Békés Megyei Hírlap, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-01 / 127. szám

1994. június 1., szerda BŰNBE(L)ESÉS — Nincs romlás a baleseti helyzetben — Továbbra is „divat” a gyorshajtás Budapest a bűnös város Budapest a bűnös város — összegezték a minap megyénk közlekedési szakemberei a Békés Megyei Rendőr-főkapi­tányságon —, hiszen ott a leg­sűrűbb a jármű- és az állófor­galom, s a pesti mentalitás saj­nos egyre inkább terjed az egész országban. Az első öt hónap Békés me­gyei baleseti statisztikája ki­egyenlítődést mutat, ha a tava­lyi hasonló időszakkal vetjük össze. Csupán hárommal több balest történt (267, 1993-ban 264), s kedvező, hogy míg egy évvel ezelőtt 13 halálos kime­netelű baleset volt az utakon, az idén 11. A súlyos balesetek körében emelkedést tapasztal­tak a rendőrök, 104-ről 110-re nőtt a számuk. A statisztikák tehát arra en­gednek következtetni, hogy az elmúlt esztendőben elért csök­kenést az idén stabilizálhatják. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy kapitányságonként na­gyon változatos a kép; van, ahol 42 százalékos javulást, máshol 50 százalékos romlást értek el. Az ittasság változatlanul „di­vat” az utakon, mintegy 12 szá­zalékos emelkedés tapasztalha­tó. A balesetet okozók mind na­gyobb részarányban a személy­gépkocsi-vezetők köréből kerülnek ki (57,3 százalékos az emelkedés), a tehergépkocsi­vezetőknél és a gyalogosoknál viszont javulás mutatkozott. A balesetek okai között vál­tozatlanul első helyen áll a gyorshajtás, de gyakran meg­szegik az elsőbbségi szabályo­kat is. Érdekes módon a veszé­lyes napok között a csütörtök vált kritikussá (52 balesettel), ezt követi a péntek (50), a kedd (42), a legnyugodtabb pedig a hétfő 25 balesettel. A balesetek általában hajnalban, illetve kora délután következnek be, s ezzel a közlekedők visszatértek a ta­valyelőtti „gyakorlathoz”. A forgalom képe az első öt hónapban azt mutatta, hogy a biztonsági öv használatában nincs minden rendben. A ha­láleseteknél kimutatható volt, hogy jó néhány megelőzhető lett volna, ha használják a biz­tonsági övét. Ugyancsak gon­dok jelentkeztek a kerékpárok megvilágításában, az elsőbb­ségi szabályok körében renge­teg az apró hiba. Ami pedig a közeljövő várható jelensége lesz: jön a szünidő, megszapo­rodnak az utakon a kerékpáro­zó, motoros fiatalok. L. E. Vigyázat, besurranok! Szeghalmon a közelmúltban megszaporodtak az olyan bűn- cselekmények, amelyeket be­surranásos lopásnak lehet ne­vezni. Elsősorban a piaci napo­kon fordult elő, hogy a környék­beli házak nyitva hagyott kapu­in keresztül illetéktelenek oson­tak be és kizárólag aranyat, ék­szert vagy készpénzt vittek el. Olyan eset is volt, hogy a házi­gazda a kertben vagy az alsó épületben tevékenykedett, amíg a tolvajok ott jártak. Már eddig öt ilyen bűncselekmény vált ismert­té, az okozott kár több, mint száz- ötvenezer forint. Főleg az idő­sebb vagy magányosan élő em­berekhez osontak be, tehát az ő figyelmüket szeretnénk arra fel­hívni, hogy napközben is tartsák zárva az utcai kapukat, ne en­gedjenek be otthonaikba háza­lókat, de azokra is figyeljenek, akik egy pohár vizet kérve akar­nak a lakásba bejutni. Sajnos, már tavaly is volt hasonló eset, amikor a Széche­nyi utcán lakó Farkas Bálint- néhoz osontak be egy délelőtt és mintegy 30 ezer forint érté­kű, ám a család számára rend­kívül becses arany ékszereket loptak el. A róluk készült raj­zokat most közzétesszük, aki bármelyiket felismerni véli, értesítse a Szeghalmi Rendőr- kapitányságot a 371-555-ös telefonszámon. A keresett ékszerek: Széles karikagyűrű 1919-ból (kb. 1 cm széles), belsejében SZ. I. betűjelzés. Levél alakú fülbevaló (sárga). Piros korall fülbevaló (félgömb), közepében négyágú csillag aranyból. Nól gyűrű, pici fehér kővel, a fém a kő körül kicsit kiszélesedik. Medál, közepén fénykép 1937-ből. A medál és a fénykép közötti részben sodrott aranypánt fut végig. Lánc apró szemekből. Vékony karlánc apró szemekből Diszkózók megfigyelés alatt Langyos eső permetezte az ut­cát, miközben a megbeszélt randevúra igyekeztem a Me­zőkovácsházi Rendőrkapi­tányságra. Az eső, a késő esti óra, vagy éppen a pünkösd kö­zelsége volt az oka, de alig tapasztaltam „mozgást” az utakon. A jelzett időre, 23 órá­ra értem a kapitányságra, ahol Törőcsik András törzszászlós, a KMB-osztály vezetője tar­tott eligazítást a nyomozókból és egyenruhásokból álló 20 ta­gú csoportnak az éjszakai el­lenőrző körút előtt. S hogy mi­ért került minderre sor? Az elmúlt hetekben több jelzés érkezett a mezőkovács­házi önkormányzathoz, hogy péntek esténként a diszkó után, a zenétől, tánctól fel- hevült fiatalok a közterülete­kén próbálnak bizonyítékot adni erejükről. Zavarják a vá­ros nyugalmát, az emberek éj­szakai pihenését. Kiemelten igaznak bizonyult ez az Alkot­mány utca esetében, ahol hajna­lonként, a vasútállomásra tartó, vagánykodó fiatalok megron­gálták a lakóházak esőcsatorná­it, betörtek néhány ablakot, il­letve a kihelyezett közúti táblá­kat tették használhatatlanná. De nem kímélték a posta előtti tele­fonfülkét sem. Az egyre-másra tapasztalt rendbontások szigo­rúbb ellenőrzésre késztették a rend őreit is. így került sor a pünkösd előtti éjszakán a hajna­lig nyitva tartó szórakozó he­lyek ellenőrzésére, amelyen mi is részt vettünk. Molnár János rendőrzász­lóssal és Mráz Zoltán törzsőr­mesterrel szálltunk az estére kivezényelt öt gépkocsi egyi­kébe. Utunk során figyeltük az utcán tartózkodó fiúkat, lá­nyokat, meglátogattuk a disz­kó esti műsorát, körbejártuk a nyitva tartó italboltokat, külö­nös figyelmet fordítva a fiata­lok szeszes itallal történő ki­szolgálására. Egy autó nyomá­ba eredve tapasztalhattuk, hogy igen bizonytalanul vette a kanyarokat. Rádiós össze­köttetésünket hasznosítva ér­tesítettük a többi járőrözőt, mint kiderült nem eredmény­telenül. Bár a szakmai megíté­lés szerint csendes volt az este, mégis eredményességről szá­molhattunk be a renitenskedők „fülöncsípésével”. íme a haj­nalig tartó esemény végered­ménye: ittas vezetés miatt 2 büntető-, 5 szabálysértési fel­jelentés történt. Előfordult botrányos részegség, valamint a közbiztonságra különösen veszélyes eszköz birtoklása is. Ezen kívül az ellenőrzések so­rán több helyszíni bírságot szabtak ki az intézkedő rend­őrök. Mint hallottuk, hasonló akcióra a diszkós napokon a későbbiekben is sor kerül. H.M. / Óra indul! Mától lép hatályba a KRESZ-módosítás A rendőrök ugyan még nem büntetnek mától, ha valaki éppen elfelejtené, hogy hatályba léptek a Kresz-módosítás szabá­lyai, de azért nem árt óvatosnak lenni. A tíznapos türelmi idő nem jelenti azt, hogy sorozatosan megszeghetők az új szabá­lyok, mert akit másodszor is rajtakapnak, már nem ússza meg a büntetést. Tegnapi lapunkban említettünk né­hány fontosabb új szabályt, most közöljük a módosítás teljes szöve­gét. Előtte azonban külön felhívjuk a figyelmet néhány rendelkezésre. Eddig a jogszabály úgy szólt, hogy a személygépkocsi jobb első ülésén az ülhet, aki betöltötte a 12. életévét és legalább 150 centiméter magas. Mostantól elegendő a 150 centimé­ter magasság, hiszen az ekkora ter­metű gyerek már nem csúszik ki a biztonsági öv alól. Az új szabályok értelmében az első ülésre is felsze­relhető a gyermekülés, de a bizton­sági öv bekapcsolásáról ez esetben sem szabad megfeledkezni. A biztonsági öv használatáról ér­demes tudni, hogy lakott területen a hátsó ülésen ezután sem lesz kötele­ző. Nagyon fontos a módosításnak az a része, amely egy új táblát „honosít meg”, amely a tilosban parkoló gép­kocsik elszállítását jelzi. A lényeg, hogy ezekben az esetekben nem menekülhet a tulajdonos a kocsi visszaszerzésének tortúrájától. Na­gyon fontos azonban, hogy nem csak a jelzőtáblával ellátott helye­ken várható ilyen „meglepetés”, ha­nem mindenütt, ahol nem szabad várakozni, parkolni a gépkocsival. Mindezek után az alábbiakban