Békés Megyei Hírlap, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-06 / 106. szám

© VÁLASZTÁS ’94 1994. május 6., péntek Tudnivalók az országgyűlési képviselőit választásáról A képviselő-testületek jegy­zői, a választási munkacsopor­tok tagjai, a választási szervek erőfeszítéseinek köszönhető­en minden törvényi és egyéb feltétel adott a május 8-ai sza­vazások zavartalan lebonyolí­tásához. Az elmúlt időszakban a megyében 457 szavazókört alakítottak ki, ahol az érintett választópolgárok leadhatják szavazataikat. Elkészültek a változásokat is folyamatosan rögzítő választási nyilvántar­tások. Szavazókörönként megalakultak a szavazatszám­láló bizottságok; a hét egyéni országgyűlési választókerület mindegyikében működnek vá­lasztási bizottságok; a területi (listás) szavazások törvényes­ségének biztosítására létrejött a megyei választási bizottság. Befejeződtek a jelöltállítások; ennek eredményeként a me­gye hét egyéni választókerüle­tében összesen 85 jelölt indul­hat a képviselői helyekért. A megyében 13 párt tudott listát állítani; a listák sorsolás útján megállapított sorrendben sze­repelnek a szavazólapon. A szavazásra az e célra kia­lakított szavazóhelyiségekben kerül sor. A szavazás május 8- án 6 órakor kezdődik, a szava­zóhelyiségek 19 óráig tartanak nyitva. A választókerület székhelyén működő választási bizottság egyes szavazókö­rökben elrendelheti a 05 órai kezdést is. Szavazni kizárólag szemé­lyesen, a választópolgár lakó­helye szerint kijelölt szavazó­helyiségben lehet. (A válasz­tópolgárok „Értesítést” kap­tak a névjegyzékbe történő fel­vételről. Az „Értesítés” tartal­mazza annak a szavazóhelyi­ségnek a címét is, ahol a vá­lasztók szavazhatnak.) Ha a választópolgár a névjegyzék elkészülte után változtatott la­kóhelyet, az új lakóhely sze­rinti szavazókörben adhatja le szavazatát, ha „Igazolás”-sal rendelkezik. Az a választópol­gár, aki a szavazás napján nem a lakóhelyén tartózkodik (pél­dául üdül), „Igazolás”-sal szintén szavazhat a tartózko­dási helyén. Az „Igazolás” fel­jogosítja a választópolgárt mind az egyéni jelöltekre, mind a listára történő szava­zásra. A mozgásában gátolt sze­mélyt — kérésére — mozgó- urnával keresheti fel a szava­zatszámláló bizottság lega­lább két tagja. Amennyiben a mozgásában akadályozott vá­lasztópolgár lakóhelye nem a szavazókor területén van (pél­dául gyógykezelés miatt egy másik település kórházában tartózkodik), szavazásra csak akkor jogosult, ha „Igazolás”- sal rendelkezik. Ez esetben kérheti a mozgóumás szava­zás lehetővé tételét. Nem kerülhet sor azonban mozgó­umás szavazásra az esetben, ha emiatt a szavazóhelyiség­ben a szavazatszámláló bizott­ság létszáma 3 fő alá csökken­ne. A szavazásra megjelent vá­lasztópolgárt az „Értesítés”, illetőleg a személyi igazolvány alapján azonosít­ják. (Az „Értesítés” hiánya azonban nem akadálya a sza­vazásnak.) A névjegyzékben nem szereplő választópolgár csak akkor szavazhat, ha „Iga- zolás”-sal rendelkezik vagy a személyi igazolvány adatai szerint már a névjegyzék elké­szítése előtt is állandó lakóhe­lye az adott szavazókor terüle­tén volt. A választópolgár két, lebélyegzett szavazólapot, va­lamint egy borítékot kap a sza­vazatszámláló bizottságtól. Az egyik szavazólapon az egyéni jelöltekre, a másik sza­vazólapon a pártlistára lehet szavazni. A szavazás titkosságának biztosítása érdekében minden szavazóhelyiségben legalább két szavazófülkét alakítanak ki, továbbá két urnát helyeznek el. Az egyéni szavazólapon ajelöl­tek abc sorrendben szerepelnek. A jelöltre érvényesen szavazni úgy lehet, hogy a név utáni kör­be „X” vagy „+” jelet írunk. A cemzával történő szavazás ér­vénytelen! A listás szavazólap kisor­solt sorrendben tartalmazza a megyében listát állító párto­kat, valamint a listán indított jelölteket. A szavazás módja megegyezik az egyéni jelöl­tekre történő szavazással. A szavazólapokon csak egy je­löltre, illetőleg egy listára le­het érvényesen szavazni. Nem érinti a szavazat érvényessé­gét a szavazólapra írt esetleges megjegyzés. Érvénytelen az a szavazat, amelyet nem a hivatalos sza­vazólapon adtak le vagy amelyből nem lehet egyértel­műen megállapítani, hogy a választó kire, illetve melyik pártlistára szavazott; ha a sza­vazólap nincs lebélyegezve; ha ceruzával töltötték ki a sza­vazólapot. Kérésre a szavazat- számláló bizottság tagja meg­magyarázhatja a választópol­gárnak a szavazás módját. A magyarázat azonban nem tar­talmazhat választási agitációt. A szavazófülkében a vá­lasztó nyugodt körülmények között kiválaszthatja a szava­zólapokon, kire, melyik pártra kíván szavazni. Az „X” vagy „+” jel elhelyezése után a sza­vazólapokat külön-külön össze kell hajtani olyan mére­tűre, hogy azok a kapott borí­tékban elférjenek. Ezt követő­en a két szavazólapot tartalma­zó borítékot a szavazóhelyi­ségben lévő urnába kell he­lyezni. A szavazólapon javíta­ni nem lehet. Ha a választópol­gár hibát ejtett, kérésére a sza- vaztszámláló bizottság a ron­tott helyett új szavazólapot ad. Az urnába már bedobott, ron­tott lapot már nem lehet cserél­ni. A választók érkezési sor­rendben szavaznak és a szava­zatuk leadása után a helyiséget el kell hagyniuk. A szavazóhelyiségben a szavazatszámláló bizottság tagjain, a választási munka- csoport tagjain, a külföldi ven­dégeken („megfigyelőkön”) kívül csak a szavazók tartóz­kodhatnak. A sajtó képviselői — sajtóigazolványuk felmuta­tása után — külön engedély nélkül jelen lehetnek, de nem zavarhatják a szavazás rend­jét, a választási szervek mun­káját. Ha a választás első for­dulója eredménytelen vagy ér­vénytelen volt, a választás má­sodik fordulójára május 29-én kerül sor. Az érintett választó- polgárok erről egyszerűsített értesítést kapnak. Minden választópolgár ér­deke, hogy szavazatával tevő­leges alakítója legyen a követ­kező négy év történéseinek és ezen keresztül önmaga, család­ja sorsáriak is. A választópolgár nem egyetlen, de legfontosabb politikaformáló eszköze a sza­vazata. A visszahívási lehető­ség hiányában négyévenként mondhat igent vagy nemet a nagykorú magyar állampolgár az elmúlt négy év politikájára, ezzel együtt kezében van a kö­vetkező négy év hatalmi vi­szonyainak meghatározási le­hetősége is. Valamennyi vá­lasztópolgár elemi érdeke, hogy szavazatával aktív része­se legyen a jövő alakításának. Dr. Biri István, A Békés megyei választási MUNKACSOPORT VEZETŐJE MINTA Szavazólap Országgyűlési képviselők választása 1994. május 8. Békés megye 1. sz. választókerület 1. Baukó Mihály 0 Munkáspárt 2. Csajányi Melinda O 4MDF Magyar Demokrata Fórum MDF 3. Hanó Miklós o Független Kisgazdapárt FKGP 4. Kovács Sándor o Kereszténydemokrata Néppárt KDNP 5. László Tibor o Független 6. Dr. Prekop Ottó 0 Köztársaság Párt 7. Remete Tamás o Független 8. Dr. Sarkadiné Dr. Lukovics Éva Szabad Demokraták Szövetsége SZDSZ 9. Skumát István o Magyarországi Szociáldemokrata Párt MSZDP 10. Tóth Károly 0 Magyar Szocialista Párt MSZP 11. Végh László 0 Fiatal Demokraták Szövetsége FIDESZ c MINTA Szavazólap Országgyűlési képviselők választása Békés 1994. május 8. megye 2. sz. választókerület 1. Bálint Géza o Magyarországi Zöld Párt ZÖLDEK 2. Cséfán Lajos Q ff* Fiatal Demokraták Szövetsége FIDESZ 3. Durkó Károly O ^ Szabad Demokraták Szövetsége SZDSZ 4. Dr. Eisele József O t) Független Kisgazdapárt FKGP 5. Ibrányi János O Független 6. Kapuvári József O ® Nemzeti Demokrata Szövetség NDSZ 7. Dr. Kasza Pál o ® Egyesült Kisgazda Párt EKGP 8. Kesztyűs Lajos Munkáspárt 9. Dr. Kovács József Dezső Q *§MDF Magyar Demokrata Fórum MDF 10. Dr. Kovács Pál László o ® Kereszténydemokrata Néppárt KDNP 11. Müller Tibor o ■*" Köztársaság Párt 12. Szénási Lajos o & Agrárszövetség 13. Dr. Tokaji Ferenc o W Mszp Magyar Szocialista Párt MSZP 14. Dr. Vass György Magyarországi Szociáldemokrata Párt MSZDP A jelöltre szavazni a neve melletti körben elhelyezett egymást metsző két vonallal lehet. Például: (££) Érvényesen szavazni csak egy jelöltre lehet. líf

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom