Békés Megyei Hírlap, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-05 / 105. szám

1994. május 5., csütörtök

MEGYEIKÖRKÉP

Magyarország kincsei: az ember, a föld és az éghajlat

Farmergazdaságunk csírái

Csehov-bemutató az ifjúsági házban

Csehov két darabját, a Medvét és a Leánykérést mutatják be ma (csütörtökön) este 20.30- tól Steinwender József rendezésében a Féling Színház tagjai (Bús Anikó, Imre Júlia, Szuromi László és Fábián Tamás) Békéscsabán, az ifjúsági ház színháztermében. Az előadások megtekinthetők még május 9-én, 16-án és 24-én is, akkor viszont 19.00 órai kezdettel.

Hazai siker a földrajzversenyen

Az elmúlt hétvégén rendezték Szeghalmon a Kovács János Regionális Földrajzversenyt, melyen három megye legjobb középiskolásai vettek részt. Az immáron ötödik megmérettetésen ezúttal hazai siker született, Jenei Mária Péter András gimnáziumbeli diák nyert, a Gyulai Román Tannyelvű gimnáziumbeli Árgyelán Tibor lett a második, míg a harmadik helyet a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumból Füri Raymund szerezte meg.

(Folytatás az 1. oldalról) tenyészidejéhez kell alkalmazkodnia. Partnereket és szövetségeseket kerestünk és találtunk ehhez a munkához a megyei munkaügyi központban, a ki- rendeltségek vezetőiben és a képzési tanácsadókban.

— Hogyan találják meg a képzésben résztvevőket és az oktatásban a segítőtársaikat?

— Személyes kapcsolat szükséges az előkészítésben, tartós a képzésben és a végzetteket is figyelemmel kísérjük. A képző központhoz nem építhetünk tangazdaságot, ezért a meglévő élelmiszeripari, mezőgazdasági, gépipari egységekre, szakképző rendszerekre, gyakorlóhelyekre számítunk. A térség sajátosságait ismernünk kell, hiszen például Szeghalomban nem lehet szőlőt termeszteni. Az oktató belső és külső munkatársak, instruktorok em- berszeretőek, nagy munkabírá- súak, kötélidegzetűek kell hogy legyenek. A szakmájuk ismeretében (tudják a vetőgépet beállítani, a tehéntartás fortélyait) át tudják adni a tudásukat. Partnerre találtunk több helyi önkormányzatban vagy például a gyulai Mohácsy Mátyás Népfőiskolában, az eleki, a szabadkí- gyósi, az orosházi mezőgazda- sági szakiskolákban, a szarvasi főiskolában, az Öntözési Kutatóintézetben.

— A felnőttképzés célja és módszertana természetesen más, mint a nappali oktatás.

— A munkanélküliek személyisége igen sokféle, vannak a céltalanok, akikkel nem sokat

tudunk kezdeni. Többen kétségbeesettek, elkeseredettek, vannak a munkanélküliséggel kicsit manipuláló hajlamúak, mindenkihez próbálunk utat találni. Eddig öt tanfolyamunk végzett 125 emberrel és így némi gyakorlati tapasztalatra is szert tettünk ezen az egészen új területen. Például Sarkadke- resztúr környékén rosszak a földek, ha valakinek hatalmas udvara van, tarthat tyúkot, nyulat, a méhészkedés már beruházást igényel. Élnek egyedülálló asszonyok, ha van egy nagyméretű padlásuk némi pénzt kereshetnek galambtenyésztéssel. Nagyon specializálni nem kívánjuk a képzést, foglalkozunk állattenyésztéssel, virágtermesztéssel, kertészkedéssel, a szántóföldi növénytermesztéssel. Megismerkednek a hallgatóink a hús és tej minőségi követelményeivel, meglátogattak például egy sarkadi vállalkozót, aki még a „csuda-sárgadinnye” magját is ajándékba adta nekik.

—Mit jelent az utógondozás fogalma Önöknél?

— Egy évig hivatalból figyelemmel kísérjük az emberek sorsát, ellátogatunk a portájára, hol tart a gazdálkodásával. Ingyen bevizsgáljuk a talaját, megállapítjuk, ha beteg a növénye, az állata, tanácsot adunk. Súlyponti kérdés a szakmai vállalkozói képzés is. Gyakran azt kell rögzítenünk az emberekben, mihez ne kezdjenek önmagukat eleve veszteségre ítélve. Józan paraszti ésszel felveszik a küzdelmet a világ manipulált- ságával. A szövetkezeteílenes- ség koncepcióját az élet törvényei alapján felváltja az önszövetkezés szükségességének felismerése.

— A tervekről, a felsőfokú képzésről és a környezetvédelmi elképzelésekről mit hallhatunk?

— Az idősebb emberek a hagyományokhoz ragaszkodnak, de a gyermekeik más szemlélettel kezdenek. Hatalmas változásokat lehet most elérni, például az állatok genetikai tulajdonságaiban. A feldolgozott termék értéke mindig nagyobb, mint a nyersanyagé, érdemes tejbegyűjtő telepeket vagy más- jellegű kisfeldolgozó üzemeket, mozgó csirke-, pékárudákat létesíteni. Majdnem minden környezeti ártalom szoros kapcsolatban áll a mezőgazdasággal, hiszen a földön, vízen, levegőben keletkezik. Ezért bővítjük környezetvédelemmel a képzéseinket és például a majdan alakuló gazdabankok is függővé tehetnék a hiteleiket a környezetvédelemtől. Újabb terület lehetne a városgazdálkodás feladatkörét (piacok körülményei, szennyvíz-helyzet, útburkolat) felvállaló felső és középfokon képzendő szakemberek oktatása. A szarvasi polgár- mester támogat ebben bennünket messzemenően. Augusztusban a megyei környezetvédőkkel közös környezetvédelmi szakelőadói képzést indítunk. A településvédelem az egyik legérzékenyebb feladatkör, új szakma lehet a településüzemeltető mérnök, technikus, munkás. A felsőfokú képzések programja készen van, de arra még nem pályáztunk.

Bede Zsóka

Véradás Csanádapácán

Csanádapácán a művelődési házban a napokban ismét véradónapot rendeztek. 92-en összesen 36 liter vért adtak, öten pedig felezéses véradáson vettek részt Békéscsabán. A napot ebéd zárta a Fehér Akác vendéglőben, ahol Mó- rocz László polgármester rö-' vid köszöntőjében elmondta, hogy az idén nehezebb anyagi körülmények között zajlott le a véradás, de a helyi vállalkozók támogatásával sikerült ezt a problémát megoldani.

Ezután Gigacz Istvánná, a Vöröskereszt Orosházi Városi Szervezetének titkára köszönte meg az apácai szervezők segítő munkáját, valamint a támogatók önzetlen segítségét. Végül jutalmakat adott át He- tényi Béla (ötvenszeres), Burka Lászlóné (negyvenszeres), Tóth Ferenc (hússzoros), Bajkán Mihály, Kormányos Lajos, Szász István, Skara István és Zleovszki Andrásné tízszeres véradóknak.

Parti, avagy családi találkozó

Május 28-án rendezik meg az 1985—1989-ben végzett, volt Albert Schweitzercsoport tagjainak találkozóját.

Férjeket, gyerekeket is vendégül látunk. A családok éve alkalmából, a gyermeknap szomszédságában izgalmas vetélkedőt rendezünk a jelenlegi kollégisták segítségével.

Rendezvényünkhöz támogatókat keresünk. (Étkek alapanyagára, ajándékcsomagokra, gyermekjátékokra gondoltunk.) A támogatók névsorát a Békés Megyei Hírlap segítségével utólag közöljük.

Címünk: Kossuth Zsuzsanna Leánykollégium, Békéscsaba, Gyulai út. 53. Tel.: 322- 585.

POLITIKAI HIRDETÉS

LEHET JOBBAN IS CSINÁLNI!

Avagy sok jó kezdeményezés van a tarsolyunkban.

A kampány végeztével szinte minden jelölt kimerült, rojtosra beszélte a száját a fórumokon és televízós vitaműsorokon. Megmentőként várják már valamennyien a vasárnapot, azt a napot, amely sokakat „felment” majd a további megterhelés alól. Nem is titkolt vágyunk, hogy miután családjukat beültették a kocsiba, két napra eltűnjenek.

Csak minél messzebb Békés megyétől! A Fidesz 30 éves békéscsabai képviselőjelöltjével, Végh Lászlóval is csak harmadik nekifutásra jön össze a találkánk, mert annyi elfoglaltsága van a kampányfinisben.

— Milyen tétje van Ön szerint a vasárnapi választásoknak?

— Négy évvel ezelőtt a rendszerváltás megtörtént és egy parlamentáris államformát kezdtünk el építeni, aminek az az alapkövetelménye, hogy az emberek a véleményüket szavazatok útján ki tudják nyilvánítani. De ehhez az kell, hogy mindenki elmenjen szavazni, az érvényesség csak így valósulhat meg. A tétje pedig az, hogy végre valós és előremutató megoldáősok kerüljenek előtérbe a kormányzás technikájában. Nagyon fontos, hogy a hátunk mögött hagyott és az előttünk álló göröngyös úton tovább menjünk, nem lenne jó megszakítani ezt a folyamatot, mert ezt lehet jobban is csinálni, csak bizalom kell és hinni abban, hogy a demokrácia jó államforma lehet és a felemelkedést szolgálhatja. Balul ütne ki, ha egy esetleges visszarendeződés felé vennénk az irányt.

— Véleménye szerint mennyire sikeredett minőségire a csabai kampány?

— Annak idején, még a kampány indítása előtt elmondtuk, hogy egy vidám és pozitív, nem pedig agresszív kampányt szeretnénk csinálni és úgy érzem,, hogy ennek meg is tudtunk felelni. Mi nem mocskolódtunk, nem szidtunk másokat, henem a megoldást jelentő kiutat kerestük a mostani helyzetből. Végignézve más pártok kampányát is, megpróbáltunk megállapodásokat kötni. A plakátolás terén mi nem akartunk belemenni egy plakátháborúba. Önmagát minősítette az, aki agresszíven összes versenytársát leragasztotta, leplakátolta, sajnos ez itt is előfordult. A demokrácia egyik lényege pontosan az, hogy

mindenkinek biztosítani kell a nyilvánosságot, a megnyilvánulási lehetőséget. Aki ezt már a kampány során sem tudja betartani, az a Parlamentben is így viselkedne. Összességében nagyon jól sikerült rendezvények állnak mögöttünk, csaknem minden párt felismerte, hogy a gazdasággal kell foglalkozni, ugyanakkor a Fidesz fontosnak tartotta, hogy olyan kulturális programokat is becsempésszünk a kampányba, amelyek feldobják a száraz fórumokat.

— Ön mint önkormányzati képviselő előnyben van azokkal a jelölttársaivail szemben, akik nem tapasztalták meg saját bőrükön Békéscsaba gondjait, ráadásul más választókörzetbeli kollégáinál szerencsésebb is, hiszen ez a legfejlettebb körzet a megyében.

— A megyén belül igaz, hogy „majdnem” a legfejlettebb, de országos viszonylatban kicsit lemaradtunk a hasonló nagyságrendű városokhoz viszonyítva. Az alapvető problémák között említhetem az infrastrukturális elmaradottságot, ami komplex Békés megyei probléma. Az átlagnál nagyobb a munkanélküliség is a mezőgazdaság helyzetéből és a feldolgozóipar döglöttségéből fakadóan, illetve az ipar azon részeiből, ahol letelepített és kimustrált gépekkel ellátott leányvállalatok és egyebek voltak, mert ezek mentek elsőként tönkre az országban. Ahhoz pedig, hogy itt ipart és vele munkahelyeket tudjunk meghonosítani, az infrastruktúra alapvető szükséglet. A városon belül probléma, hogy az iskolaszerkezet nem elégíti ki a piaci igényeket, bár a gimnázium „építésével” kiszélesedik a lehetőség. A város nyakába érő szeméttelep gondja is megoldódni látszik, az új szeméttelep hamarosan meglesz. Figyelembe kell venni azonban ezeknél a beruházásoknál — pont a munkanélküliek és sok alacsony keresetű polgár miatt —, hogy mennyit terhel a város ebből a lakosságra. így például a nagyságrendekkel növekvő szemétdíjat csak fokozatosan lehet terhelni. Mivel viszonylag alacsony a szolgáltatási szférában működő vállalkozások száma, létrehozott az önkormányzat számukra egy úgynevezett inkubátorházat, amely kedvező bérleti díjat és infrastruktúrát biztosít nekik. Sok hasonló jó kezdeményezés van a tarsolyunkban csak ehhez a kormányzatnak kell sürgősen megváltozni.

Olvasóink írják ............................. - A

z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg.

Visszhang

Csak a kislányok szépek?

Egy előző cikkben kérdezték Héjjas György urat és kolléganőjét, hogy mi adta ezt az ötletet, hogy gyermekszépségversenyt rendezzenek, a válasz az volt, hogy gyerekbolondok mind a ketten, és talán ezért rendezik meg. Hát nem lehet ezt elmondani róluk, mert akkor egész másképp osztották volna ki a díjakat. Abból a sok ajándékból, amit adtak a szponzorok, jutott volna minden kisgyermeknek valami. Mert már szerintem az is díjat érdemel, aki olyan sok várakozás után fel mert menni a színpadra és a nézőközönség előtt végig ment. És legközelebb úgy hirdessék ki, hogy lány szépségversenyt rendeznek, mert az első korosztályban volt egy pár kisfiú és a „híres” pontozók talán rájuk sem néztek. Nem igaz, hogy nem volt köztük, aki legalább különdíjat ne kaphatott volna. A nagyok közül igaz, egy fiúcska lett a „király”, de az is csak azért, mert 4—5 lányból nem tudtak választani, mert nem illettek oda. A középső csoportban is osztottak lányoknak különdíjakat, mely nem volt jogos. Azt a lovaglást is írták, hogy minden résztvevő lovagolhat, végül kiderült az is, hogy csak a díjat nyerők mehettek. Tehát máskor ha rendeznek ilyet, feltétlenül lányoknak hirdessenek és 10—20 gyereket csődít- senek össze csak. A lelki megrázkódtatásokat még felnőtt is nehezen viseli, nem egy kisgyermek. Az én kis unokám is ötéves, nagyon szép kisfiú, az is marad ezután is. Végezetül hadd búcsúzzam az ő szavaival: „Mama, engem többet ilyen marhaságba ne vigyetek!” Milyen igaza volt.

Tisztelettel: egy nagymama, Békéscsaba

Korai még...

Olvasom a gyermekszépségverseny körüli bonyodalmakat.

Már a megjelenésekor ellenérzést váltott ki belőlem (függetlenül a most panaszolt létező vagy nem létező szervezési hibáktól).

Tudom, sokan azt mondják, hogy csak játék. Lehet. Nem hinném azonban, hogy a még oly szerény gyerekeknek is a javát szolgálná ez a vetélkedő, függetlenül az eredménytől.

Főképp, hogy utólag a legtöbben kivételezésről, igazságtalanságokról hallanak szüleiktől, akik természetesen nem elfogulatlanok. Ez a szülők játéka. Kár a gyerekekbe még beültetni ezt a „szépségértékrendef'. így voltam azzal is, amikor pár éve az újságban megjelent képek alapján lehetett szavazni. (Bár szívesen nézegetem a képeket), azt azért még mindig ártalmatlannak találtam, mint ezt, bár ezt nem láttam.

Nem személyes tapasztalatomat, csak a véleményemet írtam le.

Melis Antalné, Orosháza

*

A válaszadás lehetőségét felajánlottuk a szervezőknek, alább az ő véleményüket közöljük.

Kondorosi „lóláb” egy csabai kislánynak és egyéb félreértések a gyermekszépségverseny körül

Örömmel látjuk, hogy a múlt héten megrendezett gyermekszépségverseny ekkora üggyé vált a városban, sorra érkeznek a levelek, telefonok pro és kontra. Örülünk a kritikai észrevételnek is, hisz miután ez volt az első ilyen rendezvény, mi is sok problémával találtuk szembe magunkat. Játéknak indítottuk, úgy gondoltuk, hogy minden szülő fel tudja mérni ennek a hátterét, a gyereke teherbíró képességét. Hogy mekkora sikere volt az ötletnek, minket is meglepett: még az utolsó héten mintegy 100 gyereket neveztek be.

Sok gyerek és szülei szeretik a reflektoifényt, szeretnének egyszer feljutni a világot jelentő deszkára—ezt jelezte a jelentkezők száma. De kevesen tudják, hogy ezt a pillanatot kemény munka előzi meg. Ez a résztvevők számára a versenyt megelőző héten egy próbán kiderülhetett: 162 gyereknek kellett percre pontosan beosztva megjelenni, ehhez bizony a színfalak között meg kellett szenvedni a gyereknek, szülőnek, rendezőnek egyaránt. Igyekeztünk minden gyereket kárpótolni, mindenki kapott valamit, mindenkinek egyforma esélye volt a győzelemre, vesztésre.

A 9, egymástól is független zsűri munkáját ha akartuk volna sem tudtuk befolyásolni, a különdíjak odaítélését pedig teljes egészében a szponzorok képviselőire bíztuk. Feléjük egy kérésünk volt ha lehet, ne az amúgy is győztesnek adják a különdíjakat, hogy jusson nagyobb ajándék minél több gyereknek. A „győztesnek” csak a sorszámát ismertük, ezért is nem reagálhattunk a keddi újságban megjelent kondorosi különdíjra sem: nyilvántartásunkból azóta kiderült, hogy azt egy békéscsabai kislány kapta. (Név és cím a szerkesztőségben.)

Számunkra a legfájóbb félreértés a lovaglás volt. A felajánló előre nem tudhatta (és mikor felajánlotta, még mi sem tudtuk), hogy ennyi résztvevő lesz, ennyi kis „lovast” nyilván nem vállalhat ott fel ősem. Azt viszont tudtuk, hogy a rendezvény hosszú lesz, ezen nem tudtunk segíteni, hisz így is alig került színpadra egy- egy gyerek. Még így is — ugyan Szandi televíziós felvétele miatt 20 percet késtünk a kezdéssel—az előzetes menetrendhez tudtuk tartani magunkat, és így 18.45-kor adtuk át a sportcsarnokot gazdáinak.

Nagyon köszönjük a szponzorainknak azt az igazán sok ajándékot, felajánlást, amivel a rendezvényhez hozzájárultak, köszönjük a fellépő művészek, gyerekek hozzáállását, a sajtó segítségét és nem utolsósorban köszönjük a résztvevő gyerekek és szülők türelmét. Úgy gondoljuk, hogy akik ezen a hosszú, nyilvánvalóan fárasztó, de összességében nagyon jó hangulatú délutánon velünk tartottak, azoknak nem kell bizonygatnunk semmit.

Reméljük, hogy velük—és talán a most még idegenkedőkkel is — nemsokára ismét találkozunk a második Békés megyei PROFIT PIAC gyermekszépségversenyen.

Rendezőség