Békés Megyei Hírlap, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-13 / 137. szám

1994. június 13., hétfő SPOítt ÍBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP A bajnok triatlonista kezdetben csak futkározott „Muszáj, hogy nyugtassák az embert!” Ha valaki találkozik egy törékeny alkatú kerékpáros kis­lánnyal, amint keményen tapossa a pedált a ki tudja hányadik kilométert is maga mögött hagyva az Orosháza— Hódmezővásárhely közötti főútvonalon, kérem, nagyon vi­gyázzon rá! O az orosházi triatlonisták szeme fénye, bajnoka, az Eötvös Téri Általános Iskola nyolcadik osztályos tanulója, Góg Anikó. Tízévesen a vízzel kötelezte el magát, hogy az Orosházi Úszó Egyesület hímevét öregbítse eredményeivel. Tavaly viszont összeállt egy kis csapat, amely az első Orosházán megrende­zett triatlonversenyen el is in­dult. De erről, és idei remek teljesítményéről már Anikó mesél, aki ennek az egyre nép­szerűbb sportágnak — korosz­tályában —a legjobbja. — Kezdetben csak fut- károztam, úsztam, majd jött az a bizonyos megyei triatlon- verseny. Akkor még jóformán azt se tudtam, mi az. A viada­lon viszont nagyon szerettem volna nyerni. A csapatunknak sikerült is, továbbjutottunk az országosra, ahol én a hetedik helyezést szereztem meg. Ez­zel bekerültem a triatlonisták nagy családjába. Belekóstol­tam a változatos edzésekbe, megismerkedtem Budai Jóé­val, aki Arizonában az ifis tri- atlonistákat, nyáron pedig a fűzfői fiatalokat edzi. O lett a szakmai tanácsadóm. Kidol­goztuk a taktikát, hogyan fej­lődhetek tovább. Keményen ráálltám a futásra és a kerékpá­rozásra. így már nem volt ne­héz bejutni az idei országos versenyre (az OTP Bank Triat- lon Diákolimpia országos döntőjének versenyére), ahol — bevallom őszintén — na­gyon izgultam. Muszáj, hogy nyugtassák az embert, külön­ben elúszik az eredmény! S hogy hogyan nyugszik meg egy vérbeli triatlonista? Bizto­san mindenkinek vannak príma, privát receptjei, Anikónál ez így vált be az országos versenyen: — Végigsétáltunk a futópá­lyán és azon az úton, ahol ke- rózni kellett. Azon túl, hogy levezeti a feszültségemet ez a kis séta, a tévesztés lehetősé­gét is előre kizártam. Az első versenyszám végén egyébként — 300 méteres úszás — 18- ként szálltam ki a vízből. Majd a 30 kilométeres bringázás kö­vetkezett, harmadiknak értem célba. Egy röpke idejű cipő­csere után irány a két kilomé­teres futás! 800 méter kellett ahhoz, hogy úgy érezzem, minden oké! Persze a befutás­nál volt némi izgalom, mert nem tudtam, hajrázik-e a pécsi lány. Végül sikerült nyernem. Ezt a mindössze 26 perces „produkciót” ilyen nemes egyszerűséggel tárta elénk a 14 éves kislány, akiről azt is megtudtuk, hogy a Táncsics gimnáziumban folytatja tanul­mányait szeptembertől. El­mondása szerint ott is szeretne bekapcsolódni a sportéletbe, ha szükség lesz rá, akkor az atléták csapatát is szívesen erősíti majd. Beszélgetésünk során arra is kíváncsiak voltunk, vajon az úszóedző, Földesi Róbert ho­gyan vélekedik az orosházi tri­atlonista diáklányok teljesít­ményéről, mert Anikó mellett Gombkötő Erika és Szűcs Ka­talin is helytállt az országos megmérettetésen. — Ezek a gyerekek a mi iskolánkból, az úszóegye­sületből verbuválódtak, és a sikeren felbuzdulva vállalták a többletmunkát. Megízlelték az összetett sportág szépsége­it. Élvezik, hogy az edzések nem csak faltól falig úszásból állnak, hogy az alapsportág­ban is bizonyíthatnak, kerék­pározni pedig nagyon szeret­nek. Kezdetben autodidakta módon sajátították el a triatlon „fogásait”. Azóta felvettük a kapcsolatot a szövetséggel és rövid időn belül úszóe­gyesületünk belép a tagok so­rába. Ez viszont nem jelenti azt, hogy az úszókról megfe­ledkeznénk! Szó nincs erről! De így lehetőséget tudunk biz­tosítani azoknak is, akik a tri­atlon mellett kötelezik el ma­gukat. Versenyeket, edzőtábo­rozásokat szeretnénk a szá­mukra is biztosítani a fejlő­désük érdekében. Amikor konkrétan Anikóról kérdeztem az edzőt, rövid szá­molgatásba kezdett, mert ugyebár a 2000-ben megren­dezendő olimpiáig már csak hat év van. Anikó akkor lesz 20 éves. Ez a legszebb női kor egy olimpia megnyeréséhez... Föl­desi Róbert viszont a közeli holnapra is gondolt: — Bízom benne, hogy Ani­kóra felfigyel a szövetség, esetleg beválogatják, eljuttat­ják nemzetközi versenyekre. Az sem utolsó szempont, hogy az ifjú tehetséget felfedezzék maguknak a szponzorok is, akinek a kerékpárja egy kisebb vagyont emészt fel, nem be­szélve a versenyekre való elju­tás költségeiről. A toliforgatónak ezután mi lehet még a dolga, mint hogy világgá kürtölje a fentieket és várja haza Anikót az edzőtá­borból, majd a versenyekről, hogy újabb remek eredménye­iről beszámolhasson! Csete Ilona Góg Anikó 26 perc után a célban Vízen az indonézekkel Tatán Nemrégiben Tatán rendezték meg 31 szakosztály részvéte­lével az Áfész Kupa nemzetközi kajak-kenu ver­senyt, amelyen három korcso­port csaknem 1300 kajakosa versengett az elsőségért a különböző távokon. A három­napos viadal az egyik legjelen­tősebb vidéki verseny, amely egyben válogató is volt, amely­nek emelte a rangját az indonéz válogatott vízre szállása. A Co­lors SE Békés kajak-kenu szak­osztálya nyolc sportolóval kép­viseltette magát Kovács Gábor­ral az élen, aki tavasszal került vissza a békésiekhez, de az is elképzelhető, hogy a pillanat­nyilag szegedi színekben ver­senyző Pankotai Gábor is újra Békésen folytatja sportpályafu­tását. Ok még ifjúsági verseny­zőként kerültek Csepelre, illet­ve a Tisza-parti városba. A tatai erőpróbán lehetőség adódott ar­ra, hogy bárki bárkivel egy hajó­ban versenyezhessen, s ezzel sokan éltek is a három nap so­rán. Nagy Károly vezető edző így kommentálta szerep­lésüket: — Elégedett vagyok, hiszen azt nyújtották a fiatalok, amire képesek. A szűkös anyagi körülményekhez képest dicsé­retes a helytállás, s bár több tehetséges sportolónk van, saj­nos csak kis létszámmal képvi­selhettük a szakosztályunkat a versenyen, éppen a pénzhiány miatt. Javában tart az idény, ám a további versenyeztetés azon múlik, hogy megnyer- jük-e a támogatókat, vagy sem? Ezúton is köszönetemet fejezem ki azoknak, akik szak­osztályunknak segítenek. A szarvasi és a békésszentandrá- siaknál kitűnt, hogy verseny­zőik jó erőben vannak, amit jelez az is, hogy végig bírták a futamokat, amelyekben elin­dultak. A békési vonatkozású eredmé­nyek. Felnőttek. K-l 200 m: 4. Kohót (Szarvas). K-l 500 m: 4. Kovács (Co­lors SE Békés), Pálinkás, Bagaméri, Farkas, Darcsik (B.-szentandrás), 7. Kohót. K-l 1000 m: 5. Bessenyei (Szarvas). K-2 500 m: 1. Kovács Gá­bor, Pankotai Gábor, 2. Kohót, Besse­nyei (Szarvas). K-2 1000 m: 3. Ko­vács, Pankotai, 4. Kohót, Bessenyei. K-4 1000 m: 1. Kovács Gábor, Bíró András (Colors SE), Pankotai Gábor, Virág Tibor (Szeol). Ifjúságiak. K-l 5000 m: 8. Varga (Colors SE). K-2 5000 m: 5. Pálfi, Kálmán (Colors SE). K-4 500 m: 4. Pálfi, Kálmán, Varga (Colors SE), Palotás (Kanizsa). Serdülő fiú: K-l 2000 m: 4. Nóver Attila (Békésszentandrás), 8. Báthori (Colors SE). K-4 500 m: 2. Báthori, Juhász (Colors SE), Nóver, Sinka (Bé- késszentandrási Hunyadi SE). Nők. If­júságiak. 500 m: 5. Gyarmati. Változások az új labdarúgóidényben Kondoroson tartotta kihelyezett elnökségi ülését a Békés Megyei Labdarúgó Szövetség, amelynek ven­dége volt Barcs Sándor, az UEFA tiszteletbeli alelnö- ke, az MLSZ örökös tiszteletbeli elnöke. Jelenlétének az szolgált apropóul, hogy eszmecserét folytasson a megyei labdarúgó-utánpótlás általános kérdéseiről, s hogy feltérké­pezze az e területen folyó munkát, de természetesen szó esett a jövő évi bajnokság lebonyolítását érintő változásokról is. Az elnökségi ülés előtt gratulál­tak Szűcs Ferencnek és Bélteki Jánosnak, a szövetség elnöksé­gi tagjainak abból az alkalom­ból, hogy sikeresen szerepelt a Békés megyei ifjúsági és serdülő válogatott, amelyeknek ők a kapitányai. Godó György és Perei László, a Kondorosi TE megyei II. osztályban szereplő labdarúgó-szakosztályának ve­zetői tájékoztatták az elnökség tagjait a sportegyesület szakmai munkájáról. A Dávid és Góliát csoportok terén Pljesovszki Mi­hály testnevelő irányításával céltudatos utánpótlás-nevelő munka folyik, tudtuk meg. Ezután a legidőszerűbb, a jö­vő évi bajnokságot érintő kérdé­sekről esett szó. Barcs Sándor azt fejtegette: a ’60-as évek kö­zepétől kezdett csökkenni az ér­deklődés a labdarúgás iránt, ezért ő annak idején az angol példa lemásolását javasolta. Hallgattak rá a németek, a hol­landok, a svájciak, a dánok, a walesiek, a svédek, s ezekben az országokban az iskolai labdarú­gás szervezett keretek között hi­hetetlen módon megerősödött. A szülők, a vállalkozók és az önkormányzatok, valamint az iskolákból egykor elszármazott egykori tanulók minden lehet­séges eszközzel szponzorálták őket. A labdarúgó szakember a minőségi futball fejlődését a tö­megek szélesítésével és a labdá­val eltöltött órák számával látja biztosítottnak — mondotta töb­bek között Barcs Sándor. A megyei szövetség a Dávid és Góliát csoportok révén és a nyári labdarúgó-táboroztatás­sal szeremé a fentieket elérni. Figyelemre méltó, hogy olyan településekről is felbukkannak a tehetségek, ahol nincs labda­rúgó-szakosztály, hogy csak Mezőgyánt, Kötegyánt, Domb­iratost, Gábortelepet vagy Zsa- dányt említsük. Erről Tóth Már­ton, a megyei LSZ főtitkára éke­sen beszélt. A napirendi pontban szere­pet kapott a Békés megyei I., II. és ÍII. osztályú labdarúgó­bajnokság megtárgyalása is. Elhangzott, hogy a megyei I. és II., valamint az NB III-as osztályú pontvadászat augusz­tus 14-én kezdődik, míg a ta­vaszi szezon március 12-én folytatódik és ’95 június 18-án ér véget. A megyei m. osztály­ban augusztus 28-a a rajt kez­dete, s a csapatok számától függően két csoportban kerül lebonyolításra. Ä tavaszi sze­zon március 26-án veszi kez­detét. Az osztályozókat június 22—26-a között tervezik oda­visszavágó alapon. A magyar labdarúgó-bajnokságokban — mint az már korábban ismertté vált — a pontozásban is válto­zás lesz. A győzelemért 3, döntetlen esetén 1 pont jár, míg a vereséget továbbra sem díjazzák. A korábbi verseny- kiírásokhoz képest változást jelent az is, hogy a megyei I. osztályban az ifjúsági mérkő­zéseken négy fő túlkoros (1974. január 1 -je után szüle­tettek) játszhat. Szintén újdonsággal felérő, hogy a bajnokságokban sze­replő labdarúgók kötelesek a játékjogukat megvásárolni. Ennek összege 18 éves kor alatt 700 Ft, 18 év felett 1300 Ft/fő, s ez augusztus 1-jétől jövő év július 31-éig érvé­nyes. Csak az játszhat a baj­nokságban, aki játékjogosult­sággal rendelkezik, s ők a to­vábbiakban az MLSZ által lesznek biztosítva, s ugyanez vonatkozik az edzőkre is. A biztosítás kiterjed az utazás­kor bekövetkezett esetleges balesetekre. Minden három sárga lapos figyelmeztetésben részesülő 1 mérkőzést köteles kihagyni (megszűnik tehát a hat mérkő­zés utáni kéthetes eltiltás — a szerk.), viszont az új szabály­zat szerint azt külön kell kezel­ni a felnőtt, az ifjúsági, a serdülő és a kupamérkőzése­ken szerzett sárga lapos figyel­meztetésektől. Azaz, az egy mérkőzésre szóló eltiltást csak ott töltheti le, ahol kapta — hangzott el az ülésen. (gyurkó) Tárcsák helyett zsákokat emel a Világ kupa bronzérmese? „Nem akarok eltartott lenni” iv-X ,1 Püski István, a Colors SE Békés súlyemelő-szakosztá­lyának kiemelkedő sportolója hosszú ideje szalagsze- r ' rűen szállítja a jobbnál jobb eredményeket A serdülő Európa-bajnok, kétszeres ifjúsági magyar bajnok, or­szágos csúcstartó, akire leginkább jellemző, hogy korához képest nagyobb feladatokat végez el, s egy korosztállyal maga­sabb szintű teljesítésekkel állja meg a helyét a legjobbak között is. Iránban a felnőttek között a 3. helyen végzett a Világ kupa fordulóban 295 kilogrammos egyéni csúccsal. A most junior korú, olimpiai kerettag súlyemelő a Tisza Kupán újabb csúcsot ért el lökésben, így tartja jó formáját — Az olimpiai kerettel edző­táboroztam Tatán, de június 13-ától ismét folytatjuk a fel­készülést, mégpedig az októ­beri Rómában rendezendő Eu- rópa-bajnokságra — mondja Püski István, aki legutóbb a békéscsabai területi minősítő versenyre kísérte el klubtársa­it, s ekkor beszélgettünk vele a hogyan továbbról. Amikor er­ről kérdezem, elkomorodik, s némiképp meglepő módon a következőket mondja: — A felkészülés ellenére úgy tűnik, mégsem tudok részt venni az Eb-n, mert elmegyek dolgoz­ni. Ugyanis, sajnos, ebből a sportból nem tudok megélni. Ezt nem az elkeseredés mon­datja velem, hiszen tavaly no­vemberben egyszer már meg­tettem ugyanezt, s csak a válo­gatott szakvezetőinek hívó szavára kezdtem el újra a ver­senyzést februárban. Azóta nem változtak a körülmények — legalábbis anyagi értelem- 'ben nem, s ezért kell választa­nom a kétkezi munkát, azaz a zsákolást a békési malomban. — Miért pont a zsákolást, máshoz nem értenél? — Géplakatos a szakmám, de azzal nem tudok elhelyez­kedni sehol sem. Két esztende­je a szüleim tartanak el, s ez nyomaszt engem. Nem akarok eltartott lenni. Ezért gondol­tam arra, hogy vállalnám a zsákolást, mert a malomban hosszú távon számítanának rám, s úgy érzem, a fiziku­mom, az erőm megvan hozzá. Vagyis stabilnak látszik ez a munkahely. Az igazság persze az, hogy korábban is kaptam ígéreteket a szövetségtől is, hogy megoldják munkahelyi problémáimat, hogy szemé­lyesen beszélnek a békési pol­gármesterrel, de eddig ez nem történt meg. Nem szeretném, ha szerénytelennek tűnnék, s főleg nem akarom megbántani a többi sportbarátot sem, de bánt, hogy eddigi eredménye­im alapján egyszerűen semmi­lyen segítséget nem kapok, s ugyanúgy kezelnek, mint bár­ki mást a városban. Úgy ér­zem, egy kicsivel több meg­becsülést érdemelnék, érde­melnének azok, akik kimagas­lóan sportolnak. Mindent egy­bevetve, gyakorlatilag június 13-a az utolsó határidő, a víz­választó. —Legyünk optimisták, s bíz­zunk abban, hogy minden jóra fordul, s megoldódnak egzisz­tenciális problémáid. Mi a ter­ved, a nagy célod, amit elérhe­tőnek látsz sportpályafutásod­ban? — Közelebbi célkitűzésem­ben szerepel, hogy a felnőtt Eu- rópa-bajnokság után jövőre a világbajnokságon is eredmé­nyesen képviseljem a magyar színeket, ugyanis Zsuga Imre szövetségi kapitány jelezte ne­kem, hogy számít rám és én is a jelöltje vagyok. Az olimpia után természetesen folytatni szeret­ném a súlyemelést, hiszen még csak 21 éves leszek. Ha ez si­kerülne, ezért bármilyen le­mondásra, áldozatra kész va­gyok! — Te képes vagy arra, hogy bármikor, bárhol megjavítsd az egyéni legjobbodat. Vélemé­nyed szerint az olimpia idején, két év múlva hány kilós össztel- jesítéssel lehet majd olimpiát nyerni, s te magad mire lehetsz képes? — Ez még nagyon messze van, s odáig el is kell jutni. Meglehet, az, aki megnyeri az Európa- vagy világbajnoksá­got, már nem is fog indulni az olimpián. A maximumot van aki előbb, van aki később éri el, s ebben a sportágban is a szinten- tartás a legnehezebb. De hogy a kérdésre is válaszoljak, érzé­sem szerint a 415—420 kilo­gramm körüli súlyhatár jelenti majd a csúcsot. Jómagam pedig 360—370 kg közötti teljesít­ménnyel lennék elégedett, ami egy alig huszonéves fiatalem­bertől nem lenne rossz ered­mény. — Kiknek köszönhetsz a leg­többet az eddigiek során ? — A szüleimnek és annak a néhány embernek, akik mellet­tem voltak és most is bíznak bennem: edzőmnek, Balogh Já­nosnak, Gyumbier Ferenc szak­osztályvezetőnek és Zsuga Im­rének. Rajtuk kívül sokat kö­szönhetek még a Colors SE-nek és a békési Start Szövetkezet­nek... (Gyurkó)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom