Békés Megyei Hírlap, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-03 / 129. szám
m ttÉS MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1994. június 3., péntek | o Mit kívánnak a. mezőgazdasági termelők? A kárpótlási jegyek aktuális értéke Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal tájékoztatása szerint az 1991. évi XXV. számú törvény alapján kibocsátott kárpótlási jegyek június 1- jei értéke 154.3 százalék — tájékoztatta az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal illetékese az MTI-t. Ezek szerint a háromféle címletű kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke a következők szerint változik: az 1000 forintos kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke 1565 forint, az 5000 forintosé 7825 forint, a 10 000 forintosé pedig 15 650 forint. A kárpótlási jegyek kamattal növelt névértékét kell figyelembe venni minden olyan esetben, amikor azt tulajdonosa álami tulajdon megvásárlására fordítja. Szintén ez a szabály érvényesül akkor, amikor a kárpótlási jegyeket önkormányzati lakás megvételére használják fel. Ennek megfelelően a kamattal növelt névértéket kell figyelembe venni a kárpótlási jegyeknél akkor is, amikor az Egzisztencia-hitel saját részének fedezésére, illetve a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében történő fizetésekre vesznek igénybe kárpótlási jegyet. A gazdaságirányítás lehetséges módosítása „A gazdaságirányítás szervezeti és intézményrendszerének lehetséges módosítása” címmel tartottak. Sárközy .szerint a gazdaságirányítás tervezett módosítása során e célok mellett a hatáskörök megfelelő körülírására és elhatárolására lesz szükség. Tisztázni kell, mi a feladata a köztársasági elnöknek és a kormányfőnek, milyen hatáskörrel bír a kormányfő és az egyes kormánytagok. Egyúttal biztosítani kell a modem hatalmi ágak egyensúlyát és különállóságát. Tisztázni kell a gazdaságirányításban, hogy milyen hatáskört kap Pénzügyminisztérium, illetve az MNB. A kistermelők és a szövetkezetek mindenekelőtt olyan új törvényt kívánnak, amely kezelni tudja a jelenlegi válságot, helyreállítja a termelők bizalmát, egyértelműen megfogalmazza a középtávra érvényes agrárpolitikai célokat, s az ehhez szükséges támogatások, hitelek, állami garanciák mértékét. A termelőket összefogó Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) ezenkívül javasolja egy olyan végrehajtási kormányrendelet kiadását, amely a jelenlegi szubjektív pályázati rendszereket normatív alapokra helyezi. A termelők szerint a törvénynek garantálnia kell a mezőgazdaságból élők jövedelembiztonságát. Ezért a támogatásokat célszerű volna függetleníteni az éves költségvetéstől és a minden év végén menetrendszerűen visszatérő alkuhelyzetektől. A támogatások lehetséges forrása az érdek- képviseleti szervezet szerint az élelmiszerekre kivetett általános forgalmi adó (ÁFA), illetve a bevételekre kivetett adó bizonyos százaléka, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari importvám meghatározott része lehetne. A mezőgazdaság egészét, illetve az egyes részterületeket érintő döntésekkel kapcsolatban a szövetség tagjai szükségesnek tartják, hogy a miniszterek a kamarák és az érdekképviseleti szervezetek vezetőivel együtt hozzák meg végső határozatukat. Akkor talán elkerülhetők lesznek a jelenlegihez hasonló esetek, hogy például az érvényes Agrárpiaci Rendtartásból kimaradtak olyan fontos kérdések, mint a külkereskedelemmel kapcsolatos mennyiségi szabályok (kvóták), a vámok, a vámkiegyenlítés, a kivitel és a behozatal szabályozása, valamint a dömpingellenes intézkedések. A MOSZ kiáll a földadó és a minimumadó megszüntetése mellett, amely legkorábban 1995-ben iktatható be a törvénykezésbe. Az agrártámogatás hektáronként adható összegét kétezerről négyezer forintra növelné a szövetség. Ennek pénzügyi fedezetét az export- szubvencióra elkülönített keretből hívná le. El szeretné érni, hogy csökkenjen a kötelező marhalevél kiváltásának ára, sőt a nőstény állatok esetében ezt a költséget visszaigényelhetővé tenné. A hazai termelőket hátrányosan érintő mezőgazda- sági import mennyiségét visszafogná. Jövőre például 30 százalékkal kevesebb ital, 40 százalékkal kevesebb tej ipari - és 20 százalékkal kevesebb sütőipari termék behozatalát engedélyezné. Bánhegyi Zsuzsa Ferenczy-Europress Emelkedj a Lada ára Átlagosan 8 százalékkal emelte meg június 1-jétól a HungaroLada a Lada típusú személygépkocsik árát — tájékoztatta az MTI-t szerdán Szabó Eszter, a társaság kereskedelmi igazgatója. Elmondta, hogy a Lada 1993 szeptemberében emelt utoljára árat, 10 százalékkal, ám az azóta bekövetkezett forintleértékelések következményeit már nem tudta átvállalni. Leköszön a Bábolna Rt. elnöke A Bábolna Rt. elnöke, Bogárdi Zoltán bejelentette: záros határidőn belül távozni kíván a részvénytársaság éléről. Székét felajánlja a leendő új kormány vezérpolitikusainak, mivel minden ágazatban a meghatározó szerepű — állami tulajdonban lévő — cégeket célszerű ha a kormány bizalmát élvező emberek vezetik. Mindez csütörtökön Budapesten a Képviselői Irodaházban tartott sajtótájékoztatón hangzott el. Konferencia Veszprémben a magyar gazdaságról A folyó költségvetési hiány olyan mértékére, mint a jelenlegi, 1945 óta nem volt példa: ez tavaly elérte a 3,4 milliárd dollárt, ami a GDP 9 százalékát teszi ki. Az ilyen arány hosszú távon tarthatatlan — hangoztatta Köves András, a Konjunktúra és Piackutató Rt. vezérigazgató-helyette se Veszprémben, ahol a magyar gazdaság helyzetéről tartottak konferenciát. A tudományos elemző szerint pozitív és negatív tendenciák indultak az elmúlt két évben. Ezek következtében mérséklődött az infláció, megkezdődött a gazdasági növekedés, ugyanakkor tavaly 17 százalékkal csökkent az export — miközben az import növekedett. A külkereskedelmi mérleghiány 1,8 milliárd dollár volt, ami jelentős mértékben hozzájárult a fizetési- mérleg-hiányhoz. Ez a deficit egyszerre nem számolható fel — mondta a vezérigazgatóhelyettes —, de rövid időn belül legalább egyharmadával csökkenteni kellene. Ennek módjaira vonatkozóan közölte: megítélése szerint legalább 10 százalékos reálárfolyam-csökkentésre volna szükség. Elengedhetetlen még a belföldi fogyasztás csökkentése, mert csak az ilyen és hasonló népszerűtlen intézkedések révén kerülhető el a destabilitás. A veszprémi tanácskozáson előadást tartott Csépi Lajos, az ÁV Rt. vezérigazgatója, aki arról szólt, hogy a hazai gazdasági reformot 1980-tól számolja. E folyamat során a mintegy 1800 állami vállalatból 450-et a struktúraváltás jegyében jogutód nélkül fel kellett számolni, további 500 cég 100 százalékban, 250 pedig részlegesen magántulajdonba került. Banki betétek értékpapírok és hitelek kamata 7. Iparbankház Rt. lekötési idő éves bruttó Érvényben: 1993. november 1-tól 1J Lekötött betétek kamatai (50 millió forintig) Lekötési idő' éves bruttó kamat-1 hét 13.00-1 hónap 17.00-2 hónap 18.00-3 hónap 19.50 3-6 hónap 20.50 6-12 hónap 22.00 1 éven túl (kamatos kamat) kamat 1-2 hónap 16 százalék 3 hónap 19 százalék 4-5 hónap 19 százalék 12 hónap 20 százalék 10-100 millió Ft közötti betéteknél a kamat 1 százalékkal kevesebb. Folyószámla: 3 százalék a bank további felvilágosítást a 1188-377-es telefonon ad. Westdeutsche Landesbank Hungária Rt. 23.00 Az 50 millió forint feletti lekötött betétek után max. évi 1 százalék kamatprémium adható. 2./ Folyószámla és látra szóló betétek: A napi záróegyenleg után: évi 5 százalék kamat. Folyószámla forgalmi jutalék: 2 ezrelék, de minimum 3000 forint/ negyedév. A bank felvilágosítást a 118-2209 telefonszámon ad CIB-Hungária Bank Rt. Érvényben: 1994. április 5-tól (100 millió forint felett) Érvényben: 1994. január 3-tól Éves bruttó kamat százalék folyószámlával Lekötési idő rendelkezőknek nem rendelkezőknek Látra szóló 4.007-14 nap 10.0015- 30 nap 15.0031- 60 nap 15.50 14.00 61-90 nap 16.00 15.25 91-180 nap 17.50 17.25 181 nap 18.25 18.00 A kamatok 50 millió forintig érvényesek. Minimálisan leköthető összeg: 1 millió forint. Részletes felvilágosítást a 1322-540-es telefonon ad a bank. NGKM közlemény a Safe-Investró1 A Safe-Invest GmbH osztrák céget a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma (NGKM) törölte abból anyil- vántartásból, melyet a Magyar- országon közvetlen kereskedelmi képviseletet, illetve információs és szervizirodát fenntartó külföldi cégekről vezet. A törlésről szóló határozat a Legfelsőbb Bíróság ítélete értelmében jogerős — erről az NGKM szerdán közleményt juttatott el az MTl-hez. A döntés hátteréről szólva a közlemény leszögezi: a cég információs és szervizirodájának nyilvántartásba vételekor az NGKM egyértelműen kikötötte: a Safe-Invest nem folytathat biztosítási és biztosításszervezői tevékenységet Magyarországon. Az érvényes jogszabályok alapján csak biztosító intézet végezhet ilyen tevékenységet, az Állami Biztosításfelügyelet engedélyével. A cég ennek ellenére „munkatársi szerződéseket” kötött magyar állampolgárokkal, akik a Safe-In- vest ügynökeiként széles körben közvetítettek jogosulatlanul biztosításokat. Ennek eredményeként sok magyar állampolgár kötött devizahatósági engedély nélkül biztosítási szerződést külföldi biztosítóval. Ez még akkor is jogszabálysértő, ha a szerződést külföldön írják alá. A Safe-Invest GmbH tevékenységét az Állami Biztosításfelügyelet vizsgálata alapján az NGKM jogszabályellenesnek és egyben a magyar közrendbe ütközőnek minősítette, és ennek megfelelően törölte nyilvántartásából. Ezzel az indoklással egyetértett a Fővárosi Bíróság is, melynek ítéletét jogerős határozatával a Legfelsőbb Bíróság is jóváhagyta. Pick részvénykibocsátás Hétfőtől nyílt körű jegyzésen szerezhetők meg a Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Rt. 1000 forintos névértékű törzsrészvényei. A részvény- kibocsátásból befolyó összeget a Pick Rt. a Herz Szalámigyár vételárának kiegyenlítésére és a vállalat feljavítására kívánja fordítani — mondta Járai Zsigmond, a részvények forgalmazásával megbízott Samuel Montagu Pénzügyi Tanácsadó és Értékpapír Rt. vezérigazgatója. A részvény- jegyzés június 6-ától 10-éig tart, de túljegyzés esetén előbb is lezárható. A 387 millió forint névértékű részvénypakettet 620 százalékos árfolyamon bocsátják ki, azaz egy részvény ára 6200 forint lesz. Ha a befektetők a felkínált mennyiségnél többet jegyeznének, a kiosztásnál a Pick Rt. részvénykönyvében május 30-ig regisztrált tulajdonosok és a cég dolgozói élveznek előnyt. Az első körben a tulajdonosok minden hat régi részvényük után egy új részvényt kaphatnak, ezután a dolgozók, majd tulajdonrészesedésük arányában a belföldi, s legvégül a külföldi tulajdonosok igényeit elégítik ki. Á részvénycsomagot biztosan teljes egészében lejegyzik, a Samuel Montagu Rt. ugyanis erre garanciát vállalt. A Pick Rt. részvényei után amerikai alapok is érdeklődnek. Még nem lehet tudni, mekkora lesz az amerikai alapok érdeklődése, de jelentős összegre lehet számítani. Energetikai fórum Komárom-Esztergom megye három bányavidéke közül Dorogon — a magas vízkiemelési költségek miatt — valószínűleg 4-5 év múlva felhagynak a termeléssel. Tatabányán és Oroszlányban 2010-ig, 2012-ig elegendő a meglévő bányák szén- vagyona. Ezt azon az energetikai fórumon mondták el, amelyet csütörtökön rendeztek Tatabányán az országrész szénva- gyon-gazdálkodásáról. A szakemberek a dorogi Lencsehegy II. nevű bánya gazdaságosan kitermelhető szénvagyonát 10 millió tonnára becsülik. Ott is a vízkiemelés adja a termelési költségek döntő hányadát. Emiatt, valamint környezetvédelmi okokból, továbbá a budapesti hévízforrások védelmében úgy tűnik, hogy az évtized vége felé felhagynak a bányászkodással. A tatabányai medence régi aknáit már a hetvenes években bezártak, s az új, úgynevezett eocénbányák közül is már csak egy, a Mány I/A termel. Szénkészlete 2010-2012- ig elegendő. Közelében, Zsámbék térségében ugyanakkor mintegy 8 millió tonnás, jó minőségű telepet tártak fel a kutatások, s ezt a területet kedvező geológiai viszonyok között lehetne kitermelni, ha ilyen döntés születne. Hasonló a helyzet Oroszlányban. A jelenlegi készlet ott is 2010-ig elegendő. A megye két bányáját, az oroszlányit és a mányit gazdaságossági szempontból ez év április elsején összevonták a bokodi és a tatabányai hőerőművel. Tőkeemelés az MHB-nál Lezárult a Magyar Hitel Bank Rt. négymilliárd forintos tőkeemelési akciója, amelyről a pénzintézet közgyűlése május 3-án döntött. A tőkeemelést a Pénzügyminisztérium hajtotta végre — közölte az MTI-vel csütörtökön az MHB Rt. A tőkeemelés után a bank alaptőkéje 74,1 milliárd forintra nőtt, áz MHB tőkemegfelelési mutatója pedig a baseli számítási mód szerint elérte a 4 százalékot. Az MHB alaptőke-emelésére a bankkonszolidáció keretén belül került sor. Az első körben, 1993 végén mintegy 54 milliárd forintos tőkeinjekciót kapott az államtól a bank. Ez lehetőséget biztosított a pénzintézetnek a minősített követelései utáni cél- tartalékképzési kötelezettségének lefedésére, s 1,19 százalékra nőtt a tőkemegfelelési mutató. A bankkonszolidáció tavaszi második fordulójában való részvétel a tőkemegfelelési mutató újabb javulását eredményezte a bank számára. Az alaptőkeemelés olyan formában történt, hogy az állam képviseletében eljáró Pénzügyminisztérium húszéves futamidejű államkötvényeket juttatott a banknak.