közöljük a rendelet teljes szövegét. A Kormány 72/1994. (V. IO.) Korín, rendelete a közúti közleke­dés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM—BM együttes rendelet módosításáról és kiegészítéséről A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: 1. § A közúti közlekedés szabályai­ról szóló — többször módosított — 1/1975. (II. 5.) KPM—BM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 15. íj­ának (7) bekezdése helyébe a követ­kező rendelkezés lép: „(7) Az (1) bekezdésben említett jelzőtáblák alatt elhelyezett kiegé­szítő jelzőtábla az útpadkán történő megállási (várakozási) tilalomra is utal.” 2. § Az R. 15. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett jelzőtáblák alatt elhelyezett kiegészítő tábla azt jel­zi, hogy az itt szabálytalanul vára­kozó járművet elszállítással eltávo­líthatják.” 3. § Az R. 18. §-ának (1) bekezdése a következőp) ponttal egészül ki: p) veszélyes hely előjelzésére szolgáló vonalak: keresztirányú egymást követő folytonos vonalak, amelyek azt jel­zik, hogy az úton sebességkorláto­zásra vagy megállási kötelezettség­re kell számítani.” 4. § Az R. 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés l)—n) és p) pontjában említett útburkolati jel sárga, a többi útburkolati jel fehér.” 5.8 Az R. 36. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Lakott területen lévő, pár­huzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen a forgalmi sávok útburkolati jelekkel vannak megjelölve, a belső forgalmi sávban (sávokban) személygépkocsival és motorkerékpárral folyamatosan is szabad haladni, feltéve, hogy ezzel a jármű a mögötte gyorsabban hala­dó járművek közlekedését nem aka­dályozza. Az ilyen módon haladó jármű mellett — a (6) bekezdés c) pontjában foglaltak megtartásával — fokozott figyelemmel jobbról el szabad haladni, a forgalmi sávokat azonban — a gyorsabb előrehaladás érdekében — kis távolságon belül ismételten változtatni, és ezzel a közlekedés résztvevőit zavarni ti­los.” 6.8 Az R. 37. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Autópálya és autóút úttest­jén -— a forgalmi okból szükséges megállást kivéve — megállni tilos. Műszaki okból megállni csak a leál­lósávon, illetőleg az útpadkán sza­bad, a járművet azonban onnan is mielőbb el kell távolítani. Egyéb okból megállni a leállósávban és az útpadkán is — kivéve a forgalomel­lenőrzés céljából történő megállást — tilos. A forgalomellenőrzés so­rán használt járművet úgy kell elhe­lyezni, hogy az kellő távolságból észlelhető legyen.” 7.8 Az R. 40. §-a (8) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) A járdán — részben vagy teljes terjedelemben — csak akkor szabad megállni, ha a) azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi, b) a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el, c) a járdán a gyalogosok közle­kedésére legalább 1,5 méter szaba­don marad, és d) a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg.” 8.8 Az R. 44. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) Lakott területen kívüli úton a forgalomban részt vevő gépkocsit, mezőgazdasági vontatót, illetőleg tompított fényszóróval felszerelt lassú járművet és segédmotoros ke­rékpárt — tompított fényszóróval — nappal és jó látási viszonyok kö­zött is ki kell világítani.” 9.8 Az R. 46. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Személygépkocsi első ülé­sén 150 cm-nél alacsonyabb — ki­véve az üléshez beszerelt biztonsági gyermekülésben elhelyezett — gyermeket szállítani tilos. Motorke­rékpár pótülésén csak a saját bizton­ságára ügyelni képes olyan sze­mélyt szabad szállítani, akinek a lá­ba a lábtartókat eléri.” 10.8 Az R. 48. 8-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Olyan gépkocsival, amely­nek meghatározott üléseit biztonsá­gi övvel kell felszerelni, továbbá olyan gépkocsival, amelynek hátsó üléseit biztonsági övvel szerelték fel, csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a biztonsági övvel felszerelt ülésen utazó személy biz­tonsági övbe be van csatolva. Be­csatolt biztonsági övvel közlekedő­nek minősül a biztonsági gyer­mekülésben rögzített személy is. Nem kell becsatolni a biztonsági övét: a) ha a biztonsági öv használata a jármű vezetője vagy utasa számára egészségi okból hátrányos, és erről orvosi igazolással rendelkezik. b) a hátramenetben közlekedő gépkocsi vezetőjének, c) a taxi gépkocsi vezetőjének, ha taxi üzemmódban utast szállít, d) a 150 cm-nél alacsonyabb sze­mélynek, kivéve, ha az ülőhelyhez két ponton rögzített biztonsági öv van felszerelve, e) a rendőrség és a tűzoltóság járműveiben meghatározott szolgá­lati feladat ellátása során, továbbá a mentőgépkocsik betegellátó teré­ben utazóknak, f) a járművezetés oktatása és az azt követő gyakorlati vizsga során az oktatónak, g) a lakott területen közlekedő gépkocsi hátsó ülésén utazó sze­mélynek.” 11.8 Az R. 50. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A jármű figyelmeztető jel­zést adó berendezését működtetni a következő esetekben kell: a) az út vagy közmű építésére, fenntartására (javítására), illetőleg tisztítására szolgáló járművön, to­vábbá a kommunális szemét szállí­tására szolgáló járművön, ha az munkát végez, b) a megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet lényegesen meghaladó járművön, menet köz­ben, c) a megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó méretű járművet rendszeresen kísé­rő járművön menet közben, d) elromlott jármű vontatását rendszeresen végző járművön, ha az járművet ténylegesen vontat, e) a közúton elromlott jármű hi­baelhárítását rendszeresen végző járművön hibaelhárítás közben.” 12.8 Az R. 59. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A rendőrhatóság — az üzemben tartó értesítése mellett- és költségére — elszállítással eltávo­líthatja azt a járművet, amely a) a 15. § (9) bekezdése szerinti kiegészítő táblával ellátott megál­lást vagy várakozást tiltó jelzőtábla hatálya alá eső területen várakozik, b) a 37. 8 (4) bekezdésében, to­vábbá a 40. 8 (1)—(3) és (5), vala­mint a (8) bekezdésének b), illető­leg c) pontjában meghatározott megállási tilalom megszegésével, illetőleg a rendelkezésekben meg­határozott megállási feltételek fi­gyelmen kívül hagyásával szabály­talanul várakozik, c) kijelölt rakodóhelyen szabály­talanul tartózkodik, d) a mozgáskorlátozottak gépko­csijai részére fenntartott — kiegé­szítő táblával megjelölt — várako­zóhelyen jogosulatlanul várakozik, e) kerékpárúton várakozik. A jármű elszállítására — a rend­őrhatóság értesítése mellett — a közlekedési hatóság, illetőleg az út kezelője is jogosult.” 13.8 Az R. 59. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki: „E bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a baleset folytán meg­sérült és elhagyott járművek eltávo­lítására is.” 14.8 Az-R. 59. 8-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Hatósági jelzéssel nem ren­delkező járművet, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, főútvonalon egyáltalán nem, mellékútvonalon pedig — közterület-használati engedély nélkül — legfeljebb 30 napig sza­bad tárolni. Az úton e rendelkezé­sek megszegésével tárolt járművet a rendőrhatóság vagy a közút kezelő­je — a tulajdonos költségére — eltá­volíthatja.” 15.8 Ez a rendelet 1994. június 1-jén lép hatályba. Dr. Boross Péter s. k., MINISZTERELNÖK Együtt egymásért Ne takarékoskodjon! A magyar gépjárművek életkora meghaladja a 10,5 évet. Tudjuk, a többség anyagi gondokkal küzd, de élete bizton­sága árán ne takarékoskodjon! A féket, a kormányt, a gumiabroncsokat, a biztonsági berendezéseket rendsze­resen ellenőrizze vagy ellenőriztesse! Ha ezeknél csak néhány százalékos eltérés mutatkozik, az vészhelyzetekben plusz métereket jelent a megállásig, és sokszor egy-egy gázolás, összeütközés centimétereken múlik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom