Békés Megyei Hírlap, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-17 / 141. szám

1994. június 17., péntek o cpOKV A labdarúgó-világbajnokság órarendje és közvetítése ^ Az alábbiakban a napra, órára lebontott egy hónapos programot Jv tesszük közé, kiegészítve azzal, hogy a hazai televízió melyik mérkózé- ° seket mikor közvetíti egyenesben, illetve felvételről. A kezdési időpon­tokat magyar idő szerint írtuk. Az 1.30-as időpont idehaza már a következő napot jelenti. Június 17.,Chicago 20.30 Június 17., Dallas 130* Június 18., Detroit 17.30 Június 18., New York 22.00 Június 18., Los Angeles 130 Június 19., Orlando 1830 Június 19., Washington 22.00 Június 19., Los Angeles 130 Június20.,SanFrancisco 22.00 Június20.,Washington 130 Június 21.,Boston 1830 Június 21., Chicago 22.00 Június21., Dallas 130 Június 22., Detroit 22.00 Június 22., Los Angeles 130 Június23.,New York 22.00 Június 23., Boston 130 Június 24., Orlando 18.30 Június 24., San Francisco 22.00 Június 24., Detroit 1.30 Június 25., Orlando 18.30 Június 25., New York 18.30 Június 25., Boston 22.00 Június 26., Chicago 18.30 Június 26., Los Angeles 22.00 Június 26., San Francisco 22.00 Június 27., Chicago 22.00 Június 27., Dallas 22.00 Június28.,New York 18.30 Június 28., Washington 18.30 Június 28., Detroit 22.00 Június 28., San Francisco 22.00 Június 29., Orlando 18.30 Június 29., Washington 18.30 Június 30., Boston 1.30 Június 30., Dallas 1.30 Csoportmérkőzések Németország—Bolívia Spanyolország—Dél-Korea Egyesült Államok—Svájc Olaszország—Írország Kolumbia—Románia Belgium—Marokkó Norvégia—Mexikó Kamerun—Svédország Brazília—Oroszország Hollandia—Szaúd-Arábia Argentína—Görögország Németország—Spanyolország Nigéria—Bulgária Románia-;—Svájc Egyesült Államok—Kolumbia Olaszország—Norvégia Dél-Korea—Bolívia Mexikó—Írország Brazília—Kamerun Svédország—Oroszország Belgium—Hollandia Szaúd-Arábia—Marokkó Argentína—Nigéria Bulgária-^-Görögország Egyesült Államok—Románia Svájc—Kolumbia Bolívia—Spanyolország Németország—Dél-Korea Írország—Norvégia Olaszország—Mexikó Brazília—Svédország Oroszország—Kamerun Marokkó—Hollandia Belgium—Szaúd-Arábia Görögország—N igéria Argentína—Bulgária Tv2,20.20 Június 18., Tv2,17.00 (felv.) Tv2,17.25 Tvl, 21.55 Június 19., Tv2,17.55 (felv.) Tv2,18.25 Tvl,21.55 Június 20., Tvl, 16.40 (felv.) Tvl,21.55 Június 21., Tv2,17.55 (felv.) Tv2,18.25 Tvl,21.55 Június 22., Tvl, 18.00 (felv.) Tvl,21.55 Június 23., Tvl, 16.25 (felv.) Tv2,21.55 Június 24., Tv2,17.55 (felv.) Tv2,18.25 Tvl, 21.55 Június 25.,Tv2,17.55 (felv.) Tv2,18.25 Tvl, 21.25 (felv.) Tvl, 21.55 Tv2,18.25 Tvl, 21.55 Június 27., Tv2,17.25 (felv.) Tv2,21.55 Tv2,24.00 (felv.) Tv2,18.25 Június 29., Tvl, 15.15 (felv.) Tvl, 21.55 Június 29., Tvl, 18.00 (felv.) Tv2,18.25 Tvl, 20.30 (felv.) Júliusi., Tvl, 15.10 (felv.) Júliusi, Tvl, 15.35 (felv.) Nyolcaddöntők Július 2., Chicago 19.00 Cl­—A3, B3 vagy F3 Tv2,18.55 Július 2., Washington 22-30 A2—C2 Tvl, 22.25 Július 3., Dallas 19.00 B2—F2 Tv2,18.55 Július 3., Los Angeles 22.30 Al­—C3, D3 vagy E3 Tvl, 22.25 Július 4., Orlando 18.00 Fl­—E2 Tv2,17.55 Július 4., San Francisco 21.30 Bl­—A3, C3 vagy D3 Tvl, 21.25 Július 5., Boston 19.00 Dl­—B3, E3 vagy F3 Tv2,18.55 Július 5., New York 22.30 El­—D2 Tvl, 22.25 Negyeddöntők Július 9., Boston Július 9., Dallas Július 10., New York Július 10., San Francisco 18.00 A bostoni és a washingtoni nyolcaddöntó' győztese 21.30 Az orlandói és a San Franciscó-i nyolcaddöntó' győztese 18.00 A New York-i és a chicagói nyolcaddöntó győztese 21.30 A Los Angeles-i és a dallasi nyolcaddöntó győztese Tv2,17.55 Tvl, 21.25 Tvl, 17.55 Tv2,21.25 Elődöntők Július 13., New York Július 13., Los Angeles Július 16., Los Angeles Július 17. Los Angeles 22.00 A New York-i és a bostoni negyeddöntő győztese Tvl, 21.55 130 A San Franciscó-i és a dallasi negyeddöntő győztese Tv 1,1.25 2130 Mérkőzés a harmadik helyért Tv2,21.25 2130 Döntő' Tvl, 21.25 Németország—Bolívia nyitomerkozes Talán még emlékeznek olvasó­ink: Sepp Blatternek, a nem­zetközi szövetség főtitkárának irányításával tartották meg a labda­rúgó-világbajnokság 24-es döntőjé­nek sorsolását. A két tucat együttest az erősorrend és a földrajzi fekvés alapján négy „kalapba” osztották, s a csoportok élére a címvédő Németor­szágot, a házigazda Egyesült Államo­kat, a korábbi aranyérmes Brazíliát, Argentínát és Olaszországot, továbbá Belgiumot emelték ki. A második „kalaptól” már két lép­csőben zajlott a beosztás, előbb az or­szág nevét húzták ki, majd azt, hogy a csoportban melyik sorszámot kapja az adott nemzet. A vb-döntő csoportjai: s A-csoport: Egyesült Államok, Svájc, Kolumbia, Románia. B-csoport: Brazília, Oroszország, Kamerun, Svédország. C-csoport: Németország, Bolívia, Spanyolország, Koreai Köztársaság. D-csoport: Argentína, Görögország, Nigéria, Bulgária. E-csoport: Olaszország, Írország, Norvégia, Mexikó. F-csoport: Belgium, Marokkó, Hollandia, Szaúd-Arábia. Az egy hónapos focifieszta főszereplői, avagy // Ok huszonnégyen A Útjára gördül a játékszer, megkezdő­dik a sokak által várt labdarúgó-fi- eszta. Huszonnégy ország legjobbjai, akik a korábbi négy év folyamán ki­vívták a döntőbe jutást, egy hónapon át küzdenek annak reményében, hogy ők vihetik haza a trófeát. Az új kontinens leggazdagabb országa vár­ja a csaknem öt és fél száz labdarúgót, a sok tízezer szurkolót. Összeállítá­sunkkal — amelyben a Ferenczy Eu- ropress és az MTI volt segítségünkre — szeretnénk az olvasó segítségére lenni: melyik csapatok jutottak a fi­náléba, hol és mikor játszanak. S egyáltalán, mit kell tudni a világbaj­nokságról... íme, először a csapatok: Egyesült Államok Ha nem az amerikaiak rende­zik a világbajnokságot, aligha szerepelhetne válogatottjuk a huszonnégyes döntőben. Mert ugyan kosárlabdában, base- ballban és amerikai futballban a legjobbak, de a hagyományos labdarúgásban meglehetősen gyengécskék. Talán nem túl­zás: soha még ilyen esélytelen csapata nem volt a rendező or­szágnak, mint most, 1994-ben. Pedig — talán nem vélet­lenül — a legkönnyebb cso­portba kerültek. Ha Kolumbia, Romániaés Svájc társaságából sem tudnak továbbjutni, akkor, ahogy mondani szokták, meg sem érdemlik. Pedig hajdanán nem is voltak olyan rosszak... Rögtön az első világbajnok­ságon, 1930-ban az elődöntőig jutottak — igaz, a fináléba kerülésért játszott mérkőzésen 6—1-re kikaptak az argenti­noktól —, 1950-ben pedig a vb legnagyobb meglepetését okozva legyőzték az egyik esé­lyesnek kikiáltott Angliát. Az amerikai labdarúgás nyolc évtizedes története alatt egyetlen igazi sztárt sem tudott „kitermelni”. A csillagokat — amikor épp fel akarták futtatni a sportágat —, Pelét, Becken- bauert, Cruyffot és más hason­ló nagyságokat külhonból im­portálták. A mostani csapat — az ötö­dik vb-döntős válogatottjuk — legismertebb játékosai az 1990-es Mondialén is szere­peltek. Az együttes legneve­sebb tagja azonban a szerb származású szövetségi kapi­tány, Bora Milutinovics, aki 1986-ban negyeddöntőig ve­zette Mexikó válogatottját. Argentína Az argentin válogatott kétség­kívül az utóbbi másfél évtized legeredményesebb vb-szerep- lője. Az együttes 1978-ban — hazai pályán — világbajnok­ságot nyert, erre nyolc évvel később ráduplázott, s legu­tóbb, Olaszországban is csak a döntőben bukott el (akárcsak az 1930-as világbajnokságon). Alfio Basile kapitány együt­tese azonban most— legalábbis az előzetes esélylatolgatások szerint — nem számíthat ilyen kiemelkedő szereplésre. Külö­nösen a selejtezők tépázták meg az együttes tekintélyét, a hazai pályán Kolumbiától elszenve­dett 5—0-ás vereség alighanem az argentin focitörténelem leg­látványosabb kudarca. Hozzá kell azonban tenni: a tizenegyedszer vb-döntős Ar­gentína négy éve is messze a várakozások felett szerepelt — leszámítva a nyitó meccsen a Kameruntól elszenvedett ve­reséget —, s az akkori csapat legnagyobb hősei most is csa­tasorba állnak. Elükön a jugo- szlávok és az olaszok elleni tizenegyes-párbaj hőse, a ka­pus Sergio Goycoechea. Nem is beszélve a jelenkori futball élő legendájáról, Diego Mara- donáról. Mert igaz ugyan, hogy Maradona már harminc­négy éves, igaz, hogy állandó súly-problémák gyötrik, igaz, hogy az utóbbi négy évben többet beszéltek a botrányai­ról, mint a cseleiről, de nem véletlenül emlegetik még ma is az „isteni Diegóként”. Es ne feledjük, a zsenik éppen attól zsenik, hogy „öregen” és „kö­véren” is csodákra (lehetnek) képesek! Bolívia Bolívia világbajnoki szereplé­séről még a legnagyobb fut- balltudorok sem őrizhetnek különösebb emléket, hiszen a dél-amerikai együttes eddig mindössze két alkalommal szerepelt vb-döntőben, s mind­kétszer csak epizódistaként. 1930-ban Brazíliától 4—0-ra kapott ki, 1950-ben pedig a ké­sőbbi győztes Uruguay tói szenvedett 8—0-ás vereséget. Nem túlzás tehát azon állítás, miszerint a bolíviaiaké minden idők legrosszabb vb-mérlege: három mérkőzésen három ve­reség, nulla rúgott góllal szem­ben tizenhat kapott. És nyilván arra is sokan emlékeznek, hogy az 1978-as argentínai vb inter­kontinentális selejtezőjén a Népstadionban sem remekel­tek, Nyilasi és társai egy hatos­sal küldték őket haza. A mostani selejtező-soro­zatban viszont nem szerepel­tek rosszul. Igaz, Brazíliában kikaptak 6—0-ra—úgy látszik, ez a kedvenc eredményük —, viszont odahaza legyőzték a háromszoros világbajnokot, Venezuelának pedig kétszer is hetet rúgtak. Amerikában persze nehe­zebb dolguk lesz, hiszen a né­met, spanyol, koreai trió nem lebecsülendő. Mindenesetre a bolíviaiak egy okból már min­denképpen reflektorfénybe kerültek: ők játsszák a cím védő NSZK-val a nyitó mérkőzést. És ahogy nagy sztárjuk, Marco Antonio Etcheverry mondja: a bolíviai futballtörténelem leg­nagyobb diadalára készülnek. Brazília Akik szeretik a látványos fut­ballt, azoknak bizonyára meg­dobban a szívük Brazília nevé­nek hallatán. Sajnos, hozzá kell tenni, a fociszamba már a múl­té, a maiak játéka jobbára az európai csapatokéra emlékez­tet. Égyrészt, mert a modem foci a keményebb, racionáli­sabb futball irányába halad, másrészt a kontinensnyi ország ■ legjobbjai a tengerentúlon — mármint onnan nézve — ját­szanak. A brazil válogatott egyéb­ként két nagy „dobással” írta (Folytatás a 8. oldalon) Peter Max grafikus készítette el az 1994. évi labdarúgó vb hivatalos plakátját. Peter Max festményei része az amerikai kultúrának. A '60-as évek popművésze többek között saját költségén hozatott el két részt a berlini falból, hogy azt azután egy kompozíciójába beillessze

Next

/
Oldalképek
Tartalom