Békés Megyei Hírlap, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-22 / 145. szám
1994. június 22., szerda CSALÁDI OLDAL iRÉKÉS megyei hírlap A tej felhasználása A tej a szükséges tápanyagainkat a leghelyesebb arányban tartalmazza. Felhasználása sokoldalú. Felhasználásig hűtőszekrényben vagy hideg helyen tartjuk. Féltartós tejet normál hűtőben minimum tíz napig tárolhatunk. Friss tej mélyhűtőben (csak homogenizált), amely felengedés után ugyanolyan állagú marad, mint előtte, hónapokig eláll. A tej forralására csak hibátlan zománcozott edényt használjunk, ebben más ételt ne főzzünk. A tej gyors megsava- nyodása ellen egy kevés szódabikarbónát tegyünk. A tejkon- zerv is jól felhasználható, akár hígítatlanul is fogyasztható. A zsíros tejporból 1 liter tejhez 13 dkg szükséges. Sovány tejporból 10 dkg kell 1 literhez. Aludttejet házilag is készíthetünk, a pasztőrözött tejet megakadásig, kb. 24 óráig, letakarva 26 fokon tartjuk. Néhány óra alatt elkészíthető a finom házi aludttej. A poharakba öntött forralat- lan tejbe egy-egy evőkanál tejfölt vagy kefirt keverünk, ezt langyos helyre tesszük, 2 óra múlva fogyasztható. Ha házilag akarunk joghurtot készíteni, úgy a tejet felforraljuk, langyosra hűtjük, és 1 literhez egy evőkanál készen vett joghurtot keverünk. Langyos helyen kb. 1/2 napig állni hagyjuk, utána simára keverjük és jól behűtve fogyasztjuk. R. Csukás Erzsébet „A család lelke a szeretet” Kolping-napközi Békéscsabán Az idén második alkalommal nyílik meg Békéscsabán a Kolping-napközi július 4- től 29-ig. A nemzetközi Kol- ping Egyesület és annak békéscsabai tagsága céljává tűzte ki, hogy összefogja a különböző korosztályú gyermekeket. A belvárosi Kolping család a római katolikus plébániával és a hitoktatókkal közösen szervezi az idei tábort Guliga György plébános segítségével. Ebben az évben 60-an jelentkeztek a táborba, ahol a szülők megelégedésére óvodás és kisiskolás korú gyermekeik együtt tölthetik a nyarat. Az étkezés napi térítési díja 75 forint, felkeresnek pékségeket és üzemeket, boltokat, akiktől segítséget remélve az étkezést változatosabbá tehetik. A napközi helye a katolikus iskola lesz, ahol változatos programok várják a gyerekeket. Apróbb játékokat barkácsolnak, képeket készítenek, babaruhát varrnak, népdalokat énekelnek. Játékosan számos ismeretre tesznek szert, beszélgetnek a Bibliáról, a hitről és a vallásról is. A gyerekekkel elsősorban a Kolping család tagjai és a hitoktatók foglalkoznak. A tábor költségeihez a polgármesteri hivatal is hozzájárult — pályázati pénzt nyertek tőlük —, segített az ismaningi német testvéregyesület, támogatókat azonban továbbra is fogadnak. Pál Ildikó Az első nyár a Kolping napköziben a békéscsabai templomkertben MÓL-&t fff-- V;S.V V Minden kedves autóst szeretettel várunk Békéscsabán, a Szegedi-Szarvasi úton június 22-én megnyíló MÓL 2000 töltőállomásunknál. MÓL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. Növényvédő szer és környezetvédelem A világon felhasznált növényvédő szer 30%-a Európában kerül kijuttatásra. Ez egyben azt is jelenti, hogy az öreg kontinensen a legmagasabb az egységnyi mezőgazdasági területre jutó növényvédő szer mennyisége. Hazánkban 1989-ben 10,5 kg növényvédő szert juttattak ki átlagosan egy hektár mezőgazdasági területre, 1991-ben viszont már csak 5,5 kg-ot, a felhasznált növényvédő szer mennyisége azonban még így is meghaladja az évi 30 000 tonnát. Ez a változás azt is jelenti, hogy a korszerű termékekből nem több kilónyit, hanem csak néhány grammot kell egy hektárra kijuttatni. Ez a trend nagy felelősséget ró a növényvédő szert gyártó cégekre. A környezetvédelmi felelősség felvállalását jelzi, hogy a Ciba évente több mint félmilliárd CHF-ot költ a mezőgazdasági kutatásokra. Az összeg legnagyobb részét környezetbarát termékek kutatására és fejlesztésére fordítja. A Ciba kutatásai során felismerte, hogy nem csak a terméknek, vagyis a növényvédő szemek, hanem a csomagolásnak is környezetbarátnak kell lenni. Ezt a célt szolgálják a vízoldható tasakba csomagolt, por alakú növényvédő szerek és a több száz liter térfogatú visszacserélhető konténerek. Ez a két, újdonságszámba menő csomagolási forma azt eredményezi, hogy a kiürült növényvédő szeres kannák és a bennük maradt növényvédő szer a jövőben kevésbé terheli majd a környezetet. Éljünk addig míg mások! Az elmúlt héten nemzetközi gerontológiai konferencia volt Pécsett, ahol az is napirendre került, hogy „Miért halunk meg mi előbb, mint nyugati társaink?” A hazai szakemberek a 8-10 évvel alacsonyabb átlagéletkort azzal magyarázták, hogy ,,társadalmi rendszerünk, mentális hagyományaink, valamint egészségügyi kormányzatunk figyelmen kívül hagyta a geriátriai gondozás komplex problémáját, és az orvosképzésből is hiányzik e speciális szakterület. Szóval az öregség minden nyűgével, nyavalyájával együtt nincs a helyén, azaz nem létezik szervezett, jól működő idősgondozás hazánkban. Kétségtelen a fenti megállapítás igazsága és megoldás után kiált, azonban e hiányosság a korai magyar halálozás tekintetében csak egy folyamat vége, a meg nem tett vagy elhanyagolt dolgok láncolatának utolsó szeme. Az élet végső szakaszába, az öregségbe ugyanis az addig megőrzött, vagy már jóval előbb elvesztett egészséggel érkezik meg egy-egy ember. Feltéve, ha nem hal meg addig, mint oly sokan. Hogy jó vagy legalább tűrhető testi-lelki kondícióban magas kort érjen meg valaki, az részben pénzkérdés. Ezt az összefüggést többször alátámasztották az ország régióit és Budapest különböző kerületeit összehasonlító vizsgálatok. Ennek dacára sem kizárólagos biztosítéka a jó egészségnek a jó anyagi helyzet, csak nagyobb esélyt jelent. Hogy a magyar is éljen addig, mint nyugati társai, ahhoz az első követelmény, hogy egészséges gyermekek jöjjenek a világra. Ne érje sem genetikai, sem magzati, sem szülés közbeni károsodás az újszülöttet. Továbbá: a kisbabákat fokozott körültekintéssel neveljék a családok, az egészségügyi intézmények segítő-gondozó figyelme mellett. Hogy a gyakorlat nem egészen egyezik ezzel az elképzeléssel, arra csak egy példa. Tavaly egy fővárosi tanulmány jelent meg az iskolások nagy százalékának elszomorító egészségi állapotáról egy több szempontú vizsgálat alapján. Az érintett gyermekek akár a szemük, akár a csontozatuk hibája miatt, de más bajokból kifolyólag is, nagy hátránnyal indulnak neki a felnőttségnek, egészséges társaikhoz viszonyítva. Mint ahogy eleve rossz az esélye annak az újszülöttnek, akit a tiszta levegő helyett a szennyezett vár, valamint a vegyszerezett gyümölcsök és élelmiszerek bár megszokott, de egyáltalán nem probléma- mentes sokasága. Később is el lehet rontani, sőt tönkre is tenni az egészséget, alapvetően mégis a gyermekkorban dől el a milyensége. Aki zaklatott, sőt hányatott életű családban, nélkülözések közepette nő fel, az nagy valószínűséggel egészségkárosodást szenved valamilyen formában. De ha „csak” idegbeteg lesz is, megrövidül az élete, hisz annak az elviseléséhez oly sokszor szükséges akaraterővel nem rendelkezik, vagy éppen a legyöngült immun- rendszere nem képes a szervezetet megtámadó betegség ellen védekezni. A gyermek egészséges fejlődéséhez a megfelelő lakás is szükséges. Ennek hiánya miatt már sok házasság ment és megy tönkre, aminek kárát főleg a gyermek látja. Különösen, ha a válás nem old meg semmit, csak a csonka családok, boldogtalan kicsik és nagyobbak számát szaporítja. És hol van még akkor a korszerű és egészséges táplálkozás, az annyiféle betegség megelőzésének egyik tényezője? Ami már közel sem a táplálkozási kultúra hiányosságán múlik, hanem a pénzhiányon sok csonka vagy egész családban. S a követelmények sora ezzel még nem zárul le, csak abbamarad. A statisztikai adatok I960 óta mutatják, hogy hazánkban évről évre kevesebb a házasságkötés és több a válás, kevesebb a születés—kivéve a gyes bevezetését követő pár évet — és több a halálozás. Mindez külön-külön is baj, együtt pedig nagy baj, de még nagyobb, hogy az a kevés újszülött sem kap meg minden segítséget ahhoz, hogy egészséges, hosszú életű ember lehessen. Mintha csak az volna a fontos, hogy a magzat megszülessen, aztán ahogy esik, úgy puffan, a többi már nem érdekes. Hogy ezután él-e vagy hal, az már nem a társadalom dolga. Pedig túl azon, hogy minden új élet maga a csoda, a nemzet gyarapodik vele és elherdálása bűn, védelme viszont kötelessége minden magára valamit adó országnak. Vass Márta A magyarokata munka élteti - ha élteti - sokáig... Archív kép
