagyis a világ­gal, mint a 79 éves békési Med­gyesi Mihályné. Rózsika. A für­ge, friss és takaros asszonynak 13 gyermeke született, 7 élő van belőle,s23 unoka, 19dédunoka és 7 ükunoka is gondol rá szeretettel. — Nálunk a nagy család ha­gyomány. A91 éves édesanyám koporsójánál azzal kezdte a pap a beszédet, hogy különleges asszonyt temetünk. Olyat, aki 90 leszármazottat hagyott maga után. Pedig se az ő, se az én életemben nem volt könnyű ek­kora családot eltartani, nevelni. A háború alatt, meg után éppen nem, de mégis az egy ruha, egy cipő mindig megvolt. — Rózsika, hogyan indult neki az életnek? — Még 10 éves se voltam, és már tanyán szolgáltam, később a városban, majd 18 évesen a kosárfonóba kerültem, kitanul­tam a szakmát. Ott ismertem meg a féijemet és onnan men­tem nyugdíjba. Az életem összeforrott a vállalatéval. Iste­nem, ha rágondolok mi volt és mivé lett ez a gyár...Békés hírét vitte az egész világba, rengeteg embernek adott kenyeret, s má­ra talán ha 30-an vannak. — Látszik, hogy jó egész­ségnek örvend, a korát észre se lehet venni... — Nem is érek rá törődni vele, annyi az elfoglaltságom. Az egyik fiam velem lakik, ellá­tom a háztartást, s teljesen egyedül 150 tőke szőlőt műve­lek. Itt fönt a virágokon túli négy sorban saszla van, a lenti kert­ben pedig a legelőször érőtől a legkésőbbiig, sokféle finom faj­ta. Aztán egész évben ott van­nak a társadalmi elfoglaltságok. Szinte minden napra jut valami. — Nemcsak a kosáripari nyugdíjas klub elnöke és moz­gatója? Ez a klub 11 éve alakult, vi­dám, nagyon jó társaság, ha felülünk a buszra 10 perc után zeng az ének. Egy évben ugyan­is többször kirándulunk. Nem­rég voltunk Szoboszlón, most készülünk a Szanazugba, ké­sőbb pedig Miskolc-Tapolcára megyünk. Nagyon sok örömet nyújt ez az országjárás, szóra­kozunk és gyönyörködünk szép hazánkban. Ezen kívül ott va­gyok a városi nyugdíjas egylet­ben, az érdekvédelmi szövet­ségben, a kertbarátoknál, a sza­badidő klubban és a nyugdíjas énekkarban. No és hol egyik, hol másik gyermekemet, uno­kámat látogatom meg, tegnap jöttem meg például Pestről. — Szóval, szinte minden perce foglalt, mondhatni be van programozva, s mindezt jó kedvvel teszi. — Hál Istennek ilyen a ter­mészetem. Ha baj ér is, gyorsan túl teszem magam a rosszon, vagy mert már megoldódott, vagy mert úgysem tudok segíte­ni rajta. Világéletemben a legki­sebb valamiért is nagyon meg­dolgoztam, s a gazdagságnak még csak a szele se csapott meg soha. Mégis elégedett vagyok a sorsommal, mert lélekben min­dig boldog és érzelmekben gaz­dag voltam. Vass Márta A Magyarok Világszövetségé­nek helyi szervezete felhívás­sal fordul Békéscsaba város la­kóihoz. Június 4-én, szombaton az egész városra kiterjedő gyűj­tést rendeznek reggel 8 órától délután 14 óráig. Szeretnének az adományokkal az erdélyi, csángó, kárpátaljai és a vajda­sági magyarokon segíteni. El­Itt a jó idő, aminek örül felnőtt és gyerek, ember és állat, de feléled és újult erővel támad a szúnyog, a kullancs, kihajt a vadkender is. Megkérdeztük Bánfi Adámot, a Békéscsabai Városüzemeltetési Iroda veze­tőjét, mit tudnak tenni vé­delmünkben? Sorolta hát csípős ellensé­geinket: — Talán a legszemtelenebb és legkellemetlenebb, de sze­rencsére nem a legveszélye­sebb a szúnyog. Már a tél végi olvadások idején támadást in­dítottunk lárváik ellen a város­környéki nádas, mocsaras területeken. Azok az egyedek sem menekülnek, amelyek ezt valahogy átvészelték, mert a napokban repülőgépes irtás kezdődött ellenük. A másik veszedelmes „raga­dozó” a kullancs. Szerencsére megyénkben kevés van, és azok között nem sok a fertőző. A Szegedi Körzeti Televízió hír­adása szerint az Alföldön kizá­rólag Békéscsabán irtják. Az idén már minden általunk is­mert helyen pusztítottuk. Vár­juk a lakossági bejelentéseket, ígéijük, hogy ahol kullancsir­tásra van igény, mindenhol megjelennek a szakembereink. A szemünket, az orrunkat fogadnak cipőt, ruhát, gyer­mekjátékot, pénzt, magyar nyelvű könyveket, konzervet, gyógyszereket, steril kötszert, tartós élelmiszert, gyermek­tápszert... A gyűjtés helye a város különböző részein lévő nagy ABC-k, áruházak, vasútállo­más, nagyposta és a Jókai Színház előtt lesz. csípi az allergiás tünetek és a szénanátha okozója, a vadken­der. Pollenallergia: „divatos” szó, egyre többen ismerik meg és szenvednek tőle. Ki nem ismerné jobban a tüneteit, mint dr. Szegedi Éva, orr-fül- gégész szakorvos, akit a vad­kender virágzása idején sűrűn látogatnak betegei: — Akinél jelentkezik orr­dugulás, orrfolyás, tüsszögés, később légszomj, fulladás, de mellé nem társulnak a tipikus megfázásos tünetetek, úgy mint izomfájdalom, láz, rossz közérzet — tájékoztat — gon­doljon rá, hogy őt is utolérte az allergia. Sajnos ma még csak a tüneteket lehet kezelni, bár a megelőzésben sokat segítene a vadkender módszeres irtása. A városüzemeltetési iroda ezzel is próbálkozik, de a több millió négyzetméternyi zöld­terület egészét a számos ma­gántulajdonban, gondozatla­nul, üresen álló telkek nagy részét nem tudják folyamato­san ellenőrizni. A nagyforgal­mú utak mellett, és ahol ezt az ottlakók igénylik segítenek. Szeretnének együttműködni a városi légzőszervi betegek egyesületével is.-Antal­Szúnyog, kullancs, vadkender Csípős témák a természetben Illatos jókedvünk Az illatok száműzhetik a fá­radságérzetet, jókedvre ser­kentenek. Németországban 56 nőt teszteltek illatokkal: né­hány napig különféle parfümöket és placébot (ható­anyag nélküli készítményt) használtak. A nők a klini­kai vizsgálat teljessége miatt naplót vezettek kedélyhullá­maikról. A kutatás megállapí­totta, hogy mindegyik nőt po­zitívan befolyásolta a parfüm, függetlenül az illattól. Csupán a placébótól nem derültek jobb kedvre. Családi kirándulás Élményekben gazdag kirán­duláson vettek részt a hét végén a mezőkovácsházi 1. számú óvoda nagycsoporto­sai Szarvason. A szülők­kel, testvérekkel együtt szer­vezett buszkiránduláson a résztvevők először a a vá­ros nevezetességeivel ismer­kedtek, majd megtekintet­ték az arborétumot. A prog­ramokban színes napot vé­gül kellemes hajókázás zár­ta. Virágokkal díszítő cserje Jezsámen A közismert 2—3 m magas csei igen elterjedt a házikertekben. V rágai május végén, június elejéi nyílnak. Napos helyen jól fejlő­dik, mérsékelten szárazságtű­rő. Többévszázados népszerű­ség segítette elterjedését. A századforduló idején különö­sen nagy népszerűségnek ör­vendtek Európa-szerte. Virágai 4—7. virágú für­tökben nyúlnak. Termése borsó nagyságú száraz tok. Sokoldalú, hálás növény. Kiváló térhatároló, szélfogó­nak is alkalmas. Az átültetést idős korban is tűri. Három­négy évente ifjító metszést kíván. A közönséges típus mellett a telt virágú jezsámen is elterjedt. Tusjak Jánosné III. Hová forduljunk segítségért, ha gyereket nevelünk? Családi pótlék A család a társadalom legki­sebb egysége, ezért az állam minden eszközzel támogatni igyekszik. Családi pótlékra jo­gosult a Magyar Köztársaság területén tartózkodó — ma­gyar állampolgár és — az állandó tartózkodásra jo­gosító személyi igazolvánnyal rendelkező nem magyar ál­lampolgár, ha háztartásában gyermeket nevel. A családi pótlék alanyi jogon jár, így 16 éves koráig minden gyermeket megillet. 16—20 éves kor között pedig azokat, akik alap- vagy középfokú okta­tási intézményben tanulnak. A tartósan beteg, illetőleg testi vagy értelmi fogyatékos gyermekeknek (személyeknek) életkortól és tanulástól függet­lenül jár a családi pótlék. A családi pótlék összege dif­ferenciált, függ a nevelt gyer­mekek számától, illetőleg attól, hogy a gyermeket család vagy egyedülálló szülő neveli-e. Jelenlegi összei (Ft/hó gyermekenként) a követke­zőit: Egy gyermekes családnak 2750 Egy gyermekes egyedülállónak 3250 Két gyermekes családnak 3250 Két gyermekes egyedülállónak 3750 Három és több gyermekes családnak 3750 Három és több gyermekes egyedülál­lónak 3950 Tartósan beteg, illetve fogyatékos gyermeket nevelőknek 5100 Amennyiben a nem nappali tagozaton tanulók, vagy a tartó­san beteg, fogyatékos gyerme­kek három egymást követő hó­napban az öregségi nyugdíj leg­kisebb összegét (7480 Ft) meg­haladó — munka végzésére irá­nyuló jogviszony keretében elért — jövedelemmel rendel­keznek, a családi pótlék folyósí­tását mindaddig szüneteltetni kell, amíg ez a helyzet fennáll. A gyermek után együttes nyi­latkozatuk alapján az együttélő szülők bármelyike igényelheti a családi pótlékot, s ezt gyerme­kenként eltérően is tehetik. (így például három gyermekes csa­ládban két gyermek után az apa igényeli a pótlékot, egy gyer­mek után az anya.) E megoszthatóság „gyakor­lati haszna” abban van, hogy a családi pótlékot felvevő szülő érvényesítheti személyi jöve­delemadójánál az adókedvez­ményt. A családi pótlékra jogo­sult magánszemély az adóalap­jából gyermekenként havi 400 Ft összeget vonhat le. Az a ma­gánszemély, aki három vagy annál több gyermek után jogo­sult családi pótlékra, gyerme­kenként havi 600 Ft összeget vonhat le adóalapjából. A családi pótlékot a követ­kező szerveknél lehet igényel­ni: — a munkaadónál, ha ott társadalombiztosítási kifize­tőhely működik, — az önkormányzati költ­ségvetési elszámoló hivatal­nál, ha a jogosult munkabérét is ez a hivatal folyósítja, — a nyugdíjfolyósító szerveknél, ha a jogosult nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy egyéb nyugdíjrendszerű rend­szeres ellátásban részesül. Minden egyéb esetben az Egészségbiztosítási Pénztár, a jogosult állandó lakhelye sze­rint illetékes kirendeltségénél kell az igényt előterjeszteni. Az igényt visszamenőleg leg­feljebb hat hónapra lehet érvé­nyesíteni. A családi pótlékkal kapcsolatos valamennyi eljá­rás illetékmentes. 1994-ben a Parlament dön­tése értelmében egyszeri csa­ládi pótlék kiegészítést kap­nak azok a családok, ahol az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét, azaz 14 960 Ft-ot. A kiegészítés összege a gyer­mek életkorától függ. Az egyszeri kiegészítés összegei a következők: 2000 Ft — ha a gyermek 6. életévét még nem töltötte be, 3000 Ft —ha a gyermek 6. életévét betöltötte, de a 10.- et még nem, 4000 Ft —ha a gyermek 10. életévét betöltötte, de a 14.-et még nem, és 6000 Ft — ha a gyermek a 14. életévét betöltötte 1994. március 31-ig. Az összeg gyermekenként jár, és attól a szervtől kell igé­nyelni, amelyik a családi pót­lékot folyósítja, azaz a munka­helyi kifizetőhelytől, illetve az Egészségbiztosítási Pénztár kirendeltségétől. Az egyszeri kiegészítés azok számára jár, akik 1994. március hónapban jogosultak családi pótlékra. A támogatás iránti igényt 1994. szeptember 30-ig lehet érvényesíteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom