Békés Megyei Hírlap, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-10 / 135. szám
o ^RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Sarkadkeresztúr, vízmű Az oldalt írta és szerkesztette: Magyar Mária. A fotókat Kovács Erzsébet, Fazekas László, Fazekas Ferenc és Ungvári Mihály készítették Aki „hiánycikk” Geszt. — A polgármesteri hivatal gazdálkodási előadójának az év elején kisbabája született, ami önmagában öröm lenne, csakhogy azóta „hiánycikk” lett a hivatalban a gazdálkodási előadó. Már a költségvetés előkészítéséhez és a tavalyi esztendő gazdálkodásának összegzéséhez is Mezőgyánból kértek segítséget a gesztiek. A könyvelést és az egyéb pénzügyi tevékenységeket most a hivatal többi dolgozója végzi, ám — ahogy Hanzéros János polgármester mondta — egyre égetőbb szüksége volna egy szakmabeli gazdálkodási előadóra a településnek. Táncos lábak éjszakája Geszt. — Június 17-ére halasztották azt a Tisza-kastély- beli vizsgabálat, ahol a geszti általános iskola tíz szalontánc- szakköröse közönség előtt is bemutatja „tánctudományát”. (A fellépő nyolcadikos lányok magyaros ruháit Bagdi Sán- domé geszti lakos készítette, és ajándékozta a szakkörnek.) Bolond(os) búcsúzás Mezőgyán. — Nagy titokra derül ma fény a község általános iskolájában. A 13 nyolcadik osztályos tanuló az iskola életében először bolondballagással búcsúzik a tanáraitól és az itt maradó társaitól. A bolondos meglepetésről eddig csak az osztályfőnök tudott, ma azonban mindenki megláthatja, mi végre is folyt az a nagy készülődés a végzősök körében. Ma ugyanis mindenki olyan jelmezben jelenik meg az iskolában, ami jelzi az általa választani kívánt jövőbeli szakmát, pályát. A bolondozást holnap 9 órakor a hagyományos ballagás követi. SARKAD ÉS KÖRNYÉKE 1994. június 10., péntek Tatárok az apátság ellen Geszt. — Oldalainkon szeretnénk megismertetni Olvasóinkat a Sarkad térségi templomok rövid történetével. A legutóbbi alkalommal a kötegyáni református templomot mutattuk be, most a geszti református templom históriájáról olvashatnak. A honfoglalás utáni korban István király törvényei szerint minden tíz falunak templomot kellett fenntartania. Geszten is ekkor épült az első templom, amelynek a tatárjárás idején apátsági rangja volt. Az idetartozó kolostorban ekkoriban 40 növendék tanult, akik a tatárok elől a templomba menekültek. Vesztükre. A tatárok ugyanis rájuk gyújtották az építményt, így a növendékek mind bennégtek. A szerzetes rendház a Tisza-kastély helyén lehetett, maradványait beépítették a kastély falaiba. A mostani templom az avarkori templom elpusztulása után épült. Mérete a mainak mintegy fele volt. A toldás 1784-ben készült. A török időkben Geszt a szalontai vár védelme alatt állott, s a török megszállástól 1676-ban szabadult. A borosjenői Tisza-család az 1700- as években kapta meg Gesztet. Ok hozták rendbe a templomot. A reformáció kezdetén a község reformátussá lett. A tatárjárás után újraépített templom mére' te a mainak csupán fele lehetett „Erdei suliba jártunk” Indulásra készen az erdei iskola négy harmadikos tanulója. Eló'térben (balról jobbra) Námer Anikó és Szalazsán Anikó, hátul Szabó Melinda és Fábián Erika Sarkadkeresztúr. — Májusban két hétig „erdei iskolában” tanultak a sarkadkeresz- túri általános iskola tanulói. Hogy milyen élményekkel tértek haza a Városerdőn megszervezett szabadtéri suliból, arra válaszoljanak ők maguk! — Nekem az éjszakai akadályverseny tetszett a legjobban, amikor zseblámpával kerestük az eldugott labdákat — mesélte az ötödikes Bakos János. — Nekem a madárfütty és az erdei fák óra tetszett a leginkább — mondta Jancsi osztálytársa, Illyés Rita. — Azóta meg tudom különböztetni a madarak hangjait és az erdei növényeket. Kádár Anettnek a számháború a legkedvesebb erdei élménye, ami nem is csoda, hiszen a győztes csapatban játszott. Szabó Erikában a főzőverseny maradt meg, ami szintén nem csoda, hiszen életében ennyi krumplit sosem pucolt még. Tokai Marika a legszívesebben arra a textilművészre emlékezett, aki foltos batyu készítésére tanította őket. Akárcsak az ötödikesek, a harmadikosok is televoltak élményekkel. Fábián Erika az éjszakai vaddisznó-üldözésről beszélt, Námer Anikó a tábortűz melletti közös éneklésről, Balogh Anikó az emlékezetes gyulai kirándulásról, Papp Tünde a Körös-parti rajzolásról, és volt, aki az erdei tanárdiák meccset emlegette. Egy szó, mint száz: a gyerekekben nem múltak el nyomtalanul az erdei iskolában látottak, hallottak. Titokzatos termékbemutató Sarkad.—Ma délután 16 órától, illetve este 19 órától egy győri székhelyű osztrák—magyar cég termékbemutatót tart a Bartók Béla Művelődési Központban, amelyről egyelőre csak annyit árultak el, hogy „a dolog” az egészségünk védelmére szolgál. A bemutatón megjelenő házastársaknak, illetve az egyedülálló hölgyeknek a cég képviselői ajándékokat adnak. Tégla kerestetik • Újszalonta. — Az önkormányzat az idén újabb 400 ezer forintot ajánlott fel a falu református templomának továbbépítéséhez. Ebből a pénzből különleges, régebbi típusú téglákat szeretnének vásárolni, amelyhez most keresnek gyártót. Amennyiben a tégla meglesz, felhúzzák a falakat, és még az idén tető alá teszik a templomot. Gazdátlan Gálád Sarkad. — A szabadidős lovasklub által szervezett májusi kettesfogathajtó verseny tombolafőnyereménye egy Gálád nevű méncsikó volt, amelynek még ma sem jelentkezett a gazdája. Az 505-ösnek kihirdetett tombolára 205 volt írva, alatta egy 5-ös számjeggyel kiegészítve. Amennyiben e tombola tulajdonosa vasárnapig nem jelentkezik, a klub értékesíteni fogja a csikót. Sarkad. — A tervek szerint jövőre már saját gyógyszertára lesz a teleki városrészben lakó sarkadiaknak. A város önkormányzata gyógyszertár felépítése céljából nemrégen telket adott el Jeszenszky Attila szabadkígyósi gyógyszerésznek. O pedig azt ígérte a szerződésben, hogy egy esztendő múlva impozáns épület (gyógyszertár és orvosi rendelő) áll majd a teleki szociális otthon szomszédságában. íme a vázlatterv Kisrégió a nagyrégióban A napokban részt vettem a megyében lévő középfokú mezőgazdasági iskolák vezetőinek tanácskozásán. Országosan is, de Békés megyében kiváltképp jellemző, hogy sokkal több középfokú mezőgazdászt képeznek ki, mint amennyire a mezőgazdaságnak szüksége van — tudhattam meg. A laikus ember azt hihetné, hogy ezen az órási síkságon, ahol mi élünk, a mezőgazdasági iskolában végzett diákoknak minden ujjára akad állás, vagy legalábbis remek agrár- vállalkozó válik belőlük. Hogy nem így van, az rögtön bebizonyosodott előttem, amikor a jelenlévő 12 iskola- igazgató az elhelyezkedési gondokról beszélt. Túlképzés van, kár is lenne tagadni. Ezzel szemben azonban az önkormányzatok egyre-másra kérik az engedélyt új mező- gazdasági iskolák vagy szakok beindításához. A meglévő mezőgazdasági iskolák megállapodást írtak alá, amelyben javasolják az erre készülődő önkormányzatoknak, ne áldozzanak milliókat új iskolák, tangazdaságok létrehozására , mert ezáltal csak megsokszorozzák az eddigi problémákat. Eszembe jutott egy idei testületi ülés, ahol néhány sarkadi városatya is éppen a helyi mezőgazdasági képzés újraindítását szorgalmazta, mondván, hogy a település erősen agrár jellegű. Demokratikus államban élünk, tehát a város—ha úgy dönt—megkérheti a képzés beindításához az engedélyt, de vajon cetszerű-e ezúttal csak e kisrégió érdekeit nézni? ( VyU oS^ oCcO/W-űl Talpraesett falu(siak) Méhkerék. — A község ön- kormányzata ebben az esztendőben is élt a közhasznú munkások alkalmazásának lehetőségével. Az idén 30 falubéli jutott ekképpen munkához, ami nemcsak azért megnyugtató, mert ezáltal is enyhül a településen igen súlyos mértékű (30 százalékos!) munka- nélküliség, hanem azért is, mert a munkások zöme fiatal, akiknek most kell megalapozniuk a jövőjüket. S ha erre talán nem is futja az itteni kereset, legalább nem kell tétlen várakozással tölteniük a nyarat. A közhasznú munkások egyébként a település belvízcsatorna-hálózatának kiépítését végzik, amire pályázat útján nemrégen állami támogatást is nyertek a méhkerékiek. A talpraesett falu tehát egyszerre enyhíti a munka- nélküliséget, építi a belvízcsatornát és nyeri a pályázatokat... Gépekben az erő! Sarkadkeresztúr. — A községhez 50 kilométernyi gid- res-gödrös külterületi földút tartozik, amelyek kiegyenlítésére május utolsó hetében összefogott a falu népe. A géptulajdonosok 90 százaléka, mintegy 40 helybéli lakos egy- egy napot dolgozott társadalmi munkában ezeken az utakon. A munkából kivette a részét a helyi vadásztársaság is, amelynek tagjai három napot áldoztak szabadidejükből a falura. Az elvégzett társadalmi munka csaknem 300 ezer forintos segítséget jelentett az önkormányzatnak. Az akció során mintegy kétezer köbméter föld került a mélyebb kátyúkba. A vasúti átjárók ugyan kimaradtak, de Tóth Kálmán földtulajdonos 25 ezer forintot ajánlott fel ennek rendbetételére. Az önkormányzatnak eddig csupán a bérelt célgépekre kellett 150 ezer forintot költenie. Michael Jackson telket vesz a tiszti kertben? Emberből vagyunk Sarkad. — Talán még emlékeznek a sarkadi oldalakon megjelenő sorozatunkra, ahol egy-egy tréfás kérdés kapcsán közismert Sarkad térségi személyiségeket mutattunk be Olvasóinknak. A „labdát” ezúttal Szűcs Tiboménak, a sarkadi Bartók Béla Művelődési Központ megbízott igazgatójának dobtuk. Azt kérdeztük tőle, mi lenne, ha a híres popsztár, Michael Jackson felajánlana néhány milliót tartalék pénzecskéjéből a művelődési központnak. Szűcsné Marika azonnal hozzá is fogott a „pénzköltéshez”. — Legelőször a művelődési házat tenném rendbe kívül- belül, úgy, hogy senki se ismerjen rá, hogy mindenki azt higgye, egy igazi kultúrpalotát lát — mondta. — Aztán a közelben lévő víztornyot „öltöztetném fel” egy csomó színes reklámanyaggal, hogy ne legyen olyan sivár a háttérkép. Megszervezném, hogy az egész várost ellátó, artézi vizet adó csodakút kerüljön az udvarunkba, amely minden hektoliter után egy-egy aranytallért „köpne ki” magából. Az aranytallérokat mindig azok a sarkadiak kapnák, akik abban a hónapban a legtöbbet tették a városért. A bátrabbak számára ingyenes légballon-repülése- ket szerveznék a város fölött. Az ifjúságnak pedig pop- és rock-koncerteket tartanék, amelyre a világ híres énekeseit, együtteseit hívnám meg... Ezek után talán még Michael Jackson is venne egy kis telket a sarkadi tiszti kertben, hogy minél többet lehessen közöttünk...
