Békés Megyei Hírlap, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-06 / 131. szám

iRÉKÉS MEGYEI Hf«UP 1 1 MEGYEI KÖRKÉP 1994. június 6., hétfő' | Q Földink volt A jeles publicista és politikus, a II. világháború idején a ma­gyar függetlenségért folyta­tott harc vezéregyénisége: Bajcsy-Zsilinszky Endre ezen a napon született 1886-ban Szarvason és 1944. december 24-én Sopronkőhidán halt meg. Jogot végzett Kolozsvá­rott, Lipcsében és Heidel- bergben. A Magyar Országos Véderő Egylet egyik megala­pítója 1918-ban, az 1920-as évek elején a Gömbös-féle csoport tagja, később ettől el­távolodik, és a demokratikus ellenzéki politika felé fordul. AII. világháború idején tá­madta a magyar kormányok németbarát kül- és reakciós belpolitikáját, azért harcolt, hogy Magyarország lépjen ki a háborúból. 1944 novembe­rében élére állt egy németelle­nes fegyveres ellenállási moz­galom megszervezésére hiva­tott bizottságnak. A nyilas szá- monkérő szék emberei elfog­ták, a fasiszta katonai bíróság halálra ítélte és kivégeztette. / Óvodai beíratás Mezőkovácsházán az óvodai beíratás június 6-ától 10-éig, munkanapokon 8-tól 16 óráig tart. Az új beíratkozókból azo­kat a gyermekeket veszik fel, akik december 31-éig betöltöt­ték a harmadik életévüket és megfelelnek a szobatisztaság elvárásainak. Mezőkovácshá­zán ez évben minicsoport nem indul, így az ide jelentkezőket előjegyzésbe veszik. Megtartják a lakásokat A mezőhegyesi képviselő- testületnek „nem célja a jó álla­gú belterületi lakásállomány ér­tékesítése” — mondták ki a vá­rosatyák. Az önkormányzat műszaki bizottságát és a polgár- mesteri hivatal műszaki cso­portvezetőjét megbízták azzal, hogy a lakásállomány hasznosí­tására közösen készítsenek elő­terjesztést. Ebben a munkacso­portnak fel kell tüntetnie a rossz műszaki állapotú külterületi la­kásokat (ezeket szánják értéke­sítésre), valamint a szociális és piaci alapon bérbe adható ingat­lanokat. Megtanulni együtt élni a stomával A stoma? Nem betegség, mondja a szakember, állapot, mellyel meg kell tanulni együtt élni. Az érintettnek, s minden­ki másnak egyaránt. A stomás (bélkivezetéssel élő) ember hozzávetőleg olyan helyzetben van, mint a diabeteses, illetve a magas vérnyomásával megbékélni kényszerülő. Magyaror­szágon közel 16 ezer stomás lehet, ám csupán 2305-en tagjai az érdekükben létrejött harminc klubnak. Gyulán március­ban alakult meg a Békés Megyei ILCO Klub. Harmincán hozták létre, önmaguk és mások megsegítésére. A klub veze­tője Hack Gabriella stomaterápiás nővér, a gyulai egészség- ügyi főiskola tanársegédje. — Azokról tudunk csak, akik a gyulai kórházhoz tartoznak — mondta Hack Gabriella. — Őket értük el levelünkkel, részükre már a a műtét előtt biztosítani tudjuk a rehabilitá­ciót, melyet természetesen utána is folytatunk. Ám szeret­nénk, ha minden Békés me­gyei érintett kapcsolatban áll­na velünk. Ezzel az állapottal meg kell tanulni együtt élni, s akkor teljes emberi létet élhet­nek a stomások. Az a célunk, hogy minél modernebb segéd­eszközzel lássuk el a rászoru­lókat, tanácsokat adjunk az életmód kialakítására, s olyan közösséget alakítsunk ki szá­mukra, melyben egymással is meg tudják beszélni problé­máikat. —Kit kereshetnek az érdek­lődők?-— Többek között engem, Hack Gabriellát. A gyulai fő­iskola címére írhatnak, a Szent István út 17—19-be. Telefonom: (66) 463-514. A gyulai kórházban pedig Deák Gyuláné stomás nővért keres­hetik, ő az általános sebésze­ten dolgozik. Telefonszáma: (66) 361 -833. Kérjék a 381 -es melléket. A klubot állandó meghívottként orvos és pszi­chológus is segíti. Vala­mennyien társadalmi munká­ban dolgozunk. Célunk az is, hogy tagjainkat felvilágosít­suk jogaikról, lehetőségeik­ről. Ezáltal talán hozzájuthat­nak az évi 12 ezer forintos közlekedési hozzájáruláshoz, kedvezményeket kaphatnak gépkocsi vásárlásához. Sze­retnénk elérni, hogy az önkor­mányzatok engedjék el a súly­adójukat, kapjanak térítés- mentes parkolási lehetőséget, s támogatást a kötelező gép­kocsi-biztosítás kifizetésé­hez. A Gyula környékén élők­höz igyekszünk személyesen is elmenni. — Mikor tartanak legköze­lebb klubnapot? — Június 7-én 10 órakor, a főiskolán. Először én számo­lok be a március óta történtek­ről, majd Bagdiné Sebestyén E\b ad étrendi tanácsokat. El­látogat hozzánk Horváth Gyu­la, a Magyar ILCO Szövetség elnöke is. Számítunk előadá­sára. Nyilván tájékoztatást ad a stomaviselők világszövetsé­gének munkájáról is. —Miből léteznek? — A Magyar ILCO Szövet­ség ad valamennyit, de hát ők is mindössze 4 millió forintos támogatást kaptak a parlaT menttől. Tagdíjat nem szed­hetünk, ám adományok segít­hetik működésünket. Ha vala­ki nem tud eljönni hozzánk, várjuk hozzátartozóit: a köz­vetett segítség is célba juthat. Szeretnénk elérni, hogy a pos­ta térítésmentesen kézbesítse leveleinket. Nagy segítség lenne. A stomások közül két­ezren fokozottan mozgáskép­telenek. Nem csak idősekről van szó: a megyében 27 éves fiatal is akad. Lehetőséget kell kapniuk a teljes értékű emberi életre. Kiss A. János A korszerű gyógyászati segédeszközök fantasztikus segítsé­get nyújtanak a stomásoknak. Kiválasztásukban, használa­tuk elsajátításában is komoly támasz a klub, melynek vezető­je: Hack Gabriella fotó: kovács Erzsébet Érettségi: 1943/1944 Ötvenéves találkozóra gyüle­kezett szombaton délelőtt Bé­késcsabán, a Széchenyi István Közgazdasági és Külkereske­delmi Középiskolában húsz „öregdiák”. Igaz az iskola neve ötven esztendővel ezelőtt másként hangzott: Békéscsabai Közsé­gi Kereskedelmi Középiskola. Akkor 44-en érettségiztek, s a mostani találkozóra húszán je­lezték részvételüket. Őrhalmi Sándor egyenesen Ameriká­ból érkezett a fél évszázados esemény felelevenítésére. A hivatalos találkozó előtt néhány perccel beszélgetünk Romvári Lászlóval, aki nem kis büszkeséggel beszél az osztálytársakról. — Tudja, remek osztály volt a miénk. Többen lettek országosan is elismertek a szakmájukban. Szabó Feri például a Központi Fizikai Ku­tató Intézet nyugalmazott fő­igazgatója. Hoffmann János, milyen a sors, neves orvospro­fesszor lett. Pál Lénárd, akit vendégként hívtunk meg erre a találkozóra, előttünk végzett egy évvel, hiszen végül is há­rom évig iskolatársak vol­tunk... Ma már nem arról be­szélünk, hogy kiből mi lett, mik a családi körülményeik, hiszen ezt volt időnk az elmúlt ötven évben megtárgyalni, most inkább azt beszéljük meg, kinek, milyen egész­ségügyi problémái vannak. Mert ebben a korban már egyre gyakrabban fordul elő, hogy itt is fáj, meg ott is... Igyekszünk nem dramatizálni, itt az or­vosprofesszor osztálytársunk, ő tanáccsal látja el a társasá­got... Lassan (félig) megtelnek a régi osztály padjai, a „fiúk” leülnek ki, ki a párja mellé, hogy felidézzék annak a haj­dan volt ötven esztendőnek minden emlékét, s a jelenlegi minden búját-baját. Partra vetett mindenség A klasszikus verselés semmi­nemű szabályát nem vettem fi­gyelembe. Az előző lapok feke­te betűkupacait éppen ezért a legnagyobb jóindulattal is csak ,,írásoknak” lehet nevez­ni, költeménynek semmikép­pen. Ezért ez úton kérek bocsá­natot mindazoktól, akiknek avatatlan verseimmel esztéti­kaifájdalmat okoztam —- vall- já Fűzfából tűz című verseskö­tetének hátlapján az orosházi gimnazistalány, Dán Judit. Elolvasva az orosházi Heli­os Kiadó gondozásában a kö­zelmúltban megjelentetett könyvet, kellemes tényként ál­lapíthatjuk meg: a versek szer­zőjének fenti soraiban a sze­rénység csendül. Dán Judit hu­szonegy költeménye ugyanis nem „esztétikai fájdalmával”, hanem versmivoltával ragad meg bennünket. Az érzékeny, nőies lélek megannyi hullám­zása vetette a líra partjaira mindenséggel átitatott sorait. Szerzőnk bátran játszik a különböző verstani szerkeze­tekkel, s ami ennél is nagyobb erénye: szimpatikusán varázs­latos versvilágában a Dán Ju- dit-i hangulat felől igazi érték lengi be a tájat. A tájat ahol „eltévedt hangok sírnak...”, ahol „morzsolódik kalácsilla­tú emléked...”, ahol „mint fá­radt homlokunkról a fény / fél­tett perceink csöndben / foly­nak szét...” A kötet darabjait 14 és 17 éves kora között írta a szerző, ám verseit olvasva az életko­rán jóval túlmutatnak lírai üze­netei. így avatják Dán Juditot igazi tehetséggé. S hogy való­ban az, azt lapunk márciusi költőpályázatan elért harma­dik helyezése is bizonyítja. Magyari Barna Vállalkozni csak milliókkal? Többször megfordultam már ebben a hangulatos békéscsa­bai presszóban, megfogott a családias, szinte baráti légkör. Pónya Imre vállalkozót és fe­leségét a kezdés körülményei­ről és a működés tapasztalatai­ról kérdeztem. — Ez év januárjában nyitot­tuk meg a presszónkat Békés­csabán, Arany Patkó néven — mondja az asszony. A férjem munkahelye megszűnőben volt, én gyeden vagyok, úgy­hogy a körülmények vittek rá ennek az egyébként régóta dé­delgetett tervünknek a megva­lósítására. A kezdéshez csak­nem másfél millió forint kel­lett, ami azonban csak a leg­szükségesebb kiadások fede­zésére volt elegendő, emellett még nagyon sok családi és ba­ráti segítséget is kaptunk. A házunk melletti nagy portán néhány hónap alatt felállítot­tunk és üzemkész állapotba hoztunk egy faházat, amit egyébként nyaralónak szán­tunk. Az utcafronton kialakítot­tunk egy teraszos kis kerthelyi­séget, hátul az udvarban a ga­rázs szolgál biliárdteremként. Én egyébként a vendéglátóipar­ban dolgoztam előtte is, és mi­vel itthon vagyok, segítek a fér­jemnek. Minden percünket és energiánkat ez köti le, hiszen hosszú a nyitvatartási idő is, 5— 22 óráig, és emellett még az árubeszerzés is ránk vár. Nyere­ségről nem beszélhetünk, hi­szen jó ideig mindent vissza kell forgatnunk ahhoz, hogy később valóban nyereségünk lehessen. Arról egyébként, hogy ez túl sok ne legyen, „gondoskodnak” az adózási és egyéb jogszabályok. A legújabb a zeneszolgáltatá­sért fizetendő. Aki nincs milli­ókkal felvértezve, annak vállal­kozni csak amiatt érdemes, hogy legyen munkája, megél­hetése és ne legyen kiszolgáltat­va másoknak. Laluska Éva Országjáró gyerekek Az iskolai tanév ugyan még nem fejeződött be, ennek elle­nére megkezdődött a táboro­zási szezon a Dobozi Általános Iskolában. A gyerekek többek között két saját szervezésű tá­borozáson vesznek részt; 25 felső tagozatos iskolás Zemp­lénbe készül gyalogos vándor­táborra, 30 alsó tagozatos pe­dig a Mátrába indul. Hét nebu­ló a békéscsabai városszépítő és környezetvédő tábor vendé­ge lesz július 18-ától 30-áig. Épül a középiskolások kollégiuma Békésen Békés központjában a VEKTOR Kft. fővállalkozásában, s a BÁÉV Rt., valamint helyi iparosok alvállalkozásában a tervezettnek megfelelő ütemben épül a középiskolás kollégium. A164 millió forintos beruházás építési munkálatainak költsége 130 millió forint, a többi pénzt a kollégium berendezésére fordítják. A létesítmény tervezett átadási határideje 1995. június 30. Az egyházak visszakérték iskolaépületeiket Battonyán Jószándék van, pénz nincs Battonyán a református egy­ház már évekkel ezelőtt bir­tokba vehette korábbi tulajdo­nát, a Hunyadi utcai iskola- épületet. A helyi gyülekezet tavaly—jelentős munkával és anyagi áldozattal — felújította és korszerűsítette a megviselt állagú ingatlant. Elmaradt vi­szont a Bajcsy-Zsilinszky ut­cai lelkészlak felújítása. En­nek többek között az az oka, hogy a református parókia használaton kívüli, omladozó épülete közvetlenül a központi általános iskola mellett talál­ható. Az iskola bővítése csak a papiak lebontásával, annak a helyén képzelhető el. Á fennálló helyzetet az egy­ház és a helyi önkormányzat egyaránt tudomásul vette. Csakhogy a városnak jelenleg nincs pénze az ingatlan „kisa­játítására”! Elvi lehetőségként természetesen az is felvető­dött, hogy a református egyház esetleg másnak ajánlja fel megvételre a központi fekvésű épületet a hozzá tartozó telek­kel együtt. Ez az elképzelés azért nem valósítható meg, mert Battonya rendezési ter­vében intézménybővítésre ki­jelölt területként szerepel az ingatlan. A „róka fogta csuka” hely­zetet Gúthy Éva tiszteletes asszony úgy próbálta megol­dani, hogy ingatlancserét ajánlott fel az önkormányzat­nak: a parókiáért azt a Hunya­di utcai iskolaépületet kérte, amely egybeépült a visszaka­pott református iskolával, és amelyben jelenleg a technika tantárgy oktatása folyik. „Sajnos a parókia épületének technikateremmé való átala­kítása olyan sokba kerülne, hogy a cserét nem lehet végre­hajtani” — olvasható a batto- nyai képviselő-testület jegy­zőkönyvében. Ugyanakkor az is kiderül a dokumentumból, hogy az önkormányzatnak mindenképpen szüksége lesz a református parókiára, illet­ve annak telkére: 1996-ban ugyanis át kell adnia a Hősök terén lévő 8 tantermes iskolá­ját a katolikus egyháznak. így a központi iskola bővítése minden bizonnyal elkerülhe­tetlen. Ménesi György

Next

/
Oldalképek
Tartalom